Acustica Audio-Sienna Rooms Free

Manapság igen népszerűek lettek (legalábbis a gyártók között) a professzionális lehallgató helyiségeket szimuláló virtuális stúdió pluginek. Ezek fejhallgatón (fülhallgatón) keresztül történő monitorozást szeretnének olyan hatásúvá tenni, mintha valódi hangszórókat hallgatnánk. Valljuk be, ha ez valakinek sikerül, akkor azzal millió forintokat lehetne megspórolni. A hardver stúdióeszközök mintavételezésével ismertté vált Acustica Audio is beszállt az üzletbe egy, a többitől szerintem kicsit eltérő megoldással, amiben olyasmit valósítottak meg, amit az általam ismert más szoftverek nem tudnak.

Masztering 6-Tudományos masztering és ellenőrzés

Amikor már a 28-ik masztert készítjük el hallás útján, és az még mindig nem szól sehogy sem (főként a referenciához képest), akkor vagy a lehallgatórendszerünk nagyon rossz, vagy a hallásunk (nem elég gyakorlott). De egyelőre még ne adjuk fel, mert vannak olyan apró kis trükkök, amivel talán nekünk is lesz esélyünk elfogadható (de nem kiváló!) eredményt elérni.

Ha kizárólag hallás útján nem tudunk zöld ágra vergődni, forduljunk a matematika, fizika, és a pszichoakusztika, vagyis a tudomány felé, és fegyvertárunkat ezekkel kiegészítve szálljunk harcba a makacs mixek ellen. Mérjünk és elemezzünk! Nézzük, hogy milyen lehetőségeink, vagyis segítségeink vannak!

Masztering 3-Referenciák használata

A sorozat előző részében megismerkedtünk az általam technikai maszteringnek nevezett folyamattal, ahol elsősorban a szabványi előírásokhoz igazítottuk a hanganyagunkat. Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a lehető legtöbb lejátszóeszközön valóban megszólaljanak, de az már egyáltalában nem biztos, hogy ugyanolyan élményt is nyújtanak majd, mint a saját stúdiónkban. Ez pedig azért van, mert a szabványok csak a formátumot írják elő, azt nem, hogy milyen hangnak kell lennie egy adott hanghordozón (a sávszélességre és jelszintekre persze vannak technikai korlátozások).

Masztering 2-Technikai masztering

Az előző részben megismerkedtünk a masztering kialakulásával, és a legismertebb hanghordozókkal. Kiderült az is, hogy a masztering eleinte kizárólag technikai értelemben létezett, vagyis egy gyártáselőkészítő folyamatnak minősült. Mai formáját akkor nyerte el, amikor a felvételek már nem egyetlen helyen és nem azonos időben készültek. Jelen sorozatban elsősorban a mai értelemben vett maszteringről lesz szó, vagyis arról, hogy mit kell és mit érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy az általunk készített hanganyag a lehető legtöbb helyen úgy szólaljon meg, ahogyan azt mi elképzeltük.

Minden a decibelekről 2. rész

A decibelek világába kalauzoló írás előző részében (1. rész) megismerkedhettünk a decibellel és a különböző hangtechnikában használt skálákkal. Nézzük most meg, mi is a dinamika tartomány és mit kell róla tudni, valamint belekóstolhatunk a referencia jelszintekbe is.