Magic7-Tökéletes zengető plugin ingyen?

2024-re a számítógépes zenélés elérte azt a szintet, amit 20 éve konkrétan senki sem gondolt volna, mert elképzelhetetlen volt. Mire gondolok? Hát arra, hogy ma már lehetséges kizárólag ingyenes licencű szoftverekkel stúdió minőségű felvételeket és zenéket készíteni. A legmagasabb minőségű ingyenes pluginek közül eddig sajnos a multifunkciós zengetők hiányoztak, ez egy olyan kategória volt, amit 2024 novemberig csak pénzért tudtunk megvenni. Az előző mondatból következik, hogy ez most végleg megváltozott!!!

Spacer-Az egyik szemem sír

Mindig nagy öröm ha új ingyenes zengető plugint látok, mert ez az a szegmens, ahol jelenleg -szerintem- nincsen tökéletes alternatívája a kereskedelmi (értsd fizetős) plugineknek. A mai ajánlóban szereplő plugin is fizetősként kezdte az életét, de a fejlesztő úgy döntött, hogy nem folytatja tovább, ezért ingyenessé vált. Lehet hogy előre lelövöm a poént, de a cikk lényege végülis ez: Ha 119$-t kellett volna fizetnem egy ilyen zengetőért, akkor sírva fakadtam volna bánatomban! És itt a hangsúly elsősorban a ZENGETŐN van!

Zengetők-Mit csinálnak?

Az előző részekben olyan tesztekkel ismerkedhettünk meg, amikkel elég jól el tudtuk különíteni a különböző "hangminőségű" zengetőket. Ezeket a tesztelési módszereket azonban két másik nagyon hasznos dologra is használhatjuk, ugyanis segítségükkel nagyon jól megfigyelhető a zengető működése, és az egyes paraméterek hatásai.

A tesztek lényege általában az, hogy ismételhető, kontrollálható körülmények között, objektíven tudjunk megfigyelni egy-egy dolgot. Esetünkben ez a zengetőkben található paraméterértékek hatása. A most következő módszerek segítségével egyszerűen érthetjük meg, hogy az egyes gombok vagy csúszkák mit is csinálnak valójában. A teszteket az előző részekben már elkezdett projektben folytassuk!

Zengetők tesztelése-Élethűség

Mikor mondhatjuk egy zengetőre hogy jó, vagy egyenesen kiváló minőségű? Szerintem akkor, ha az általa előállított zengetés és térbeliség jól használható. Hogy mindehhez közben mennyi és milyen hiba társul, az gyakorlatilag lényegtelen. Azok a zengetők amik teljesítik ezeket a feltételeket, népszerűvé válnak. Azonban ezek között is vannak olyanok, amik egy kicsit sikeresebbek mint a többi, ezekből lesznek a híres, később legendás, sok idő elteltével pedig klasszikus darabok.

Zengetők tesztelése-Hangminőség

Amikor valakinek zengetőre van szüksége, szinte az első kérdése ez: Melyik a legjobb zengető? Miután megtudja, hogy ilyen nincsen, a következő kérdése valószínűleg ez lesz: Nem akarom, hogy a zeném gyengén szóljon, nekem professzionális eredményre van szükségem, szóval melyik ad "Pro" hangzást, melyik adja a legjobb minőségű zengetést? Na, ez már egy kicsit értelmesebb kérdés, bár a válasz szerintem részben itt is szubjektív. Szerencsére a hangminőség egyes részeit elég jól lehet mérni a lehetséges hibákat kimutató tesztek segítségével, de mik is ezek?

Saját IR készítése

Az előző részben megismerkedtünk a konvolúciós jelfeldolgozók egyik jellemző használatával, a konvolúciós zengetéssel. Mint láthattuk, ehhez mindenképpen szükségünk van egy impulzus válaszra, röviden IR-re. Szerencsére a legtöbb programhoz szép számban kapunk ilyeneket, de ha nem, az interneten több ingyenes és fizetős oldalt is találhatunk, ahonnan gyakorlatilag végtelen számban tudunk letölteni professzionális fájlokat.

Mint láthattuk, ez a profizmus nagyon is fontos amikor IR-ről beszélünk, hiszen a processzoron átvezetett hang az IR sajátosságait fogja megkapni. Ha tehát az IR rossz minőségű, a végeredmény is az lesz. Egy IR elkészítése alapvetően nem bonyolult dolog, de nagyon sok időt, szakmai hozzáértést és kiváló minőségű eszközöket igényel, főként ha valódi akusztikákat szeretnénk rögzíteni. Erről a sorozat első részében olvashatunk részletesebben.

Konvolúciós zengetők

A konvolúciós zengetők tökéletesen képesek egy adott hangzást visszaadni, legyen az akusztikus (természetes) zengetés, vagy akár egy analóg eszköz. Ebben vitathatatlan előnyük van az algoritmikus zengetőkkel szemben. Ugyanakkor pontosan ez az ami egyben korlátozza is őket, ugyanis a "normál" konvolúciós zengetők egyetlen egy felvételt ismételnek a hangzásról, ami viszont normál körülmények között folyamatosan változik. Úgy képzeljük ezt el, mint egy fényképfelvételt, csak hangban. A fényképen mindent teljesen élethűnek látunk, de csak egyetlen pillanatot. (A 3 dimenziós képek mélységet is adnak, és ez igaz a konvolúciós zengetőkre is, vagyis a zengetés terét nem veszítjük el velük.) A fénykép nem változik, nem mozog, így nem is kelt valódi élő hatást. Pontosan ez a probléma a klasszikus konvolúciós technikával, nem képes rögzíteni a hosszabb távú modulációt, ami pedig egyik alapfeltétele az élethű zengetésnek. Bár mint látni fogjuk, léteznek erre is próbálkozások, de szerintem még mindig az algoritmikus eszközök a zenei zengetés királyai.

Zengető algoritmusok-Mesterséges zengetéshez

A sorozat előző részében áttekintettük a valóságban is létező helyiségek zengetését előállító digitális algoritmusokat. A mai részben ugyanazt a módszert folytatjuk tovább amit ott elkezdtünk, de most olyan algoritmusokkal ismerkedünk meg részletesebben, amik a mesterségesen előállított zengetéseket, egyrészt az úgynevezett analóg zengetők működését szimulálják, másrészt pedig a természetben egyáltalában nem létező utózengést állítanak elő.

Zengető algoritmusok-Természetes zengetéshez

Az előző részben áttekintettük, hogy milyen kritériumokat érdemes figyelembe venni, amikor egy zengetési feladattal találjuk szembe magunkat. Az egyik legfontosabb, hogy a feladathoz legmegfelelőbb helyiséget használjuk, és abban a megfelelő helyre helyezzük el a hangforrást és a mikrofont is. Ha mindez nem áll rendelkezésre, vagy valamilyen okból nem használható, vagy nem akarjuk használni, mert a közeli mikrofonozással sokkal több lehetőségünk marad a későbbi változtatásokhoz, akkor mesterséges úton kell előállítanunk a térbeliséget.

Magát a mesterséges zengetést elsősorban azért hozták létre, hogy minden hangfelvétel úgy szólalhasson meg, mintha egy kiváló akusztikájú teremben készült volna. Sajnos ilyen termek és helyiségek még ma is csak kis számban állnak rendelkezésre, és a nagy érdeklődésre való tekintettel ezek bérlése -egy felvétel elkészítéséhez- tetemes összegeket emészthet fel, ha egyáltalán kapunk időpontot.

Zengető kiválasztása

Mint már tudjuk, több típusú zengető létezik és ez nem véletlen. Ha lenne egyetlen olyan ami mindenre tökéletes, nem valószínű, hogy a többi megmaradt volna. Ebből következik, hogy bár a zengetés létrehozásakor fontos, hogy az egyes paramétereket megfelelő értékekre állítsuk be, de ugyanilyen fontos az is, hogy a feladathoz legmegfelelőbb zengetőt válasszuk ki.

Ez a két kritérium nagyon is összetartozik. Hogy miért? Tegyük fel, hogy azt már tudjuk, hogy rövid lecsengésű zengetést szeretnénk megvalósítani, ami alapvetően a kisméretű helyiségek sajátossága. Ha ehhez egy katedrális típusú algoritmust választunk, amin nagyon rövid (0,2s) lecsengést állítunk be, akkor a kialakult hangzás szinte biztos, hogy nem lesz élethű. Ilyen rövid lecsengéshez már a terem (hall) típus sem igazán passzol, sokkal inkább a kamara (chamber), vagy még inkább a szoba (room) jöhet szóba. Ha pedig még ennél is rövidebbre van szükségünk, akkor kerülnek elő a környezet (ambient) és a nonlinear, vagy gated algoritmusok.

Zengetők beállítása-Sztereó szélesség

Klasszikus mono hangforrás esetén a közvetlen hang egyetlen pontból érkezik, ezt hallhatjuk pl. ha csak egy darab hangszórót, vagy hangszert hallgatunk (kivéve pl. orgona). Azonban mononak hívjuk azt a hangot is, ami bár két hangszóróból egy időben érkezik, de helyzete jól behatárolhatóan a térben csak egyetlen pontba esik. Ilyen lehet pl. a fantomközép, vagy valamely sztereó oldal felé részben eltolt hang. Ez azt jelenti, hogy a sztereó bal- és jobboldali hangszóróból valamilyen formában eltérő jel érkezik, ami pszichoakusztikailag olyan hatást kelt, mintha a hang nem a hangszóró(k)ból szólna.

Zengetők beállítása-Térbeli elhelyezkedés

Miután az előző részekben elég komolyan beleástuk magunkat a zengetők tonalitásváltoztató hatásaiba, térjünk most vissza a zengetés eredeti funkciójához, vagyis a térbeliség megteremtéséhez.

Bár a legtöbb zengetőben megtalálhatóak a térbeliség megteremtéséhez szükséges eszközök, ha csak az eddig megismert alapparamétereket használjuk, nincsen teljes körű befolyásunk a kialakuló térbeliség és 3D elhelyezkedés, valamint a tiszta, érthető hangzás felett. Ehhez ugyanis sokkal pontosabban kell meghatároznunk hogy mit szeretnénk elérni, vagyis jelen esetben beállítanunk a zengetőnket.

Zengetés tonalitása-3. Ekvalizáció (EQ)

Az előző részben megismerkedtünk a zengetők csillapításával, és megtapasztaltuk, hogy az általa kialakuló tonalitáson keresztül mennyire erősen befolyásolja a természetes zengetés jellegzetes hangzásának létrejöttét. Bár a zengetés tonális tulajdonságait elég jól tudjuk egy ekvalizerrel is módosítani, ezt elsősorban nem egy adott hangzás létrehozására érdemes használni, sokkal inkább a zengetés alatt és miatt létrejövő hibák javítására!

Zengetéskor az ekvalizert leginkább a zengetésből létrejövő hozzáadott hang mixbe illesztéséhez használhatjuk. Egyszerűen fogalmazva arra, hogy a zengetés által megváltozott hangkép ne zavarja meg a már korábban létrehozott egyensúlyt. Vagyis ha a zengetés miatt egyes frekvenciák túlzottan kiemelkednek vagy eltompulnak, azokat EQ-val tudjuk a legjobban és legegyszerűbben korrigálni.

Az ekvalizert (szűrőt) elhelyezhetjük a zengető elé és mögé is, azonban ebben a két esetben eltérő hangzást kapunk, mint azt hamarosan hallani is fogjuk!

Zengetés tonalitása-1. Elmélet

A tonalitás zenei értelemben azt jelenti, hogy mely hangnemen alapul az adott zene(mű). Bár mi is zenével, pontosabban zenei felvételek keverésével foglalkozunk, a mai részben mégsem ezzel, hanem a tonalitás szó egy másik jelentésével fogunk foglalkozni, ez pedig a hang frekvencia-összetevői szerinti jellege.

Ha hallunk egy hangot, általában könnyen el tudjuk róla dönteni, hogy az inkább mély vagy inkább magas jellegű. Ezen felül megkülönböztethetünk tompa és éles hangokat is, az előbbiben kevés, az utóbbiban sok a magas (és közép) frekvencia. Sokszor használjuk ezekre a meleg, sötét és hideg, fényes, világos jelzőket is, mert általában a meleg simogató és puha, a hideg inkább szúrós, hegyes, éles. Ebből következik, hogy ha valaki azt mondja hogy meleg hangzás, akkor arra kell gondolni, hogy kevés benne az éles, magas frekvencia, emellett pedig nem érezzük kellemetlenül szúrósnak, ami a benne lévő tranziensek csökkent tartalmából adódik. Ez utóbbi a tranziens csúcsok lekerekítése miatt van, ez jellemző például az elektroncsöves eszközök hangzására is.

Zengetők beállítása-A sűrűség

A sorozat eddigi részeiben megismerkedtünk a zengetés két legfontosabb alapelemével, a korai visszaverődésekkel és a kései visszhangokkal (zengéssel), valamint kipróbáltuk az ezek beállításához szükséges alap-paramétereket és hatásaikat a létrejövő hangzásra.

A sorozat most kezdődő részeiben olyan paraméterekkel ismerkedünk meg, amivel még tovább finomíthatjuk a zengetőnk hangzását, sőt sok esetben ezek olyan mértékű beavatkozást jelentenek, amik akár alapvetően meg is határozzák azt.

A mai részben a zengetés sűrűségével fogunk foglalkozni. Ez egy olyan paraméter, amit a legtöbb zengetőben megtalálunk, és mint hallani fogjuk a hallható hatás ezekben nagyjából meg is egyezik. Azonban az már egyáltalában nem biztos, hogy mindegyikben pontosan ugyanazt is teszi. Itt már lehetnek eltérések az egyes gyártók felfogásában és értelmezésében.

Zengetők beállítása-alap paraméterek 2.

A sorozat előző részében elkezdtük megismerni a zengetők alap paramétereit, elsőként természetesen a korai visszaverődéseket (ER). Bár ennek használatával -mint azt tapasztalhattuk is a próbák során- már elérhető térbeliség, az igazi zengetés azért mégiscsak az, mikor a visszhang zengés részét is halljuk. Ezt pedig vehetjük most szó szerint is, hiszen az ER-t inkább csak érezzük, a zengést viszont határozottan halljuk is! Főként, ha nem annyira rövid, hogy még azelőtt befejeződik, hogy valójában észrevettük volna... Ismerkedjünk meg hát a zengetés második fő részével a zengéssel, és ezzel együtt két újabb zengető pluginnel is, mégpedig a méltán világhíres Valhalla VintageVerb-el és Room-al,

Reverb eszközök

Mint azt a sorozat bevezető részében már elég részletesen kitárgyaltuk, a zengetés elég sok mindenben különbözik a hozzá képest viszonylag egyszerű késleltetéstől. Láthattuk azt is, hogy ezeket a bonyolult visszaverődéseket milyen részletességgel kell előállítanunk ahhoz, hogy a természetes visszhangzhoz szokott agyunk elfogadja a mesterséges zengetésből eredő térhatást.
A sorozat előző részében megismerkedhettünk a legismertebb késleltető (delay) eszközökkel. Bár ezek használatával is előállítható némi térbeliség, az igazi jó megoldás erre mégiscsak a zengetés, vagy a kettő kombinációja. Ahhoz, hogy megértsük a manapság leginkább használt mesterséges zengetés témakörét, jó ha először megnézzük hogy mivel találkozhatunk a valóságban.