Ekvalizerek 2. Szűrők -Minden a keverésről 6. rész


Az előző részben megtanulhattuk mindazt, amit az ekvalizerekről általánosságban tudni érdemes. A sorozat most következő részében elkezdjük az egyes EQ fajtákat részletesen is megismerni. Elsőként a legalapvetőbbekkel ismerkedünk meg, ezek pedig a különböző szűrők.


Mivel ez az oldal alapvetően az alacsony költségvetésű felvételkészítésről szól (ami természetesen nem mehet a minőség rovására!!!) az alábbi példákban elsősorban ingyenes plugineket emelek ki, de minden esetben igyekszem fizetős programokat is megemlíteni. Ha mindenképpen kereskedelmi plugint szeretnénk használni, akkor nem nyúlhatunk nagyon mellé -a minőség tekintetében- ha a következő gyártók közül választunk:

Plugin alliance (SPL, Brainworks, Elysia, stb), Plug and Mix, Nomad Factory, Waves, Softube, UAD, Messey, Massenburg, Soundtoys, McDSP, iZotope, FabFilter, Stillwell, Native-instruments (NI), Sonnox, SSL, PSP, Metric Halo, stb.


Felüláteresztő szűrő (high-pass filter, röviden HP )
A színes részen lévő frekvenciákat engedi át
Tudom hogy most mindenki örül, hogy már rögtön az elején a HP-vel kezdünk, de ebben az esetben ez nem házipálinkát jelent! Egészen másképpen fogunk most szűrni...

A felüláteresztő szűrő csak a megadott sarokfrekvencia (a példában 100hz) feletti frekvenciákat engedi át, az alatta lévőket a szűrő meredekségének megfelelő mértékben vágja, azaz hangerejüket csökkenti.

A vágás nem a sarokfrekvencián kezdődik! A vágási frekvencia az az érték, ahol a jelszintcsökkentés -3dB. A mellékelt ábrán 100Hz-re állított felüláteresztő szűrőt láthatunk, ennek megfelelően 100 Hz-nél már -3dB a vágás értéke. Figyeljük meg, hogy a görbe minden meredekség esetében a -3dB-es ponton halad át.

A szűrő meredeksége azt jelenti, hogy adott sávszélességen belül mennyit csökkent a hangerőn. Ezt általában dB/oktáv értékben adják meg. Ennek megfelelően egy 6 dB/oktáv meredekségű felüláteresztő szűrő a beállított frekvencia értékének felénél (100Hz és 50Hz között egy oktáv a távolság) 6dB-el lesz halkabb (piros vonal), vagyis csak fele olyan hangos lesz mint a beállított vágási sarokfrekvencián. A 18dB/oktávra állított szűrő a megadott frekvencia felénél már 18dB-el lesz halkabb (kék vonal). Tehát minél meredekebb vágási görbét állítunk be, annál kevesebb frekvenciát enged át a sarokfrekvencia alatt.

Néha a meredekséget egy Q értékkel állíthatjuk be. A megfelelő meredekség kiválasztása feladat függő. Sok hangmérnök nem használ 0.7 Q-nál (6dB/oktáv) meredekebb vágást, mert azok megváltoztatják a jel fázisértékét, emellett nem tartják eléggé zeneinek. Ha a szűrő meredeksége fixen rögzített (nem lehet külön beállítani), akkor annak értékét általában megtaláljuk a felhasználói kézikönyvben. Egyes pluginek, mint pl. a Melda Production ingyenes EQ és szűrő pluginjei lehetővé teszik az akár 120dB/oktáv meredekségű vágást is. Ha meredek vágású szűrőt használunk, vegyük figyelembe a magas Q érékeknél keletkező fázis problémákat, amiről az előző részben  és a Profi Mixelés-Az előkészítés részben olvashatunk részletesen. Ez utóbbiban egy elég részletes példán keresztül mutatom be a 12dB/oktáv-nál meredekebb felüláteresztő szűrő káros hatásait.


Mikor használjunk high-pass filtert?
A high-pass filter használatával könnyen eltávolíthatjuk a felesleges alacsony frekvenciás jeleket. Ezek lehetnek például a nem megfelelően szűrt elektromos hálózatból eredő 50Hz-es frekvencia (földhurok, vagy magyarul brumm) (egyes országokban 60Hz), vagy a zenész lába által keltett dobogás (amikor felvétel közben a lábával kíséri az ütemet), esetleg épp egy nehéz jármű haladt el a stúdió közelében, ami képes alacsony frekvenciás jeleket hagyni a felvételen. Nem csak a mikrofonos felvételek tartalmazhatnak ilyen zajokat, hanem minden más hangszer is!

bx_cleansweep
Egy professzionális ingyenes plugin 
Az alacsony frekvenciás zajok egyesével hallgatva általában nem hallhatóak, de sok sávon összeadódva már egy elég jelentős energiamennyiséget képviselnek. Ez nem csak zavaró mély morajlást hoz létre, de a jelszintet is indokolatlanul megemeli. Ha eltávolítjuk ezeket a frekvenciákat, akkor egy tisztább, szellősebb hangzást kapunk. Ez mellett lehetővé válik egy magasabb kimeneti jelszint a mixbuszon, mert az alacsony frekvenciák által feleslegesen lefoglalt energiamennyiséget most hasznos frekvenciáknak adjuk át. Így azonos jelszint mellett magasabb hangerőt érhetünk el.


Kísérlet:
Egy teszthang generátorral állítsunk elő 40 Hz-es szinusz jelet és kezdjük el lejátszani. Ha nincsen szubbaszus sugárzónk csak szélessávú monitorunk, akkor is hallhatjuk valamennyire a hangot, ha kellőképpen felhangosítjuk az erősítőt (vagy a monitor kontrollert). FIGYELEM! A kísérlet után azonnal vegyük vissza a hangerőt, mert ha nincsen limiter beépítve a lehallgató rendszerünkbe, könnyen elfüstölhetnek a hangszórók!
Mit tanultunk mindebből?
Először is azt, hogy bár a monitorunk hivatalosan 50Hz-ig képes az alacsony frekvenciákat lesugározni, ez nem azt jelenti, hogy képtelen rá. A monitorok alsó vágási pontja mindössze csak az a pont, ahol a hangnyomásszint -3dB-t csökken. 
Másodszor azt (és most ez a lényeg), hogy a nagyon halk hangok is hallhatóvá válnak, ha kellőképpen felerősítjük őket. Vagyis ha egy-egy sáv lejátszásakor nem is halljuk az ott található alacsony frekvenciájú hangokat, azok kellő mennyiségű sávból összeadódva már nagyon is hallhatóvá válnak. Ezért ajánlott a mélyvágó használata. 

Tipp:
Hihetelen, hogy mennyire kitisztul egy mix ha 200Hz alatt vágjuk a nem basszus sávokat (Bobby Owsinski). 

Bár erről megoszlik a hangmérnökök véleménye, én azt vallom ez a legfontosabb EQ amit használnunk KELL! Azt ajánlom, minden sáv alját ami nem tartalmaz hasznos alacsony frekvenciákat, vágjuk meg minimum 100Hz-nél. Sokszor ezért is hívják mélyvágó szűrőnek (low cut). 

Természetesen a basszus és lábdob sávokat nem vágjuk meg, csak ha problémát okoznak. Pl. 30Hz alatt szinte egyetlen egy hangrendszer sem képes megfelelő hangnyomásszintet előállítani, így 30Hz-nél egészen nyugodtan vághatunk mindent, akár a basszust és a lábdobot is. Az effekt sávok (send) visszatérő jeleit (return) szintén vágjuk 100Hz alatt.


A szükséges vágási frekvenciát könnyen megtalálhatjuk a következő módszerrel:
Helyezzünk el a sávon egy felüláteresztő szűrőt, vagy használjunk olyan ekvalizert amibe be van építve (a legtöbb parametrikus EQ ilyen). Célszerű a mélyvágó szűrőt a legelső insert pontra helyezni, hogy a felesleges alacsonyfrekvenciás energia a következő plugineket (eszközöket) már ne befolyásolja. Tegyük a sávot szólóba és indítsuk el a lejátszást. Kezdjük a szűrő frekvenciáját lassan emelni egészen addig, amíg jelentős változást nem hallunk a hangban.

Természetesen a lehallgatási körülményeinknek megfelelően lehetnek olyan frekvenciák, amiket esetleg nem hallunk. Ilyenek főként a szub frekvenciák, amik 50Hz alatt találhatóak. A legtöbb szélessávú monitor ezeket már nem képes kielégítő hangnyomásszinttel előállítani, ezért szubbasszus sugárzó nélkül nem halljuk megfelelően. Ilyenkor segítségünkre lehet egy jó spektrum analizáló, (pl. Melda MAnalyzer, Voxengo Span) melyen vizuálisan is ellenőrizhetjük a megjelenő frekvenciákat.

Néhány ingyenes High-pass plugin:
Brainworks - Cleansweep
Melda Production - Mbandpass
Sleepy-Time DSP - Mono Channel
DMG Audio-Track Control
CFA Sound - Filter Grizzly 2
Black Rooster Audio - VHL-3C

A Sleepy-Time Records ingyenes Mono Channel pluginjével több legyet is üthetünk egy csapásra. Ha elhelyezzük a monó csatornáink első insert pontján, egyből ellenőrizhetjük a bemeneti jelszintet. Ha ez nem megfelelő, akkor a VU meter-t OUT állásba kapcsolva a Gain potival korrigálhatjuk a szintet 0VU-ra. Ha szükséges, a HP (high-pass) potival beállíthatjuk a felüláteresztő szűrő vágási frekvenciáját. Ezek mellett egy alap EQ-t is találunk a pluginben, mély, közép és magas frekvenciákkal. A kompresszort leszámítva szinte minden kéznél van ami szükséges egy csatornára. Sajnos csak a mono változatban találhatóak meg ezek a szűrési lehetőségek, a sztereóban nem.


Aluláteresztő szűrő (low-pass filter, röviden LP)
A színes részen lévő frekvenciákat engedi át
Az aluláteresztő szűrő pont ugyan úgy működik mint a felüláteresztő, de ez csak a megadott sarokfrekvencia alatti frekvenciákat engedi át. A vágási görbe meredeksége azonos a felüláteresztőjével, de itt az egy oktáv nem a frekvencia felét, hanem dupláját jelenti. Ha tehát egy aluláteresztő szűrő meredeksége 6dB/oktáv, akkor a 10000 Hz-re állított szűrő a 20000Hz-es jelet már -6dB-re csökkenti (piros színnel jelölve). Ha a meredekség 18dB/oktáv, akkor a 20000Hz-es jel erőssége már -18dB-el kevesebb (kék szín). Néha a meredekséget egy Q értékkel állíthatjuk be.

Mikor használjunk low-pass filtert?
Alapvetően az analóg eszközökben, szalagos magnókban keletkező sistergő zaj és éles hangok kiszűrésűre, csökkentésére használható. Bár mi már nem használunk szalagos magnót, de gyengébb minőségű hangszerek és berendezések használatakor még ma is találkozhatunk ilyen sistergő zajjal, 5000 és 20000 Hz között. Ha egy-egy sávon nem is halljuk ezt, sok sávon összeadódva már zavaró lehet -hasonlóan az alacsony frekvenciáknál már megtanultakkal. Ezek mellett jól jön akkor is, ha pl. a légkondicionáló hangját is rögzítettük a felvételen, vagy ha valamely sáv túl éles, vagy a sok magas hang nagyon összeadódik (pl. cintányérok hangja). Ezért sokszor magasvágó (high-cut) szűrőnek is hívják.

Sokan az analóg "meleg" hangzást a digitális technikához képest szűkebb átviteli sávszélességgel azonosítják. Tény és való, hogy a szalagos magnók nagy része nem képes olyan magas frekvenciák átvitelére, mint a digitális technika, főként hogy a keletkező szalag- és erősítő zajok miatt a magas frekvenciákat jelentősen szűrték. Ha tehát analóg hangást szeretnénk szimulálni, használjunk aluláteresztő szűrőt 10-12.000 Hz-re állítva.

Tipp:
Hála Jack Endino odaadó munkájának, az oldalán elég sok szalagos magnó átviteli jelleggörbéjét megtekinthetjük. Ha rendelkezünk olyan típussal ami még nem szerepel a listában, akkor lehetőség szerint végezzük el az általa kért teszteket és küldjük el neki az eredményeket, hogy ezzel is segítsük a közösségünk munkáját.

A szükséges vágási frekvenciát a mélyvágó szűrőnél már megtanult módszerrel állapíthatjuk meg, de itt most 20000 Hz-től induljunk lefelé, és a sarokfrekvenciát addig csökkentsük amíg jelentős változást nem érzékelünk.

Néhány ingyenes Low-pass plugin:
Waves - SSL G-Channel
Brainworks - Cleansweep
Melda Production - Mbandpass
DMG Audio-Track Control
CFA Sound - Filter Grizzly 2
Black Rooster Audio - VHL-3C

A keverőpultokon, parametrikus ekvalizereken és ezek plugin változatain általában az alul- és felüláteresztő szűrő együttesen kerül kialakításra, így nem kell ezért három eszközt (plugint) használnunk egyszerre.



Sáváteresztő szűrő (Band-pass filter, röviden BP)
A sáváteresztő szűrő csak és kizárólag a beállított középfrekvencia körül, a beállított sávszélességben lévő frekvenciákat engedi át. A sávszélességet oktávban, vagy Q értékben adhatjuk meg.
A sáváteresztő szűrő egy másik változata a sávvágó szűrő (Band reject, rövidítve: BR). A nevéből már kitalálhattuk, hogy ez a kiválasztott középfrekvencia körüli frekvenciákat nem engedi át.

Mikor használjunk band-pass filtert?
Ezt a két szűrő típust csak ritkán használjuk keveréshez, de pl. a problémás frekvencia megtalálásához, vagy különleges, kreatív hatások létrehozásához kiválóan alkalmazható.

Szerintem ide tartozik még a comb-filter is, ami nem a női combokat (vagy a csirkecombokat) szűri ki minőség szerint... A fésű-szűrő a kiválasztott középfrekvencia körül csak egy nagyon kis sávszélességben működik. Ezzel leginkább egy cső-szerű hangzást érhetünk el. Ha szeretnénk kipróbálni, megtehetjük az ingyenes MComb plugin segítségével: Meldaproduction - Mcomb

Néhány ingyenes band-pass plugin:
Kjaerhus Audio - Classic Auto Filter
Minimal System Group - Filter Bank
Melda Production - Mbandpass

A fenti pluginek dedikált Band-pass (BP), Lowpass (LP), Highpass (HP) és Band-Reject (BR) módot is tudnak, kivéve az MBandpass, ami tulajdonképpen egy külön külön és együtt is használható alul és felüláteresztő szűrő. Ha itt a két szűrőt együttesen használjuk, akkor egy band-pass szűrőt kapunk.


Szűrő rezonancia (Filter resonance)
Az úgynevezett rezonáns szűrők esetében a sarokfrekvencián (a beállított vágási frekvencián) szinte minden esetben kialakul egy jelszint emelés. Ez azért van, meg a szűrő működése egy másodrendű differenciál egyenlet megoldása.

Ha ez így most egy kicsit bonyolultnak tűnik, nézzük meg a mellékelt ábrát. Egy magas Q értékkel rendelkező aluláteresztő szűrő a középfrekvencián nem vágást, hanem emelést produkál. Az emelés sávszélessége a Q értékkel együtt változik. Vagyis az alacsony Q értéknél a görbe laposabb (kék szín), a magasnál hegyesebb (piros szín). Amint az ábrán is látható, a vágási frekvenciához (sarokfrekvenciához) közel eső frekvenciák úgy erősödnek, hogy minél hegyesebb a görbe, annál nagyobb az erősítés a beállított frekvencián.

Ön-oszcilláció
Minden fizikailag létező dolognak van egy saját frekvenciája amin rezeg. Ha például egy megfeszített cérnaszálat egy hangszóró elé helyezünk, és a hangszóróból érkező frekvencia egyenes arányban áll a cérnaszál saját frekvenciájával, akkor a cérnaszál rezegni kezd. Ha nincs ilyen együttállás, akkor nem kezd rezegni. Ha a külső forrásból eredő frekvencia azonos a tárgy saját frekvenciájával, akkor a rezgés folyamatosan növekvő amplitúdójú lesz. Ez a probléma pl. hidaknál is jelentkezik, ugyanis a megfelelő ritmusban érkező szél által kialakított mozgás frekvenciája képes a híd szerkezetét úgy bemozgatni (öngerjesztő folyamattal), hogy a híd összedől.

Természetesen a hardver szűrő áramkörök is rendelkeznek saját frekvenciával. Minél jobban emeljük a Q értékét, annál hegyesebb lesz a görbe, egy bizonyos érték felett pedig az alacsony és magas frekvenciák jelentősen csökkennek, és a szűrő elkezd a középfrekvencián rezegni (oszcillálni). Ezt nevezzük ön-oszcillációnak, ami hasonló a gerjedéshez. Ez a jelenség a passzív szűrőknél nem tapasztalható, csak induktort tartalmazóknál és aktívaknál.

A digitális szűrők nem atomokból állnak, ezért itt nincs ön-oszcilláció, ha csak nem programozzuk be szándékosan. Nagyon sok plugin szűrőbe beépítik ezt a lehetőséget egy "Resonance" értékkel, mivel zeneileg nagyon hasznos lehet. Elsősorban nem a keverés folyamán használjuk, hanem hangeffektek előállítására, vagy szintetizátorokban hangszín előállításra.

Az alábbi ingyenes pluginek is rendelkezik Resonance beállítási lehetőséggel, érdemes őket kipróbálni és kísérletezni velük, milyen hangzásokat tudunk elérni.

Soundspot - FAT Filter
Kjaerhus Audio - Classic Auto Filter
Minimal System Group - Filter Bank

Minimal System - Filter Bank, majd ezt követően
A Stillwell - Event Horizon Limiter
Szűrő rezonancia kísérlet:
A következő kísérlethez a szűrő után mindenképpen helyezzünk el egy limitert (-18dBFS-re állítva), mert olyan jelszintek jöhetnek létre (akár +26dBFS), amik kárt is tehetnek a hangszóróinkban! Ha nem használunk limitert, akkor jelentősen halkítsuk le az erősítőnket!

Állítsunk elő egy összetett hullámformát teszthang generátorral vagy szintetizátorral (pl. rózsaszín zaj), majd küldjük át a szűrőn LP (low-pass, aluláteresztő) módban. Automatizáljuk (pl. LFO-val) a szűrő vágási frekvenciáját fel-le változóan, majd kezdjük el feltekerni a rezonancia értékét. Először csak a zaj szűrését halljuk (mint a szél fújása), de ahogy közeledünk a maximális rezonancia értékhez, egyre inkább csökken a zaj és egyre erősebbé válik egy szinusz hullámhoz hasonló hang.

Ilyenkor kezd a szűrő áramkör rezonálásba (filter resonance). Ha elértük a maximális rezonancia értéket, akkor már csak a szinuszos hangot halljuk, a rózsaszín zajt egyáltalában nem. (ahogy fentebb is olvashattuk, ilyenkor a középfrekvenciától eltérő frekvenciák eltűnnek a hangképből) Ebben az állapotban a szűrő ön-oszcillációba kezd, vagyis gerjeszti önmagát. Ha ilyenkor kikapcsoljuk a hangforrást (a teszthang generátort), a szűrő az öngerjedés miatt még mindig produkál hangot. A Classic Auto-Filter-ben találhatunk preseteket is, amik érdekes filter effekteket állítanak elő nekünk.

Ha nem szándékosan alkalmazzuk, akkor a szűrő-rezonancia hibát jelent! A problémás frekvenciákat azonnal észrevesszük a mixben, ha elég gyakorlott a hallásunk. A hiba akkor jelentkezik, ha nem megfelelően használtuk az EQ-t, vagy nem megfelelő ekvalizert választottunk. Ilyenkor a "gerjedő", túlvezérelt frekvenciákat egy magas Q értékű EQ-val akár a maszterelés közben is lehetséges javítani, ezért aztán ne aggódjunk miattuk túl sokat ha még nem halljuk őket. Viszont ez egy újabb jó ok arra, hogy miért vigyük felvételünket professzionális maszter hangmérnökhöz (és nem önjelölt zsenikhez)!


Mire használhatjuk még a szűrőket?

A sávok "megtisztításán" kívül...
Kiválóan lehet velük tanulni, hallást "edzeni". Dave Pensado-tól tanultam az alábbi technikákat:
Indítsunk el egy zenét, amiben lehetőleg a teljes spektrum le van fedve (minden frekvenciatartományból van hang). A master busz első insert pontjára helyezzünk el egy felüláteresztő szűrőt (HP) és kezdjük el nulla hertztől indulva lassan emelni a frekvenciát. Mindeközben figyeljük, hogy mi az ami eltűnik és mi az ami még megmarad az egyes frekvenciákon. Meg fogunk lepődni, hogy 500 Hz milyen magas hang, hogy 2500 Hz hol található, és hogy egyes számokban 12000 Hz fölött már nincs is semmi...

Játsszuk végig ugyan ezt most egy aluláteresztő szűrővel (LP). Meg fogunk lepődni, hogy 200 Hz körül milyen sok minden van még, és hogy 50 Hz alatt már szinte semmit nem is hallunk.
Újabb játék és tréning lehetőség, ha a sáváteresztő szűrőt (BP) használjuk. Emeljük a frekvenciát 0 Hz-től felfelé és próbáljuk megtippelni az egyes hangok frekvenciáját. Látni fogjuk, hogy ha csak egy szűk sávszélességben halljuk a hangokat, egészen más hangmagasságúnak ítéljük meg őket. A mélyeket sokkal magasabbnak, a magasakat sokkal mélyebbnek.

Nem csak fül-edzésre használhatjuk a módszert, hanem megfigyelhetjük a különféle stílusirányzatokra jellemző hangképet is! Elemezzünk ki minél több számot, melyikben mennyi a basszus és milyen frekvenciákon szólnak, mennyi a magas és meddig hallhatóak, mennyire változik meg a hangkép ha bizonyos frekvenciákat kivágunk, vagy éppen felerősítünk. Ha minden nap szánunk erre 10-15 percet, nagyon sokat tanulhatunk belőle!

Pensado's Place fül-tréning videók angol nyelven:
https://www.youtube.com/watch?v=6xTXEDxfJwA
https://www.youtube.com/watch?v=0K133DdB-CQ


Shelving/Shelf EQ
High-shelf filter 2000Hz +6dB beállítással
Bár az alul- és felüláteresztő szűrők kétségtelenül hasznosak, általában csak vágásra használhatóak. Ez leginkább azért van, mert bár a működésük megfordítható -és ilyenkor erősítenek-,de ezt is csak egy elég meredek görbén teszik. Ez pedig nagyon hamar torzításhoz vezet. A kívánt frekvenciák erősítéséhez tehát egy laposabb görbével rendelkező szűrő jobban használható. Ez pedig a Shelf vagy shelving filter.

Ezt a fajta szűrőt jobb híján széles-sávúnak nevezném magyarul. Két típusát különböztetjük meg, a low shelf (mély)-et és a high shelf (magas)-at. Lényege, hogy a beállított sarokfrekvenciák alatt (low shelf) illetve felett (high shelf) lévő összes frekvenciát azonos energiával (gain) emeli vagy vágja. A görbe meredeksége általában 6dB/oktáv, de sok esetben mi magunk is beállíthatjuk.

8000Hz középfrekvenciára és -12dB-re állított
Shelf szűrő különböző meredekségekkel

Ilyen típusú ekvalizereket találhatunk a kereskedelmi audió eszközökben is, pl. hifi torony, tv, rádió, stb. Az ilyen Bass (mély) és Treble (magas) potik sarokfrekvenciája rögzített (fix). Ezeket szokta az átlag zenehallgató jól feltekerni, mert úgy gondolja hogy a több mindig jobb... Pedig ezek valójában arra szolgálnának, hogy a szobához illesszük a hangszórók hangját.

Egy stúdiótechnikában használatos shelf EQ leginkább abban különbözik a fogyasztói ekvalizerektől, hogy nem csak az emelés vagy vágás erősségét állíthatjuk be, hanem a frekvenciát is. Ezen felül jobb minőségű áramköröket tartalmaznak, ami pontosabb, finomabb beállítást és alacsonyabb zajszintű és torzítású működést eredményez.

A klasszikus keverőpult és rack EQ-k (pl. SSL EQ-k) alapbeállításban low- és high-shelf szűrőkkel rendelkeznek a mély és magas frekvenciákra, de ezeket egy kapcsolóval átállíthatjuk egy nem változtatható, de frekvenciafüggő Q értékű peak (Bell) típusúra.

Low-shelf filter 200Hz -12dB beállítással
A szűrők működési görbéjének alakja gyártónként és típusonként változik, sokszor a gain értékének függvényében. Ebből adódik, hogy bizonyos típusok sokkal kedveltebbek. Ezek "hangját" az ember "jobbnak" hallja. Bár ma a digitális technikával előállítható a "tökéletes" görbe is, sok ember inkább egy analóg eszköz kevésbé ideális, viszont annál inkább kellemes hangú görbéjét választja. Többek között ezért is népszerűek az analóg modellezésű pluginek. Az én véleményem az, hogy ami már bevált, azzal könnyebb, gyorsabb jó eredményt elérni, ezért is lettek népszerűek! Ezért ha tehetjük, használjunk bevált eszközöket vagy analóg modellezésű plugint (természetesen olyat, amelyik élethűen utánozza az eredeti vasat). Ha van szabadidőnk és kedvünk hozzá, akkor próbáljunk ki minél többet az elérhető pluginekből, mert könnyen lehet hogy valamelyik hangja felkelti majd az érdeklődésünket.

Mikor használjunk Low/High-Shelf EQ-t?
Mivel a Shelf EQ-k széles sávban működnek, ezért nem biztosítanak precíz korrekciós lehetőségeket. Leginkább nagy vonalakban használjuk őket, elsősorban hangzásjavításra és nem sebészeti beavatkozásra (Surgical EQ). Ha pl. nem elég tiszta, csillogó a hang, ráadunk +3 dB-t 8000 Hz-től, vagy ha nem elég a basszus, akkor +3dB-t 100 Hz-től. Ennek ellenkezője, ha túl éles, akkor vágunk 6dB-t, vagy ha túl mély akkor onnan vágunk. További EQ tippek és trükkök a sorozat későbbi részében, az EQ-k bemutatása után lesznek olvashatóak.

Tipp:
Ha az ének sávot szeretnénk a 3 dimenziós virtuális hangképünk felső részére emelni -a hangszórók magassága fölé-, akkor emeljünk a körülményektől függően 10 és 14kHz közötti értékről induló High-Shelf EQ-val 3-6dB-t rajta. Ha ugyanezen a frekvencián nem emelünk hanem vágunk, akkor az énekes pozíciója elkezd lefelé süllyedni. Ezt a "trükköt" bármelyik hangszerrel megtehetjük, ami tartalmaz elegendő mennyiségű magas frekvenciát.

Előfordulnak kizárólag shelf EQ eszközök is, de a mai pluginek általában kivétel nélkül lehetővé teszik hogy válasszunk az egyes frekvenciájú szűrők típusai közül. Ezek lehetnek Low-pass/high-pass, shelf vagy peak.

Ingyenes EQ pluginek shelf típusú szűrővel:
Volko Audio-Q3D
Acustica - Red Free

Sajnos nem találtam több, kifejezetten shelf EQ-t, de minden parametrikus EQ-ban megtalálhatjuk.
Ilyenek pl: Sonimus - SonEQMelda Production - MFreeEffectsBundleTokyo Dawn Records - Slick EQIgnite amps - PTEq-1aShattered Glass Audio - Code Red Freelkjb - Luftikus

Ajánlott analóg modellezésű kereskedelmi pluginek
(a teljesség igénye nélkül, mivel végtelen darab van belőlük):
Waves: SSL4000, Kramer HLS, Scheps 73, API 550, PuigTec, V-EQ
Softube: Passive-Active Pack, Tubetech PE 1C
Plugin Alliance: Maag Audio EQ-4, bx_digital, stb.
iZotope: Ozone


Tilt Eq:

A Tilt EQ a Tonelux MP1a mikrofon előerősítőben mutatkozott be elsőként, és a legtöbb hangmérnök azonnal bele is szeretett, mivel egyetlen potméter beállításával tudták a hang jellegét megváltoztatni.

Lényege, hogy a potméter 12-óra állásában nem történik hangszín módosítás, az óramutató járásával megegyezően (jobbra, piros színnel jelölve) elforgatva elkezdi emelni a magas frekvenciákat, miközben vágja a mélyeket. Ha ellenkező irányban forgatjuk el, azaz az óramutató járásával ellentétesen (balra, kék színnel jelölve), akkor a mélyeket kezdi emelni és a magasakat vágja. Minél nagyobb szögben forgatjuk el, annál nagyobb az emelés és vágás mértéke. Ennek megfelelően a hang élesebb/tisztább, vagy mélyebb/vastagabb lesz.


Ez a megoldás azért is érdekes, mert ha belegondolunk, hogy ahhoz hogy a magas frekvenciákat emeljük, nem muszáj őket felerősíteni, elég az is, ha a mélyeket halkítjuk. Ugyanez igaz a mélyekre is, vagyis kiemelhetjük őket úgy is, ha a magasakat vágjuk meg. A Tilt EQ egyszerre halkítja a mélyeket és emeli a magasakat (és ellenkezőleg is), ezért fele akkora erősítéssel és vágással ugyanakkora emelést/vágást hallunk. Zseniális!
Tipp Brandon S. Hire-től:
Ha a kompresszor előtt használunk Tilt EQ-t, akkor "karakter" beállítóként is használhatjuk. A kompresszált hang túlságosan folytott? Tekerjük fel a Tilt Eq-t a magasak felé, ekkor több magas jut a kompresszorba és az alacsony frekvenciák kitisztulnak.

Az eredeti Tonelux Tilt EQ-ban az emelés és vágás +/-6dB értékkel történt, de más eszközökben és pluginekben ezt egy további potival külön is beállíthatjuk. Ilyen pl. az ingyenes Elysia - Niveau Filter. Ez az eszköz egy kicsivel eltér az eredeti Tilt EQ-tól, mivel itt a középfrekvenciát is beállíthatjuk, nem csak az emelés vagy vágás erősségét. A szűrő működési görbéje a határérékekhez közeledve egyre meredekebbé válik, a szélső értékeknél mély-vágóként és magas-emelőként működik.

A Togu Audio Line (TAL) USE nevezetű pluginje még ennél is többet tud, itt nem csak a középfrekvenciát és a módosítás erősségét, de annak meredekségét (Q értékét) is beállíthatjuk. Ezen a grafikus interfészen (GUI) nagyon jól látható a középső potméter két szélén lévő grafikon, ami mutatja hogy milyen jelleggörbe szerint dolgozik az adott irányban a szűrő.

Bár a Tilt EQ-k nagy sávszélességű szűrői csak kis mértékben fordítják el a fázist, Matthias Cock készített egy ingyenes Linaáris fázismenetű Tilt EQ plugint. Ennek használata közben egyáltalában nem változik meg a sáv fázisa, így gyakorlatilag kompromisszum megkötése nélkül alkalmazhatjuk!

Mikor használjunk Tilt EQ-t?
Elsősorban akkor, ha gyorsan és egyszerűen szeretnénk megváltoztatni a hangkép jellegét. Pl. élesíteni, tisztábbá tenni, vagy mélyíteni, fojtottabbá tenni. Ezek az eszközök nem igazán sebészeti pontosságú hibajavításra valók, sokkal inkább nagyvonalú korrekciókra, vagy színezésre.

Ingyenes Tilt EQ pluginek:
TBProAudio - sTilt (valós idejű felhasználáshoz nem ajánlom, mert közel 800 sample késleltetést eredményez)

Kereskedelmi pluginek:
http://www.softube.com/index.php?id=tilt
http://www.bozdigitallabs.com/product/t-bone/
http://www.plugandmix.com/products/p1148-Deluxe-Tilt/



Parallel Eq:
Kush Audio - Clariphonic DSP mkII
Ez tulajdonképpen nem kifejezetten egy ekvalizer fajta, hanem inkább egy technika. A szűrőzött és megváltoztatott amplitúdójú jelet a kimenetén keveri az eredeti bemenő jellel. Ezzel egy "természetesebb" hangzást hoz létre ahhoz képest, mintha csak a megváltoztatott jelet hallanánk. A technika tovább fokozható, ha nem csak egy szűrő sávot használunk, hanem többet egyszerre. A "normál" ekvalizerek szűrői (sávjai) egymás után sorban változtatják meg a hangot, vagyis először a mély szűrőn halad át, majd a közepeken, végül a magason. A párhuzamos EQ-ban a jelet annyi felé bontjuk ahány szűrő van, ezeken egyszerre halad át, majd a kimeneten keverjük össze őket ismét, esetleg hozzáadva az eredeti bemeneti jelet is. Így működik a Kush Audio híres Clariphonic EQ-ja is, aminek létezik plugin változata is.

Természetesen mi magunk is összeállíthatjuk a saját párhuzamos EQ-nkat, ha az eredeti jelet több sávra szétküldjük, a sávokon alkalmazzuk a szükséges EQ-kat, majd a sávokat egy EQ-mix buszra küldve küldjük vissza a mixbe. Ekkor maximális kontrollunk van minden paraméter felett.

A párhuzamos EQ technikát megtalálhatjuk a méltán híres Pultec típusú ekvalizerek mély sávjában is. Az ő megoldásukban a beállított alacsony frekvencián két párhuzamosan kapcsolt shelf szűrőt találunk. Az egyik csak emel, a másik csak vág. A két szűrő erősítési értékeit két független potméterrel állíthatjuk be. Ezzel a megoldással egy különleges, és nagyon zenei EQ-t kapunk. 

Variety of Sound - ThrillseekerXTC
Exciter- egy berendezés, ami a technika egy másik neve is lehetne akár. Bár az exciter-ek nem csak ekvalizerek, hiszen a jelben eredetileg nem létező frekvenciákat is előállítanak, de a Variety of Sound ThrillseekerXTC pluginje technikailag egy párhuzamos ekvalizer. Segítségével hozzáadhatjuk a hanghoz azt a hiányzó "valamit" (angolul "mojo") amitől "jobbnak" halljuk, anélkül hogy negatívan befolyásolnánk. Tulajdonképpen mindkét jelből (eredeti és EQ-zott) felerősítjük azokat amik jól szólnak és lehalkítjuk azokat amik nem. Ettől egy sokkal természetesebb, zeneibb hangzás jön létre, hasonlóan mint a párhuzamos kompressziónál.

Mikor használjunk Parallel EQ-t?
Elsősorban akkor, ha a már egyébként hibátlan sávunkat (vagy mixünket) szeretnénk egy fokkal magasabb szintre emelni, vagy ha úgy érezzük hogy a "feeling" hiányzik belőle. A párhuzamos EQ technikának csak a képzelet szabhat határt... Pl. egy gitár sáv magas hangjait kiemelve, azokat más beállítással kompresszorozva mint a többi frekvenciatartományt, majd a két sávot összekeverve egy "érdekesebb" hangzás állítható elő. Ugyan ez igaz a basszus hangokra is, amit egyébként is nehezen lehet kompresszálni anélkül, hogy elveszítse az ütősségét. Ez egyébként nagyon hasonlít a soksávos kompresszorhoz, de ezzel a módszerrel szélesebbek a lehetőségek.

Ingyenes pluginek:
Variety of Sound - ThrillseekerXTC

Kereskedelmi pluginek:
http://www.thehouseofkush.com/#!plugins/cosa





A következő részben további ekvalizer fajtákat ismerhetünk meg, mint pl. Parametrikus EQ, Grafikus EQ, stb. Addig is töltsük le az ingyenes változatokat és gyakoroljunk, ismerkedjünk velük.

A következő részhez katt ide...


A témával kapcsolatos kérdéseket itt a kommentekben, vagy a facebook oldalon várom!

Kellemes mixelést kívánok mindenkinek!



Felhasznált irodalom:

Ekvalizerek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Equalization_(audio)
https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_filter
http://www.soundonsound.com/sos/jul01/articles/equalisers1.asp
http://www.ovnilab.com/articles/eqtypes.shtml

Resonance:
https://www.soundonsound.com/sos/oct99/articles/synthsecrets.htm

Analogue warmth
https://www.soundonsound.com/sos/feb10/articles/analoguewarmth.htm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése