Zengetés tonalitása-3. Ekvalizáció (EQ)


Az előző részben megismerkedtünk a zengetők csillapításával, és megtapasztaltuk, hogy az általa kialakuló tonalitáson keresztül mennyire erősen befolyásolja a természetes zengetés jellegzetes hangzásának létrejöttét. Bár a zengetés tonális tulajdonságait elég jól tudjuk egy ekvalizerrel is módosítani, ezt elsősorban nem egy adott hangzás létrehozására érdemes használni, sokkal inkább a zengetés alatt és miatt létrejövő hibák javítására!

Zengetéskor az ekvalizert leginkább a zengetésből létrejövő hozzáadott hang mixbe illesztéséhez használhatjuk. Egyszerűen fogalmazva arra, hogy a zengetés által megváltozott hangkép ne zavarja meg a már korábban létrehozott egyensúlyt. Vagyis ha a zengetés miatt egyes frekvenciák túlzottan kiemelkednek vagy eltompulnak, azokat EQ-val tudjuk a legjobban és legegyszerűbben korrigálni.

Az ekvalizert (szűrőt) elhelyezhetjük a zengető elé és mögé is, azonban ebben a két esetben eltérő hangzást kapunk, mint azt hamarosan hallani is fogjuk!

EQ a zengető előtt
Sok zengetőben találhatunk beépített ekvalizert, de ezek általában inkább a zengető kimenetére vannak kapcsolva, nem a bemenetére. Természetesen létezik olyan is, ahol a bemenetre is kapcsolhatunk ekvalizert (sőt a zengetőre magára is), ilyen pl. az Eventide-UltraReverb. A Waves H-Reverb ennél még tovább megy, ugyanis itt a zengetéshez 4 sávos ekvalizert használhatunk, ezzel együtt pedig a korai visszaverődésekhez (ER) külön aluláteresztő szűrőt.

Evetide-UltraReverb
Ha az általunk használt eszköz (plugin) nem tartalmaz a zengető elé helyezhető szűrőt vagy ekvalizert, akkor sem kell kétségbe esnünk, egyszerűen helyezzünk el az insert láncban egy nekünk szimpatikus EQ-t a zengetőnk elé, a végeredmény teljesen azonos lesz!

Ha az ekvalizert a zengető elé helyezzük, akkor ezzel biztosíthatjuk, hogy a zengetés által a mixben zavart keltő frekvenciák ne haladhassanak tovább. Ezt általában a túlságosan alacsony és túlságosan magas frekvenciák jelentik, amiket vágással tudunk kordában tartani. Erre a célra legtöbbször alul- és felüláteresztő szűrőt szoktak használni, véleményem szerint maximum 12dB/oktáv meredekséggel! (Ennek okairól részletesen olvashatunk az előkészítés részben!). Emellett ha szükséges, sáv- (band) és szélessávú (shelf) szűröket is használhatunk. Mindezek megtalálhatóak a legtöbb mai plugin EQ-ban.

Ha a zengetőnk, vagy a zengető algoritmusunk kiemel egy pár olyan frekvenciát ami nemkívánatos hangzást ad, de ettől eltekintve maga a zengetés tökéletes, akkor egyetlen lehetséges megoldás a zengető elé helyezett ekvalizer vagy szűrő. Ilyenkor a problémás frekvenciákat még a zengetés előtt csillapítjuk, így a zengetőben kiemelt frekvenciák a kimeneten csak a bemeneti értékre kerülnek vissza, és nem az fölé. Erre jó példa az úgynevezett Abbey Road zengetési trükk.

A javítások, korrekciók mellett (vagy helyesebben fogalmazva helyett) a szűrőket alkalmazhatjuk effekt előállítására is. Ilyenkor nem a természetes hangzás létrehozása a cél, hanem ennek pont ellenkezője, az érdekes, izgalmas, soha nem hallott hangok megteremtése.

Alul- és felüláteresztő szűrő az ingyenes ReaEQ pluginben
Felüláteresztő szűrő
Ha felüláteresztő szűrőt (HP) alkalmazunk, akkor ezzel általában a mély hangokat, vagyis az alacsony frekvenciákat zárjuk ki a zengetésből. Mint már az előző részben is láthattuk, a lábdob és basszus hangokat a modern zenei stílusokban nem zengetjük, hiszen így sokkal ütősebb, tisztább mixet kapunk. Ennek ellenére a tonális kontraszt miatt, vagy más okokból eredően előfordulhat, hogy olyan sávokat is zengetnünk kell, amik tartalmaznak alacsony frekvenciákat. Ilyenkor a fázisproblémák és a tompa hangzás kialakulásának csökkentésére vágjuk a szükségtelen tartományt. Ezt a vágást azonban nem csak ezeknél, hanem gyakorlatilag az összes zengető csatornán megtehetjük, amin nem szükséges az alacsony frekvenciák áthaladása. Sokszor ezek olyan alacsonyak vagy halkak, hogy önmagukban nem is halljuk őket, viszont sok ilyen apró jelszint a közös zengetőn összeadódva már jelentős energiát képvisel. Ha vágjuk a mélyeket, elkerülhetjük hogy azok a frekvenciák ahol a lábdob és a basszus található, túltöltődjenek. Ez a sáv legtöbbször 20-300Hz között helyezkedik el.

Tipp:
Sok Grammy díjas hangmérnök azt ajánlja, hogy ahol csak lehet, használjuk felüláteresztő (HP) szűrőt. Ezt azt jelenti, hogy nem csak az első eszközben, hanem egyszerre az összesben amibe beépítették, és ami egy adott sávon található. Az egymást követő sok "kis" szűréssel nagyon jól kitisztíthatjuk a hangzást, és sokkal kevésbé rontja a fázis viszonyt, mintha csak egy darab nagy meredekségű szűrőt alkalmaztunk volna.

Aluláteresztő szűrő
Az alacsony frekvenciáknál sokkal többször vágjuk a magas frekvenciákat, amit aluláteresztő szűrővel (LP) végzünk. Ennek már sokkal több oka van, többek között nem csak praktikus, de stílusbeli is. Először nézzük azokat az eseteket, amikor a "hibák" elkerülésére alkalmazzuk a vágást. Ez elsősorban a nemkívánatos sziszegő hangokat (sibilance) jelenti. Ezek nem csak kellemetlenül hatnak, de ha hosszú lecsengést, vagy többszöri ismétlést adó algoritmust választottunk, akkor igen csúnya hatást kelt, ha a sziszegés ide-oda mozog a sztereó térben.

Waves-H-Reverb EQ és
ER aluláteresztő szűrő
Emellett -mint már tudjuk- természetes zengetéskor a magas frekvenciák sokkal hamarabb lecsengenek, mint az alacsonyak. Ha a zengetőnk nem képes ezt szimulálni, akkor a hatás eléréséhez szűrővel tudjuk a kívánt frekvenciákat váni. Ezzel egy sokkal természetesebb, ezáltal élethűbb zengetést kapunk. A legtöbb mai, modern zengető azonban ilyen, tehát ezzel elvileg nem kell külön foglalkoznunk.

Sáváteresztő szűrő
A sáváteresztő (BP, bandpass) szűrőket (a HP és LP szűrőkkel ellentétben) általában a frekvenciaspektrum belső részein használjuk, viszont nem csak vágásra, hanem emelésre is. Ha úgy találjuk, hogy a zengetésünk valamely frekvenciákban szegény, ilyen szűrőt alkalmazva emelhetjük az adott frekvenciákat. Természetesen vágásra is használhatjuk, ha pl. egy középfrekvenciát találunk zavarónak (doboz hangzás). A BP szűrők nagy előnye, hogy állítható a sávszélességük (Q, vagy BW), tehát nagyon szűk értékekkel akár egyetlen zenei hangmagasságot is vághatunk. Ez nagyon jól jön akkor, ha a zengetés miatt valamely frekvencia gerjedni, vagy csengeni kezd!

Szélessávú szűrő
A Shelf típusú szűrőket általában finom emelésre és vágásra használjuk, már csak azért is, mert szélessávú működésük miatt erre kifejezetten alkalmasak. Ha tehát úgy érezzük, hogy a zengetés bizonyos frekvenciasávjait (mély vagy magas) emelni szeretnénk, akkor erre használhatunk Shelf szűrőt is. Ha azonban a Shelf szűrőt magas erősségűre állítjuk be, pl. -80dB, akkor gyakorlatilag vágóként is használhatóak. Az alul- és felüláteresztő szűrőkkel szembeni legnagyobb előnyük, hogy használatukkor nem alakul ki nagymértékű fázis torzulás, ezzel szemben viszont sokkal szélesebb frekvenciasávban fejtik ki hatásukat.

Abbey Road zengetés
Zengető szoba az Abbey Road stúdióban
A fenti stúdióban rengeteg világhíres felvétel készült a The Beatles-től egészen Robbie Williams-ig. Bár sokféle zenei stílusról beszélhetünk, egy valami közös bennük, a jellegzetes Abbey Road zengetési hangzás. A módszer kialakulásának elsősorban technikai okai voltak, mivel a korai mesterséges zengetés és a használatukhoz szükséges berendezések egyáltalában nem voltak olyan tökéletesek, mint a mai pluginek. Sem a legendás Abbey Road zengető szobák (echo chamber) sem pedig a pincéjükben található EMT-140 lemezes zengetők nem voltak problémamentesek! Ezek az analóg eszközök az alacsony frekvenciákon olyan erős zengetést állítottak elő, ami már teljesen elnyomta, elködösítette a mixet, ennek természetesen semmilyen előnye nem volt. Problémák voltak a magas frekvenciákkal is, elsősorban a használt eszközök átviteli sávszélessége és a magas zajszint miatt.

EMT-140 Lemezes zengetők az
Abbey Road stúdióban
Ezért a mérnökök kidolgozták a legegyszerűbb és legjobb megoldást, vágták a zengetésre kerülő frekvenciákat 600 Hz alatt és 10000 Hz felett. Ezzel nem csak megoldották a technikai problémákat, de létrehoztak egy tipikus hangzást is! Próbáljuk most ki mi magunk is ennek előnyeit!

Ehhez a már létrehozott zengető csatornánkra helyezzünk el a zengető ELÉ egy ekvalizert, mondjuk az ingyenes MeldaProduction-MEqualizer plugint. Nagyon fontos, hogy az Abbey Road trükkhöz az ekvalizert (vagy a szűrőket) mindig a zengető plugin elé helyezzük el! Állítsuk be az EQ-n az alul- és a felüláteresztő szűrőt a fent említett 600Hz és 10kHz-re, a vágási meredekséget pedig 12dB/oktáv-ra. Mivel az Abbey Road-on általában Plate, vagy Chamber típusú zengetőt használtak, válasszunk most mi is ilyet a Valhalla VintageVerb-ben.

Tipp:
A VVV Chaotic Chamber algoritmus az Abbey Road stúdióban létező három zengető szoba közül az egyik "szimulációja". Sőt, ennél még több, ugyanis a mérnökök által a zengető elé kötött szalagos magnót is modellezi. Ha tehát autentikus AR zengetőre vágyunk a VVV-ben, akkor válasszuk ezt az algoritmust!

Most kapcsoljuk ki/be (Bypass) az ekvalizert és figyeljük meg, hogyan változik a hangzás. Valószínűleg sokkal tisztább, sokkal kevésbé ködös és fojtott hangzást hallunk, amikor vágjuk a "varázs" frekvenciákat. Ennek oka egyébként nagyon egyszerű! A vágott frekvenciák nem hordoznak olyan mérvű információt, ami a zengetés által jelentősen javítaná a mixet, viszont mindenképpen helyre van szükségük a hang-spektrumban. Ezáltal jelentős dinamika tartományt foglalnak le, vagyis elmaszkolnak más halkabb, de fontosabb frekvenciákat. Ha kivesszük őket a zengetésből -és ezáltal a mixből-, tisztább, dinamikusabb és érthetőbb végeredményt kapunk. Bár ez a technika erősen ajánlott  szinte az összes effekt csatornán, nem jelenti automatikusan azt, hogy minden esetben alkalmaznunk kell! Ha például a zengetésre kerülő sáv a vágott frekvenciatartományokban is tartalmaz hasznos információt -vagyis olyat, amit a kívánt hangzáshoz szükséges zengetnünk-, akkor természetesen ne vágjunk!

EQ a zengető után
Mélyvágó szűrő működése a
Valhalla VintageVerb-ben
Mivel a zengetőből kilépő hangok a legtöbbször megváltozott tonalitásúak, dinamikájúak és jelszintűek a beérkező jelhez képest, általuk újabb, eddig nem szereplő hangok kerülnek a mixbe. Ezeket természetesen megfelelően el kell helyezni benne, akárcsak a forrás sávokat. Ebből az egyszerű okból kifolyólag a legtöbb zengetőbe épített ekvalizer a zengető kimenetére van kapcsolva. Ilyen az Orilriver és a Valhalla VintageVerb-is. Insert használat esetén arra azonban figyeljünk oda, hogy ezekkel a szűrőkkel általában csak a zengetés hangképét tudjuk változtatni, a zengetőn áthaladó száraz jelét nem.

A zengető után, vagy a zengetőbe épített post (utáni) ekvalizereket alapvetően ugyanarra használhatjuk, mint amire a forrássávokon lévőket. Vagyis használatukkal teremtjük meg a sávok és a zengetés frekvenciáinak egyensúlyát, vagy helyezzük el őket a mix terében. Ha pl. a zengetés után túl élesnek találjuk a hangzást, a beépített EQ-val (vagy ha ilyen nincsen, akkor a zengető után elhelyezett EQ-val) vágjuk a szükséges magas frekvenciákat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha túl tompa, vagy túl ködös hangzást tapasztalunk, de ekkor természetesen az alacsony frekvenciákat kell vágnunk vagy csillapítanunk! Az itt alkalmazott szűrők megegyeznek az előzőekben már megismert zengető előttiekkel, így ezt most nem tekintjük át újra.

Magasvágó szűrő működése
Bár a zengető után helyezett ekvalizerrel látszólag ugyanazt a hatást érhetjük el mint az elé helyezettel, a hangzás mégsem lesz ugyanaz! Ezt egyszerűen kipróbálhatjuk, ha az előző tesztben szereplő Abbey Road beállítást elkészítjük a zengető után is, majd elindítjuk a lejátszást és felváltva kapcsoljuk be az elé- és a mögé helyezett EQ-t. (lásd a lenti animációt)

A jelenség magyarázata viszonylag egyszerű. Mint már tudjuk, a zengetőkben lévő algoritmusok különböző frekvenciákat emelnek ki vagy csökkentenek le, attól függően, hogyan vannak megírva. Ha egy ilyen kiemelésre kerülő frekvencia bejut az algoritmusba, az egyre csak növekszik, míg annyira elhatalmasodik, hogy képes a többi frekvenciát is elmaszkolni, vagy a megnövekedett jelszint miatt torzítani. Ha az EQ a zengető kilépő részén helyezkedik el, ez a probléma ugyanúgy fennáll, a hangzás megváltozik, de a túlzott frekvenciatartalmat a szűrővel csökkentjük, így a jelszintje a zengető után megfelelőre korrigálható, viszont a hangzásba már nem tudunk beavatkozni. Ha viszont az EQ a zengető előtt helyezkedik el, akkor ezek a frekvenciák már be sem jutnak (vagy csak csökkent mértékben) az algoritmusba, így meg sem kezdődik a felerősödésük, és ezáltal a torzítás. A kilépő jelszintjük így azonos lesz a zengető után helyezett EQ-s változattal, viszont a torzítások nem jönnek létre, tehát a hangzás eltérő lesz.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a zengetőben létrejövő torzítás adja meg a kívánt hangzást, így a jó megoldást a hangmérnöknek kell megtalálni! EQ a zengető előtt, vagy után?

Szintén nem létezik szabály arra, hogy milyen jellegű szűrőt és milyen meredekséggel kell alkalmazni! Vagyis támaszkodjunk tapasztalatainkra, vagy próbálgassuk a HP, LP és BP, illetve Shelf szűrőket, melyik adja a legjobb hangzást, melyik illik bele legjobban a mixbe. Vegyük figyelembe, hogy nem csak vágni, de emelni is lehet az egyes frekvenciákon ha ez szükséges ahhoz, hogy a kívánt hangzás létrejöjjön, és nem csak alul és felül, de középen is! Érdekes effektet állíthatunk elő, ha pl. a zengetés sokkal több magas- vagy alacsonyfrekvenciát tartalmaz, mint a forrás sáv!

Tonalitás szerepe a térbeliségben
Pszichoakusztikailag a hangforrás távolsága több összetevőből jön létre, amik a természetes hangzás eléréséhez mindenképpen megfelelő arányban kell hogy álljanak egymással. Ezek a jelszint, frekvencia tartalom, tranziens tartalom, térbeliség információk (zengetés, visszhang, sztereó fáziskülönbségek). Minderről bővebben majd a 3D mix részben olvashatunk.

Mint azt az előző részben már megtanultuk, a hangforrás távolságát jól tudjuk befolyásolni a zengetési arány beállításával. Erre a célra azonban nem csak ez az egy eszközünk van zengetés közben. Mint már tudjuk, a hang frekvencia-összetevője változik a hallgató és a hangforrás távolságával. Általában elmondható, hogy a közeli hangok több magas frekvenciát tartalmaznak. Vagyis nem csak a zengetési arány, hanem a zengetési frekvenciatartalom is meghatározza, hogy egy adott hangot milyen messziről érkezőnek hallunk. Tehát ha a magas frekvenciák lecsengési idejét hosszabbra választjuk, akkor a zengetés -és vele együtt a forráshang is- élesebbnek fog tűnni, ami egyben közelebbi hangforrást is jelent az agyunk számára! Ennek ellentéte, amikor az alacsony frekvenciák kerülnek túlsúlyba, ilyenkor a hangot távolabbról érkezőnek érzékeljük. Nagyon fontos, hogy a zengetési arány, tonalitás és egyéb paraméterek egymáshoz viszonyított arányát megfelelően állítsuk be, mert ellenkező esetben természetellenes hangzás alakul ki, amit agyunk nem képes feldolgozni. Pl. hiába állítunk be távoli hangzást egy magas arányú zengetéssel, ha közben a magas frekvenciák lecsengését is megemeljük. Ekkor az éles hang és a távoli hangzás ellentétbe kerül, ami természetellenes hangzást eredményez!

Miután ebben és az előző részben megismertük a zengetés tonalitását alapvetően befolyásoló paraméterek használatát, a következő részben az ezek mellett található két további tonalitás módosító paramétert fogjuk közelebbről szemügyre venni. Az egyik a moduláció, amely -bár sokan nem is gondolnák- az egyik legfontosabb tényező ahhoz, hogy élethű zengetést tudjuk mesterségesen előállítani! Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a modulációs algoritmusok a zengető gyártók legféltettebb ipari titkai! Emellett magának a zengetőnek is van egy bizonyos torzítása, amit sokkal inkább szaturációnak szoktak nevezni. Többek között ez adja meg az egyes eszközök jellegzetes színezését, és a következő részben erről is esik majd pár szó!

Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!
Felhasznált irodalom:
http://www.kislexikon.hu/tonalitas.html
https://theproaudiofiles.com/the-importance-of-space-in-a-mix-part-ii/
https://valhalladsp.com/2011/05/25/valhallaroom-tips-and-tricks-realistic-concert-halls/
https://valhalladsp.com/2009/07/30/modulation-in-reverbs-reality-and-unreality/
https://valhalladsp.com/2017/05/23/chambers-and-plates-and-bears-oh-my/
https://www.soundonsound.com/techniques/use-reverb-pro-1
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg
http://bobbyowsinski.blogspot.com/2010/04/secret-of-abbey-road-reverb.html#axzz4g7GCsese