Buszok és buszrendszerek

Mit nevezhetünk a hangtechnikában busznak? Egyszerűen fogalmazva egy vagy több olyan audió kimenetet, aminek célszerűen több bemenete van, vagyis a kimeneten a bemenő jelek összege jelenik meg. Gyakorlatilag ez elsősorban egy összegző megoldás.

Hivatalos magyar megnevezése "sín", de mivel a legtöbb audió berendezés angol nyelven "kommunikál", így mi most inkább az angol "BUS", vagy magyarítva "busz" elnevezést fogjuk használni.

Nem csak az látott már buszt aki használt tömegközlekedési eszközt, de az is, aki valaha keverőpultot, vagy akár csak egy számítógépes audió munkaállomást (DAW). Ha valaki azt gondolja, hogy ő bizony nem használ buszt a keveréskor - hiszen azt sem tudja mi az-, az nagyon téved! Minden hang-keverő eszköznek van legalább egy busza, ez pedig a mixbusz, vagy master busz. Ide futnak be az egyes csatornákról kijövő hangok, itt történik meg a végső keverés.

Modern késleltetők

A legtöbb modern késleltető abban különbözik a szalagosoktól, hogy nem szalagot használ. Ez így persze elég egyszerű magyarázat, de ettől még igaz. Amit ezen felül tudnak, az leginkább a késleltetett hang tulajdonságainak módosítása és ennek különböző megoldásai, vagyis összefoglaló néven a moduláció.

Az első hardver eszközök még csak kevés modulációs lehetőséggel rendelkeztek, de ahogy az analóg és a digitális technika fejlődött, egyre több modulátort lehetett egyre több paraméterhez kapcsolni, a DAW-okba épített automatizáció megjelenésével pedig gyakorlatilag korlátlan lehetőségekhez jutottunk. Mindez persze szinte végtelen kombinációs lehetőséget hordoz magában, így erről nem is lehet részletesen írni, de ez nem is célom. Ismerjünk meg inkább pár főbb csapásvonalat és eszközt, majd az alapokat elsajátítva dolgozzuk ki saját stílusunkat ebben a témakörben is!

Nathaniel Kunkelt idézve: "... Soha ne becsüld alá egy jó késleltetés erejét. A késleltetések csodálatos módjai annak, hogy kiszélesítsünk egy mixet. Ez talán csak egy egyszerű ping-pong delay, vagy egy olyan gitár ami az egyik oldalon szárazon, a másikon késleltetve szól... nem kell hangosnak, észrevehetőnek lenniük, elég ha tudat alatt megadják a szükséges lüktetést."

Szalagos késleltető a gyakorlatban

Aki olvasta a késleltető eszközökről szóló részt, minden bizonnyal észrevette, hogy a szalagos késleltetők milyen központi szerepet játszottak és játszanak még ma is a delay-ek között. Ez persze nem véletlen!

A magnó-szalag technológiájából (szűrés, újramágnesezés, káosz) és továbbításának egyenetlenségéből (nyávogás) adódóan egy természetes modulációt ad a késleltetéshez. Ez azt jelenti, hogy a késleltetés ideje és a szűrés az időben előrehaladva nem állandó, az folyamatosan változik, többé kevésbé véletlen módon. Vagyis ezáltal egyfajta mozgást adunk a hanghoz, ami érdekesebbé teheti azt.

Emellett a szalagos késleltetőknek van egy másik rendkívül érdekes és teljesen egyedülálló tulajdonságuk, ez pedig a szalag kopása. Ez persze nem valódi kopás, hanem a mágnesesség megtartásának időben történő változása. Minél többször mágnesezünk át egy szalagot, annál kisebb arányban képes visszaadni a felvett anyagot, vagyis egészen pontosan annál jobban keveredik az előzőleg rögzített hanggal. Ebből aztán olyan frekvencia-kombinációk alakulnak ki, amit ma még digitális úton nem tudunk teljes élethűséggel szimulálni. Ez egyfajta káosz, amit matematikailag nehéz úgy leírni, hogy ne keletkezzen hallható ismétlődés. Azért persze nagyon jól meg tudjuk ám mindezt közelíteni, de a legtöbb esetben nincs is szükség ilyen mélységű modulációhoz ahhoz, hogy jó hangzást állíthassunk elő.


Delay a gyakorlatban - Alap színezések

Az előző részben megismerkedtünk a késleltetők két alap paraméterével a késleltetés idejével és a visszacsatolással. Már ott is láthattuk, hogy csupán csak ezzel a két dologgal és egy kis sztereó panorámázással mennyi mindent el lehet érni.

Persze ez még korántsem minden, ennél sokkal többre képesek a késleltetők, ha kiegészítjük őket pár extra paraméterrel és képességgel. A legtöbb hardver és plugin eszközben meg is találhatjuk ezeket hol több, hol kevesebb számban, de az biztos hogy nagyjából ezek adják meg azt a tipikus hangzást amit az adott eszköz képvisel. Nézzük tehát, hogy hogyan lehet az egyszerű késleltetést még érdekesebbé tenni!

Delay használata a gyakorlatban-Alapok

Manny Marroquin Grammy díjas hangmérnök szerint a delay nem szól másról, mint a mélységről. Szerinte ez az egyik kulcsfontosságú eleme az általa kevert zenéknek. A késleltetés fokozza a lüktetést és olyan térbeli síkokat hoz létre, amik izgalmasabbá és többdimenzióssá teszik a mixet. Ráadásul, ha mindezt nem statikusan alkalmazzuk, pl. moduláljuk egy phaser-el, akkor a létrejövő hangzás további mozgást visz a produkcióba.

Mára már több zenei stílus meghatározó hangzása lett a bennük alkalmazott késleltetés. Gondolhatunk itt a rock and roll-ban használt slap delay-re, a rock gitárszólók elengedhetetlen ismétléseire, a pop számok eltúlzott ének visszhangjaira, vagy a modern EDM-ben használt ping-pong és sidechain delayekre, hogy csak egy párat említsünk. Ezek alkalmazása nélkül az adott zenék teljesen más érzetet adnak, valljuk be rosszabbat.