Zengető algoritmusok-Mesterséges zengetéshez

A sorozat előző részében áttekintettük a valóságban is létező helyiségek zengetését előállító digitális algoritmusokat. A mai részben ugyanazt a módszert folytatjuk tovább amit ott elkezdtünk, de most olyan algoritmusokkal ismerkedünk meg részletesebben, amik a mesterségesen előállított zengetéseket, egyrészt az úgynevezett analóg zengetők működését szimulálják, másrészt pedig a természetben egyáltalában nem létező utózengést állítanak elő.
Egy kicsit furcsán hangzik, ha mesterséges mesterséges zengetésről beszélünk, de ennél jobb kifejezést most nem találok. Ezek az algoritmusok olyan készülékeket utánoznak, vagy olyan zengetést állítanak elő, amit a levegőben történő hangtovábbítással nem érhetünk el. Az ilyen algoritmusokat két részre oszthatjuk: Az első csoport a valóságban is létező analóg zengetőket utánozza. A második csoportba azok a teljesen digitális algoritmusok tartoznak, amik kézzelfogható változatban (helyiség, analóg eszközök) nem létezhetnek, mert az általuk létrehozott  zengetés teljesen ellentmond a fizika törvényeinek.


Rugós zengető (spring)
A rugós zengetőket elsősorban gitár és elektromos orgona erősítökbe építik, de találhatunk belőlük különálló eszközöket is. Nagyon egyszerűek! Egy vagy több rugón vezetik keresztül bennük az elektromos jelet, amitől a hang -akárcsak a rugó- rezegni kezd. Ez nagyjából hasonlít egy természetes zengetésre, bár erős boing jellegű csengő hangot és 1 dimenziós hangzást ad. A rugós zengetőkről kicsit bővebb információkat találunk a Zengető eszközökről szóló részben.

A rugós zengetőkben a megpengetett rugóra emlékeztető hangzás a zengetés időtartama alatt mindvégig megmarad, sőt miután az impulzus végighaladt a rugón, nem áll meg, hanem elindul visszafelé, ezzel egyfajta visszacsatolást hozva létre. A folyamat egészen addig folytatódik, amíg a termodinamika törvényei miatt a lendület el nem fogy. Ebből kifolyólag fémes jellegű, csattogós hangzást ad. Az ismétlődő, tipikus boing szerű rugó hang a mellékelt spektrogrammon is jól látható. A fenti okokból kifolyólag alkalmazási területei ma már erősen csökkentek. Elsősorban egyéni hangszereken használható jól, nem pedig teljes mixeken.


Mire használható:
- Gitárokon tipikus boing jellegű ugrálást ad, amitől élénkké válik a hangzás
- Elektromos zongorához és orgonához régimódi (vintage) mélységet és -ha sztereóban alkalmazzuk- szélességet ad
- Egyéb hangszerekre nem jellemző az alkalmazása
- Régimódi mixben akár az énekre is alkalmazhatjuk
- Kiválóan használható speciális hanghatások eléréséhez
- Túlzott használata alacsony minőségű hangot (lo-fi) és túlzott távolságot eredményez.

Próba:
Sajnos a Valhalla pluginek nem tudnak rugós zengetőt szimulálni, így ehhez a próbához egy másik zengetőt kell beszereznünk, de szerencsére ingyenesen is találunk ilyet. Töltsük le a kiválasztottat, és helyezzük el a VVV után, természetesen a VVV-t kikapcsolva.

Ingyenes rugós zengető pluginek:
IK Multimedia-Amplitube 4 Custom Shop (64 bit) (Az Amplitube 3-as verziója 32 biten is működik, de már nem lehet az IK Multimedia oldaláról letölteni.)
Positive Grid-Bias FX (demo, 20 másodpercenként megszakítja a hangot)
Lostin70s-Devil's Tube Spring (nem a legélethűbb szimuláció)

A példához az Amplitube (3) egyik ingyenes gitárerősítő szimulációjába épített rugós zengetőt választottam. A képen is látható fejről van szó, ami egy Fender erősítőt szimulál. Azt gondolom, hogy a rugós zengető sokaknak egyet jelent a Fender-el, még akkor is, ha a Hammond használt először ilyet. Természetesen más cégek is készítettek, mint pl. a Marshall, ami szintén megtalálható az Amplitube ingyenes erősítők között. Mivel most nem gitárhoz, hanem effektként használjuk a plugint, így a hangszóró szimulációt kapcsoljuk ki a felső sorban található "Cab A" gombra, majd a "BYPASS"-ra kattintva. Ezután térjünk vissza az erősítőhöz az "Amp A"-ra kattintással. Ha szeretnénk viszonylag tiszta hangzást kapni, másoljuk le a paraméter értékeket a képről. Ennek a gitárerősítős módszernek egy járulékos haszna, hogy a zengetővel együtt megkapjuk a vintage hangzást is, sőt akár túlvezérlést (overdrive) és ekvalizációt is egyszerűen adhatunk hozzá. A Spring Reverb nevű potival tudjuk a zengetőt hozzákeverni a tiszta hanghoz. Ha szeretnénk a Marshall (British Tube Lead) hangzást is kipróbálni, annál az erősítőnél is ugyanígy járjuk el.

Tipp:
Ha egy kicsit más hangzásra vágyunk, akkor jó ha tudjuk, hogy a Roland Space Echo is tartalmaz rugós zengetőt, ezt előszeretettel használják ma is főként reggae és dub stílusokban

Kezdjük a próbát a pergő hangon! Állítsuk be a Volume-t 2-re, és indítsuk el a lejátszást a pergődob sávját Solo-ba kapcsolva, majd kezdjük a Spring Reverb paraméter értékét emelni, egészen 10-ig. Térhatást nem kapunk, de ne is várjunk, ugyanis ez alapvetően egy mono zengető. Amit viszont már most jól hallhatunk, az a tipikus fémes hangzás, ami jól kiemeli a pergődob húrjainak rezgését. Ezzel együtt a rugó-szerű vibrálást, hullámzást is tapasztalhatjuk. Képzeljük el, milyen lehetett amikor még csak rugós zengetők voltak, és szerettünk volna egy pergődobot utólag zengetni... Az igazság az, hogy akkoriban -szerintem- ez eszébe sem jutott senkinek. Annál inkább használták gitárokon, térjünk hát át most mi is erre, vagyis a 06_AcGtr sávra! Egész természetesnek hat, de ez csak azért van, mert egy kicsit halk a zengetés. Tekerjük fel a Volume-ot, akár 10-ig is és közben figyeljük meg, hogy a hangzás nem lesz rosszabb! Vagyis tényleg igaz, hogy a rugós zengető kiválóan alkalmazható gitárokon. Ez persze nem csoda, hiszen gyakorlatilag ugyanúgy működnek mint a gitár húrjai, hiszen azok is rezegnek, így szintén felfoghatóak megpengetett rugóknak. Szerintem az Amplitube egész szép hangot csinált a gitárunknak (még úgy is, hogy ez nem elektromos, hanem akusztikus gitár).

Beállítások az ének sáv zengetéséhez
Jöjjön a zongora! Hát ez már nem szól olyan szépen... a legzavaróbb a magas frekvenciákon létrejövő fémes rugózó hangzás. Ezt persze némileg javíthatjuk a Middle és a Treble hangszínszabályozók lejjebb tekerésével (sajnos a Presence már így is szinte teljesen le van tekerve). Jöjjön hát az ének. A probléma hasonlatos a zongoránál tapasztalttal, és itt is próbálkozhatunk a hangszínszabályozókkal, illetve a Presence-el, amit kb. 4-5 közé állítva akár még tiszta hangot is hallhatunk, de sajnos a rugók miatt létrejövő fémes hangzás még így is olyan domináns, hogy én nem szívesen alkalmaznám ebben a mixben az éneken. Ettől még más esetben kiváló választás lehet! A teljes mixben hallgatva hangulatos, 50-es évek hangzását lehet kikeverni az ének zengetésével, ezt a beállítást láthatjuk a fenti képen.


Lemezes zengető (Plate)
Ezek az eszközök egy fémlapból és a rájuk erősített meghajtóból, valamint a rezgést hanggá alakító jelvevőből állnak. Könnyen belátható tehát, hogy itt a hang gyakorlatilag nem kerül kapcsolatba sem levegővel, sem falakkal, tehát egy teljesen mesterséges zengetőről van szó. Ennek ellenére meglepően jól utánozzák a valódi szobában/teremben kialakuló zengetést.

A digitális zengetők Plate algoritmusai a fémlemezes zengetőt szimulálják. Ha azt mondjuk, hogy egy Hall típusú algoritmus 3 dimenziós hangzást állít elő, akkor ennek megfelelően a lemezes zengetők 2 dimenziósat (a rugósok pedig 1-et). Ezáltal hangzásuk kevésbé természetes mint a direkt erre készült szoba- és terem algoritmusoké, ám mégis a legtöbb ember a lemezes zengető hangját tartja "A visszhang"-nak (zengetésnek). Részletesebb információkat találunk a Zengető eszközökről szóló részben.

Egy természetben létező 3 dimenziós térben a zengetés kezdetekor az ismétlések még különállóak, vagyis a sűrűség ilyenkor még alacsony, az időben előre haladva pedig folyamatosan növekszik. Ezzel szemben a 2 dimenziós fémlapban a sűrűség a zengetés kezdetétől a végéig azonos, vagyis nincsenek elkülönülő ismétlések (echo), de van kissé fémes hangzás (a szórás miatt). Ráadásul a fémben sokkal gyorsabban terjednek a hang hullámai mint a levegőben, ezért a sűrűség sokkal magasabb lesz. A gyorsan felépülő magas sűrűségnek köszönhetően a hangzás vastagabbá válik, így a lemezes zengetőket ilyen célra is eredményesen alkalmazhatjuk. Szintén a magas sűrűségnek köszönhető, hogy a lemezes zengetők lecsengése rendkívül finom, viszont nem adnak hozzá a hanghoz olyan mélységet (távolságot), mint a termek (terem típusú algoritmusok). Ezért nagyon jól keverhetőek az eredeti hanghoz, ami így kicsivel több zengetést bír el, mintha terem algoritmust használnánk. Vagyis egy sokkal bujább hangzást kapunk anélkül, hogy a mix átázottá válna. Ez egyfajta titkos szósz, amivel pl. az ének hangzást tehetjük "finomabbá". Vigyázzunk azonban, mert ha csak és kizárólag lemezes zengetőt (algoritmus) használunk, a mix túlságosan egysíkúvá válik, eltűnik a mélység, vagy legalábbis jelentősen csökken ahhoz képest, mintha terem jellegű zengetést is alkalmaznánk. Mondhatjuk úgy is, hogy csökken a 3D térbeliség.

Fontos tulajdonságuk az előkésleltetés gyakorlatilag teljes hiánya, ami kifejezetten előnyös, ha perkusszív jellegű, pl. ütős hangszereket szeretnénk zengetni. Emellett, mint már tudjuk, a nulla előkésleltetés a lehető legtávolabbi hangzást adja, éppen ezért a lemezes zengetőt jól használhatjuk olyan sávokon -pl. háttér vokálok- amiknek jól hallhatónak és jelenlévőnek kell lenniük, de nem szólhatnak a mixben teljesen elől (vagyis háttérben kell maradniuk).

A lemezes zengetők egyik jellemzője, hogy bár alapvetően lineáris hangzásúak, de tartalmaznak olyan jellemző rezonanciákat, amik kiemelnek bizonyos frekvenciákat, ezáltal hangzásuk jól megkülönböztethető a természetes zengetéstől (algoritmusoktól). Egyszerűbben mondva kifejezetten éles, tiszta hangjuk van. Érdekes módon a fémben a magas frekvenciák sokkal hamarabb elhalnak, az alacsonyak viszont sokkal lassabban épülnek fel, mint a levegőben. Ezáltal a magas frekvenciák inkább csak a zengetés elején, az alacsonyak inkább csak a végén hallhatóak.

VVV-Steel Plate (egy "közepes" plate hangzás)

Mire használható:
- Gyakorlatilag bármire, hiszen az 50-70-es években szinte mindenre -elsősorban modern zenékre- ezt alkalmazták. Ez ma is igaz, a modern hangzás egyik alapja.
- Elsősorban ütős, perkusszív hangszerekre használják előszeretettel.
- Kiválóan használható pergődobra, köszönhetően az előkésleltetés hiányának, így nem alakul ki a dupla ütés effektus. Emellett a plate algoritmusok jellegzetes fémes hangzása nem károsítja a pergődob amúgy is kissé fémes hangját, sőt inkább kiemeli azt, erősebbé teszi, eredményesen meg is hosszabbíthatja a lecsengését. Csillogó, éles érzetet kelt.
- Előnyösen kiemeli a hang eleji tranzienseket, ezért kiválóan alkalmazható éneken és pengetős hangszereken, pl. akusztikus gitárok.
- A kiemelt frekvenciáknak köszönhetően képes a hangot megvastagítani.
- Háttér vokálokra is alkalmazzák, mert az előkésleltetés hiánya egyszerűen és szépen küldi háttérbe ezeket a sávokat, miközben tisztaságuk megmarad.
- Énekre is előszeretettel használják, bár ekkor ajánlott előkésleltetést alkalmazni, különben a mássalhangzók könnyen érthetetlenné válnak.
- Az egyenletes visszaverődés eloszlás miatt kiválóan használható más zengetőkkel együtt
- Jó hasznát vesszük, ha hosszt és nagyságot akarunk adni egy hangnak, mert nem válik tőle távolivá, vagy kicsivé.
- Mivel a lemezes zengetőkben a sztereó két oldala általában egymástól független hangot állít elő, ezért rendkívül széles hangzásokat tudunk velük előállítani, vagyis korrelációja alacsony.

Próba:
A VVV-ben többféle lemezes zengető algoritmust is találhatunk, így most visszatérhetünk rá, ehhez töröljük az imént használt rugós zengetőt a csatornáról és kapcsoljuk vissza a VVV-t. Állítsuk be a Plate/Steel Plate nevű prezetet.


Fast and diffuse attack: Gyorsan és szétszórtan felépülő zengetés. A korai visszaverődések nem különülnek el, de szélesen sztereó hatást adnak.

Bright tone: Éles, magas, tiszta hangzás

Fast build of echo density: Gyorsan felépülő sűrűség. Nagyon gyorsan létrejönnek a visszaverődések, szinte azonnal a teljes sűrűséget kapjuk, nem kell rá sokat várni, hogy a visszaverődések egymáshoz adódva felhangosodjanak.

Chorused modulation: Már mindenki tudja...

Szokás szerint, elsőként a pergődob sávval kezdjük a próbát! Mit figyelhetünk meg? A dob hangja jelentősen megváltozik, a lemezes algoritmus kiemeli a pergődob húrjainak rezgését, amit az eredeti felvételen szinte alig hallani. Természetesen a hangzás szélesebb és mélységet is érzékelhetünk, de mégsem kerül a dobunk sokkal messzebbre, még az elég hosszúnak mondható 2,5 másodperces lecsengési idővel sem. Ez persze inkább a 15ms előkésleltetésnek köszönhető. Erről egyszerűen meggyőződhetünk, ha az értéket váltogatjuk 0 és 15 között. 0 értéknél nem csak messzebbre kerül a hang, hanem sokkal gyengébb, vékonyabb és határozatlanabb is lesz. A preset alapvetően eléggé hosszan zeng, nézzük, milyen hangzást érhetünk el, ha csökkentjük a lecsengési időt. Az eredeti EMT140 lemezes zengetőben 0,5 és 5 másodperc közötti értéket lehetett beállítani, így adjunk meg most mi is 0,5s-ot. Ez igen! Nagyon szép, tiszta, erős pergődobot kapunk, zengés és visszhang nélkül. Nem véletlen, hogy a lemezes zengető egyik legnépszerűbb felhasználása a pergődob. Próbáljuk ki a Drum Plate és a Fat Drums presetet is!


Ha végeztünk az összehasonlítással, kapcsoljunk vissza a Steel Plate programra, és lépjünk tovább az akusztikus gitár sávra. Szép teret kapunk, tiszta, csengő hanggal. Nézzük a zongorát... ezt is szépen kitisztítja, teret ad neki, érthetővé teszi.

Jöjjön most az ének! Mondhatjuk, hogy az ének is szépen szól, de nekem mégsem tetszik. Szerintem túl visszhangos, ami nem is csoda 2,5 másodperc lecsengéssel (legalábbis egy ilyen sűrűségű, gyorsan felépülő zengetésnél). Csökkentsük a Decay értékét 1s-ra. Máris jobb a hatás, vagyis jobban illik ehhez a dalhoz. Tisztának mondható a hangzás, bár itt szintén azt érzem, amit az előző részben, vagyis egy túl kisméretű szobából eredő doboz hangot. Koránt sem annyira mint a Room algoritmusnál, de azért hallatszik. Mivel a lemezes zengető másik nagyon elterjedt felhasználása az ének, így nem csoda, hogy több énekhez készült presetet is találunk! Próbáljuk is ki a Vocal Plate és a Vox Plate nevezetűeket. Ez utóbbi szerintem nagyon jól illik ehhez az énekhez, mivel ebben nem hallom azt a középfrekvenciás dobozhangot.

Ha összehasonlítjuk a két presetet, sok érdekes részletet találhatunk! Próbáljuk meg kideríteni a tisztább (nem doboz) hangzás magyarázatát. Érdekes módon a több mélyet adó Steel Plate kimenti ekvalizere 200Hz alatt vág, míg a Vox Plate nem, vagyis elvileg pont fordítva kéne hogy legyen a helyzet. A megoldás tehát nem itt keresendő. Nézzük a csillapítást, ami mint tudjuk alapvetően határozza meg a tonalitást. Hát igen... bár mindkét presetben 620Hz-re van beállítva az alacsony frekvenciák sarokértéke, a mélyebb hangot adó Steel Plate-ben 1,48-as a szorzó, a Vox Plate-ben viszont csak 1,2. Hallható tehát, hogy mennyit számít még egy ilyen viszonylag kis különbség is! A dobozhang azonban mégsem csak ebből ered! Vegyük észre, hogy a Steel Plate-ben a teremméretet megadó SIZE paraméter alacsonyabb értékre van beállítva. Ha ugyanezt állítjuk be a Vox Plate-ben, az is dobozabbá változik. Újabb különbség a sűrűség értéke, természetesen az énekhez készült Vox Plate-ben alacsonyabb, mint ahogy azt a legtöbb gyártó ajánlja saját zengetőinél is. Ismét megállapíthatjuk tehát, hogy minden paraméter fontos szerepet tölt be a kialakuló hangzásban, így jó ha tudjuk melyik mit is jelent, mire való!


ValhallaPlate lemezes zengető.
Bár ez a plugin csak lemezes zengetőket szimulál,
így is többféle algoritmust találunk benne.
A lemezes zengetőket szimuláló algoritmikus plugineket két részre oszthatjuk. Az első a csak és kizárólag lemezes zengetést létrehozók, pl. ValhallaPlate. Bár ezek csak lemezes zengető hangzást adnak, mégis többféle algoritmust találunk bennük is. Ezek alapvetően a lemez méretében, és/vagy anyagában különböznek. Ha van kedvünk hozzá, töltsük le a demo változatot és próbáljuk ki az egyes algoritmusok hangzását.

A másik nagy csoport az univerzális zengetők, amik természetesen nem csak lemezes algoritmusokat biztosítanak. Itt is többféle Plate-et találunk, de ezek alapvetően nem méretben, vagy anyagban különböznek, hanem valami másban. Legtöbbször a (modern) plate és a vintage plate nevekkel találkozhatunk. Az előbbiek általában tisztább hangzást adnak, míg az utóbbiak piszkosabbat, torzabbat, frekvenciaátviteli sávszélességben csökkentet. Maradjunk most a Valhalla VintageVerb-nél, amiben háromféle lemezes zengető algoritmust találunk. Próbáljuk ki ezeket a Steel Plate és a Vox Plate programokban, majd nézzük végig, hogy melyik plate algoritmus mit is jelent valójában:

Smooth Plate
A legtisztább hangzást adja, amennyiben az éles, dús hangot tekintjük annak. A lecsengés finoman, folyamatosan történik, és hosszabbnak is tűnik a sűrűbb utózengés miatt, ugyanakkor a tisztább hangzásnak köszönhetően jobb térbeliséget is lehet érzékelni. Fémes hangzást egyáltalában nem tapasztalhatunk, viszont kapunk buja kórust. Egyébként ez a legtisztább és legtermészetesebb zengető algoritmus a VVV-ben!

Plate
Ez az algoritmus valahol középen helyezkedik el, nem túl tompa, de nem is túl éles. A rezonanciák és a fémes hangzás már megjelenik, de a Smooth Plate-hez képest csak alig észrevehetően. Ezt az algoritmust a 80-as évek Lexicon zengetői ihlették (PCM 70).

Dirty Plate
Mint ahogy a neve is mutatja igazi piszkos, torzított hangzást ad, pont ellentéte a Smooth Plate-nek. Erős rezonancia jellemzi, a fémes lemezrezgés hangot pedig még a kevésbé vájt fülűek is jól hallják. Lecsengés közben hullámzó hatást tapasztalhatunk -mint egy szalagos késleltetőnél-, valamint széles sztereó teret. Van aki ezt nevezi igazi meleg hangzásnak.


Random
A Random (véletlen) algoritmusok közös jellemzője, hogy lecsengés közben az ismétlések lejátszása  valamilyen formában véletlen sorrendben történik. Ezt a technikát azért alkalmazzák, hogy az algoritmusban használt egyszerűsítések miatt kialakuló ismétlő hatást csökkentsék, vagy még inkább teljesen megszüntessék. A Valhalla VintageVerb zengetőben kétféle Random, azaz véletlen algoritmust találhatunk:

Random Space
Ez vélhetően megfelel az 1980-as évekbeli Lexicon féle Random Hall algoritmusnak. A véletlen terem receptje egyszerű: végy mindent ami elképesztő egy valódi terem hangzásában, és adj hozzá olyan elemeket, amiket nem lehet megvalósítani a fizikai világban. Alapvetően egy általános terem algoritmust kell elképzelni, amiben a zengési ismétlések véletlenszerű változásokon mennek ugyan keresztül, de ezt kordában tartják, vagyis úgynevezett kontrollált véletlenek. Ezáltal megakadályozható, hogy olyan apró ismétlések alakuljanak ki, amik szemcsézettséget, fémes hangzást és kellemetlen torzítást (színezést) okoznának. Ez a moduláció -bár hallhatóvá is válhat-, kifejezetten része ennek a hangzásnak, aminek egyik bája a lecsengés kismértékű rendellenessége.



Mire használható:
Elsősorban komplex hangzásokhoz használható jól, mint pl. teljes szimfonikus zenekar, klasszikus zene, de jól alkalmazható kortárs műveken is.

Próba:
Válasszuk a 300 Small Hall algoritmust, ami valószínűleg az 1997-ben megjelent Lexicon 300 zengető egyik véletlen algoritmusának szimulációja. Akinek nincsen meg ez a preset, az lemásolhatja a beállításokat a lenti képről.

Slow diffuse attack: Lassú, sűrű, szétszóródó felfutás. Az utózengés lassan épül fel, vagyis alapvetően nagyméretű helyiség szimulálásához készült algoritmust feltételezhetünk. A sűrűség magas, ami viszont nagyméretű helyiségben a való világban nem jöhetne létre. Tehát itt jól látható, hogy két olyan "jó" tulajdonságot kapcsolhatunk össze, amit a fizika világban nem létezhet egyszerre.

Slower echo build: Lassú visszhang felépülés. Az elkülönülőnek hallható visszaverődések lassan kezdenek hangosodni.

Spacious, randomized delay modulation: Térbeli, véletlenszerűen késleltetett moduláció. Ennek segítségével elkerülhető a fémes hangzás, mégis szélesen szóló hatást eredményez.


Elsőként szokás szerint a pergődobbal kezdünk, mivel -mint már tudjuk- ez kiválóan alkalmas zengető tesztelésre! Szép tiszta, széles hangzást kapunk, bár szerintem a helyiség mérete egy kicsit túlzott. Ez persze alapvetően a terem típusnak köszönhető, ezt az algoritmust pedig elsősorban koncerttermek "feljavításához" fejlesztették ki. A lassú felfutást ellenőrizhetjük úgy is, ha az Attack értékét 0-ra csökkentjük. Még így is lassan épül fel a zengési sűrűség, amitől a hangot kicsit távolabbinak hallhatjuk.

Az akusztikus gitáron és a zongorán is erősen hallható a nagy zengetés, de utóbbinak a hangja nekem ezzel az algoritmussal kifejezetten tetszik! Szerintem sokkal élőbb, élethűbb lesz tőle. Az ének kifejezetten szépen szól rajta, de én inkább csak szólóban használnám. Koncertterem hangzást vélek felfedezni, szépen, szélesen, de kissé visszhangosan szól, inkább effektnek jó, mint térbeliség megteremtésére, a teljes mixen is átüt a "vásári" visszhangosító hatás. Viszont 75ms előkésleltetés és -6dB arány csökkentés a visszatérő faderen már egész használható hangzást ad. Mint azt a zongoránál hallhattuk, klasszikus hangszerekre viszont egészen biztosan kiváló!



Smooth Random
Hasonló az előbbi véletlen terem algoritmushoz, de ez véletlen szobaként is használható, mivel a rendkívül tiszta, természetes lecsengés az egészen rövidtől a hatalmasig állítható. Természetesen a véletlenszerűen elrendezett ismétlések itt is megtalálhatóak, de sokkal gyorsabb, feszesebb kezdeti felfutást és finomabb lecsengést kapunk, mint a Random Space algoritmusban.




Mire használható:
Sean Costello (A Valhalla pluginek fejlesztője) úgy jellemzi, hogy ez egy kiváló ezermester algoritmus.

Próba
Fast diffuse attack: Gyorsan felépülő, szétszóródó sűrűség. A gyorsan létrejövő visszaverődések sűrűsége nem túl magas (elkülönülő vonalak láthatóak az ábrán), viszont a sztereó térben erősen szétszóródnak, amitől széles hangzást kapunk.

Random modulation: Véletlenszerű moduláció. Megakadályozza a fémes hangzás kialakulását, és emellett rendkívül élethű zengést biztosít.

Exponential decay: Exponenciális görbe mentén végbemenő lecsengés. Ez a valóságban is létező helyiségek, különösképpen a nagyméretűek sajátossága.

Válasszuk a Don Gunn/SRand-Drum Width prezetet és indítsuk el a lejátszást a pergődobbal. Mint az a preset nevéből már sejthető volt, széles dobhangzást kapunk. Tulajdonképpen mondhatnánk azt is, hogy semmi különös, csak annyi, hogy a pergőnk már nem csak középről, monoban szól, hanem szélesebben két oldalról is, valamint kapott egy kis mélységet, azaz térbeliséget is. De mondhatjuk azt is, hogy ez az algoritmus zseniális, ugyanis megvalósítja azt, amire tulajdonképen a keveréskor szükségünk van! Vagyis nem változtat semmit az eredeti hangon, csak megadja a hiányzó térbeliséget, mindezt olyan élethűséggel, hogy szinte észre sem vesszük a zengést! Persze ha jobban odafigyelünk, meghalljuk a koncerttermekre jellemző hosszabb alacsonyfrekvenciás lecsengést, de ettől talán csak még élethűbb a hangzás.



A gitáron és a zongorán is hasonló a helyzet, vagyis egy kisméretű, élethű teret kapunk, semmi extra csili-vili, csak természetes hangzás. Az éneket szintén elvarázsolja, szép teret ad visszhang nélkül is, tiszta, éles hangokkal. Figyeljük meg, hogy a sziszegő sz hangok hogy megszelidülnek, bár ez szerintem elsősorban a kimeneti EQ-n alkalmazott 6500 Hz-es aluláteresztő szűrőnek köszönhető.

Hasonlítsuk össze a Smooth Random és a Random Space algoritmusokat! Tartsuk meg az iménti presetet, de váltsunk a Random Space algoritmusra. Egy ismétlő visszhangot hallhatunk, ami akár természetesnek is mondható egy nagyméretű koncertteremben, így aztán ezen nem is csodálkozom (természetesen a lassú felfutás miatt van mindez). Viszont az biztos, hogy nagyon nagy különbség van a két algoritmus között, és ennek köszönhetően még szélesebb felhasználási területet fedhetünk le egyetlen pluginnel.


Non-linear, nonlin
A Nonlin és Gated zengetések aranykora a 80-as évek voltak,
egyik jellemző dobhangzása pedig Phil Collins-é.
A fizikai világban létező utózengések és zengetők egyvalamiben egyeznek meg: a zengés időtartama korlátozott, és a vége felé közeledve egyre halkabbá válik, ezzel együtt pedig a sűrűsége is folyamatosan csökken. Ez a fizikai törvényszerűségei miatt van így. A levegőben terjedő hang-visszaverődések a levegő részecskéit mozgatják, majd a falnak ütközéskor a felületet nyomják össze. Az analóg zengetőkben a hang a fém alkatrészeket, és az abban lévő elektronokat mozgatja meg. Mint tudjuk, a mozgás energiát emészt fel, ezért ha nem közlünk a rendszerrel újabb energiát, annak mozgása egy idő után megszűnik.

Ebből kifolyólag, ha olyan zengetést szeretnénk előállítani, amiben a sűrűség nem csökken -folyamatosan állandó-, vagy éppen ellenkezőleg, folyamatosan növekszik, akkor ezt csak digitális környezetben létező algoritmussal tehetjük meg. Ez az úgynevezett nem lineáris, vagyis Non-linear, rövidebben: Nonlin algoritmus. Lényege, hogy -a természetes zengetésekkel ellentétben, ahol a sűrűség felépüléséhez idő szükséges- a zengetés kezdetekor gyakorlatilag azonnal eléri a maximális sűrűséget, és ezt a lecsengés végéig változás nélkül megtartja. Emellett a zengés lecsengési fázisának ideje gyakorlatilag nulla is lehet, vagyis a beállított idő elteltével az utózengés azonnal elhallgat.

Mire használható:
- Elsősorban effektként, hiszen a természetben ilyen nem található meg.
- Kiválóan alkalmazható dobokon, éneken és gitárokon, ha az a célunk, hogy a zengetés hallható legyen, de ne szóljon hosszan, ne maszatolja szét a mixet. Használatával közelről szóló, de sűrű hangot hozhatunk létre.


Próba:
A Nonlin algoritmust két technikán fogjuk kipróbálni, de előtte nézzük át a VVV-ben található jellemzőit:



Variable slope: Változó burkológörbe. Az Attack paraméter értékével állíthatjuk be, hogy milyen hangzást kapjunk. A felsorolt 3 értéken kívül a többit a plugin nem veszi figyelembe, tehát pl. 25% nem az exponenciális és a kapuzott közötti fele-fele hangzást adja!


0%=Exponenciális jellegű lecsengés. Használatával a fizikailag is létező terekre jellemző természetes lecsengést kapunk, de azoknál sokkal sűrűbb visszaverődésekkel.


50%=Gated Reverb, vagyis kapuzott zengetés. Teljesen függőleges lecsengési görbe, vagyis a beállított idő után azonnal megszűnik a zengetés, nem folyamatosan halkul, nincsen lecsengés.


100%=Inverz, azaz visszafelé lejátszott hatást keltő zengetés. A természetes, gyors felépülés és lassú lecsengés helyett ennek ellentéte, vagyis lassú felépülés és gyors lecsengés.

Chorus modulation: Ki az aki nem tudja?

No decay: Nincsen lecsengés. Ez persze nem igaz, hiszen mint azt az imént olvastuk, az attack értékével határozhatjuk meg, hogy a lecsengés milyen legyen. Persze az vitathatatlan, hogy akkor használunk Nonlin algoritmust, ha azt szeretnénk, hogy ne legyen lecsengés...


Gated Reverb
Ez a technika a 80-as években jött divatba, és elsősorban dobokon terjedt el (Bruce Springsteen-Born in the USA, Phil Collins-In the air tonight). Lényege, hogy a zengetés nem folyamatosan halkul, hanem erősen szól egy előre beállított ideig, utána azonban szinte azonnal megszűnik. Előnye, hogy maga a zengés erősen hallható, ám az ilyen magas sűrűség felépüléséhez szükséges hosszú lecsengést levágják, vagyis nem ködösíti el a mixet. A kapuzott zengetés tulajdonképpen nem egy algoritmus, sokkal inkább egy technika, ezért erről részletesebben majd a Send effektek további feldolgozásáról szóló részben olvashatunk.


A modern zengetőkben nem ezt a technikát, hanem egy hasonló hangzást adó algoritmust találunk. Itt a zengetés nem folyamatosan épül fel, majd hal el, hanem a Nonlin algoritmusnak köszönhetően azonnal teljes erősségben szólal meg, és szól mindaddig, amíg a beállított idő le nem telik. Ez látható a fenti képen.

Próbáljuk ki a VVV Nonlin algoritmusát az Attack paramétert 50% állásba állítva. A gyári presetek között ugyan találunk Gated típusúakat, és a hangzás is hasonlatos, de ezek egyike sem a Nonlin algoritmust használja, így aki nem tud vagy nem akar saját beállítást keresni a próbához, az másolja le a képen láthatóakat (a képen látható presetet betöltve nem a képen látható paramétereket kapjuk!)



Indítsuk el a lejátszást és hallgassuk meg a pergődobot! A klasszikus kapuzott zengető effektet hallhatjuk, természetesen a 80-as évek hangzását adó 1980s Color beállítással. A zengetés idejét a SIZE paraméterrel tudjuk beállítani.


Reverse Reverb
Az eredeti visszafelé zengetési technikát egy speciális hatásnak (effektnek) tekinthetjük. A lényege, hogy a zengetés hátulról előre kerül lejátszásra, vagyis visszafelé. Ezt régen úgy oldották meg, hogy a magnószalagot fordított irányban tekercselték fel az orsókra, erre elkészítették a sáv zengetésének felvételét (vagyis csak magát a zengetőből kilépő jelet rögzítették rá), majd a szalagot normál irányban lejátszva a zengetés visszafelé szólalt meg, folyamatosan hangosodva, természetesen előbb, mint a forráshang. Ezt keverték a normál sáv alá. Ilyen régi típusú (eredeti) visszafelé zengetést hallhatunk pl. a Depeche Mode-Personal Jesus című számában.

Az eredeti technikából adódik, hogy normál esetben valós időben nem megvalósítható. Persze az előolvasás (lookahead) technológiával digitális munkaállomásokon megoldható, hogy a plugin a belépő audió jelet előre megkapja, azt megfordítsa, zengesse, majd a kellő időben lejátssza, de a legtöbbször mégsem ezt a megoldást találhatjuk a zengetőkben.


A ma használt "Reverse" algoritmusok a legtöbbször a zengési rész burkológörbéjét módosítják olyan módon, hogy a felfutás (attack) idejét hosszúra állítják. Ezzel olyan hatást érnek el, mintha a zengetés visszafelé történne. Ezt láthatjuk a fenti képen.

Próba
Használjuk az előző próbában már beállított értékeket, de állítsuk át az ATTACK-ot 100%-ra, a SIZE-ot pedig 80%-ra. Indítsuk el a lejátszást a pergődob sávon. Pontosan azt a hatást kapjuk, mintha visszafelé játszanánk le a pergődob felvételét tartalmazó szalagot.


Shimmer
Bár ezzel az algoritmussal is lehet közel élethű zengetést előállítani, de alapvetően egy effektnek készült. Egyszerűen fogalmazva a lényege, hogy hihetetlen hosszú lecsengést kapunk, ami ha kell, folyamatosan változik, így nem hallhatjuk az apró ismétléseket, és nem válik unalmassá sem.

Egyik alapvető tulajdonsága, hogy a lecsengési fázis közben képes a hangmagasság változtatásra. Ezt a technikát elsőként Brian Eno és Daniel Lanois alkalmazta, akkor még több eszköz együttes használatával. Ma már külön algoritmusok léteznek a feladatra. Hatásosságáról csak annyit, hogy egyetlen rövid dobütésből is képes egy hosszú, vonósokra emlékeztető hangot előállítani. A következő képen egy 0 sample hosszúságú impulzust láthatunk, amit a Valhalla Shimmer pluginen vezettem át. Jól látható, hogy a visszacsatolások egyre sűrűsödve hozzák létre a hosszú hangot, ami ezután már nem elkülönülő, és csak nagyon lassan halkul le. A következő linkeken hallhatunk két ismert kompozíciót, amin Shimmer effektet alkalmaztak: U2-The 4th of July, Brian Eno-Dune soundtrack


Mire használható:
- Elsősorban effektekhez, különleges hanghatásokhoz
- Minden esetben, amikor nagyon hosszú lecsengésű, de nem feltétlenül élethű zengetésre van szükségünk.

Próba:
Töltsük le és helyezzük el a VVV helyett a Valhalla Shimmer zengetőt (vagy demo változatát) a zengető csatornán. Mivel a speciális shimmer hangzást szeretnénk megismerni, így a "normál" felhasználást most mellőzzük, és váltsunk inkább a BlackHole nevű presetre. Indítsuk el a lejátszást az akusztikus gitár sávon. Mivel mi most send-return módban használjuk a zengetőt, a MIX paramétert állítsuk 100%-ra (ezt minden további presetnél is tegyük meg!).



Egy folyamatos, hosszú zengetést hallhatunk, mondhatjuk azt is, hogy semmi igazán különleges. Lépjünk is tovább a DeepBlueDay nevűre. Na, ez már nem mindennapi! Egy hullámzó, leginkább vonósokra emlékeztető hangzást kapunk, ami teljesen elhatalmasodik a gitár felett, bár az még mindig hallható és érthető marad.

Használjuk ki teljesen a Shimmer adta hangzást úgy, hogy a gitár száraz hangját elnémítjuk. Ezt kétféle módon tehetjük meg. Vagy insert módon alkalmazzuk a Shimmer-t a gitár sávon -ebben az esetben töröljük a Send-jét-, vagy pre-fader módban küldjük a zengető csatornára, és lehúzzuk a sáv fader-ét. Próbáljuk ki most az utóbbit! A gitárból egy szintetizátor hang lett, amiben felismerhető az eredeti dallam is, de alapvetően inkább egy szőnyeg hangra emlékeztet. Ez az Ambient stílus alapja... Talán még érdekesebb hanghatást kapunk, ha az ének sávot küldjük a Shimmer-re, természetesen szintén pre-fader módban. Tovább fokozhatjuk az effektet, ha az OctaveUpDown nevű presetet választjuk! Figyeljük meg azt is, hogy milyen hosszú lecsengést kapunk amikor a hang elhallgat, vagy leállítjuk a lejátszást.

Ennyit tehát a legismertebb és leginkább használt mesterséges zengetőkről. Mint láthattuk, az egyes algoritmusok bizony tényleg különböző hangzást állítanak elő, olyannyira, hogy van ami csak egy-két hangszeren szól jól! Sőt, vannak olyanok is, amik gyakorlatilag semmilyen hangszeren nem használhatóak normál módon, annál inkább érdekes hanghatások, hangulatok és érzések létrehozására. Most tehát már nagyjából tudjuk, hogy egy-egy hangzás létrehozásához milyen algoritmust fogunk majd elsőként kipróbálni.

A sorozat következő részeiben a konvolúciós zengetőkkel fogunk ismerkedni! Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!

Felhasznált irodalom:
https://valhalladsp.com/2017/05/23/chambers-and-plates-and-bears-oh-my/
https://valhalladsp.com/2011/05/03/valhallaroom-the-reverb-modes/
https://valhalladsp.com/2014/01/18/naming-reverb-algorithms/
https://valhalladsp.com/2010/05/11/enolanois-shimmer-sound-how-it-is-made/
https://www.kvraudio.com/forum/viewtopic.php?p=6890718
https://www.kvraudio.com/forum/viewtopic.php?f=146&t=434565
http://www.harmonycentral.com/forum/forum/Forums_General/acapella-57/287213-
https://theproaudiofiles.com/5-different-reverb-types-explained/
https://www.soundonsound.com/techniques/choosing-right-reverb
http://www.davidgriesinger.com/
https://www.youtube.com/watch?v=-yClZJ9kEG8
https://www.youtube.com/watch?v=Q2I6aw7eMQQ
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg
http://www.recordinginstitute.com/da154/ARP/chap3Sig/0308hist.html
http://prorec.com/2012/03/reverb-types-explained/
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-room-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-chamber-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-random-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-concert-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-plate-reverb
http://help.izotope.com/docs/nectar/pages/modules_reverb.htm
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011010_szigetvari_bevezetes/ch09.html#id592927
http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/010318/1603.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hang_S%C6%A1n_%C4%90o%C3%B2ng
http://psycnet.apa.org/buy/2015-50160-008
http://www.akutek.info/Papers/MB_JJD_stage_acoustics.pdf

Pensado:Reverb típusok:
https://www.youtube.com/watch?v=NwnOx3BDMSg
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése