Masztering 6-Tudományos masztering és ellenőrzés

Amikor már a 28-ik masztert készítjük el hallás útján, és az még mindig nem szól sehogy sem (főként a referenciához képest), akkor vagy a lehallgatórendszerünk nagyon rossz, vagy a hallásunk (nem elég gyakorlott). De egyelőre még ne adjuk fel, mert vannak olyan apró kis trükkök, amivel talán nekünk is lesz esélyünk elfogadható (de nem kiváló!) eredményt elérni.

Ha kizárólag hallás útján nem tudunk zöld ágra vergődni, forduljunk a matematika, fizika, és a pszichoakusztika, vagyis a tudomány felé, és fegyvertárunkat ezekkel kiegészítve szálljunk harcba a makacs mixek ellen. Mérjünk és elemezzünk! Nézzük, hogy milyen lehetőségeink, vagyis segítségeink vannak!

Hangzás masztering: Dinamika (Masztering 5)

A sorozat előző részében megismerkedtünk a különböző szűrők és ekvalizerek masztering célú felhasználásának alapelveivel. Azt is megtudtuk, hogy bár a maszteringben nekik jut a legfőbb szerep, nem csak rájuk van szükség.

Vitathatatlan, hogy a masztering egyik fontos feladata az adott műhöz legjobban illő hangerő beállítása. Mivel a maszterelésre váró kész mix -jó esetben- a célmédiumra vonatkozó szabványokhoz képest még túl nagy dinamikatartománnyal rendelkezik, azt általában csökkenteni kell. Ezt az emberek úgy érzékelik, hogy azonos kivezérlési csúcsérték (peak) mellett a maszter hangosabb mint a mix volt. (Ami nem csoda, hiszen a kompresszió és a jelszintkorrekció miatt az RMS szint nő.) Ezért sokan a maszteringet -tévesen- a hangerő növelésével, vagy akár maximalizálásával azonosítják, és ennek elsődleges eszközének a limitert tartják. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a legjobb masztering hangmérnökök is sokszor elmondták már, hogy a hangosság elsősorban nem a limiterben található. Persze ők is használják ezeket, de a legtöbb esetben nem a hangerő növelésére, hanem főként a túlvezérlés megakadályozására, és/vagy egy kívánt hangzás létrehozására.

Hangzás masztering: Frekvenciák (Masztering 4)

A sorozat előző részeiben megismerkedtünk a hanghordozó médiákkal, a technikai maszteringgel és a referenciák használatának fontosságával. Talán már halljuk a problémákat is, de még nem igazán tudjuk, hogyan lehet a saját munkánk hangzását egy másikhoz, például a referenciához igazítani. Valójában a kérdés nagyon összetett és bonyolult, ezért nehéz rá pontosan válaszolni, de próbáljuk meg alapelemekre bontani, hátha az segít.

Az analóg modellezett pluginek jövője?

A plugin ajánló mai részében szeretném a figyelmet felhívni egy új “jelenségre”, ami gyakorlatilag nemrég kezdődött el, és egyre többet fogunk majd vele találkozni. Ez pedig szerintem nem csak az analóg modellezett pluginek, hanem egyben a stúdiótechnikai eszközök jövője is lehet.

Masztering 3-Referenciák használata

A sorozat előző részében megismerkedtünk az általam technikai maszteringnek nevezett folyamattal, ahol elsősorban a szabványi előírásokhoz igazítottuk a hanganyagunkat. Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a lehető legtöbb lejátszóeszközön valóban megszólaljanak, de az már egyáltalában nem biztos, hogy ugyanolyan élményt is nyújtanak majd, mint a saját stúdiónkban. Ez pedig azért van, mert a szabványok csak a formátumot írják elő, azt nem, hogy milyen hangnak kell lennie egy adott hanghordozón (a sávszélességre és jelszintekre persze vannak technikai korlátozások).