Minden a keverésről 1. rész -Elmélet

Sajnos a keverés nem olyan egzakt tudomány mint a fizika vagy a biológia, bár határozottan ezekre épül. Nem lehet azt mondani, hogy a basszus legyen 100 és 500 Hz között, a lábdobot vágd meg 80Hz-nél és legyen -6dBVU-n, vagy a gitároknak két oldalt kell szólniuk. Ha így lenne, nem lenne szükség már hangmérnökökre, mert egy PC program tökéletesen elvégezné mindezt. A keverés oktatásánál sokkal inkább ajánlásokról, vagy jól bevált dolgokról beszélhetünk, de ott is kizárólag kontextusban.

A keverés "művészetének" elsajátítása nem abból áll, hogy megnézel 5 tutorial videót a youtube-on, bemagolsz 2 waves kompresszor beállítást és 3 EQ-t, pár hangszer hangerő beállítását -ahogy azt a neten láttad-, a master buszra pedig ráteszel egy ozone-t, vagy L2-est valamilyen presettel. Sokkal célravezetőbb ha a mixben lévő hibák felismerését és kijavításuk módját tanulod meg. Ne egy ismétlő robot legyél, hanem egy intelligens kreatív ember, aki képes újat alkotni!

Az olyan kérdések, hogy az FL stúdióban hogyan kell jó dobhangot csinálni, -és ehhez hasonlóak- gyakorlatilag értelmetlenek egy komoly hangmérnök szájából. Meg kell tanulni felismerni a problémát, -mi az ami nem tetszik a mixben- és mi okozhatja azt. Értem én, hogy a világ felgyorsult és minden azonnal kell és lehetőleg a legmagasabb szinten és persze ingyen és könnyen, de ehhez a valóságban nagyon sok idő kell ám!
A mai Grammy díjas hangmérnökök általában 50-60 évesek... Idő kell ahhoz, hogy meg tudd tanulni, hogyan kell egy-egy problémát kezelni. 

Ismerd a szerszámaidat!
Nem a pluginek készítik a jó mixet, de természetesen elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk vele milyen berendezések állnak rendelkezésre, mi mire való, és hogyan kell használni őket. Szerencsére az azonos célra készült pluginek nagyjából egy kaptafára készülnek, egy jól felkészült hangmérnöknek gyakorlatilag teljesen mindegy melyik DAW-ban dolgozik, melyik cég melyik termékével, mindet tudja használni. Akinek volt már okostelefonja, valószínűleg az összes többi cég összes típusát is gond nélkül tudja majd használni (ugye hogy ugye?!). 

Természetesen vannak apróbb különbségek a kezelésben, hangzásban, de ezeket ki kell tapasztalni! Gyakorlatilag itt dől el, hogy kinek melyik plugin/DAW jön be jobban, melyik esik inkább kézre, melyikben tud gyorsabban jobb eredményt elérni. Ennél több különbség nagyjából nincsen közöttük. Mindegyik egy alap funkció ellátására készült, valamilyen bonyolultabban megoldható tevékenység kiváltására, másképp fogalmazva hibák javítására. Mivel az emberek különbözőek (vannak rockerek és vannak diszkósok, vannak sörösök és vannak borosok, meg persze a dohányosok, stb..) mindenkinek más fog tetszeni. Ezért ha valaki azt mondja, hogy ez és ez a program a legjobb és csak ezt érdemes használni, egyáltalán nem biztos hogy Neked is az lesz a legjobb választás.

Az "L" betű a tanuló jelzés, mint nálunk a "T"...
Mindezekből egyetlen fontos dolog következik: ha valódi tudással rendelkezel, akkor mindegy hogy analóg, digitális, daw, plugin, mindenben és mindennel tudsz dolgozni.

Amikor megkapjuk a jogosítványunkat, nem csak egy konkrét típust vezethetünk, hanem egy általános ismeretet sajátítunk el, amit könnyen tudunk alkalmazni a járművek nagy részére.

A nagy produkciók művészei nem azért választanak egy-egy hangmérnököt a legújabb világsláger várományos nótájuk elkészítéséhez, mert Ő tudja kezelni az SSL 4000-es keverőpultot, vagy mert van neki 1176-os kompresszora. Ez egy bizonyos szint felett teljesen természetes dolog! Hála a digitális technikának, ma már nekünk is megvan minden eszközünk ahhoz, hogy velük azonos szintű mixeket készítsünk, hiszen legnagyobb részük már ugyan azokat a DAW-kat és plugineket használja mint mi. Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, a nagy produkciók a hangmérnököket az ízlésük miatt választják. Ezért van az, hogy bizonyos lemezeket meghallgatva tudni lehet, hogy ki keverte. Ez nem azt jelenti, hogy ő jobb mint a többiek! És még csak azt sem, hogy minden stílusú zenének megvan a maga mix-császára! (bár vannak stílusonként divatos hangmérnökök) A legtöbb hangmérnök több műfajban is tevékenykedik. Ebből is látszik, hogy a zene mint fogalom létezik, az elvárások egy jó mixel szemben minden műfajban ugyan azok, mégpedig az hogy szórakoztasson! Hogy ez mit jelent?

Egy jó kép egy egész történetet elmesél, és nincs ez másként egy zenei mű esetében sem. Vagy egy történetet mesél el, vagy valamilyen érzést, érzelmet ad át. A meghallgatása közben a keverés végigvezeti anyunkat a fülünkön át érkező hangok segítségével a sztorin. Figyelnünk kell azonban, hogy a hallgatót semmi ne zökkentse ki ebből a folyamatos áramlásból.

A figyelem folyamatos fenntartása:
1. nincsenek zavaró, oda nem illő elemek (amik elterelik figyelmünket a mondandóról)

2. az áramlás időben folyamatos, nincsenek értelmetlen megszakítások (minden érthetően és céllal kapcsolódik az előző vagy a következő elemhez)

3. mindvégig képesek vagyunk pontosan érzékelni (felfogni, megérteni), hogy egy-egy adott pillanatban mi az amit a művész a legfontosabbnak tart.

A keverő hangmérnök (mixing engineer) dolga tehát olyan, mint egy operatőrnek. Biztosítja hogy a hallgató (néző) pontosan azt értse a mű közben, amit az alkotó szeretne. (A producer pedig inkább a rendezőnek felel meg, hiszen az Ő irányítása alatt dolgoznak a zeneszerzők, zenészek, hangmérnökök, stb.)


Milyen mixeket különböztetünk meg?

Demo
Nem 100%-os kidolgozottságú, leginkább az arányok és pár effekt szerepel benne. Nem szerepel benne az összes sáv amit a végső számban hallani fogunk és lehet hogy még a hangszerelés és az ének ill. a szöveg sem végleges. A felvételek minősége és kidolgozottsága itt másodlagos. Általában statikus, vagyis nincsen benne automatizáció. Elsősorban a koncepció bemutatására készül. Általában limiterrel és kompresszorral -0,2 dBFS-re van kivezérelve, hogy jó hangos legyen... :-D

Rough (Raw, Ruff)-mix (előzetes, vagy durva keverés)
Általában a profi hangmérnök számára átadott mix, amiből megtudhatja hogy kb. mit szeretne hallani a művész. Ebben általában benne van az összes profin felvett és kidolgozott sáv, de nincsen 100%-ra kikeverve ill. effektezve.

Kész mix
Minden 100%-os, automatizációval bőven ellátott, ez az elkészült végleges anyag amit a mastering hangmérnöknek küldünk. A jelszint általában 0VU, vagyis -18dBFS, a master buszon lehetőleg kompresszor és limiter nélkül, hogy legyen elég headroom a mastereléshez.

Alternatív mixek
Ahhoz hogy megkíméljük magunkat a későbbi kellemetlenségektől amit az esetleges újrakeverés jelent, sok esetben érdemes a maszter hangmérnökhöz már úgy elküldeni a kész anyagot, hogy abból több mixet is készítünk. Ezekben egyes fő csoportok +/- 0,5-1dB-el halkabbak és hangosabbak (igen, egy jó mixnél ilyen "kis" különbségek is számítanak!). Ilyenek pl.: basszus, ének, dob, gitárok, háttér vokálok, szóló hangszerek.

A kiadók sok esetben egyéb alternatív mixeket is kérnek, ilyenek pl:
- Album verzió (CD, LP, online, stb.)
- Az Album verzió, de hangosabb énekkel
- Rádióbarát verziók:
  - Modern rádióbarát változat - pl. halkabb gitárok, vagy rövidített változat
  - Album-oriented radio mix -Ezt a formátumot kifejezetten a rock együttesek rádióban történő sugárzásához találták ki az 1970-es évek közepe táján. Lényege, hogy hangosabbak a gitárok és a dob.
- Felnőtt kortárs verzió - minimális gitár, maximális billentyűsök és hangszerelés
- TV mix - Általában ének és/vagy szóló nélküli mix, amit playback fellépéshez, pl. TV stúdióban lehet használni.

Ezek mellett a kiadó, vagy a művész sokszor kér egyéb egyéni változatokat is, pl. hangosabb gitárok a wamp-ben, vagy kevesebb delay az éneken, esetleg a-capella, stb.


Mitől lesz profi egy profi mix?

Ha nem is tudjuk pontosan mi az amitől profi egy profi mix, de halljuk még akkor is, ha nem vagyunk szakértők. A különbség még szembeötlőbb ha egymás után hallgatjuk meg a profi és nem profi munkát.

Dióhéjban összefoglalva pár jellemző:
- kiegyenlített hangkép
- jól felépített nóta, az elejétől a végéig vezeti a hallgató figyelmét
- nem unalmas egyetlen pillanatra sem, mindig ad valami újdonságot agyunk számára
- nem fárasztó, vagy idegesítő hallgatni

Nagyon jól látható az elkülönülő részek és az egyre dúsuló felépítés.
Gary Moore - Empty Rooms

Egy professzionális mix soha nem statikus!

Egy profi mix folyamatosan változik. Egymásba fonódnak a szálak, a hang mindenben követi az eseményeket. Amikor kell halk, amikor kell hangos, vagy éles és később tompa, vagy néha nyitott terű, máskor egy pontba beszűkült. A lényeg, hogy a felhasznált eszközeink az érzéseket -amiket a művész szeretne átadni-, a lehető legjobban segítsék.

(Ha pl. egy dalban valaki arról énekel, hogy a szerelem olyan messze van tőle, olyan egyedül van, akkor beszűkült, tompa halk hangzással egy intim közelséget teremtve -mint mikor kedvesünk fülébe suttogunk- jól lehet érzékeltetni a helyzetet, majd később amikor a szerelem beteljesedik, a hangzás kinyílik a sztereó térben, minden világos és csillogó lesz.)

Filmes példa: Nagyon nehéz jó filmet készíteni egyetlen egy mozdulatlan kamerával felvéve (statikus mix). Legtöbbször ez unalmas lesz. A képnek váltakoznia kell, mindig azt az elemet kiemelve ami a történet megértéséhez a legjobban hozzásegít. Nem szabad, hogy összezavarja a nézőt a logika nélküli képek egymásutánja. A színeknek és az expozíciónak folyamatosnak kell maradnia, hiszen a sötét és kék színű képeket automatikusan éjszakainak érzékeljük, a kék és világos képeket reggelinek, vagy télinek, a sárgás és világos képeket nyárinak vagy nappalinak, a pirosas, sötétebb képeket pedig a napnyugtához társítjuk. Ha egy párbeszédnél folyamatosan változtatjuk a résztvevőket felvevő kamera szögét, nem tudjuk követni, hogy ki kivel beszél. Ha nem logikus sorrendben történnek a képváltások, akkor a néző nem képes követni a történetet és agya önkéntelenül is a probléma megoldásán (feldolgozásán) dolgozik, ahelyett hogy belemerülne az eseményekbe és résztvevővé válna.

Sajnos manapság a zeneiparban is (mint mindenütt máshol) a szakirányok eléggé összemosódtak. Producerek, zeneszerzők, előadóművészek, hangmérnökök már sokszor nem csak egy feladatot látnak el egyszerre. Hogy ez baj-e vagy sem, mindenki döntse el saját maga. Az én véleményem az, hogy ezt egy bizonyos pontig érdemes csak csinálni és bevállalni. 2016-ra már olyan mennyiségű tudás és információ halmozódott fel minden egyes szakmát illetően, hogy ha azt mind szeretnénk tudni, egyetlen szakmát is nehéz lenne egy embernek tökéletesen kitanulni, nemhogy több szakirányt egyszerre. Ebből származnak azok a produkciók, amik nem előre, hanem vissza fordítják az ipar fejlődését. Régebben ez azért volt könnyebb, mert nem volt ilyen mennyiségű tudás felhalmozva és ezért aztán az elvárások is alacsonyabbak voltak. Egyszerűen arról van szó, hogy ezt a hatalmas mennyiségű tudást mind megismerni olyan sok időt vesz igénybe, hogy mellette nem marad idő a megtanultak alkalmazására is. Válasszunk hát magunknak azok közül ami(k) a legjobban megy, csendesítsük el egónkat és a többit inkább hagyjuk másra.

Célszerű továbbá a tudást egy bizonyos sorrendben megszerezni. Például amit nem hallunk, azt nem is tudjuk kontrollálni! Ha a lehallgatást egy akusztikailag teljesen reménytelen helységben végezzük, nem megfelelő hangszórókon keresztül -amik csak 300-5000 Hz között sugároznak-, akkor 1000 évig is próbálkozhatunk, nem valószínű hogy a kor igényeinek megfelelő mixet tudunk majd előállítani. Érdemes tehát a tanulási folyamatot úgy felépíteni, hogy az alapoktól induljunk és folyamatosan haladjunk az egyre bonyolultabb feladatok felé. Reményeim szerint a Microchips Sound Studio oldalán található oktató anyagok ilyen sorrendben kerülnek megjelenésre. Mindenesetre biztos, hogy az általam jónak ítélt sorrendben.

Dave Pensado szerint ahhoz hogy Grammy díjas mixet készítsünk, ki kell találnunk hogy milyen hangzás lesz "menő" a következő évben. Ehhez nem kell mást tennünk, mint hogy kielemezzük az elmúlt évek legnépszerűbb felvételeit, megkeressük mi az ami miatt azok lettek, vagyis miben különböznek az előző évektől, és azokat a mi mixünkben már nem használjuk. Ellenben keresünk valami olyasmit, ami eddig nem volt. Ez bizony nem egyszerű feladat, de azt megtanulhatjuk belőle, hogy az igazán sikeres mix kulcsa nem az utánzás.

Számok keverése (track mixing)

A keverés lényege minden esetben a kiegyensúlyozottság. Kiegyensúlyozzuk a sávokat egymáshoz képest hangerő tekintetében a féderekkel, kiegyensúlyozzuk a sávokat egymáshoz képest frekvenciamenet tekintetében az equalizerekkel, kiegyensúlyozzuk a sávokat egymáshoz képest a dinamika tartományuk tekintetében a kompresszorokkal. Az így elért egyensúlyt a szám alatt mindvégig megtartjuk az automatizáció segítségével. Ennyi. Ennyi és nem több. Az egyensúlyt természetesen a céljainknak megfelelően állítjuk fel, hiszen pl. egy metal szám halk gitárokkal nem éppen kiegyensúlyozott.

A kiegyensúlyozottság szabályát alkalmazzuk a hangszerek sztereó térben történő elhelyezésére is. Nem csak jobbra-balra-középre, hanem alulra-felülre és előre hátra is elhelyezhetjük őket, ezzel sokkal érthetőbbé és tisztábbá téve a szólamokat, illetve további jelentést adva nekik.
Mindezek mellett a mondanivalónak megfelelően dinamikusan változtatjuk az intenzitást, pl. a refrén általában hangosabb, dúsabb mint a verse, és mindez a szám vége felé egyre csak fokozódik. (lásd a fenti Gary Moore-Empty Rooms példát!)

Figyeljük meg, hogy 1-2dB hangosítás vagy halkítás a gitárokon elég lehet ahhoz, hogy egy rock számból pop szám legyen!


Nagy szívességet teszünk magunknak, ha a keverés folyamán feljegyzéseket készítünk az egyes sávokról, és mindenről amit fontosnak tartunk. Ez a későbbiekben -amennyiben javítások szükségesek-, rengeteg időt tud megtakarítani nekünk. A DAW-ba épített jegyzettömböt is használhatjuk erre, sőt figyelmeztető, emlékeztető üzeneteket is írhatunk akár magunknak is, pl. a hátralévő feladatokról, vagy a külső eszközök beállításairól.


Igyekezzünk úgy keverni hogy közben vegyük figyelembe, ha lehet könnyítsük meg a masztering hangmérnök dolgát. Bár sok jó hangmérnök munkája legtöbbször nem igényel egyéb beavatkozást mint a számok hangerőben történő illesztését, azért íme néhány ajánlás amit érdemes szem előtt tartani:

- Inkább tompább legyen a mix, mint éles. A maszteringben könnyebb élesíteni mint tompítani.
- Kerüljük a túlkompresszálást!
- A számok közötti hangerő-különbség nem probléma
- Nem kell maximálisan kivezérelni a számokat, -10dBFS maximális peak level pontosan elég!
- Ha csak lehetséges, ne alkalmazzunk ki- és beúsztatást a számok elején és végén (hagyjuk ezt az album masztert készítőre), figyeljünk hogy a végeken ne maradjon le a lecsengés, pl. cintányér beütés vagy visszhang lecsengés.
- Jól és egyértelműen beazonosíthatóan nevezzük el a fájlokat.
- Minden esetben ellenőrizzük a jobb és bal oldal fáziskülönbségeit, mert mono lehallgató rendszerben könnyen eltűnhetnek dolgok a mixünkből!
- A kész fájlt minden esetben tömörítetlen wav formátumban továbbítsuk a masztering hangmérnöknek, ha szükséges 32bit felbontásban, de minimum 24bit-en.
- Ha tehetjük archiváljuk az összes fájlt amit a munka folyamán használtunk és tároljuk azt hosszútávon biztonságosan.

Album keverése (mastering)
A hangszerekhez közötti egyensúlyhoz hasonlóan a számok közötti egyensúlyt is meg kell teremteni, ha egy egész albumot szeretnénk összeállítani. Ebben persze fontos szerepe van a zeneszerzőnek és a producernek is, hiszen a sorrendet meghatározhatja egy koncepció is, ha pl. egy történetet mesélünk el. Ettől függetlenül vannak olyan dalok, amik egymás után lejátszva egyszerűen nem szólnak jól, ezért ilyen esetben vagy válasszunk más sorrendet, vagy valami más módon kell őket egymáshoz igazítani, pl. lehalkítás, effektezés, stb. Fontos továbbá a megfelelő ritmus a számok egymásutánjában. Ehhez használhatjuk pl. a számok közötti csend hosszát, vagy éppen az egymásba úsztatásukat. Természetesen nem csak kompozíciós szempontokat kell szem előtt tartani, hanem a hangképet is egységessé kell tenni, vagy éppen tudatosan változtatni az egymást követő számok között, illeszteni a tartalomhoz. Nagyjából ez a masztering hangmérnök feladata.

Persze mint a zenében általában, a mixben sincsenek kőbe vésett szabályok. Az elsődleges célunk mindig a hallgató érdeklődésének folyamatos fenntartása, vagyis hogy figyelme ne terelődjön el a zenéről. Ez nem csak akkor fordulhat elő ha az anyag "unalmas", monoton, hanem akkor is ha érthetetlen, feldolgozhatatlan, ugyanis agyunk ekkor zajnak érzékeli és megpróbál benne valamilyen érthető információt keresni. Ez sokkal nehezebb és nagyobb energiafelhasználást igényel mint egy könnyen érthető hang esetében, és ha úgy ítéli meg hogy elfogadható mennyiségű energiabefektetéssel ez nem valósítható meg, akkor megszünteti az adatfeldolgozást és más érzékszervre helyezi át az erőforrásokat. Mindezt nem tudatosan tesszük, mi egyszerűen csak azt vesszük észre, hogy nem tudjuk mi szólt az elmúlt pár másodpercben...


Referencia sávok használata
Mind a track, mind a master keveréskor legnagyobb segítségünk a referencia sávok használata. A legnagyobb Grammy nyertes hangmérnökök sem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy referencia trackek nélkül dolgozzanak, mi miért tennénk meg? Nem csak egy-egy komplett számhoz hasonlíthatjuk munkánkat, de használhatjuk őket szeparáltan is. Ha pl. az egyik számban tetszik a basszus gitár hangja, egy másikban pedig a pergő dob hangja, és egy harmadiknak pedig az arányai, akkor használjuk specifikusan csak azokat a részeket belőlük.



A sorozat következő részeiben sorra vesszük majd a mix elkészítésekor jelentkező leginkább tipikus hibákat, és az ezek kijavításához szükséges eszközöket mint EQ, kompresszor, effektek, visszhang, delay, stb.

A következő részhez katt ide...



A témával kapcsolatos kérdéseket itt a kommentekben, vagy a facebook oldalon várom!

Kellemes mixelést kívánok mindenkinek!



Felhasznált irodalom:

Album-oriented rock
https://en.wikipedia.org/wiki/Album-oriented_rock

Bobby Owsinski- Mastering with IK Multimedia T-Racks

4 megjegyzés:

  1. Sziasztok!!!!!nagyon hasznos tudnivalók vannak itt!!elég kezdő vagyok a témában de sokminden megnyílt most.az első az az hogy rengeteg tanulásra van még szükségem a jó pap is holtig tanul!köszönöm

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha segíthetek! Ha van kérdésed, tedd fel itt, vagy a Facebook oldalon.

      Törlés
    2. Köszönöm, hogy föltetted, és gratulálok az egész oldalhoz! Zeneszerzőként hosszú évek óta próbálkozom számok rögzítésével...különböző sikerrel. Mostanában pont azt csináltam, hogy feltettem egy-két dögösen szóló sávot, pl. azért meddig lehet kompresszálni egy anyagot, meddig lehet tolni a basszust, stb.,...erre olvasok a referencia-sávról! Hát, előbb kellett volna...

      Törlés
    3. Szerencsére most már tudod, hogy hol találsz válaszokat az audió-kérdéseidre! :-D

      Törlés