Analóg keverés modellezése számítógépen

A sorozat előző részében a maszter buszra helyezett analóg jellegű torzítások használatának előnyeivel ismerkedtünk, amiben kétcsatornás, (bal és jobb) modellezéseket használtunk. Egy analóg keverőpulton azonban nem csak két csatorna található, így joggal merül fel a kérdés, hogy ezek a pluginek alkalmasak-e ilyen jellegű feladatra. Mint látni fogjuk, a válasz nem egyszerű!

Az biztos, hogy amit a maszter buszon használunk, azt használhatjuk a keverőpult csatornákon is, de ha élethű eredményt szeretnénk elérni, a sok csatorna speciális plugineket igényel. Jelen cikk előtt mindenképpen ajánlom az előző részt elolvasni, mert itt nem térünk ki olyan dolgokra, amik ott már szerepeltek.

Analóg szaturáció a maszter buszon

A sorozat előző részében az analóg hangzással foglalkoztunk, és a rövid összefoglalás után ott hagytuk abba, hogy ebben a részben közelebbről is megismerkedünk a lehetőségekkel. Mivel a sorozat, és ez a cikk is a keverésről szól, így a zenei felvételkészítés közben létrejövő, vagy létrehozható  (analóg) torzításokkal nem foglalkoznunk. Mondjuk úgy, hogy a hozott anyagból dolgozunk.

Ha kizárólag csak digitális rendszerrel dolgozunk, akkor a sávok lejátszásakor a DAW-on belül nem keletkezik hallható torzítás, mondjuk úgy, hogy gyakorlatilag nincsen szaturáció. Ha ez a célunk, akkor örülhetünk. Ha viszont szeretnénk utánozni az analóg rendszerek életszerűbb hangzását, akkor érdemes szimulálni az ott létrejövő alap torzításokat is, mint pl. a mágnesszalag, vagy a transzformátor szaturáció, hiszen az analóg felvevő-lejátszó rendszerekben gyakorlatilag elkerülhetetlen a torzítás, mert már a tároláshoz használt mágnesszalag (népszerűbb nevén magnószalag) is szaturál (a legtöbbször szándékosan).

Keverés analóg modellezett pluginekkel

Ahhoz, hogy megértsük az analóg modellezések használatának apropóját, először merüljünk bele egy kis stúdió filozófiába. A hangfelvétel készítést (és azon belül a zenei hangfelvétel készítést) két oldalról közelíthetjük meg. Vagy a valóságot szeretnénk a lehető legpontosabban megőrizni és újra átélhetővé tenni az utókor, vagy a nagy tömegek számára, vagy olyan szónikus világot bemutatni, amit elképzeltünk, vagy ami addig esetleg nem is létezett. Ez utóbbi inkább művészet, az előbbi inkább technológia.

Send-return effektezés a gyakorlatban

A sorozat előző részében megismerkedtünk a keverőpultokban található általános buszokkal (sínekkel). Nézzük most meg, hogy hogyan használhatjuk ezeket professzionális effektezéshez (pl. zengető és késleltető). Hogy miért mondom azt, hogy professzionális? Mert a profik legtöbbször nem úgy használják az effekteket ahogyan azt a sorozat eddigi részeiben tettük, vagyis nem a forrás sávon insert effektként.

Ennek több oka is van. Az első a már említett "régi" probléma megoldása, amikor is csak korlátozott számú zengető/egyéb effekt állt rendelkezésre a stúdióban. Sajnos ez a probléma sok esetben a digitális munkaállomásoknál is jelentkezik, mert néhány plugin óriási szeletet harap a CPU teljesítményből, amiből egyesek szerint soha nincsen elég. Vagyis a közös effektezést érdemes használni a modern számítógépes keveréskor is, már csak azért is, mert pl. zengetéskor egy sokkal élethűbb hangzást érhetünk el vele. Ez pedig már a második ok, amiért érdemes busz rendszerű effektezést használni. Harmadik ok sokaknak talán triviális lehet, de a profik tudják, hogy az idő nem csak pénz, és amit lehet azt felgyorsítanak. Ennek egyik legegyszerűbb módja a dolgok leegyszerűsítése. Vagyis ahol csak lehet, üssünk több legyet egy csapásra.

Buszok és buszrendszerek

Mit nevezhetünk a hangtechnikában busznak? Egyszerűen fogalmazva egy vagy több olyan audió kimenetet, aminek célszerűen több bemenete van, vagyis a kimeneten a bemenő jelek összege jelenik meg. Gyakorlatilag ez elsősorban egy összegző megoldás.

Hivatalos magyar megnevezése "sín", de mivel a legtöbb audió berendezés angol nyelven "kommunikál", így mi most inkább az angol "BUS", vagy magyarítva "busz" elnevezést fogjuk használni.

Nem csak az látott már buszt aki használt tömegközlekedési eszközt, de az is, aki valaha keverőpultot, vagy akár csak egy számítógépes audió munkaállomást (DAW). Ha valaki azt gondolja, hogy ő bizony nem használ buszt a keveréskor - hiszen azt sem tudja mi az-, az nagyon téved! Minden hang-keverő eszköznek van legalább egy busza, ez pedig a mixbusz, vagy master busz. Ide futnak be az egyes csatornákról kijövő hangok, itt történik meg a végső keverés.

Párhuzamos kompresszió a maszter buszon

Miután a sorozat előző részében a sávokon már elvégeztük a párhuzamos kompressziót és ezzel jelentősen megvastagítottuk a hangzást, lépjünk tovább és nézzük meg mit tehetünk még a teltebb, de egyben feszes és tiszta hangzás érdekében!

A legtöbben most egészen biztosan a busz kompresszióra gondolnak, ami valljuk be egyáltalában nem butaság, sőt inkább egy kvázi kötelező dolog. De talán van ennél jobb -vagy ezt jól kiegészítő- megoldás is!

Természetesen a maszter buszon (mix busz) is alkalmazzuk a párhuzamos kompressziót!