Buszok és buszrendszerek

Mit nevezhetünk a hangtechnikában busznak? Egyszerűen fogalmazva egy vagy több olyan audió kimenetet, aminek célszerűen több bemenete van, vagyis a kimeneten a bemenő jelek összege jelenik meg. Gyakorlatilag ez elsősorban egy összegző megoldás.

Hivatalos magyar megnevezése "sín", de mivel a legtöbb audió berendezés angol nyelven "kommunikál", így mi most inkább az angol "BUS", vagy magyarítva "busz" elnevezést fogjuk használni.

Nem csak az látott már buszt aki használt tömegközlekedési eszközt, de az is, aki valaha keverőpultot, vagy akár csak egy számítógépes audió munkaállomást (DAW). Ha valaki azt gondolja, hogy ő bizony nem használ buszt a keveréskor - hiszen azt sem tudja mi az-, az nagyon téved! Minden hang-keverő eszköznek van legalább egy busza, ez pedig a mixbusz, vagy master busz. Ide futnak be az egyes csatornákról kijövő hangok, itt történik meg a végső keverés.

Minden a decibelekről 3. rész

A decibelek világa cikksorozat előző részeiben (1. rész és 2. rész) megismerkedhettünk a decibellel, a különböző hangtechnikában használatos decibel skálákkal, valamint a referencia jelszintek jelentőségével.

Nézzünk most hogyan használhatjuk ezeket a gyakorlatban!

Kompresszor használata II. -6.rész

Ebben a részben a megkezdett tanulmányainkat fogjuk folytatni, ott ahol az előzőben abbahagytuk. Ma leginkább a küszöbértékkel ismerkedünk, de azzal elég részletesen! Ehhez természetesen szükségünk van a már használt bulldozer.dob.wav fájlra. Aki a múlt héten nem mentette le a projektjét, az most építse újra azokkal együtt akik csak most szállnak be a kísérletezésbe. Ehhez minden szükséges információt és a letöltő linket megtalálják az előző részben.

Hangerő arányok - Minden a keverésről 2. rész

Azt gondolom kijelenthetjük, hogy a keveréskor a legfontosabb dolog a hangszerek/sávok arányainak jó beállítása. A zenei felvételek készítésének hőskorában, kb. 100 évvel ezelőtt ezzel nem sokat kellett foglalkozni, hiszen egyetlen egy csatornán történt a felvétel és a lejátszás is. Ekkor a hangszerek mikrofontól való távolsága határozta meg az arányokat. Az 1930-40-es években aztán Németországban feltalálták a soksávos felvételt, és ezzel egy időben megszületett egy új szakma is, a keverő hangmérnök (mixing engineer).

Ahány hangmérnök, annyi szokás és módszer. Nem lehet azt mondani, hogy egyik jobb mint a másik, hiszen mindegyikkel érnek el sikereket és mindegyik jól is szól. A zenei stílusok sokrétűsége sem igazán fontos különbség a keveréskor, ugyanaz a hangmérnök egyaránt tud remek rock zenét és szimfonikus művet is keverni (pl. Andrew Scheps). Ezért az alábbiakban olvashatóak inkább csak ajánlások, sem mint szabályok. Mindenki alkalmazza belőle azt ami neki működik, és tegye hozzá azt, ami szerinte hiányzik.

Clipper és Szalagos szimuláció a gyakorlatban

Az előző részben megismerkedhettünk az egyik legtöbbet használt speciális kompresszorral, vagyis a limiterrel. Közelebbről is betekintettünk a működésébe, mind analóg, mind digitális változatban, "normál" peak limiter és Brickwall limiter oldalról is.

A mai részben továbbra is a limitálás témakörében maradunk, de most két másik megoldást tárgyalunk részletesebben. Ezek a Clipper és a Szalagos szaturáció és dinamika. Bár ez utóbbi témakör külön is megérne egy pár cikket, a mai részben leginkább a szalagos limitálásról és a limitálásból eredő torzításról, vagyis a szaturációról olvashatunk majd.

Kompresszor használata I.-5. rész

A sorozat előző részeiben inkább az elméleti ismereteket sajátíthattuk el, Megismerhettük a különböző kompresszor típusokat, körüljártuk őket kívülről és belülről is.

Ebben a részben már nem csak az elmélettel foglalkozunk, hanem végre a gyakorlatban is megtapasztalhatjuk a működésüket!

Kezdjük hát a tanulmányozásukat a legegyszerűbb kompresszorokkal, majd haladjunk folyamatosan az egyre bonyolultabbak felé!

Michael Brauer-Brauerize

Michael Brauer New York-i Grammy díjas sztár hangmérnök 1985-ben éppen Aretha Franklin "Freeway Of Love" című számát keverte, amikor egy akkor számára még megoldhatatlan problémába ütközött.

A producer -Narada Michael Walden- több alját (mélyet) szeretett volna a mixbe, de Brauer már mindent rácsavart amit csak az SSL pult tudott. Ha több basszust adott hozzá, akkor a busz kompresszor miatt az ének lehalkult. Ha csökkentette a kompressziót, akkor viszont túl magas lett a jelszint és a keverőpult betorzított. Úgy érezte, hogy ebbe a szituációba többet nem szeretne belekerülni, ezért elgondolkodott azon, hogyan lehetne megoldani hogy a jól szóló basszushoz hozzáadott más sávok ne semmisítsék meg a kompressziót. Ennek köszönhetően az elmúlt közel 30 évben kidolgozott egy több-buszos mixelési technikát, aminek elnevezését Brauerize néven le is védette. A módszert mindenkinek jó szívvel ajánlja, sőt a témával kapcsolatban feltett kérdésekre saját honlapján (www.mbrauer.com) is szívesen válaszol.

Kompresszor beállítás 5 lépésben-8.rész

A sorozat előző részeiben megismerhettük a kompresszor paramétereit és az értékek hangzásra gyakorolt hatását. Aki elég kreatív, és volt már konkrét elképzelése hogy milyen hangzást is szeretne elérni, az már biztosan összerakta ezeket a tudás-morzsákat és elkezdte a próbálgatást összetettebb módon is. Aki nem, vagy saját magától nem tudott megfelelő eredményt elérni mert pl. belezavarodott a rengeteg lehetőségbe, az most megismerkedhet egy egyszerű, 5 lépésből álló módszerrel amivel már egy alap kompresszor guru válhat belőlünk.

Referencia lehallgatási szint - Minden a lehallgatásról 3. rész

Aki komolyan veszi a felvételkészítést és a keverést, annak mindenképpen a referencia hangerő szinten kell ezt tennie. Ez több szempontból is praktikus. A szabványokhoz igazodva más lehallgató helységben is megfelelő hangerőt kapunk vissza, A Fletcher-Munson görbék legoptimálisabb szakaszán dolgozhatunk, és a munka folyamán bármikor könnyen visszatérhetünk az adott jelszintre. A most következő részben 7 lépésből álló leírás vezet végig minket a referencia hangerő beállításának folyamatán.

Kompresszor használata III. -7.rész

Ratio, Attack, Release

Az előző részekben nem sok szó esett még a Ratio, Attack és Release értékek beállításáról, hiszen az eddig ismertetett kompresszorok ezt -dedikált paraméterrel- nem tették lehetővé. Természetesen attól függetlenül, hogy ezt mi magunk esetleg nem tudjuk kézzel beállítani, minden kompresszorban megtalálhatjuk őket vagy rögzített, vagy automatikusan változó értékkel. A mai részben ezzel a három paraméterrel fogunk foglalkozni részletesebben.

Szalagos késleltető a gyakorlatban

Aki olvasta a késleltető eszközökről szóló részt, minden bizonnyal észrevette, hogy a szalagos késleltetők milyen központi szerepet játszottak és játszanak még ma is a delay-ek között. Ez persze nem véletlen!

A magnó-szalag technológiájából (szűrés, újramágnesezés, káosz) és továbbításának egyenetlenségéből (nyávogás) adódóan egy természetes modulációt ad a késleltetéshez. Ez azt jelenti, hogy a késleltetés ideje és a szűrés az időben előrehaladva nem állandó, az folyamatosan változik, többé kevésbé véletlen módon. Vagyis ezáltal egyfajta mozgást adunk a hanghoz, ami érdekesebbé teheti azt.

Emellett a szalagos késleltetőknek van egy másik rendkívül érdekes és teljesen egyedülálló tulajdonságuk, ez pedig a szalag kopása. Ez persze nem valódi kopás, hanem a mágnesesség megtartásának időben történő változása. Minél többször mágnesezünk át egy szalagot, annál kisebb arányban képes visszaadni a felvett anyagot, vagyis egészen pontosan annál jobban keveredik az előzőleg rögzített hanggal. Ebből aztán olyan frekvencia-kombinációk alakulnak ki, amit ma még digitális úton nem tudunk teljes élethűséggel szimulálni. Ez egyfajta káosz, amit matematikailag nehéz úgy leírni, hogy ne keletkezzen hallható ismétlődés. Azért persze nagyon jól meg tudjuk ám mindezt közelíteni, de a legtöbb esetben nincs is szükség ilyen mélységű modulációhoz ahhoz, hogy jó hangzást állíthassunk elő.

M. Szabolcs-MixDoki 2.

A MixDoki mai részében a filmzenék világába látogatunk el, legalábbis ami az alap keverésüket illeti. Pár héttel ezelőtt a következő üzenetet kaptam:

“Szia!

Mácskovics Szabolcs vagyok. Az Audio masztering csoportban írtál pár jó tanácsot a zenémhez, amik nagyon hasznosak voltak. Köszönöm ezúton is.  Készítettem egy új tracket, erről szeretném kikérni a véleményed, persze csak ha van rá időd és kedved meghallgatni. Egyébként saját véleményem szerint a legnagyobb hibája, hogy "koszos", pedig minden egyes sávon végigmentem EQ-val, és szűrtem a rossz frekiket. Na, de a Te véleményedre lennék kíváncsi. Köszönöm előre is, üdvözlettel: Szabi”

Párhuzamos kompresszió a maszter buszon

Miután a sorozat előző részében a sávokon már elvégeztük a párhuzamos kompressziót és ezzel jelentősen megvastagítottuk a hangzást, lépjünk tovább és nézzük meg mit tehetünk még a teltebb, de egyben feszes és tiszta hangzás érdekében!

A legtöbben most egészen biztosan a busz kompresszióra gondolnak, ami valljuk be egyáltalában nem butaság, sőt inkább egy kvázi kötelező dolog. De talán van ennél jobb -vagy ezt jól kiegészítő- megoldás is!

Természetesen a maszter buszon (mix busz) is alkalmazzuk a párhuzamos kompressziót!

Kompresszorok paraméterei - 4. rész

Az előző részben megismerkedhettünk a kompresszorok belsejében található dolgokkal, most viszont kívülről járjuk egy kicsit körbe őket. Nézzük, hogy milyen kezelőszervekkel, visszajelző- és mérőeszközökkel találkozhatunk a kompresszorokon.

A következőkben a legtöbbször analóg kompresszorokon keresztül mutatom be a működésüket, de természetesen mindez ugyan úgy érvényes a plugin kompresszorokra is, különösen az analóg modellezésűekre! Ne tántorítson el tehát senkit a tanulástól, ha nekünk csak pluginjeink vannak!

Masztering 2-Technikai masztering

Az előző részben megismerkedtünk a masztering kialakulásával, és a legismertebb hanghordozókkal. Kiderült az is, hogy a masztering eleinte kizárólag technikai értelemben létezett, vagyis egy gyártáselőkészítő folyamatnak minősült. Mai formáját akkor nyerte el, amikor a felvételek már nem egyetlen helyen és nem azonos időben készültek. Jelen sorozatban elsősorban a mai értelemben vett maszteringről lesz szó, vagyis arról, hogy mit kell és mit érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy az általunk készített hanganyag a lehető legtöbb helyen úgy szólaljon meg, ahogyan azt mi elképzeltük.

Szintező erősítő az éneksávon -9. rész

A kompresszorokról és használatukról szóló sorozat eddigi részeiben elsősorban a hangzás kialakításáról beszéltünk, mint pl. a hang "súlya", a sűrűsége, előre-hátra mozgatása a mixben, stb. A mai részben arról olvashatunk, hogy miként használhatjuk a kompresszort mixeléskor a felvételünkben található hangerő különbségek kiegyenlítésére. A szintező erősítők és limiterek felvételkor történő alkalmazásáról majd egy későbbi részben beszélünk.

Óvakodj a törpétől

A cím nem a legjobb, ezt elismerem, de a lényeget szerintem jól kifejezi. (Ez egyébként egy 1978-as film címe.)  (Lehetett volna az is, hogy nem mind arany ami fénylik, de itt még csak nem is fénylik...) A mai plugin ajánlóban -ami akár egy masztering oktató anyag is lehetne-, egy ingyenes, valódi csúcsérték határolót (true-peak limiter) szeretnék "megérteni". Ugyanis nem igazán értem, hogy az egyes beállítható paraméterek mit is kéne hogy csináljanak, és ezen az sem segít, hogy a fejlesztő -egyelőre- nem adott hozzá használati utasítást.

Párhuzamos kompresszió a gyakorlatban

Az 1965-ben bemutatott Dolby "A" zajcsökkentő rendszer áramköreiben párhuzamosan futó két busz került elhelyezésre, az egyiken egy erős kompressziót alkalmaztak, majd ezt hozzákeverték a másik buszhoz, ami az eredeti jelet tartalmazta. Később, 1977-ben Mike Bewelle publikált egy cikket ennek a módszernek keverés közben történő felhasználásáról, de ő ezt side-chain módszernek nevezte. Ez persze keveredést okozott, hiszen a detektor-vezérlőjelet is ugyanígy hívták. Később ezt a cikket 1988-ban újra nyomtatták, majd Bob Katz nevezte el az eljárást párhuzamos kompressziónak. A new york-i hangmérnökök előszeretettel alkalmazták ezt a módszert, így ragadt rá a név: New York kompresszió.

A párhuzamos kompresszió segítségével a hangzásunk úgy lesz telt és erőteljes, hogy közben nem veszít a dinamikusságából. Emellett lehetővé teszi a hangosság érzet növelését a jelszint jelentős növekedése nélkül.

Kompresszor a mix-buszon 1-11.rész

Az előző részben megismerkedhettünk a hangtechnikában használt busz fogalmával, a keveréskor leginkább alkalmazott buszokkal és a busz kompresszió szükséges minimális alapismereteivel.

A mai részben elkezdünk kicsit részletesebben foglalkozni a témával és ingyenes kompresszor plugineken ki is próbálunk pár haszontalan és néhány hasznos beállítást is. Kezdetnek ismerkedjünk meg a három fő busz-kompresszió csoporttal elméletben, majd a példákban a gyakorlatban is kipróbáljunk és megismerjük a jellegzetességeiket is.

Minden a decibelekről 2. rész

A decibelek világába kalauzoló írás előző részében (1. rész) megismerkedhettünk a decibellel és a különböző hangtechnikában használt skálákkal. Nézzük most meg, mi is a dinamika tartomány és mit kell róla tudni, valamint belekóstolhatunk a referencia jelszintekbe is.