Hangszórók elhelyezése - Minden a lehallgatásról 2. rész


A lehallgatásról szóló következő két részben a monitorok helyes elhelyezéséről és azok bekalibrálásáról olvashattok, később pedig azokat a tippeket és trükköket osztom meg, amiket egy otthoni stúdióban is egyszerűen alkalmazhatunk a megfelelő akusztikai csillapítás érdekében.

megfelelő minőségű lehallgatáshoz elengedhetetlen a hangszórók helyes elhelyezése!

A rossz mixekért leginkább a lehallgatási problémák a felelősek. Sajnos nekünk home stúdió tulajoknak nem áll rendelkezésünkre akusztikailag tervezett helység, sem drága csillapítások és rezonátorok. Nekünk abból kell dolgozni, amink van. Egy kis szoba, meg pár forint a zsebünkben. Szerencsére egy pár alapelv betartásával egészen jó eredményeket érhetünk el! Ha betartjuk a lehallgatás aranyszabályait már nem csak a mi kis stúdiónkban fog remekül szólni a művünk, hanem máshol is.

Az előző részben már megtanultuk, hogy a lehallgató rendszerünk nem csak a hangszórókból, hanem sokkal inkább a szobából áll, és az optimális lehallgató rendszer minden frekvencián azonos hangnyomásszintet (hangerőt) produkál. Egy ilyen rendszer összeállítása nagyon sok időt vehet igénybe! Aki nem szán erre fél óránál többet, az ne csodálkozzon ha mixe nem fog a legjobban szólni... A home stúdió tulajoknak alacsonyan kell tartani a költségeket, ezért ahelyett hogy szakembert bérelnénk a munka elvégzésére, idővel kell pótolni a nem ebbe fektetett forintjainkat. Tanulással és kísérletezéssel azonban olcsón is összeállíthatunk egy optimális lehallgató rendszert!

Először tekintsük át a monitor elhelyezés szabályainak elméletét és pár képletet a kiinduláshoz. Akinek nincsen kedve a számolgatáshoz, az a cikk utolsó negyedében találhat egy gyakorlatiasabb megoldást is a hangszórói elhelyezésére.


 Helyes monitor elhelyezés 7 lépésben: 

1. Határozzuk meg a kiinduló lehallgatási pozíciót a 38%-os szabály segítségével (vagyis hogy hol célszerű ülni munka közben)

2. Határozzuk meg a hangszóró és a fülünk távolságát (pl. a használati utasításában leírtak segítségével, illetve amit a szobánk lehetővé tesz)

3. Állítsuk be a hangszórókat a megfelelő távolságra, irányba és magasságba. 

4. Keressük meg a hangszórók optimális távolságát az első- és hátsó faltól. 

5. Használjunk akusztikus csillapító rendszereket. 

6. Optimalizálás és finomhangolás akusztikus mérésekkel. 

7. Rock and Roll... ideje végre zenélni is! 



 Merüljünk egy kicsit mélyebbre az elméletbe 


A monitorokat mindig állványra helyezzük! Ha asztalra, vagy egyéb bútorra tesszük őket vagy más üreges belsejű dobozra, azok átveszik a hangdoboz rezgését és rezonátorként működnek, ami jelentős mértékben megváltoztatja a hangképet. Ezért mindig alkalmazzunk valamilyen rezgés elnyelő (szigetelő) megoldást! Ne spóroljunk ezzel!!! Ha olyan állványunk van, aminek talpát, vagy belsejét megtölthetjük homokkal, az az egyik legjobb megoldás. A monitorok alá rakott nyitott cellás szivacsok használatával helyesebb basszus-visszaadást és jobb sztereó képet kapunk, mivel a hangszórók nem adják át a rezgéseket az őket tartó bútoroknak. Az asztali állványok általában ellátják ezt a szigetelő feladatot is, ezért ezek használatakor nem feltétlenül szükséges plusz szivacsot is alkalmazni. Ha sem állványt, sem szivacsot nem használunk, akkor a monitorok elmozdulása ellen használhatjuk a Blu-Tack ragasztót a hangdoboz mind a négy sarkában. Ez az anyag képes bizonyos rezgéselnyelő szerepet is betölteni! Nem csak a mechanikus leválasztás miatt érdemes az asztalra helyezett monitorokat megemelni, hanem ezzel a kialakuló fésűs-szűrő hatást és a kedvezőtlen korai visszhangokat is csökkenthetjük. A polifoam és hungarocell lapok nem biztosítanak rezgés szigetelő hatást, viszont a karton dobozok és üveg- vagy kőzetgyapot lapok igen.
Első hallásra talán furcsának tűnhet, de a hangszórók alá nem tegyünk olyan eszközöket, amik hőt bocsátanak ki. Ilyenek pl. Erősítők, külső effektek, stb. Az ezekből felfelé szálló hő elmozgatja a levegőt és megváltoztatja a hangot!

Ha az IsoAcoustics terméke mellett döntünk, a kalkulátorával gyorsan és egyszerűen megtudhatjuk, hogy milyen rezgéselnyelő megoldásra van szükségünk. Mindössze ki kell választanunk egy listából a monitorunk gyártóját és a típusát. http://www.isoacoustics.com/calculator#/


A monitorokat mindig az eredeti orientációjukban használjuk! Az álló monitorokat állítva, a fekvőket fektetve! Az univerzális álló/fekvő monitorokat bármelyik pozícióban használhatjuk, de csak úgy hogy mindkét hangszóró azonosan áll! A mellékelt ábrán láthatjuk, hogy egy álló monitor fektetve történő használatakor a frekvencia menetben nem kívánatos vágás keletkezik, ha a monitor akusztikus tengelyvonalától akár csak 15 fokot eltérve hallgatjuk.



 Hogyan kezdjünk neki? 

A meglévő szobánk méretei és a benne lévő cuccok meghatározhatják, hogy hová is tegyük monitorjainkat, viszont -főleg kisebb helységek esetében- sokat segít ha hangszóróinkat a rövidebbik fal előtt tudjuk felállítani. Így kiegyenlítettebb basszus visszaadást kapunk és ezzel egyben maximalizálhatjuk a távolságot a fülünk és a hátsó fal között is. Ha a hátsó fal felülete kemény, akkor lehetőség szerint minimum 3 méterre kell hogy legyen a fülünktől, különben akusztikai csillapítást kell rajta alkalmazni. Álljunk tehát szemben a szoba rövidebb falával.

 A 38%-os szabály 
Először is, ez nem egy szabály, hanem egy iránymutatás, amit a világhírű stúdiótervező, Wes Lachot alkotott meg. Ez tulajdonképpen az optimális lehallgatási pozíciót adja meg egy olyan négyszög alakú szobában, aminek megfelelő az akusztikája. Mint minden iránymutatás, ez is kompromisszumokon alapul és csak a kezdetekhez nyújt segítséget. Ahhoz viszont elég, hogy elkezdhessük a munkát, amit végül finomhangolással tudunk majd tökéletesebbé tenni. 


Elsőként határozzuk meg a lehallgatási pozíciónkat, vagyis hogy hol célszerű ülnünk.

Mérjük meg a hosszabbik fal hosszát (H), és annak 38%-ában állítsuk fel székünket, ahol majd ülni fogunk munka közben. Ezt a következő módon számíthatjuk ki: Fal hossza (H, méterben) x 0,38. Ennyi méterre a szemben lévő faltól kell elhelyezkedjen a fülünk. Ha ez valamiért nem megoldható, akkor a 38%-ot a hátsó faltól mérjük és oda helyezzük el a székünket, bár sokkal jobb ha a szemben lévő falhoz ülünk közelebb, mivel a basszus csúcsok az erős visszaverődések miatt a hangszórókkal szemben alakulnak ki. A lehető legrosszabb, ha pont a hátsó fal előtt ülünk (kivétel, ha a hátsó fal nagyon erősen csillapított).


Diffúzor a hátsó falon

Ha a hátsó falra diffúzort tervezünk szerelni, szintén ajánlatos előtte némi helyet hagyni, hogy a róla szétszóródó hanghullámoknak legyen hova terjedniük.

Ha nem tudjuk a lehallgatási pozíciót a 38%-os vonalba helyezni, akkor próbálkozzunk a 35-43%-os vonalakkal. Semmi képen ne üljünk a szoba hossz-középvonalában (50%), vagy a negyedében (25%), mivel itt keletkeznek az első és másodrendű állóhullámok!!!

A tökéletes világban valószínűleg a 38%-os szabály adja a legkiegyenlítettebb alacsony-frekvencia menetet, mivel azonban mi a való világban vagyunk, a kezdeti elhelyezés után érdemes megkeresni a mi szobánkban lévő leginkább kiegyenlített lehallgatási pozíciót. Ehhez érdemes a szoba különböző pontjain frekvencia visszaadási méréseket végezni, pl. ezzel az ingyenes szoftverrel: ROOM EQ WIZARD.



Akkor most állítsuk fel monitorjainkat, méghozzá úgy, hogy a rövidebbik fal (Sz) közepéhez képest szimmetrikusak legyenek (Sz/2). Vagyis más szóval a jobb és bal hangszórók és a hozzájuk közelebb eső fal távolsága azonos legyen (M). A hangszórók egymástól mért távolságát (A) a magas sugárzó központjától mérjük. Ez legyen azonos a hangszórónk és a fülünk közötti távolsággal (A). Vagyis a fejünk és a hangszórók egy egyenlő szárú háromszöget zárjanak be, melynek minden oldala "A" hosszúságú. Mindez elengedhetetlen a korrekt sztereó képhez. A hangdobozokat úgy fordítsuk, hogy azok felénk nézzenek. Ha valóban egy egyenlő szárú háromszögben helyeztük el a monitorokat, akkor a hangszóró tengelyvonala és a szemközti fal közötti szögnek pontosan 30 fokot kell bezárnia. Ezt a szöget ellenőrizhetjük a keverőpulthoz, vagy az asztalunkhoz viszonyítva is, mivel azok oldalai párhuzamosak kell hogy legyenek a falhoz.


Ahogy Tony Maserati többszörös Grammy díjas hangmérnök mondja: amikor a lehallgatási pozícióban ülünk és fejünket a hangszóró felé fordítva rátekintünk, ne lássuk a doboz oldalát, csak az előlapját amiben a hangszórók vannak. Ö egyébként úgy fordítja maga felé a monitorjait, hogy a magassugárzóból indított egyenesek keresztezése nem pontosan a fülénél, hanem néhány centivel a feje mögött történik. Rod Gervais: Home recording studio... című könyvében ezt a távolságot 16 coll-nak írja le, ami kb. 40cm-nek felel meg. Ebből is látható, hogy mindenki mást szeret és használ. Tony most még egy hasznos infót megoszt velünk... Ő úgy tanulta, hogy a hangszóróknak olyan távol kell lenniük egymástól, mint a két oldalra kinyújtott karunk. Ekkor tenyereink pontosan a magassugárzók középpontjában lesznek. Érdekes... (Tony Maserati: Tannoy).

A problémás interferenciák kialakulásának megelőzésére kerüljük a monitor különböző falaktól mért távolságának egyenlőségét! Ezek a távolságok ne csak mások legyenek, de kerülni kell a távolságok egész számú többszörösét, bele érte a másfélszeres távolságot is. Ha tehát az egyik faltól pl. 1m-re van a hangszórónk, akkor egy mellette lévő másik faltól (vagy a padlótól) ne legyen 2,3,4,stb, ill. 0,5, 1.5, 4.5 m-re.

Vannak programok, amik megkönnyíthetik életünket és elvégzik helyettünk a számítások egy részét. Az egyik ilyen kalkulátor a szoba méreteinek beírásával megadja nekünk, hogy kb. hova érdemes a hangszórókat elhelyezni. Link: http://noaudiophile.com/speakercalc/



A monitorok elhelyezésének magassága

Az ITU szabvány szerint 120-140cm. Hanson Hsu a teljesen új és forradalmi ZR akusztika kidolgozója ennél is tovább megy, Ő ugyanis megfigyelte hogy a világ legismertebb stúdióiban a magas sugárzó középpontja pontosan 1219mm-re volt a padlószinttől.

Az emberi hallás sajátossága, hogy a magasabb frekvenciákon jobb az iránykarakterisztikája, vagyis a magasabb frekvenciájú hangok forrásának irányát jobban meg tudjuk ítélni, mint a mély hangokét. A sztereó képben a magas frekvenciák adják a hangok irányát, tehát fontos hogy a magassugárzók a fülünk felé nézzenek és egyenlő távolságban helyezkedjenek el.

Ha szükséges a monitorokat a padló felé megdönteni ahhoz, hogy a magassugárzók pont a fülünk felé nézzenek, akkor ez a döntés ne legyen nagyobb, mint 15 fok. Ekkor azonban ha előre-hátra mozgunk, nem azonosan fogjuk hallani a magas frekvenciákat.

Egy érdekes koncepció, hogy a monitor megdöntésével a magas- és a mélysugárzó azonos távolságba (példánkban 105 cm-re) kerül a fülünktől. Ezt azonban nem minden stúdióban alkalmazzák a közeltéri monitorok esetében, tehát valószínűleg nem sokban változtatja meg az eredményt. Viszont a fő monitorok szinte minden esetben megdöntve kerülnek kialakításra.

A hangszórók és a szoba falai közötti távolság nagyban befolyásolja a hallható alacsony frekvenciájú hangok erősségét. Miért? A hangszórók iránykarakterisztikája az alacsony frekvenciák tekintetében sokkal inkább omnidirekcionális, másnéven gömb karakterisztikájú -azaz minden irányban sugároznak- mint magasabb frekvenciák esetében. (A magasabb frekvenciák sokkal inkább irányítottak.) Ez a hatás 500Hz-től lefelé kezdődik igazán, és 125Hz-től pedig már teljes egészében gömb alakot vesz fel. A mély hangok tehát minden irányban sugároznak, ami dübörgő zenebonát eredményez.





A basszus hanghullámok tehát nem csak egy irányban -előre- terjednek, hanem áthaladnak a hangszóró hátulján is, egyenesen a velünk szemben (a hangszóró háta felé) lévő fal irányába, majd onnan visszapattannak. Amikor ezek a hullámok találkoznak a hangszóróból előre kilépő hullámokkal, akusztikus interferencia képződik. Ha a hullámhossz negyedével egyenlő távolságban van a hangszóró a mögötte lévő faltól, akkor az interferencia hatására a két hullám kioltja egymást. A kioltás minden esetben a hullámhossz 1/4-ével egyenlő távolságban elhelyezett hangszórónál történik, mindegy hogy a hang hullám éppen milyen fázisban van. Hogy miért? Mert a hullámhossz 1/4-ére lévő hangforrás oda-vissza útja a forráshoz 2x1/4, vagyis 1/2... ez azt jelenti, hogy a kibocsátott és a visszavert hullám mindig 180 fokkal eltérő fázisban van. Mivel egyformák, de amplitúdójuk ellenkező, ezért teljesen kioltják egymást. Ezt hívjuk közelségi hatásnak (boundary effect). Ez a jelenség nagy vágásokat eredményez a frekvencia menetben és sokkal jobban befolyásolja a mélyvisszaadást, mint az állóhullámok. Sajnos ezt a hibát kizárólag helyes monitor elhelyezéssel, vagy akusztikus csillapítással javíthatjuk ki. Amennyiben nem falba épített hangszóróink vannak, mindig jelentkezik a közelségi hatás. Ezt vizuálisan is érzékelhetjük ezzel az Excel táblázattal: SBIR calculator.

Az első kioltás csúcs általában 2/3 oktáv széles.



Monitorunkat kétféle képen helyezhetjük el ahhoz, hogy csökkentsük a kioltást:


1. Tegyük olyan közel a monitorokat az előttünk lévő (a monitorok háta mögötti) falhoz, amennyire csak tudjuk 
Minél közelebb visszük a hangdobozt a falhoz, a kioltó hatás annál magasabb frekvenciákon érvényesül. Ez igazán jó hír, mivel a magasabb frekvenciák sokkal irányítottabbak és sokkal eredményesebben lehet őket pl. akusztikai elnyelő szivaccsal csillapítani. Alapvetően 0-20 cm közötti távolsággal kezdjünk kísérletezni az SBIR effektus minimalizálásához. Mindenképpen ellenőrizzük a monitorunk használati utasításában a minimális fal-távolságot, mert bizonyos (inkább a kisebb) modellek esetében ezt a hatást beleszámítják a hangszóró hangjába, és ha nem az előírtak szerint helyezzük el a dobozt, nem a tervezett (várt) hangminőséget kapjuk! Nagyon kis távolságoknál egy 10 cm vastag akusztikus panel a hangszórók mögött már megfelelően csillapítja a kioltást. A szélessávú basszus csapdák még jobbak. Ahogy növekszik a távolság a faltól, egyre haszontalanabbá válik a csillapítás.

Figyelem! Ha ha nagyon kicsi monitorokat használunk ne vigyük túl közel őket a falhoz! Ezek a kis monitorok ugyanis az alsó-közép frekvencia tartományban is minden irányban sugároznak és a falhoz közel téve őket a kioltó effektus jobban érvényesül a mélyközép tartományban, ami hallható hangszínezést eredményez. Azokat a monitorokat, amiknek bassreflex nyílásuk a doboz hátulján van, csak annyira szabad közel tenni a falhoz, amennyire a használati utasításban engedélyezik!


Egy gyors tipp:
A falhoz közel helyezett hangszórókat nem kell annyira meghajtani, nagyobb hangerőt és kisebb torzítást érve így el. Sajnos viszont a közeltéri effektus miatt mély kiemelés történik (pont mint amikor a mikrofonunkat túl közel tesszük a hangforráshoz), de ezt egy EQ-val könnyen kezelhetjük. Még jobb, ha egy kalibráló szoftverrel végeztetjük el az EQ beállítását, pl. IK Multimedia ARC2, vagy ROOM EQ WIZARD (REW).




2. Tegyük olyan messze a monitorokat a faltól, hogy jelentősen csökkenjen az interferencia.


Ahogy növeljük a távolságot a fal és a hangszóró között, úgy csökken a kioltott frekvencia értéke. Ha ezt az elméleti távolságot úgy választjuk meg, hogy a kioltott frekvencia alacsonyabb, mint amit a hangszórónk képes lesugározni, akkor nem fogjuk hallani a boundary effektust. Persze ez csak akkor jó választás, ha elég nagy szobával rendelkezünk.



A következő képlettel tudjuk kiszámolni a kioltott középfrekvenciát:


Fc=c/4 x D
Fc --> a kioltott középfrekvencia 

c --> hang sebessége (343 m/s) 

D --> a hangszóró membránja és a mögötte lévő fal távolsága, méterben (nem a hangdoboz hátulja és a fal távolsága!!! Lásd az ábrát!)




Általánosságban elmondható, hogy egy kétutas monitor esetében (így nevezik azokat a hangdobozokat, amikben 2 hangszóró található) a 40-80 Hz közötti tartományban kell a leginkább vigyázni, és mindent el kell követni a 80-200 Hz közötti frekvenciák esetében, amit csak tudunk.




Mindezek ismeretében egy tipikus stúdió monitor esetében az ajánlott fal-hangszóró távolságok:


Jó: Falba épített, vagy olyan közel a falhoz, amennyire csak lehet


Okés: 0,1-1 m-ig


nem ajánlott: 1-2,2 m


Jó: 2,2 m felett.


Persze egészen pontosan is kiszámíthatjuk a legoptimálisabb hangszóró-fal távolságot, ha ismerjük a hangszórónk azon frekvenciáját, ahol a mély hangok -3dB-el kezdenek halkulni. Ezt nevezzük a hangszóró alsó vágási frekvenciájának.


Dmin=(1,4x343) / 4 x F-3dB
Dmin --> minimum távolság a hangszóró és a fal között, méterben

(1,4x343) -- > állandó=480,2

F-3dB --> az a frekvencia, ahol a hangszóró alsó vágási pontja található, vagyis ahol a hangnyomás grafikonja -3dB-t esik



Példa: 
Egy hangszórónak 55 Hz a mélyvágási pontja. Milyen messzire kell tenni a faltól? 
1. lépés: 4 x 55=220 
2. lépés: 480,2 osztva 220 = 2,181818. Tehát 2,18 m-re kell a faltól elhelyezni, hogy a boundary effekt olyan alacsony frekvenciára kerüljön, ahol már nem hallható a kioltás.


Nagyméretű, nagyon alacsony frekvenciákat lesugározni képes hangszórók esetében ez a módszer nagyon nagy távolságokat eredményez, ezért otthoni stúdiók esetén nem igazán használható. Másik gond vele, hogy nagy távolságok esetén már az oldalfalak és a padló-plafon távolságok is bekerülnek a képletbe. Ebben az esetben a legjobb választás a falba épített monitor, mint ahogy azt a nagyobb stúdiókban is láthatjuk.



Mélyhang vágás és lehallgatási távolság a hátsó faltól

Kis helységekben a legnagyobb problémát a hátsó falról visszaverődő mélyhangok okozzák. Ezek az alacsony frekvenciájú hanghullámok 1/2, 1, 3/2, stb. hullámhosszokon kiemelést (peak) okoznak, amik általában 6dB alattiak és csörgő visszhangot eredményeznek. Ennél azonban sokkal nagyobb gond, hogy az 1/4, 3/4, 5/4 hullámhosszak viszont vágást okoznak, ezeket a frekvenciákat nem halljuk! A kis helységekben ez általában a 300Hz alatti tartományt érinti, amik így akár -30dB-el is halkabbak lehetnek. Ideális esetben tehát a lehallgatási pozíciónk legalább 3 méterre van a hátsó faltól, ezzel a negyed hullámhosszú kioltó hatást a 30Hz alatti frekvenciákba eltolva. Ha nincs ilyen nagy méretű helységünk a stúdiónk számára, akkor a hátsó falra mindenképpen helyezzünk akusztikus elnyelő paneleket a visszaverődő alacsony frekvenciájú hanghullámok csillapítására. Ez egyébként a megfelelően nagy méretű szoba esetén is ajánlott.



Kioltások, amiket más falakról visszaverődő hullámok okoznak

A boundary effekt nem csak az első falról visszaverődő hangok esetében jön létere. A padló, a mennyezet, az oldalfalak és a hátsó fal is ilyen, tehát szükségünk  van egy általánosabb képletre a kioltási frekvencia kiszámításához.



Fél hullámhossz kioltási frekvencia:
Fc=c/2 x (D reflex - D direkt)
Fc --> a kiltási középfrekvencia

c --> hangsebesség (343 m/s)

D reflex --> az a távolság, amit a hang a hangszóró és a fülünk között, a falakról visszaverődve tesz meg

D direkt --> az a távolság, amit a hang egyenes vonalban haladva tesz meg a hangszórótól a fülünkig.



Ha nincs kedvünk a képlettel számolgatni, itt egy kalkulátor ami megteszi helyettünk: Reflection calculator


Ugyan ezt a képletet használhatjuk azon közép frekvenciák kiszámítására is, amik a stúdió asztalunkról, vagy a keverő pultunkról verődnek vissza. Az ábrán jól látható, hogy a monitor előtt lévő felületekről is visszaverődnek a hangok, amik bizonyos frekvenciákon ugyan úgy erősödést, másokon kioltást okoznak, mint a falakról visszaverődőek. (Pl. ezért sem ajánlatos a közeltéri monitorokat a keverőpult mérőhídjára helyezni.) Ezek a visszavert hanghullámok azonban nem olyan mértékűek, mint az első falról visszavertek, ezért sokkal kevesebb gondot okozhatnak. A jelenséget tesztelhetjük, ha az asztalunkra vagy keverőnkre egy párnát, vagy összehajtott pokrócot teszünk a hangszórók elé.

Amint azt az ábrán is láthatjuk, a probléma fokozottan fennáll, ha a monitorunk közel helyezkedik el a visszaverő felülethez, pl. közvetlenül az asztalra helyeztük! Ha valami miatt csak asztalra tudjuk a monitorokat rakni, mindig emeljük meg őket az asztal síkja fölé! Az asztali állványok használatával nem csak a fülünk magasságába emelhetjük a monitorjaink magas sugárzóját, de az asztaltól történő elszigeteléssel sokkal "tisztább" hangot is hallhatunk. A monitorokat mindig valami kemény és stabil dologgal emeljük meg. Az állvány és a monitor közé pedig helyezzünk valamilyen rezgés csillapító anyagot (nyitott cellás szivacsot, Auralex Mopad, stb), vagy Blue-tec ragasztót.

A monitorokhoz közel elhelyezkedő visszaverő felületek fésűs-szűrő hatást idéznek elő. Ez egy cső szerű hangzást produkál, ami hasonlít egy phaser vagy flanger effekthez. Ezért soha ne helyezzünk a hangszóró közelébe visszaverő felületet, pl. fal, rack doboz, másik hangszóró, szekrény, stb. Arra is figyeljünk, hogy pl. a számítógép képernyőink mindig a hangszórók síkja mögött helyezkedjenek el, és lehetőleg minél messzebb a hangdoboz első síkjától. Ezekről is visszaverődések érkezhetnek, ezért érdemes őket megdönteni. Ezt zenehallgatás közben is tudjuk tesztelni...


A hangszóró elhelyezés optimalizálása akusztikai mérésekkel


Használjuk az eddig megtanultakat a monitorjaink helyes elhelyezéséhez. Minden esetben végezzünk teszteléseket, pl. a referencia CD-nket párszor visszahallgatva, vagy ha van mérőmikrofonunk (pl. Behringer ECM8000, ha nincs, akkor egy sima mikrofonnal), végezhetünk frekvencia visszaadási méréseket ezzel az ingyenes szoftverrel: ROOM EQ WIZARD. Ha nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, mozgassuk el egy kicsit a monitorokat, vagy a lehallgatási pozíciónkat és folytassuk a tesztelést. 

Az automatikus frekvenciamenet kompenzációhoz (Digital Room Correction, DRC) használhatunk szoftvereket mint pl. az IK Multimedia ARC2 rendszere, vagy az ingyenes mathaudio.com rendszert, esetleg hardver termékeket, mint pl. a Behringer DSP8024, vagy Behringer DEQ2496. 

Ezekkel az egyszerű módszerekkel a legoptimálisabb monitor és lehallgatási pozíció megtalálása sajnos nagyon sok időt és türelmet igényel. Aki erre csak fél órát, vagy pár percet szán az életéből, ne csodálkozzon, ha mixei nem fognak túl jól szólni! Ők inkább bízzanak meg ezzel egy szakembert! 


Ami a hangszórókra igaz, az igaz a hallgatóra (azaz ránk) is. Minél közelebb ülünk a falakhoz, annál hangosabbnak halljuk a mély hangokat, sőt különösen hangos pontot is találhatunk, ha fülünk pont félúton van a padló és a plafon között. Ezért soha ne hallgassuk így monitorjainkat! Az épített stúdiókban többek között ezért is nagy a belmagasság. Fontos továbbá, hogy a jobbra és balra eső falak középvonalában üljünk, hogy korrekt sztereó képet kapjunk, viszont semmi képen ne üljünk az előttünk ill. a mögöttünk lévő fal középvonalában!
A hallgató személyt érintő közelségi hatás elkerülése érdekében lehetőleg egyik határoló felülethez (falak-padló, plafon) se üljünk 90 cm-nél közelebb.

Bjorn Kolbrek készített egy nagyon hasznos ingyenes szoftvert, ami segítségünkre lehet a hangszóró elhelyezés megtervezésében. A program a megadott szobaméretek, a hangszórók és a hallgató pozíciója alapján elkészíti a várható frekvenciamenet diagramot. Ha kis lépésekben változtatjuk a hangszórók, ill, a hallgató pozícióját, a diagramot figyelve kis türelemmel megkereshetjük a legoptimálisabb elhelyezést. A programot innen lehet letölteni: RMC 1.0


Gyakorlatiasabb megoldás: 

Ha nem akarunk a számításokkal és az elmélettel bajlódni, akkor egy gyakorlatiasabb megoldást is alkalmazhatunk az optimális hangszóró elhelyezéshez.

A falak legyenek legalább tapétázva, tegyünk le szőnyeget és rámoljuk be a bútorokat a körülbelül nekik szánt helyekre. Ez a három alap dolog már képes egy átlagos csillapítást végrehajtani, sőt. A különböző méretű könyvekkel megtöltött könyvespolcok remek diffúzorok és hangelnyelő panelek, nehéz, puha bútorok, pl. egy nagyobb kanapé a szoba végében pedig eredményes basszus csapda lehet. Teljesen üres szobában nem érdemes a hangszórók és a lehallgatási pozíció viszonyát próbálgatni, mivel minden egyes ezután bekerülő tárgy megváltoztathatja azt.

Miután elhatároztuk, hogy kb. hol fogunk ülni és hova kerülnek a hangszórók, próbáljuk a monitorokat előre-hátra mozgatni, miközben zenét hallgatunk rajtuk. Észrevehetjük, hogy bizonyos pozíciók esetében sokkal kiegyenlítettebb lesz a hangkép. Na, mi pont ezeket a pozíciókat keressük! 


Segítségünkre lehet, ha (pl. egy DAW virtuál instrumentben) elkészítünk egy szinusz jelből álló hangskálát, ami kb. 40Hz-től (E1, 41,2Hz) lépked felfelé fél hangonként, mondjuk 3 oktávon keresztül. A skála lejátszásakor hallani fogjuk, hogy bizonyos magasságú hangok halkabbak vagy hangosabbak más hangoknál. (A módszer részletes leírásához katt ide!) Ha van olyan hangmagasság, amit nem -vagy csak éppen hogy- hallunk, próbáljuk meg mind a hangszóró helyzetét, mind a lehallgatási pozíciót addig változtatni, amíg a teljes kioltás meg nem szűnik.

A folyamatot ismételjük meg többször egymás után, mert a változtatások kihatással vannak más frekvenciájú hangokra is! Természetesen a hangszórók egymástól mért és a fülünk hangszóróktól mért távolsága maradjon egyenlő! (Egyenlő szárú háromszög!)

Mielőtt a hangzással kapcsolatban bármi más miatt kezdenénk aggódni, most a célunk csak az, hogy a teljes alacsony frekvenciás spektrumban a lehető legegyenletesebb mélyhang visszaadást állítsuk be. A professzionális stúdiókban mindezek mellett mindig alkalmaznak úgynevezett basszus csapdákat -főként a szoba sarkaiban-, de otthoni stúdiónkban ez sokszor nem kivitelezhető. Próbáljuk tehát inkább a jó hangszóró elhelyezéssel és helyes monitor választással megoldani az akusztikus problémákat.


Minden monitor használati utasításában találhatunk előírásokat a monitor elhelyezésére, az ajánlott hallgatási távolságra, és a falaktól való elhelyezés távolságára. Ez azért is fontos, mert pl. a kisebb monitorok tervezésekor a visszaverődő hangokat is beleszámítják a hangképzésbe és ha nem az előírások szerint helyezzük el a hangszórót, a frekvenciamenet nem az elvárt lesz.

Az aktív monitorok esetében különböző kapcsolókkal, vagy potméterekkel kompenzálhatjuk a monitor hangját az elhelyezéshez igazítva. Érdemes ezeket a beállítási lehetőségeket használni, nem véletlenül kerültek rájuk! A monitor tervezője nagyon is tisztában van a szobák akusztikai tulajdonságaival és a hibákkal, nagyon pontosan tudja azt is, hogy az általa tervezett monitornak mik a hibái. 

Ezek kompenzálására építenek be az aktív monitorokba különböző beállítási lehetőségeket, amiket kapcsolókkal és potikkal végezhetünk el. Ezeket általában a doboz hátulján találjuk. Ha pl. monitorunkat a falakhoz közel helyezzük el, netán pont egy sarokba, akkor az ilyenkor fellépő mélyhang emelést a hátoldalon lévő kapcsolókkal kompenzálni lehet. Szintén kompenzálható a túl sok vagy túl kevés magas frekvencia. További lehetőségeink a szub ládához történő frekvenciamenet illesztés, illetve csökkenthetjük a mélyhang visszaadást pl. kisebb lehallgató rendszerek szimulálásához.

Gyors tipp:

Ha mixünket más helyeken meghallgatva azt tapasztaljuk, hogy túl élesen szól, akkor az azt jelenti, hogy a saját stúdiónkban nem hallunk elég magasat. Ilyenkor általában túl sok a falakon a csillapítás. Ha más megoldás nincsen, akkor a magas hang kompenzációs kapcsolóval növelhetjük a magas frekvenciák hangerejét. Ennek ellentéte, amikor máshol túl tompa a felvételünk, ekkor csökkentenünk kell a monitor magas visszaadását.

Legtipikusabb probléma, amikor máshol hallgatva a zenénket, túl sok a mély. Ez azt jelenti, hogy nem hallunk elég mély hangot a stúdióban. Ekkor sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, mivel itt valószínűleg inkább a túl erősen lesugárzott alacsony frekvenciák oltják ki egymást. Használjuk a monitor hátulján lévő kompenzációs kapcsolókat a monitor elhelyezésének megfelelően! Ha máshol hallgatva mixünket túl kevés, vagy nincs mély, akkor stúdiónkban túl sokat hallunk belőle! Szintén a kompenzációs kapcsolókkal csökkentsük az alacsonyfekvenciás lesugárzás erősségét.


A sorozat következő részében a lehallgatás referencia szintjének beállításáról olvashattok.

A következő részhez katt ide...







A témával kapcsolatos kérdéseket itt a kommentekben, vagy a facebook oldalon várom!

Kellemes mixelést kívánok mindenkinek!



Felhasznált irodalom:

Állóhullámok (Room modes):

https://en.wikipedia.org/wiki/Room_modes

http://www.dilettantesdictionary.org/index.php?search=1&searchtxt=boundary%20effect


Kalkulátor:

http://www.bobgolds.com/Mode/RoomModes.htm
http://noaudiophile.com/speakercalc/
http://kolbrek.hoyttalerdesign.no/index.php/sw/room-mode-calculator


Diffúzió:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Diff%C3%BAzi%C3%B3


Monitor elhelyezés:

https://www.soundonsound.com/sos/mar02/articles/monitors.asp

http://arqen.com/acoustics-101/room-setup-speaker-placement/

http://riddimriders.blogspot.hu/2013/04/how-to-position-your-studio-monitors.html

http://apps.avid.com/monitors/

http://www.uaudio.com/blog/studio-monitor-placement/

http://www.homestudiocorner.com/3-ways-to-kill-your-monitors-stereo-image/

http://blog.dubspot.com/studio-monitor-advice-pt-2/


http://www.community.genelec.com/news/19/15/Near-field-Positioning---Vertical-or-Horizontal---Tip-5/

http://www.isoacoustics.com/design.php
http://realtraps.com/art_room-setup.htm
https://www.soundonsound.com/sos/dec07/articles/acoustics.htm


Boundary effect:

http://www.soundonsound.com/sos/1995_articles/dec95/boundaryeffect.html


Delta H Design:



Interjú és pár tipp Hanson Hsu-val:



Basic studio monitoring: Warren Huart