Masztering 2-Technikai masztering

Az előző részben megismerkedtünk a masztering kialakulásával, és a legismertebb hanghordozókkal. Kiderült az is, hogy a masztering eleinte kizárólag technikai értelemben létezett, vagyis egy gyártáselőkészítő folyamatnak minősült. Mai formáját akkor nyerte el, amikor a felvételek már nem egyetlen helyen és nem azonos időben készültek. Jelen sorozatban elsősorban a mai értelemben vett maszteringről lesz szó, vagyis arról, hogy mit kell és mit érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy az általunk készített hanganyag a lehető legtöbb helyen úgy szólaljon meg, ahogyan azt mi elképzeltük.

Andrew Scheps-Rear Bus

Andrew Scheps egyike a manapság leghíresebb Grammy díjas hangmérnököknek. Régebben egy NEVE 8068-as analóg keverőpultot használt, amit abban az időben építettek amikor azt gondolták, hogy a Quad hangzás lesz a következő nagy áttörés

Persze ez nem következett be, de az elképzelésnek köszönhetően a pulton két buszrendszer került kialakításra, az első (Front) és a hátsó (Rear) busz. Ebből egy sztereó mix elkészítéséhez nyilván elég volt az egyiket használni, logikusan ez a front-busz (első) volt. A párhuzamos kompressziós technikát persze Andrew is jól ismerte, ezért úgy gondolta, hogy ezt a második sztereó buszt erre fogja használni. El is helyezett rajta egy 1176-os kompresszort, majd ráküldött egy lábdob sávot.

Párhuzamos kompresszió a gyakorlatban

Az 1965-ben bemutatott Dolby "A" zajcsökkentő rendszer áramköreiben párhuzamosan futó két busz került elhelyezésre, az egyiken egy erős kompressziót alkalmaztak, majd ezt hozzákeverték a másik buszhoz, ami az eredeti jelet tartalmazta. Később, 1977-ben Mike Bewelle publikált egy cikket ennek a módszernek keverés közben történő felhasználásáról, de ő ezt side-chain módszernek nevezte. Ez persze keveredést okozott, hiszen a detektor-vezérlőjelet is ugyanígy hívták. Később ezt a cikket 1988-ban újra nyomtatták, majd Bob Katz nevezte el az eljárást párhuzamos kompressziónak. A new york-i hangmérnökök előszeretettel alkalmazták ezt a módszert, így ragadt rá a név: New York kompresszió.

A párhuzamos kompresszió segítségével a hangzásunk úgy lesz telt és erőteljes, hogy közben nem veszít a dinamikusságából. Emellett lehetővé teszi a hangosság érzet növelését a jelszint jelentős növekedése nélkül.