Zengetők beállítása-Sztereó szélesség

Klasszikus mono hangforrás esetén a közvetlen hang egyetlen pontból érkezik, ezt hallhatjuk pl. ha csak egy darab hangszórót, vagy hangszert hallgatunk (kivéve pl. orgona). Azonban mononak hívjuk azt a hangot is, ami bár két hangszóróból egy időben érkezik, de helyzete jól behatárolhatóan a térben csak egyetlen pontba esik. Ilyen lehet pl. a fantomközép, vagy valamely sztereó oldal felé részben eltolt hang. Ez azt jelenti, hogy a sztereó bal- és jobboldali hangszóróból valamilyen formában eltérő jel érkezik, ami pszichoakusztikailag olyan hatást kelt, mintha a hang nem a hangszóró(k)ból szólna.

Ennek a térbeli elhelyezés technikának egyik módja a panoráma használata, amivel a hangforrásokat egyszerűen és hatásosan tudjuk elhelyezni az ábrán látható normál térben. Ez általában a két hangszóró közötti területet jelenti, egy a hangszórók előlapjával egybeeső sík "lapon".

Ha ennél szélesebb, vagy mélyebb hangképre van szükségünk, vagyis a hangforrást a hangszórókon kívülre szeretnénk elhelyezni, azt a legegyszerűbben zengetővel tehetjük meg. Ezt hívhatjuk kiterjesztett térnek is. Ezzel a "trükkel" elérhetjük, hogy a zenénk úgy szóljon, mintha egy valódi koncertet hallanánk sok zenésszel, nem pedig csak két hangszórót otthon. A célunk tehát a hangforrások kimozdítása a hangszórókból.

Vitathatatlan, hogy a zengetést elsősorban a sztereó térbeliség megteremtésére használjuk. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a sztereó lényege az, hogy ne csak egyetlen pontból érkezzen a hang, mert az nem hat természetesen. Ha egy mono hangforrást sztereóban zengetünk, az adott hang mono jellege megmarad -vagyis jól behatárolható lesz a hangforrás iránya-, de ezzel együtt egy térbe is elhelyezzük (természetes, vagy nem létező), amitől az egész hangzás élethűbbnek, szélesebbnek hat. Az ilyen hangokat szívesebben is hallgatjuk!

Ha azonban egy mixben minden hangszert szélesen zengetünk meg, a zengések a széleken összemosódnak, amitől a mix ködössé, határozatlanná, egysíkúvá válik. Ilyenkor nincsen meg a megfelelő térbeli elkülönülés (szeparáció) az egyes sávok (hangszerek) között, minden mindenhonnan szól. Külön probléma, hogy zengetéskor a tranziensek is erősen csökkennek, aminek egy lapos, egy síkban elhelyezkedő, dinamikátlan mix lesz az eredménye. Ez elsősorban olyan esetekben jelent problémát, amikor nagyon sok sáv szól egyszerre.

Természetesen az egyik legegyszerűbb megoldása ennek a problémának, ha nem minden sávot zengetünk azonos mértékben, vagyis megteremtjük közöttük a szélesség- és mélységbeli eltérést (egyes sávokat a zengetéssel a hallgatótól távolabbra helyezünk mint másokat). Ilyenkor azonban sok sáv esetében még mindig zsúfolt színpadképet kapunk, nem jön létre kellő szeparáció, főként a szóló jellegű sávok esetében. Ezeket szélesen zengetve ugyanis hátrább kerülnek, és szélesebben is szólnak, ami csökkenti a határozottságukat. Ha levesszük róluk a zengetést, akkor máris tisztábban és tökéletesen csak egy pontból szólnak, viszont ezzel együtt elveszítik a természetes térbeliségüket is, vagyis természetellenessé válnak. Ilyenkor jó megoldás az adott sáv zengetőjének csökkentett sztereó szélessége, vagy monoba kapcsolása. Ha így teszünk, akkor a panorámával egyszerűen pozicionálni és mozgatni is tudjuk a sávunkat a sztereó térben, a zengetésével együtt. Ez utóbbitól egyáltalában nem kell félnünk, ugyanis a zengetés monoban is képes megfelelő térbeliség illúzióját kelteni.

Szűkített, vagy mono zengetés a gyakorlatban
Néhány zengetőben a teremméretet beállító paraméter (Size) egyben a zengetés szélességét is beállítja, legalábbis pszichoakusztikailag. Ilyen pl. a Waves R-verb, vagy a H-reverb. Ha ezeket használjuk, akkor a szűkebb sávban megszólaló zengetést már ezzel a paraméterrel is eredményesen állíthatjuk be, de ettől függetlenül nem garantált, hogy megfelelő eredményt kapunk. Ha biztosra akarunk menni, akkor alkalmazzuk a mesterségesen szűkített zengetés technikáját!

A technika alkalmazásához elengedhetetlen, hogy magát a zengetés sztereó szélességét csökkentsük -akár a mono-ig-, majd ha szükséges, ezt panorámázzuk. Vagyis ne egy valüdi sztereó kimenetű zengető sztereó bemenetére küldjük a sztereó térben panorámázott mono hangot. Az egyik lehetséges megoldás a zengetőkbe épített Width, azaz szélesség paraméter. Érdekes módon sok professzionális zengetőben nem találjuk ezt meg, de szerencsére egyszerűen kipróbálhatjuk az ingyenes Oril River-ben.

Mivel az ilyen szűk sztereó zengetést általában csak egy-egy hangszerre alkalmazzuk, ami ráadásul valamelyik oldalra panorámázva is van -természetesen a zengetésével együtt- a jó megoldás ebben az esetben nem a send-return, hanem az insert módon történő zengetés. Vagyis a zengetőt magára a sávra helyezzük el (utolsóként), és a bele épített potival állítjuk be a kívánt zengetési arányunkat. Ezután csökkentjük a zengetési szélességet a "WIDTH" paraméterrel, ami 0 állásnál ad teljesen mono hangot.

Figyelem! Mono sávok, sztereó csatornák...
Az insert zengetésnél nagy különbségek adódhatnak az egyes munkaállomások (DAW) között, attól függően, hogy mennyi a használt keverő-csatornánk fizikai/virtuális csatornaszáma (ez így elég furcsán hangzik...). Vagyis ha mono keverő-csatornára küldjük a mono sávot (merthogy a példában lévő dobro egy mono sáv), akkor a következőkben elvégzendő próba értelmét veszti. Ha viszont olyan munkaállomást használunk, ahol maga a keverő-csatorna sztereó (2 fizikai/virtuális csatornás), és ezen a mono sáv mindkét fizikai csatornán megszólal, akkor nagyon is működik! (Ez utóbbi csoportba tartozik a Reaper-is. Más DAW-ban a megoldás az, ha valamilyen módszerrel sztereóra konvertáljuk a mono sávot és ezt helyezzük el egy sztereó csatornán.)

Próbáljuk is ki ezt az előző részekben elkezdett mixben, mondjuk a 07_Dobro nevű sávon. Helyezzük el a sáv első szabad insert pontjára az Oril River-t, és a prezetek közül válasszuk a "Plate" nevűt. Némítsuk, vagy töröljük a már létrehozott SEND-et (a "Solo Reverb"-re), és helyezzük a sávot "Solo"-ba (hogy csak a dobro-t halljuk). Állítsuk az OrilRiver-en a Width-et 0-ra, és indítsuk el a lejátszást. Mint hallhatjuk, a dobro szépen zeng, megkapja a térbeliséget, de nem szól mindenhonnan, csak a sáv panorámája által beállított irányból. Próbáljuk ki, mi történik, ha a panoráma beállítást megváltoztatjuk, vagyis elmozdítjuk az ellenkező oldalra. A dobro mindig csak az adott irányból fog szólni, de mégis megkapja a kellő mélységet. Ezt egyszerűen ellenőrizhetjük, ha lejátszás közben ki/be kapcsoljuk a zengetőt (bypass). Próbáljuk ki azt is, hogy milyen hangzást kapunk, ha a "Width"-et 100%-ra állítjuk. Ebben az esetben ugyanis a zengetés nagyobb részben a panorámával beállított irányból szól, kisebb részben pedig az ellenkezőből. Ha középre panorámázunk, akkor "normál" sztereó zengetést kapunk.

Problémák insert zengetéskor...
Mint azt már tudjuk, a sávra elhelyezett összes insert effektet sorba kötve hallhatjuk a sáv kimenetén, vagyis az összes a maszter buszra kerül. Mivel ebben a mixben a kísérő hangszerekre mi még egy párhuzamos kompressziós buszt is alkalmaztunk, így esetünkben ez a kompresszió érvényes a zengetőnkre is, vagyis az nem csak "natúr" önmagában szól, hanem a NY BUS-on keresztül kompresszálásra is kerül. Ez persze nem biztos hogy probléma, mindössze jó tudni, hogy ha az így kialakuló hangzás nem megfelelő, akkor bizony az egyetlen megoldás, ha egy külön Dobro zengető csatornát hozunk létre. Ezzel már 100%-os kontrollunk lesz a kialakuló hangzás felett. Egy újabb probléma, hogy milyen csatornát használunk, és az milyen panorámázási lehetőségeket biztosít. Ez a használt munkaállomástól (DAW) függ, és egy pár bekezdéssel lejjebb foglalkozunk majd vele részletesen.

Szűkített zengetés a teljes mixben
Próbáljuk most ki a dobro zengetését úgy is, hogy közben a teljes mixet hallgatjuk. Használjuk a fent már alkalmazott Oril River prezetet, a sáv panorámáját állítsuk jobbra 40%-ra, és indítsuk el a lejátszást (feltételezem, hogy sztereó csatornát használunk, másként a próbának nincsen értelme!). A "Width" paramétert állítsuk 100%-ra és figyeljük meg a dobro hangzását. Most állítsuk át a "Width"-et 0%-ra! Vegyük észre, hogy mennyivel határozottabban, pontosabban, csak a beállított irányból szól, nem "úszik szét", és "vándorol" a térben a dobro hangja. Hasonlítsuk össze a 0 és a 100% értékeket úgy, hogy gyorsan váltunk közöttük. Nagyon jól hallatszik a különbség! Szerintem a 0% sokkal jobb irányérzetet ad, és ami talán még fontosabb, hogy a dobro nem mozog jobbra-balra, ami 100% Width értéknél egyébként elég zavaró! Figyeljük meg azt is, hogy 0%-nál nem lesz a teljes mix visszhangos (mint ahogy azt az előző részben elvégzett próba során tapasztaltuk). A dobro megkapja a kellő teret, mélységet és élethűséget, de nem maszatolja össze a mixet! Természetesen bármely más sávon is alkalmazhatjuk ezt a technikát, próbálja ki mindenki önállóan az ének és a fiddle sávokon is!

Szélesített zengetés
Mint tapasztalhattuk, a szűkített szélességű zengetés létrehozása nem okoz különösebb problémát, de mi van akkor, ha a zengetőből kilépő hangképünk még 100%-os szélesség beállítás mellett sem adja a kívánt szélességű teret? Ez előfordulhat akkor is, ha a zengetőnk nem elég "jó", nem képes előállítani olyan széles hangképet, mint amire szükségünk van.

Extra sztereó szélesség beállítása Brainworks-bx_RooM/S zengetőben
A szélesítő technikának elsősorban akkor vehetjük hasznát, amikor háttérben lévő, széles kísérő hangokat, vagy effekteket szeretnénk előállítani. Ilyenek pl. a vonósok, orgonák, úgynevezett szőnyeg hangok, amik megfelelő alapot adnak a mixnek, és biztosítják a széles teret.

Gyors, határozott hangok esetében nem biztos, hogy jó hatást érhetünk el, hacsak nem effektként alkalmazzuk őket. Ha ezt tesszük, elérhetjük, hogy a hallgatónak olyan érzése támadjon, mintha a zene mindenhonnan szólna, pedig csak az effekteket hallja szélesen. Figyeljünk azonban arra, hogy ilyenkor ne folyamatosan legyen hallható ez a hanghatás, mert a hallgató ehhez hamar hozzászokik, és elmosódik a határ a mindenhonnan szóló és a határozott irányból érkező hangok között.

Bár néhány zengető esetében a sztereó szélességet a normál 100% fölé is tudjuk állítani, jó ha tudjuk, hogy sok esetben -mint pl. az Oril River-nél is- a 100%-os szélesség a zengető által előállítani képes maximális sztereó szélességet jelöli. Ilyenkor ez fölé a zengetőn belül már nem mehetünk. Ebben az esetben nincsen más dolgunk, mint egy egyszerű sztereó szélesítőt elhelyezni a zengető után (akár insert, akár send-return zengetést alkalmazunk), és ezen növelni a szélességet a kellő értékig. Mindezt hamarosan ki is fogjuk próbálni!

Szélesség beállítása a zengetőn kívül
Mint már tapasztaltuk, sok esetben nem találunk a zengetőbe épített külön szélesség paramétert, és ha mégis, nem biztos hogy tudja azt, amire szükségünk van. Ettől azonban nem kell kétségbeesnünk, ugyanis több ingyenes lehetőség is létezik a sztereó szélesség beállítására.

Az egyik leguniverzálisabb megoldás egy sztereó plugin elhelyezése a zengető után, ilyen pl. az  A1 Stereo Control. A mellékelt képen egy 20% sztereó szélességre állított értéket láthatunk, de ezt természetesen akár 0%-ra, azaz monora is csökkenthetjük. Vagyis ilyen beállítás esetén a zengetésünk szűkített lesz, és nincsen szükség ennek zengetőn belül történő megoldására. Persze mindennek csak sztereó csatornán van értelme! Ha sztereó csatornára küldjük a mono sávunkat, akkor ebben a pluginben a szűkítéssel együtt a panorámázást is megoldhatjuk, vagyis eltolhatjuk a hangot balra vagy jobbra. Ezt a "Pan" nevű paraméterrel tudjuk szabályozni (milyen meglepő!), de érdekes módon az ugyanolyan számszerű értékekre állított hangkép nem azonos azzal, mint amit a Reaper keverő beállításai eredményeznek. Erről egy pár sorral lejjebb olvashatunk majd részletesen.

VVV, A1 és csatorna panoráma.
Nagyításhoz katt a képre!
Tegyünk egy próbát ezzel a technikával is, folytassuk az imént megkezdetett! Átmenetileg kapcsoljuk ki az Oril River-t a 07_Dobro sávon (később még szükségünk lesz rá, ezért még ne töröljük!) és helyezzünk el utána egy Valhalla VintageVerb-et. Ebben mint látható nincsen sztereó szélesség beállítási lehetőség (de ettől még ez egy teljesen professzionális zengető). Válasszuk a Plate-->Steel Plate nevű prezetet, és mivel most insert módon használjuk a zengetőt, állítsuk a MIX értékét 36%-ra. A következő szabad insert pontra helyezzünk el egy A1 StereoControl-t és állítsuk be a képen látható módon.

Indítsuk el a lejátszást és figyeljük meg a hangzást! Az előző szűkített zengetés próbához hasonlót hallhatunk, vagyis a dobro határozottan csak 1 irányból, egy szűk sávból szól a zengetésével együtt. Ennek a sávnak a szélességét az A1 StereoControl "Stereo Width" paraméterével tudjuk beállítani. Ha csökkentjük 0-ra, akkor a dobro (és a zengetése) csak 1 pontból érkezik, ha szélesítjük, akkor egyre szélesebből. Vegyük észre azt is, hogy minél szűkebb sávot állítunk be, annál közelebbről hallatszik a dobro hangja! A különbség persze nem nagy, de elég ahhoz, hogy érzékelhető legyen. Most próbáljuk ki azt is, amikor a "Pan" paraméterrel elmozgatjuk a hangot az egyik irányba. Ehhez természetesen magán a sávon a panorámát célszerű középre állítani...

Az A1 StereoControl természetesen nem csak a szűkítést, hanem a szélesítést is meg tudja valósítani, ekkor a "STEREO WIDTH" paramétert az ellenkező irányba kell eltekernünk (lásd a lenti képen). Egészen 200%-ig növelhetjük a szélességet, de vegyük figyelemben, hogy itt már nagyon valószínű a fázisproblémák kialakulása, amiről hamarosan részletesen is olvashatunk! A teljes extra szélességre állított dobro már mindenhonnan szól, kiváltképp, ha a "pan"-t középre állítjuk.

Alacsony frekvenciák mono-ba 
Az A1 StereoControl-ban találunk egy "Safe Bass" nevű funkciót is. Ezzel a megadott sarokfrekvencia alatt lévő hangokat mono-ba konvertálja a plugin, amivel erős fázisproblémákat kerülhetünk el. Ha bekapcsoljuk, akkor ezek az alacsony frekvenciák csak középről fognak szólni, ami sokkal tisztább, feszesebb, pontosabb, ezáltal érthetőbb hangzást eredményez. Ez különösen fontos lehet zengetés esetében, ahol a zengetőből kilépő hangok a térben ide-oda mozognak, ezzel hozva létre a széles hangzást, vagyis a térbeliségnek egy részét (ezért alkalmazzuk a zengetőt). Természetesen -mint azt a zengetők tonalitásában már megtudtuk-, a nemkívánatos frekvenciák kiszűrésére használhatunk ekvalizert is, de van amikor egy ilyen basszus "monosító" sokkal jobb megoldást jelent.



Szűkítés DAW csatornán
Bár a fenti sztereó kontroll plugin alkalmazása gyorsan ad jó eredményt, sok DAW-ban létezik egy ennél is egyszerűbb módszer, de ezzel sajnos csak szűkíteni tudjuk a zengetés szélességét, növelni nem. Ráadásul az sem mindegy, hogy a használt munkaállomás (DAW) milyen csatornákat és panoráma technikákat használ. Pl. Reaper DAW-ban nincsenek mono csatornák, csak minimum sztereók. Ha sztereó balansz panorámát állítunk be (ez látható a lenti képen az első csatornán), akkor a pan potival az adott sztereó csatornát úgy mozgatjuk a két hangszóró között, hogy mindig csak az egyik oldalt halkítjuk (balance). Ha tehát ebben az esetben egy középre panorámázott mono hangot insert módon zengetünk, és a zengető szélességét nem csökkentjük, akkor a csatornáról lejövő zengetés széles sztereó marad. Ha  100%-ban elpanorámázzuk az egyik oldalra, akkor ez a probléma nem jelentkezik, viszont minden köztes állásnál igen. Tehát ebben az esetben feltétlenül fontos, hogy a panoráma potihoz már csökkent szélességű zengetett jel érkezzen.

Szűkített sztereó szélesség beállítása Reaper-ben
A trükkös módszer neve sztereó pan mód. Ezt send-return zengetéskor is alkalmazhatjuk, de elsősorban insert használatkor van értelme. Ha a csatornát amin a zengető visszatér a mixbe ebbe a módba kapcsoljuk, akkor általában nem egy, hanem 2 panoráma beállítónk lesz. Az az adott szoftvertől is függ, hogy milyen lehetőségeket biztosít erre a célra, de a legtöbbször kapunk olyan poti elrendezést, ahol a bal- és a jobboldal sztereó panorámáját (jelszintjét) külön szabályozhatjuk (ez a képen a középső csatornán látható). Ilyenkor nincsen más dolgunk, mint mindkettőt a kívánt irány felé eltolni, így csökkentve a sztereó szélességet. A képen 48%-ra csökkentett, középre panorámázott beállítást láthatunk. Ha mindkét potit egymás fölé állítjuk, mono jelet kapunk, méghozzá a pozíciónak megfelelően panorámázva.

Néhány esetben a két pan poti közül az egyikkel a sztereó szélességet adjuk meg, a másikkal pedig ennek a szélességnek a középpontját mozgatjuk a két hangszóró között. Ezt láthatjuk a harmadik csatornán. Ebben az esetben elegendő ezt a második potit "lejjebb csavarni", vagyis közelíteni (vagy ráállítani) a 0W-re (Width, szélesség) ahhoz, hogy csökkent szélességű jelet kapjunk, majd ezt toljuk el a kívánt irányba és mértékben az első potival.

Próbáljuk is ki ezt a technikát az iménti dobro példán. Kacsoljuk ki a Valhalla VintageVerb-et és az A1 Stereo Controlt. Kapcsoljuk be az Oril River-t és állítsuk át a "Width" paraméterét 100%-ra (vagyis teljes szélességre). Ekkor ugye a zengetés szélesen szól. Most állítsuk a keverőcsatorna sztereó pan szélesség paraméterét 0-ra (vagy állítsuk a dual pan potikat az egyik oldal felé, egymás fölé). Mint hallhatjuk, a zengetés az előző szűkített zengetéshez hasonlóan csak a panoráma poti által megadott irányból szól és nem mindenhonnan. Ha a dobro sávot szólóba kapcsoljuk, akkor a maszter csatornára elhelyezett goniometer-el vizuálisan is ellenőrizhetjük mindezt.

Érdekes jelenség, hogy a normál panoráma módban 0% "Width"-re állított Oril River más hangzást ad, mint a 100%-ra állított, majd a DAW keverőjén mono-ra konvertált változat. A maszter sávon lévő goniometer mindkét esetben azonos képet mutat, de a hangzás az első esetben sokkal tisztább, élesebb. Egyetlen lehetséges magyarázatot látok erre, ez pedig a kedvezőtlen fázisviszony a zengetőből kilépő két oldal között, ami a későbbi mono konverziónál frekvenciák kioltásához vezet. Ez egy újabb példája annak, hogy érdemes mindent leellenőrizni!

Ha tehát a sztereó pan módot választjuk, nem fontos hogy a panoráma potihoz csökkentett szélességű zengetés érkezzen, hiszen ezt magán a panoráma beállítón tudjuk megvalósítani. Figyeljünk rá, hogy ha send-return módon használjuk a zengetőt, akkor a szűkítés/szélesítés és a panoráma eltolás minden olyan sáv zengetésére érvényes lesz, amit erre a zengetőre küldünk! Insert módon történő zengetéskor ez természetesen nem probléma, hiszen ott minden sáv a saját zengetőjét használja.

Tippek sztereó zengetéshez
Egy viszonylag üres, kevés hangforrást (hangszert) tartalmazó mixben nem probléma, ha mindenhonnan szóló sztereó zengetést alkalmazunk, hiszen ez jól kitölti a kevés hangszer miatt létrejövő űrt. Ha viszont mindezt egy zsúfolt, sok hangszert tartalmazó mixnél tesszük meg, akkor a széles zengető hangjának mindössze csak 10%-át lehet majd hallani, a maradék 90% inkább problémát fog okozni amikor elmaszatolja, elködösíti a mixet. Ebben az esetben sokkal jobban járunk, ha mono zengetőt használunk, és ezt oda panorámázzuk, ahonnan a direkt hang is szól. Ilyenkor érdemesebb talán a zengetőt insert effektként használni!

Ez nem jelenti persze azt, hogy ne használjunk hosszú lecsengésű, szélesen szóló zengetést egy sűrű mix ének sávján, vagy olyan hangokon amik csak ritkán szólalnak meg. Vagy ugyanebben a mixben ne zengessük a dobot sztereó zengetővel. Itt mindössze arról van szó, hogy ha nem hallható a kérdéses zengetés (vagy annak hatása nem érezhető), akkor felesleges vele elködösíteni a mixet. Egy sztereó zengető csak akkor ad nagy és széles teret, ha halljuk is! Ha valami hangosabb mint a zengés, akkor az elnyomja azt és nem fogjuk hallani! Ne féljünk tehát a mono zengetéstől ha erre van szükség, ez nem ad kisebb teret!

Forráshang és zengetés eltérő oldalon
Eddie Van Halen
A teret megteremthetjük úgy is, ha a direkt hang és a zengetés nem azonos helyről érkezik! Pl az egyiket teljesen baloldalra, a másikat teljesen jobboldalra panorámázzuk. Ezzel elszeparáljuk őket és megteremtjük a szükséges kontrasztot ahhoz, hogy jól hallhatóak és jól elkülöníthetőek maradjanak. Ezáltal nem csak sokkal tisztább hangzást kapunk, de sokat segítünk agyunknak is a hallottak feldolgozásában, amit azzal hálál meg, hogy figyelmünk könnyebben marad az adott hangon.

Tipp:
Az ellenkező oldalra panorámázott zengetést Eddie Van Halen "találta fel". Bármilyen meglepő, agyunkat ez nem zavarja a megfelelő térérzékelésben, és nagyban segít a zengetés miatt kialakuló maszkolás megszüntetésében is. Erről részletesen olvashatunk a térbeliségről szóló részben.

Próbáljuk most ki ezt a technikát is! Többféle megoldást is alkalmazhatunk, én most próbáltam egy olyan univerzálisat választani, ami szerintem minden DAW-ban és a komolyabb analóg keverőkön is egyszerűen megvalósítható.

Először is létre kell hoznunk egy újabb csatornát, amit el tudunk majd panorámázni a forrás sávval ellentétes irányba. Nevezzük ezt "Dobro Reverb"-nek. Célszerűen helyezzük a 07_Dobro sáv mellé, hiszen most ezt fogjuk ellentétes irányba zengetni. Helyezzük át az új csatornára a dobro sávról az előbbi próbában használt Valhalla VintageVerb-et, és utána az A1 StereoControlt-t, pont ugyanúgy ahogyan az iménti szűkített zengetés példában volt. Ellenőrizzük, hogy az ott megadottak szerint vannak-e beállítva, vagyis a VVV a Steel Plate prezeten, az A1 pedig monora szűkített, és középre panorámázott állapotban van-e!

Következő lépés, hogy a 07-Dobro sávról küldünk egy SEND-et a "Dobro Reverb"-re, 0 dB jelszinttel és post fader móddal. Mivel most nem insert, hanem Send-Return módon használjuk a zengetőt, remélem már mindenki átállította a VVV "MIX" paraméterét 100%-ra. Aki még nem, az most tegye meg! Vegyük észre, hogy a Dobro sávról már van egy Send-ünk a "Solo Reverb"-re! Erre már nincsen szükségünk, hiszen most egy saját Dobro zengető csatornát hoztunk létre, így ezt törölhetjük is.

Elkészült tehát a zengető csatornánk, ráküldtük a dobro sávot is, indítsuk hát el a lejátszást. Valamit hallhatunk de ez még nem az igazi. Az ellenkező panoráma eléréséhez azt be is kell ám állítani, tegyük meg tehát most ezt. Mivel az eredeti mixben a Dobro 40%-al jobbra volt panorámázva, állítsuk most is be ezt, és ennek megfelelően a Dobro Reverb-et pedig állítsuk az ellenkező irányba, vagyis 40% balra. Máris jobb amit hallunk! Tiszta, érthető térhatás, nem túlzott visszhang. A "Dobro Reverb" csatorna némításával ellenőrizhetjük is, hogy valóban van zengetés. Ha benyomjuk a "MUTE" gombot, a dobro azonnal előre ugrik, kikerül a mixből, oda nem illővé válik. Ha töröljük a némítást, máris sokkal jobban illik a mixbe, visszakerül a kicsit távolabbi helyére.

Hallgassuk most meg Solo módban csak a dobro-t és a Dobro Reverb-et! Ugye milyen érdekes, hogy bár az eredeti dobro sáv teljesen szárazon csak jobboldalról szól, az ellenkező irányból érkező zengetéssel együtt ez nem tűnik fel! Teljes, egész zengetést és térbeliséget hallunk! Az igaz, hogy amikor a forrássáv elhallgat, akkor a hang átugrik a másik oldalra, hiszen ott hosszabban szól a zengetés, de ez a teljes mixben egyáltalában nem érzékelhető, nem zavaró.

Remélem egyértelmű, hogy nem csak 40%-ra, hanem a feladattól függően akár 100%-ra is széttolhatjuk a két csatornát! Ennek a megoldásnak egyébként technikai előnye is van, ugyanis az azonos fizikai hangszóróból érkező zengetést elmaszkolja a forráshang. Ez ilyenkor ugye nem történik meg, hiszen 100% különbségnél eltérő fizikai hangszórókból érkezik a forrás és a zengetés. Erről részletesebben olvashatunk a térbeliségről szóló részben.

A zengetést és a forrás sávot persze nem csak azonos mértékben tolhatjuk el jobbra és balra. Ha pl. az egyik oldalon máshol "van hely" a zengetésnek, akkor helyezzük oda. A lényeg, hogy tisztán hallható legyen mindkettő és ne nyomja el őket semmi. Persze nagy távolság esetében fennáll a veszélye, hogy túl szélessé válik a hangkép...

Vegyük észre azt is, hogy az insert módon történő zengetéssel ellentétben ennél a megoldásnál a zengetés nem kerül a párhuzamos kompressziós csatornára, csak a forrás sáv!

Természetesen ezt a technikát nem csak egyetlen sávon használhatjuk, hanem tetszés szerint bármelyiken. Hozza is létre most önállóan mindenki ugyanezt a "08_Fiddle" sávhoz, természetesen az eredeti mixnek megfelelően ellentétes irányba helyezve a forrást és a zengetést is! Ne feledjük el innen is törölni a "Solo Reverb" send-jét, hiszen most nincsen szükségünk arra, hogy egyszerre két zengetőre is rákerüljön a Fiddle. Az elkészült csatornák képét fentebb láthatjuk.


Technikai problémák sztereó zengetéskor
Míg a nem elég széles zengetés csak mixelési problémához vezet -és mint láthattuk egyszerűen tudjuk orvosolni akár egy sztereó szélesítő segítségével-, addig a túl szélesen létrejövő zengetés nem csak keverési, de technikai problémákat is okoz!

Ellenkező fázisú hanghullámok létrejötte zengetéskor fokozottan fennáll, hiszen ilyenkor a zengető az eredeti forrásjelet játssza vissza rengetegszer ismételve, vagyis időben eltolva. Ez a hozzáadott jel gyakorlatilag "ugyanaz" mint a forrásjel, de kicsit késleltetve, ami azt jelenti, hogy könnyen előfordulhat, hogy a hullámformák fázisa ellenkezővé válik. Ilyenkor az interferencia miatt egyes frekvenciák teljesen kioltódnak, vagy eredő amplitúdójuk csökken, vagyis lehalkulnak. Bár mindez nagyon valószínűnek tűnik, eredetileg is mono zengetéskor nem okoz hallható (komoly) hibát. Van ennél egy sokkal nagyobb problémát jelentő gond is a zengetés fázisviszonyaival, mégpedig többcsatornás, pl. sztereó használatkor.

Habár a sztereó zengetés nagyon szép térérzetet biztosít, sajnos van egy technikai oldalról érkező hátránya is! Mint már tudjuk, a széles sztereó hangzás egyik alapeleme, hogy két oldalról eltérő jel érkezzen (dekorreláció). A túlzott sztereó szélesség azonban olyan fáziseltérést okozhat a két oldal között, ami megakadályozza a mono kompatibilitást. Ezt leginkább úgy tapasztalhatjuk, hogy mono, vagy nem megfelelő körülményű lehallgatás közben egyes frekvenciák eltűnnek. Extrém esetben akár teljes sávok is! Aki azt gondolja, hogy ma már senki sem hallgat monoban zenét, az gondoljon csak a nagyon népszerű mobiltelefonok kihangosítójára, vagy a bevásárló központokban található hangszórókra. Külön érdekes, hogy sok klubban (koncerten) is monoban szól a zene, pontosan a kedvezőtlen fázisviszonyok kialakulásának megelőzésére.

Fázisviszony
Elsőként ismerkedjünk meg a fázisviszony mérő műszerekkel. Ezeken a sztereó jobb- és baloldal fázisának viszonyát láthatjuk, általában egy sávon ábrázolva (a mellékelt animációban a kép alján látható). Ha a két oldal fázisa teljesen azonos, akkor a jel mono, vagyis a fantomközépről szól. Ilyenkor a sávon általában a műszer mutatója középen 0 fokon áll. Minél közelebb kerül az eltérés a 90 fokhoz, annál inkább a +1 felé mozdul el a műszer. Nem véletlen, hogy ezt az irányt általában zöld színnel jelölik, mivel a 0 és +1 értékek között kell hogy legyen a megfelelő fázisviszonyú sztereó jel. Ha azonban a mutató a -1 irányába mozdul el, akkor a két oldal fázisviszonya több mint 90 fok, ami kedvezőtlennek számít. A legextrémebb érték, amikor a műszer a -1 értéken áll, ilyenkor ugyanis a két oldal fázisviszonya ellenkező, azaz 180 fok, vagyis a két hullám kioltja egymást, mono lehallgatás esetében nem hallunk hangot. Ilyen jellegű műszert találhatunk például az ingyenes Sleepy Time-Stereo Channel-ben.

A fázisviszonymérők egy másik csoportja a sztereó szélességet %-os arányban jelzi. Ebben az esetben a 0% mono-t jelent, míg 100% tökéletes sztereót, azaz maximum 90 fok fáziseltérést a két oldal között. Ez utóbbi esetben csak az oldalakról hallunk hangot, a fantomközépről nem. Azonban ha a műszer ennél magasabb értéket jelez, akkor a két oldal fázisviszonya már kezd 90 fok fölé menni, aminek végső pontja a 180 fok eltérés, vagyis inverz (INV), azaz ellentétes fázis. Ilyen jellegű műszert találhatunk az ingyenes MStereoScope-ban. Itt egyébként a mindenkori átlagértéket láthatjuk a színes sávban, a vékony vonal formájában pedig a mindenkori legmagasabb értéket. A színeknek itt is nagy jelentőséget tulajdoníthatunk, a zöld kiváló, a kék megfelelő, a piros viszont kerülendő-t jelent. Jó ha tudjuk, hogy a túl gyors kijelzésű műszernek nem sok hasznát vesszük, mi ugyanis sokkal inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy történt-e fáziskioltás, vagy sem.

Meldaproduction-MStereoScope
A megfelelő 3 dimenziós hangzás sztereó rendszeren történő eléréséhez elengedhetetlen, hogy a két oldalon ellenkező fázisú hangok is keletkezzenek a térbeliség megteremtésekor (pl. zengetéskor), ugyanis agyunk a fázisviszonyok alapján érzékeli a szélességet és a mélységet, nem utolsó sorban a hátunk mögül érkező hangokat. Tehát egy jó 3D hangkép eléréséhez nem megoldás, ha minden sztereó jel a zöld mezőben marad. A fázisviszony műszernek alapesetben ide-oda kell mozognia, de javarészt inkább a 0 és +1 között kell tartózkodnia. A problémát az jelenti, ha hosszabban a 0 és -1 érték között találjuk, a legrosszabb pedig az, ha folyamatosan a -1-en, vagy az INV-en áll. Ilyenkor ugyanis megszűnik a mono kompatibilitás.

Ha a fázisviszony műszerünkön túl sok negatív értéket olvasunk le, a problémát egyszerűen orvosolhatjuk a fentebb már megismert sztereó szélesség csökkentési technikák egyikével. A megfelelő értéket a zengető után elhelyezett fázisviszony-mérővel ellenőrizhetjük. Ilyenkor egyébként a legtöbb esetben nincsen szükség drasztikus beavatkozásra, a csökkentést füllel nem is halljuk, mindössze a műszeren látható! A korrekció elvégzése után a mérőműszert nyugodtan eltávolíthatjuk a csatornáról, a továbbiakban nincsen rá szükség!

Ennyit tehát a sztereó térben történő különböző zengetésekről és az ezek használatakor felmerülő problémákról dióhéjban. A sorozat következő részében a zengetés egy újabb nagy témakörével fogunk foglalkozni, mégpedig a különböző zengető algoritmusok sajátosságaival, és hogy mikor melyiket szokták/érdemes használni.

Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!

A következő részhez katt ide...

Felhasznált irodalom:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangsebess%C3%A9g
https://valhalladsp.com/2011/05/25/valhallaroom-tips-and-tricks-realistic-concert-halls/
https://valhalladsp.com/2009/07/30/modulation-in-reverbs-reality-and-unreality/
https://www.softube.com/index.php?id=predelay_diffusion
https://www.soundonsound.com/techniques/use-reverb-pro-1
https://support.presonus.com/hc/en-us/articles/210045813-Reverb-Pre-Delay
https://www.youtube.com/watch?v=dMmAXNHy3-g
http://plus.pointblankmusicschool.com/reverb-parameters-explained-in-logic-pre-delay-attack-decay-diffusion-density-spread-room-shape/
https://valhalladsp.com/2014/01/18/naming-reverb-algorithms/