Modulációs effektek

A zenei keverés elméletét és gyakorlatát bemutató sorozat előző részeiben már szinte mindent megtanultunk arról, hogyan lehet egy átlagos zenei mixet megfelelő minőségben elkészíteni. Vagyis az alapokat már tudjuk, megvan a szerkezetkész házunk. De milyen lehet egy teljesen üres, fehér házban élni? Erről persze megkérdezhetnénk az USA elnökét is, ha nem lenne teljesen felesleges, ugyanis a Fehér Ház sem teljesen fehér, mert különböző díszeket, berendezési tárgyakat is találunk benne. Vagyis az alap mixünk bár megfelelőnek minősíthető, nem lesz túl érdekes, hacsak nem használunk benne pár díszítő, ha úgy tetszik színező eljárást.

Zengetés tonalitása-4. Moduláció és torzítás

Lakószoba hőképe

Sokan azt gondolják, hogy a zengetésben alkalmazott moduláció csak a mesterséges -azon belül is inkább csak az algoritmikus- zengetés sajátossága, sőt a kevés tapasztalattal rendelkező hangmérnökök azt is gondolhatják, hogy ez inkább csak egy effekt.

Dr. Barry Blesser -a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő digitális zengetőjének, az EMT-250-nek a megalkotója- viszont felhívja a figyelmünket arra, hogy a valóságban is létező helyiségekben a legtöbbször hőmérséklet különbség tapasztalható a helyiség egyes részein. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos lakószobában is mindig melegebb van a plafon magasságában, mint a padlóén. Ez főként hideg időben -fűtéskor- érzékelhető leginkább. Mint tudjuk, a levegő sűrűsége a hőmérsékletével arányosan változik, az eltérő sűrűség pedig eltérő hangsebességet eredményez. Ha ezt megsokszorozzuk a létrejövő visszaverődések számával, máris jelentős idő-eltéréseket kapunk. Vagyis egy létező helyiségben is létezik moduláció! Ezt pedig az algoritmikus zengetők eredményesen modellezik, ellentétben a csak egyetlen idő-pillanatot rögzítő konvolúciós zengetőkkel. Elmondhatjuk tehát, hogy a valósághű zengetés eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő moduláció használata! De mi módon oldhatjuk ezt meg?