VOS-NastyVCS mk II

Mi az a NastyVCS? Egy csúnya keverőpult-csatorna. Persze ez így egy kis magyarázatra szorul... a csúnya onnan jön, hogy annak idején (kb. 15 éve) még nem igazán volt olyan, hogy analóg modellezett plugin. Mindenki inkább annak örült, hogy a digitális tiszta és nem torzít. Aztán valahogy elkezdték az emberek azt érezni, hogy ez azért annyira mégsem jó. A régi analóg cuccokon készült felvételek valahogy jobban szóltak.

Masztering 6-Tudományos masztering és ellenőrzés

Amikor már a 28-ik masztert készítjük el hallás útján, és az még mindig nem szól sehogy sem (főként a referenciához képest), akkor vagy a lehallgatórendszerünk nagyon rossz, vagy a hallásunk (nem elég gyakorlott). De egyelőre még ne adjuk fel, mert vannak olyan apró kis trükkök, amivel talán nekünk is lesz esélyünk elfogadható (de nem kiváló!) eredményt elérni.

Ha kizárólag hallás útján nem tudunk zöld ágra vergődni, forduljunk a matematika, fizika, és a pszichoakusztika, vagyis a tudomány felé, és fegyvertárunkat ezekkel kiegészítve szálljunk harcba a makacs mixek ellen. Mérjünk és elemezzünk! Nézzük, hogy milyen lehetőségeink, vagyis segítségeink vannak!

Hangzás masztering: Dinamika (Masztering 5)

A sorozat előző részében megismerkedtünk a különböző szűrők és ekvalizerek masztering célú felhasználásának alapelveivel. Azt is megtudtuk, hogy bár a maszteringben nekik jut a legfőbb szerep, nem csak rájuk van szükség.

Vitathatatlan, hogy a masztering egyik fontos feladata az adott műhöz legjobban illő hangerő beállítása. Mivel a maszterelésre váró kész mix -jó esetben- a célmédiumra vonatkozó szabványokhoz képest még túl nagy dinamikatartománnyal rendelkezik, azt általában csökkenteni kell. Ezt az emberek úgy érzékelik, hogy azonos kivezérlési csúcsérték (peak) mellett a maszter hangosabb mint a mix volt. (Ami nem csoda, hiszen a kompresszió és a jelszintkorrekció miatt az RMS szint nő.) Ezért sokan a maszteringet -tévesen- a hangerő növelésével, vagy akár maximalizálásával azonosítják, és ennek elsődleges eszközének a limitert tartják. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a legjobb masztering hangmérnökök is sokszor elmondták már, hogy a hangosság elsősorban nem a limiterben található. Persze ők is használják ezeket, de a legtöbb esetben nem a hangerő növelésére, hanem főként a túlvezérlés megakadályozására, és/vagy egy kívánt hangzás létrehozására.

Michael Brauer-Brauerize

Michael Brauer New York-i Grammy díjas sztár hangmérnök 1985-ben éppen Aretha Franklin "Freeway Of Love" című számát keverte, amikor egy akkor számára még megoldhatatlan problémába ütközött.

A producer -Narada Michael Walden- több alját (mélyet) szeretett volna a mixbe, de Brauer már mindent rácsavart amit csak az SSL pult tudott. Ha több basszust adott hozzá, akkor a busz kompresszor miatt az ének lehalkult. Ha csökkentette a kompressziót, akkor viszont túl magas lett a jelszint és a keverőpult betorzított. Úgy érezte, hogy ebbe a szituációba többet nem szeretne belekerülni, ezért elgondolkodott azon, hogyan lehetne megoldani hogy a jól szóló basszushoz hozzáadott más sávok ne semmisítsék meg a kompressziót. Ennek köszönhetően az elmúlt közel 30 évben kidolgozott egy több-buszos mixelési technikát, aminek elnevezését Brauerize néven le is védette. A módszert mindenkinek jó szívvel ajánlja, sőt a témával kapcsolatban feltett kérdésekre saját honlapján (www.mbrauer.com) is szívesen válaszol.

Párhuzamos kompresszió a maszter buszon

Miután a sorozat előző részében a sávokon már elvégeztük a párhuzamos kompressziót és ezzel jelentősen megvastagítottuk a hangzást, lépjünk tovább és nézzük meg mit tehetünk még a teltebb, de egyben feszes és tiszta hangzás érdekében!

A legtöbben most egészen biztosan a busz kompresszióra gondolnak, ami valljuk be egyáltalában nem butaság, sőt inkább egy kvázi kötelező dolog. De talán van ennél jobb -vagy ezt jól kiegészítő- megoldás is!

Természetesen a maszter buszon (mix busz) is alkalmazzuk a párhuzamos kompressziót!

Kompresszor a mix-buszon 2.-12.rész

A sorozat előző részében elkezdtük a mixbuszon alkalmazott kompresszorok megismerését és kipróbálását. Akkor az elektroncsöves (Vari-mu) és az opto-elektronikus típusokat próbáltuk ki, amit a mai részben folytatunk, méghozzá a maszter buszon legtöbbet használt típussal, a VCA kompresszorral.

Elsőként két klasszikus VCA kompresszor ingyenes változatát próbáljuk ki, majd egy különleges plugint, ami átmenetnek is tekinthető a modellezett VCA és a digitális kompresszorok között. Ezután -folytatva a kompresszor technológiák fejlődési irányát-, természetesen nem maradnak ki a digitális kompresszorok sem. Róluk a cikk végén egy elég egyedülálló RMS/Peak és egy többsávos kompresszor bemutatásával ejtünk pár szót!

Kompresszorok 1. rész

Mint azt a sorozat előző részeiben már megtanulhattuk, keveréskor gyakorlatilag egyetlen feladatunk van, mégpedig az egyensúly megteremtése a mixben. Kiderült az is, hogy ezt az egyensúlyt nem csak a különböző hangszerek (sávok) hangerejében, hanem azok frekvencia spektrumában is meg kell teremteni. Erre a célra többek között az ekvalizereket használhatjuk. Sajnálatos módon azonban ez a két eszköz -a hangerő beállítás (fader) és az EQ- a legtöbbször kevés ahhoz, hogy egy nagylemez minőségű hangzást egyszerűen érhessünk el. Ennek oka pedig többek között a dinamikatartomány.