A digitális audió rejtelmei 3-A bitek

A sorozat első részében megismerkedtünk a hangok digitalizálásának alapjaival, így aki még nem olvasta, az ide kattintva tegye meg, mert az ott leírtak ismerete nélkül a mai rész nem lesz könnyen érthető.

Mint már tudjuk, a hangnak nevezett fizikai jelenség egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy időben folyamatosan változik, legalábbis ami a légnyomás értékeit illeti. Ha a légnyomás változatlan (vagy a változás kívül esik az emberi fül által érzékelhető tartományon), akkor nem normál hangról beszélünk. Ennek megfelelően, ha a hangot elektromos jelekké alakítjuk, mondjuk egy mikrofon segítségével, akkor az így létrejövő feszültségértékek is folyamatosan változni fognak mindaddig, amíg a hang meg nem szűnik.

A digitális audió rejtelmei 2 -A hertzek

Folytassuk a digitális audió rejtelmeiről szóló sorozatot ott, ahol az előző részben befejeztük. Tételezzük fel, hogy az ott megismert digitalizáló (AD) és a visszajátszó (DA) konvertert nem azonos időben és nem azonos helyen használjuk, és nem is azonos gyártótól származnak. Tulajdonképpen ez lenne a hangrögzítés értelme, hogy ne csak az eredeti helyen és időben hallhassuk a hangot. Bekapcsoljuk tehát a DA eszközünket, csatlakoztatjuk hozzá a memóriát, és elindítjuk a lejátszást... és csodálkozunk, mert amit hallunk, annak semmi köze az eredeti hanghoz. Ennek persze több oka is lehet, de most elsőként foglalkozzunk a mintavételek között eltelt idővel!

A digitális audió rejtelmei 1

A Microchips oldalon található oktató anyagok előző részeiben elég részletesen megismertük az elsősorban zenei felvételek keveréséhez szükséges eszközöket, és azok használatát. Alapvetően elmondható, hogy az eddig megtanultak egyaránt alkalmazhatóak analóg- és digitális audió rendszerekben, hiszen az említett eszközök kis túlzással mindkét technológiában megtalálhatóak. A technika mai állásának köszönhetően azonban nem csak hogy egyre több a digitális stúdióeszköz, hanem ezek virtuális változatai egyre inkább kezdik kiszorítani az analóg vasakat. A jelenség egyenes következménye, hogy egyre szaporodnak a házi-stúdiós felhasználók, akik majdnem 100%-ban csak digitális, azon belül is inkább csak szoftver eszközöket, úgynevezett digitális munkaállomásokat (népszerűbb nevükön DAW-okat) és plugineket használnak. Ugyanez a tendencia kezd egyre inkább kibontakozni a professzionális felhasználók köreiben is, ami persze nem baj, sőt kifejezetten előnyt jelent az otthoni stúdióknak, hiszen manapság már ugyanazokat az eszközöket használhatjuk otthon, mint amit a legnagyobb hangstúdiókban is. Ha ezeket a plugineket úgy használjuk, vagy úgy szeretnénk használni, mint az analóg eszközöket, akkor egy pontig nem tapasztalunk különbséget, azonban egy bizonyos tudásszint után észrevehetjük, hogy a két technológia között bizony létezik eltérés. Szerintem nem arról kell beszélnünk, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, egyszerűen arról van szó, hogy eltérőek.

Mivel manapság a digitális audió technológia már egyértelműen kikerülhetetlen, így ha profi munkát szeretnénk végezni, mindenképpen meg kell ismernünk a digitális eszközök működését közelebbről is. A sorozat következő részeiben ezekről, a kifejezetten csak a digitális tartományban létező problémákról, megoldásaikról, az eszközökről és felhasználásukról lesz szó. Ahhoz, hogy ezeket az alapvető, részben technikai ismereteket megérthessük, elengedhetetlen, hogy ismerjük a digitális audió alapjait. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi is a digitális audio?

Masztering 6-Tudományos masztering és ellenőrzés

Amikor már a 28-ik masztert készítjük el hallás útján, és az még mindig nem szól sehogy sem (főként a referenciához képest), akkor vagy a lehallgatórendszerünk nagyon rossz, vagy a hallásunk (nem elég gyakorlott). De egyelőre még ne adjuk fel, mert vannak olyan apró kis trükkök, amivel talán nekünk is lesz esélyünk elfogadható (de nem kiváló!) eredményt elérni.

Ha kizárólag hallás útján nem tudunk zöld ágra vergődni, forduljunk a matematika, fizika, és a pszichoakusztika, vagyis a tudomány felé, és fegyvertárunkat ezekkel kiegészítve szálljunk harcba a makacs mixek ellen. Mérjünk és elemezzünk! Nézzük, hogy milyen lehetőségeink, vagyis segítségeink vannak!

Hangzás masztering: Dinamika (Masztering 5)

A sorozat előző részében megismerkedtünk a különböző szűrők és ekvalizerek masztering célú felhasználásának alapelveivel. Azt is megtudtuk, hogy bár a maszteringben nekik jut a legfőbb szerep, nem csak rájuk van szükség.

Vitathatatlan, hogy a masztering egyik fontos feladata az adott műhöz legjobban illő hangerő beállítása. Mivel a maszterelésre váró kész mix -jó esetben- a célmédiumra vonatkozó szabványokhoz képest még túl nagy dinamikatartománnyal rendelkezik, azt általában csökkenteni kell. Ezt az emberek úgy érzékelik, hogy azonos kivezérlési csúcsérték (peak) mellett a maszter hangosabb mint a mix volt. (Ami nem csoda, hiszen a kompresszió és a jelszintkorrekció miatt az RMS szint nő.) Ezért sokan a maszteringet -tévesen- a hangerő növelésével, vagy akár maximalizálásával azonosítják, és ennek elsődleges eszközének a limitert tartják. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a legjobb masztering hangmérnökök is sokszor elmondták már, hogy a hangosság elsősorban nem a limiterben található. Persze ők is használják ezeket, de a legtöbb esetben nem a hangerő növelésére, hanem főként a túlvezérlés megakadályozására, és/vagy egy kívánt hangzás létrehozására.