Zengetés tonalitása-4. Moduláció és torzítás

Lakószoba hőképe

Sokan azt gondolják, hogy a zengetésben alkalmazott moduláció csak a mesterséges -azon belül is inkább csak az algoritmikus- zengetés sajátossága, sőt a kevés tapasztalattal rendelkező hangmérnökök azt is gondolhatják, hogy ez inkább csak egy effekt.

Dr. Barry Blesser -a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő digitális zengetőjének, az EMT-250-nek a megalkotója- viszont felhívja a figyelmünket arra, hogy a valóságban is létező helyiségekben a legtöbbször hőmérséklet különbség tapasztalható a helyiség egyes részein. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos lakószobában is mindig melegebb van a plafon magasságában, mint a padlóén. Ez főként hideg időben -fűtéskor- érzékelhető leginkább. Mint tudjuk, a levegő sűrűsége a hőmérsékletével arányosan változik, az eltérő sűrűség pedig eltérő hangsebességet eredményez. Ha ezt megsokszorozzuk a létrejövő visszaverődések számával, máris jelentős idő-eltéréseket kapunk. Vagyis egy létező helyiségben is létezik moduláció! Ezt pedig az algoritmikus zengetők eredményesen modellezik, ellentétben a csak egyetlen idő-pillanatot rögzítő konvolúciós zengetőkkel. Elmondhatjuk tehát, hogy a valósághű zengetés eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő moduláció használata! De mi módon oldhatjuk ezt meg?

Zengetés tonalitása-3. Ekvalizáció (EQ)

Az előző részben megismerkedtünk a zengetők csillapításával, és megtapasztaltuk, hogy az általa kialakuló tonalitáson keresztül mennyire erősen befolyásolja a természetes zengetés jellegzetes hangzásának létrejöttét. Bár a zengetés tonális tulajdonságait elég jól tudjuk egy ekvalizerrel is módosítani, ezt elsősorban nem egy adott hangzás létrehozására érdemes használni, sokkal inkább a zengetés alatt és miatt létrejövő hibák javítására!

Zengetéskor az ekvalizert leginkább a zengetésből létrejövő hozzáadott hang mixbe illesztéséhez használhatjuk. Egyszerűen fogalmazva arra, hogy a zengetés által megváltozott hangkép ne zavarja meg a már korábban létrehozott egyensúlyt. Vagyis ha a zengetés miatt egyes frekvenciák túlzottan kiemelkednek vagy eltompulnak, azokat EQ-val tudjuk a legjobban és legegyszerűbben korrigálni.

Az ekvalizert (szűrőt) elhelyezhetjük a zengető elé és mögé is, azonban ebben a két esetben eltérő hangzást kapunk, mint azt hamarosan hallani is fogjuk!

Zengetés tonalitása-1. Elmélet

A tonalitás zenei értelemben azt jelenti, hogy mely hangnemen alapul az adott zene(mű). Bár mi is zenével, pontosabban zenei felvételek keverésével foglalkozunk, a mai részben mégsem ezzel, hanem a tonalitás szó egy másik jelentésével fogunk foglalkozni, ez pedig a hang frekvencia-összetevői szerinti jellege.

Ha hallunk egy hangot, általában könnyen el tudjuk róla dönteni, hogy az inkább mély vagy inkább magas jellegű. Ezen felül megkülönböztethetünk tompa és éles hangokat is, az előbbiben kevés, az utóbbiban sok a magas (és közép) frekvencia. Sokszor használjuk ezekre a meleg, sötét és hideg, fényes, világos jelzőket is, mert általában a meleg simogató és puha, a hideg inkább szúrós, hegyes, éles. Ebből következik, hogy ha valaki azt mondja hogy meleg hangzás, akkor arra kell gondolni, hogy kevés benne az éles, magas frekvencia, emellett pedig nem érezzük kellemetlenül szúrósnak, ami a benne lévő tranziensek csökkent tartalmából adódik. Ez utóbbi a tranziens csúcsok lekerekítése miatt van, ez jellemző például az elektroncsöves eszközök hangzására is.