Zengetés tonalitása-3. Ekvalizáció (EQ)


Az előző részben megismerkedtünk a zengetők csillapításával, és megtapasztaltuk, hogy az általa kialakuló tonalitáson keresztül mennyire erősen befolyásolja a természetes zengetés jellegzetes hangzásának létrejöttét. Bár a zengetés tonális tulajdonságait elég jól tudjuk egy ekvalizerrel is módosítani, ezt elsősorban nem egy adott hangzás létrehozására érdemes használni, sokkal inkább a zengetés alatt és miatt létrejövő hibák javítására!

Zengetéskor az ekvalizert leginkább a zengetésből létrejövő hozzáadott hang mixbe illesztéséhez használhatjuk. Egyszerűen fogalmazva arra, hogy a zengetés által megváltozott hangkép ne zavarja meg a már korábban létrehozott egyensúlyt. Vagyis ha a zengetés miatt egyes frekvenciák túlzottan kiemelkednek vagy eltompulnak, azokat EQ-val tudjuk a legjobban és legegyszerűbben korrigálni.

Az ekvalizert (szűrőt) elhelyezhetjük a zengető elé és mögé is, azonban ebben a két esetben eltérő hangzást kapunk, mint azt hamarosan hallani is fogjuk!

Zengetés tonalitása-2. Interferencia és csillapítás

A sorozat előző részében megismertük a zengetés tonalitásának alapjait, hogy mi mire használható és miért. A mai részben már nem csak az elmélettel, de a gyakorlattal is foglalkozunk majd, elsőként a zengetés közben kialakuló interferenciák hangzásra gyakorolt hatását ismerhetjük meg, majd ezt követően a zengetőkbe épített csillapítás paramétert.

Ha egy létező helyiségben megszólal egy hang, a legtöbbször ezzel együtt a falakról visszaverődő hanghullámok is kialakulnak. Ezeket alapvetően a helyiség mérete, a benne található tárgyak és a falak anyaga határozza meg. A kemény falak hosszabb lecsengést és szélesebb spektrumú frekvenciamenetet adnak, mint a puhák. Mindez már önmagában is nagy hatással van a kialakuló hangzásra, hiszen erősen befolyásolja a lecsengési időt (RT60), sőt azt is, hogy ez a különböző frekvenciákon hogyan változik. Azonban a visszaverődésekből kialakuló hanghullámok nem szűnnek meg miután egyszer már hallottuk őket, hanem továbbhaladnak és találkoznak. Eközben persze hatással vannak egymásra, ezt nevezzük interferenciának.

Zengetés tonalitása-1. Elmélet

A tonalitás zenei értelemben azt jelenti, hogy mely hangnemen alapul az adott zene(mű). Bár mi is zenével, pontosabban zenei felvételek keverésével foglalkozunk, a mai részben mégsem ezzel, hanem a tonalitás szó egy másik jelentésével fogunk foglalkozni, ez pedig a hang frekvencia-összetevői szerinti jellege.

Ha hallunk egy hangot, általában könnyen el tudjuk róla dönteni, hogy az inkább mély vagy inkább magas jellegű. Ezen felül megkülönböztethetünk tompa és éles hangokat is, az előbbiben kevés, az utóbbiban sok a magas (és közép) frekvencia. Sokszor használjuk ezekre a meleg, sötét és hideg, fényes, világos jelzőket is, mert általában a meleg simogató és puha, a hideg inkább szúrós, hegyes, éles. Ebből következik, hogy ha valaki azt mondja hogy meleg hangzás, akkor arra kell gondolni, hogy kevés benne az éles, magas frekvencia, emellett pedig nem érezzük kellemetlenül szúrósnak, ami a benne lévő tranziensek csökkent tartalmából adódik. Ez utóbbi a tranziens csúcsok lekerekítése miatt van, ez jellemző például az elektroncsöves eszközök hangzására is.

Zengetők beállítása-Zengetési arányok

Miután megismertük a zengetés legfontosabb alap paramétereit és már nagyjából be is tudjuk állítani a szükséges hatást, lépjünk tovább és vonjuk össze az eddig megszerzett tudásunkat! Vagyis kapcsoljuk össze a korai visszaverődéseket és a zengést. Pontosabban szólva, kapcsoljuk be mindkettőt, hiszen csak így kapjuk meg a természetes térbeliséget!

Ehhez nem kell mást tennünk, mint egyszerre bekapcsolni mindkét alegységet. Természetesen ahhoz, hogy a korai és a kései visszhangot is halljuk, azok jelszintjét is be kell állítani a megfelelő csúszkákkal. Figyeljük meg, hogy milyen hangzást eredményez ha az egyik vagy a másik összetevő kerül túlsúlyba! Figyeljük meg azt is, hogy a sztereó kép és a térbeliség hogyan változik mindeközben.

Zengetők beállítása-A sűrűség

A sorozat eddigi részeiben megismerkedtünk a zengetés két legfontosabb alapelemével, a korai visszaverődésekkel és a kései visszhangokkal (zengéssel), valamint kipróbáltuk az ezek beállításához szükséges alap-paramétereket és hatásaikat a létrejövő hangzásra.

A sorozat most kezdődő részeiben olyan paraméterekkel ismerkedünk meg, amivel még tovább finomíthatjuk a zengetőnk hangzását, sőt sok esetben ezek olyan mértékű beavatkozást jelentenek, amik akár alapvetően meg is határozzák azt.

A mai részben a zengetés sűrűségével fogunk foglalkozni. Ez egy olyan paraméter, amit a legtöbb zengetőben megtalálunk, és mint hallani fogjuk a hallható hatás ezekben nagyjából meg is egyezik. Azonban az már egyáltalában nem biztos, hogy mindegyikben pontosan ugyanazt is teszi. Itt már lehetnek eltérések az egyes gyártók felfogásában és értelmezésében.