Acustica Audio-Black free

Az ACQUA - Black Free egy ingyenes keverőpult-csatorna modellező és helyes jelszint-beállító plugin.

Figyelem! A plugin a betöltése után csak egyszerű jelszint-beállítóként, valamint alul- és felüláteresztő szűrőként működik. Ahhoz, hogy szaturációt és több csatornát kapjunk, be kell tölteni egy keverőpult modellezést. Ezt a bal felső sarokban található "BANKS" felirat melletti gombra kattintva tudjuk megtenni. Az ingyenes változatban csak egy pultot kapunk, nagy valószínűséggel egy EMI-t (germánium).

Szintetizátor oszcillátorok-MCTV S01E01

A Microchips TeleVízió első, kísérleti adása. Mire számíthatunk?

- Egy óra ötvenhat perc negyvenöt másodperces ismerkedés a szintetizátorokban található különböző oszcillátorokkal. Köszönhetően az űrkorszak technológiájának, ízlés szerint több részletben is megtekinthető.

A digitális audió rejtelmei 1

A Microchips oldalon található oktató anyagok előző részeiben elég részletesen megismertük az elsősorban zenei felvételek keveréséhez szükséges eszközöket, és azok használatát. Alapvetően elmondható, hogy az eddig megtanultak egyaránt alkalmazhatóak analóg- és digitális audió rendszerekben, hiszen az említett eszközök kis túlzással mindkét technológiában megtalálhatóak. A technika mai állásának köszönhetően azonban nem csak hogy egyre több a digitális stúdióeszköz, hanem ezek virtuális változatai egyre inkább kezdik kiszorítani az analóg vasakat. A jelenség egyenes következménye, hogy egyre szaporodnak a házi-stúdiós felhasználók, akik majdnem 100%-ban csak digitális, azon belül is inkább csak szoftver eszközöket, úgynevezett digitális munkaállomásokat (népszerűbb nevükön DAW-okat) és plugineket használnak. Ugyanez a tendencia kezd egyre inkább kibontakozni a professzionális felhasználók köreiben is, ami persze nem baj, sőt kifejezetten előnyt jelent az otthoni stúdióknak, hiszen manapság már ugyanazokat az eszközöket használhatjuk otthon, mint amit a legnagyobb hangstúdiókban is. Ha ezeket a plugineket úgy használjuk, vagy úgy szeretnénk használni, mint az analóg eszközöket, akkor egy pontig nem tapasztalunk különbséget, azonban egy bizonyos tudásszint után észrevehetjük, hogy a két technológia között bizony létezik eltérés. Szerintem nem arról kell beszélnünk, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, egyszerűen arról van szó, hogy eltérőek.

Mivel manapság a digitális audió technológia már egyértelműen kikerülhetetlen, így ha profi munkát szeretnénk végezni, mindenképpen meg kell ismernünk a digitális eszközök működését közelebbről is. A sorozat következő részeiben ezekről, a kifejezetten csak a digitális tartományban létező problémákról, megoldásaikról, az eszközökről és felhasználásukról lesz szó. Ahhoz, hogy ezeket az alapvető, részben technikai ismereteket megérthessük, elengedhetetlen, hogy ismerjük a digitális audió alapjait. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi is a digitális audio?

Hangzás masztering: Frekvenciák (Masztering 4)

A sorozat előző részeiben megismerkedtünk a hanghordozó médiákkal, a technikai maszteringgel és a referenciák használatának fontosságával. Talán már halljuk a problémákat is, de még nem igazán tudjuk, hogyan lehet a saját munkánk hangzását egy másikhoz, például a referenciához igazítani. Valójában a kérdés nagyon összetett és bonyolult, ezért nehéz rá pontosan válaszolni, de próbáljuk meg alapelemekre bontani, hátha az segít.

Analóg keverés modellezése számítógépen

A sorozat előző részében a maszter buszra helyezett analóg jellegű torzítások használatának előnyeivel ismerkedtünk, amiben kétcsatornás, (bal és jobb) modellezéseket használtunk. Egy analóg keverőpulton azonban nem csak két csatorna található, így joggal merül fel a kérdés, hogy ezek a pluginek alkalmasak-e ilyen jellegű feladatra. Mint látni fogjuk, a válasz nem egyszerű!

Az biztos, hogy amit a maszter buszon használunk, azt használhatjuk a keverőpult csatornákon is, de ha élethű eredményt szeretnénk elérni, a sok csatorna speciális plugineket igényel. Jelen cikk előtt mindenképpen ajánlom az előző részt elolvasni, mert itt nem térünk ki olyan dolgokra, amik ott már szerepeltek.

Analóg szaturáció a maszter buszon

A sorozat előző részében az analóg hangzással foglalkoztunk, és a rövid összefoglalás után ott hagytuk abba, hogy ebben a részben közelebbről is megismerkedünk a lehetőségekkel. Mivel a sorozat, és ez a cikk is a keverésről szól, így a zenei felvételkészítés közben létrejövő, vagy létrehozható  (analóg) torzításokkal nem foglalkoznunk. Mondjuk úgy, hogy a hozott anyagból dolgozunk.

Ha kizárólag csak digitális rendszerrel dolgozunk, akkor a sávok lejátszásakor a DAW-on belül nem keletkezik hallható torzítás, mondjuk úgy, hogy gyakorlatilag nincsen szaturáció. Ha ez a célunk, akkor örülhetünk. Ha viszont szeretnénk utánozni az analóg rendszerek életszerűbb hangzását, akkor érdemes szimulálni az ott létrejövő alap torzításokat is, mint pl. a mágnesszalag, vagy a transzformátor szaturáció, hiszen az analóg felvevő-lejátszó rendszerekben gyakorlatilag elkerülhetetlen a torzítás, mert már a tároláshoz használt mágnesszalag (népszerűbb nevén magnószalag) is szaturál (a legtöbbször szándékosan).

Keverés analóg modellezett pluginekkel

Ahhoz, hogy megértsük az analóg modellezések használatának apropóját, először merüljünk bele egy kis stúdió filozófiába. A hangfelvétel készítést (és azon belül a zenei hangfelvétel készítést) két oldalról közelíthetjük meg. Vagy a valóságot szeretnénk a lehető legpontosabban megőrizni és újra átélhetővé tenni az utókor, vagy a nagy tömegek számára, vagy olyan szónikus világot bemutatni, amit elképzeltünk, vagy ami addig esetleg nem is létezett. Ez utóbbi inkább művészet, az előbbi inkább technológia.

Szaturációk és torzítások

Az előző részben megismerkedtünk a klasszikus modulációs effektekkel, amikkel elsősorban a műsoranyagot színezzük. A színezésnek létezik azonban egy másik formája is, ami sokkal inkább magát a hanghullámot változtatja meg, nem az "előadást". Ezt a fajta színezést hívják angolul coloring-nak, color-nak, vagy karakternek. Az ilyen, mikró szinten történő színezés erőssége szerint megkülönböztetünk szaturációt, túlvezérlést (overdrive) és torzítást (distortion), bár mindhárom torzításnak minősül. Ez a témakör talán az egyik legbonyolultabb a zenei keverésben, mert egyrészt erősen szubjektív, másrészt nagyon széles körben kiterjed, mind elméleti, mind gyakorlati területen. Nyugodtan nevezhetjük akár egy mély fekete lyuknak is. Mi most nem mászunk le ebbe a lyukba, csak éppen bekukucskálunk, de így is eleget fogunk látni ahhoz, hogy eredményesen használhassuk saját mixeinkben.

EQ 4. Speciális EQ és szaturáció - Minden a keverésről 8. rész

Az eddigiekben megismert ekvalizerekkel gyakorlatilag az összes frekvencia szintű problémát kezelni tudjuk, azonban vannak olyan speciális esetek amikor az adott feladatot körülményes lenne pl. egy univerzális parametrikus EQ-val megoldani. A különleges ekvalizerek egy része általában egy specifikus feladatra koncentrál, arra nyújt gyorsabb és egyszerűbb megoldást. Másik részük az automatizációt oldja meg önállóan. Bár a modern DAW-kban viszonylag könnyen megvalósítható akár az EQ automatizációja is, ez azért mégis körülményesebb és hosszadalmasabb folyamat lenne. Az ekvalizereket bemutató sorozat végén megismerkedünk a szaturáció fogalmával is. Ez egy olyan dolog, amit rendkívül jól tudunk használni ekvelizernek is!

Ekvalizerek 1. -Minden a keverésről 5. rész

A sorozat előző részeiben már elég részletesen kitárgyaltuk a keverés lényegét, vagyis  a kiegyensúlyozottság elérését.

Ezt a kiegyensúlyozottságot azonban nem csak a hangerők, de a frekvenciák (spektrum) tekintetében is meg kell teremtenünk. (mikro-hangerő menedzsment) Általában ezt nem tudjuk megvalósítani kizárólag a faderek tologatásával.