Andrew Scheps-Rear Bus

Andrew Scheps egyike a manapság leghíresebb Grammy díjas hangmérnököknek. Régebben egy NEVE 8068-as analóg keverőpultot használt, amit abban az időben építettek amikor azt gondolták, hogy a Quad hangzás lesz a következő nagy áttörés

Persze ez nem következett be, de az elképzelésnek köszönhetően a pulton két buszrendszer került kialakításra, az első (Front) és a hátsó (Rear) busz. Ebből egy sztereó mix elkészítéséhez nyilván elég volt az egyiket használni, logikusan ez a front-busz (első) volt. A párhuzamos kompressziós technikát persze Andrew is jól ismerte, ezért úgy gondolta, hogy ezt a második sztereó buszt erre fogja használni. El is helyezett rajta egy 1176-os kompresszort, majd ráküldött egy lábdob sávot.

Mivel a kompresszor -a technika lényege szerint- nagy jelszintcsökkentésre volt állítva, így a lábdob ütések között -amikor nem volt a küszöbérték feletti jel-, nagyon felerősödött a háttérzaj. Hogy ezt a problémát orvosolja -és mivel ezeken a helyeken amúgy is a pergődob szólt-, úgy gondolta ráküldi a rear-busz-ra a pergőt is, az majd a lábdobütések közötti lyukakban megtartja a jelszintcsökkentést, vagyis nem válik zajossá a mix. Amikor meghallotta ennek eredményét, abban a pillanatban megvilágosodott a párhuzamos kompresszióval kapcsolatban. Ekkor határozta el, hogy ezután egy kompresszorra nem csak egy sávot (hangszert) küld majd, és az esetek 99%-ában ma is így tesz. Egyedül az ének sávok azok, amiket a legtöbbször külön kompresszál.

Tipp:
Andrew egy elég egyszerű és hatásos módszert használ keveréskor, amit az otthoni stúdiónkban is jó eredménnyel alkalmazhatunk! A mixet mindig úgy kezdi, mintha egy élő koncertet keverne, vagyis megpróbálja a lehető legjobb egyensúlyt elérni automatizáció nélkül. Ezt szakkifejezéssel statikus mixnek hívjuk. A keverést úgy kezdi, hogy minden fadert lehúz nullára, majd kiválaszt egy központi szerepű hangszert és ehhez igazítva egyesével kezdi feltolni és arányba állítani a többi sávot. Ha úgy érzi hogy valami nem stimmel, akkor újból lehúz mindent, választ egy másik hangszert és most ahhoz kezdi az arányokat felépíteni. Ez általában ötödik(!) próbálkozásra sikerül neki (tehát semmi okunk szomorkodni, ha nekünk otthon csak a tizedikre, vagy huszadikra!). Minden egyes próbálkozás során egyre közelebb kerül a kívánt hangzáshoz, már csak azért is, mert egyre jobban megismeri a mixet, annak jellegzetességeit és hibáit. A fader (és egyéb) automatizációt a keverés legvégére hagyja, addig a potméterek gyakorlatilag mozdulatlanok.


Ennek a Rear-bus rendszernek egy másik nagy előnye volt Andrew számára, hogy villám gyorsan tudta kipróbálni a kompresszor hatását az egyes sávokon, ugyanis nem kellett patch kábeleket dugdosni. Egyszerűen csak benyomta a csatornán a rear-bus két gombját, ezzel azonnal a kompresszorra tudta küldeni bármelyik sávot. Kompresszornak általában 1176-ot használt és -plugin esetében- a két oldalt egymástól függetlenítve, vagyis dual-mono módban, hiszen az nem túl jó dolog, ha az egyik oldalon megszólaló hangot lehalkítja egy másik oldalon megszólaló.

Ma már az esetek túlnyomó részében minden sávot ráküld a rear-bus-ra (is), kivéve a basszust és a dobot. Az a hangzás amit ennek a két hangszernek a hozzáadása eredményez, neki nem jön be, ezért nem alkalmazza minden(!) esetben. A rear-bus-on a kompresszort nem hajtja túl, a létrejövő jelszintcsökkentés általában nem több mint 6 dB. A buszon létrejövő hangzás így önmagában nem is nagy szám, viszont ha visszakeverjük a mixbe, jelentős javulást okoz.

Tipp:
A basszust, dobot és éneket csak általában nem küldi a rear-bus-ra! Ez azt jelenti, hogy érdemes minden esetben kipróbálni a létrejövő hangzást ezekkel együtt és külön-külön nélkülük is, mert van olyan eset is amikor pl. a basszust a rear-bus-ra helyezve sokkal jobb hangzást hoz létre.

A Rear busz tehát nem más, mint párhuzamos kompresszió ami leginkább abban különbözik a sorozat előző részében megismerttől, hogy nem csak egy bizonyos hangszert küldünk át rajta, hanem egyszerre többet is.

Ez tehát maga a Rear-bus. Így önmagában is érdemes kipróbálni a használatát, tényleg sokat dob a mix teltségén, sűrűségén. Azonban ha Andrew megelégedett volna ezzel az egy módszerrel, nem lenne most Grammy díjas. Nézzük tehát hogy hova fejlesztette a párhuzamos processzálás (jel-feldolgozás) művészetét!


A technikának egy egyszerű változata, ha két nagy csoportba foglaljuk a sávokat: ritmus hangszerek és dallam hangszerek. Ezekre küldjük a nekik megfelelő sávokat párhuzamosan, majd ezt a két kompresszált és nem kompresszált buszt egyesítjük a maszter buszon, ahol egy végső busz kompresszort alkalmazunk, de ezt már nem párhuzamos technikával. Ezzel a módszerrel a "sima" egy kompresszoros rear-bus-t máris továbbfejlesztettük.

 Párhuzamos kompresszió Scheps módra 
A párhuzamos kompressziót illetően Andrew tapasztalata megegyezik a sorozat előző részeiben már olvasottakkal. Vagyis Ő is azt tapasztalta, hogy a "normál" kompresszió sok esetben csökkenti a tranzienseket, ezáltal a hangzás tompább, élettelenebb lesz, a sáv beleveszik a háttérbe. A túlzott kompresszió ezzel ellentétben érdekes és izgalmas, életteli hangzást biztosít, viszont csak önmagában alkalmazva borzalmas hangzású, torz, gyakorlatilag használhatatlan. Mivel kompresszió hatására elveszik a hang eredeti karaktere, önmagában egyik módszer sem adott megfelelő eredményt a számára, ezért kompressziót manapság az esetek 99%-ában már csak párhuzamosan alkalmaz.

Tipp:
Sokan egy ikonikus napnak tartják, amikor Andrew "lecserélte" a millió dollár értékű analóg berendezéseit egy laptopra. Mindennek a jelentőségét Ő maga is megfogalmazta: -Ma már nincs szükség egy Neve RS88-ra, vagy egy SSL4000-re és csillagászati árú kompresszorokra ahhoz, hogy kiváló minőségű Grammy díjjal jutalmazott mixeket készítsünk (pl.: Adele-21)! Ez a lehetőség ma már mindenki számára megadatott - és itt jön a lényeg!- aki hajlandó elég időt szánni a tanulásra és a tapasztalatszerzésre. Azért azt is hozzátette, hogy nagyon szereti az analóg berendezéseket, de nem szívesen használja ma már őket, mert túl sok baj van velük. Emellett sok megrendelő a mix elkészülte után több nappal is apró módosításokat kér, ami egy analóg rendszer esetében olyan sok időbe telik ami nem éri meg neki, emellett ezt a javítgatást már nem is tartja mixelésnek, ez őt már nem érdekli. A digitális rendszerben egy ilyen javítás elkészítése csak pár perc, így ez még belefér, ráadásul ezt bárhol megteheti, nem csak a stúdióban.

Gondolom mindenki aki olvasta és meg is értette az oktató sorozat eddigi részeit már tudja, hogy zenei keverés során nem létezik egyetlen mindenre mindig érvényes megoldás. Vagyis nincsen olyan, hogy megnyitunk egy projektet, arra alkalmazunk egy előre elkészített sablont (template), vagy preseteket és más dolgunk nincs is, mint élvezni az 1 gombnyomással elkészült mixet. Ennek megfelelően a következőkben ismertetésre kerülő Scheps módszer is csak egy módszer. Az alapelveket kell figyelembe venni és ezeket szem előtt tartva alkalmazni az adott feladathoz. Ennek némileg ellentmond, hogy maga Andrew is egy template-be helyezi be a projektjeit, de természetesen később a projekthez igazítja a beállításokat, vagy a csatorna kiosztásokat (send/return). Ezzel időt takarít meg, más néven az unalmas részeket (pl. az egyes csatornák és a használt eszközök "összekábelezését") nem kell ismételten megtennie. További érdekesség, hogy bizonyos eszközökön -szinte soha- nem változtatja meg a beállításokat, helyette az eszközre érkező jelszintet korrigálja.


 Plugin alapú Scheps busz rendszer 
A következő képen láthatjuk Andrew 100%-ban plugineken alapuló busz rendszerének egy egyszerűsített ábráját, amit egy sablonban (template) tárol. Ugyanezt használta többek között Ziggy Marley-Fly Rasta, Zac Brown Band-Yound ang Wild, stb számok keverésekor is.

Természetesen nem szerepel rajta az összes lehetséges sáv, sem az összes párhuzamos kompresszor  (crush, azaz zúzó) és processzor (slap, spread, reverb, stb.) Nem szerepel rajta továbbá az összes lehetséges küldési útvonal (route/send) sem, mivel ezek száma gyakorlatilag közelít a végtelenhez. A már megszokottak szerint a képre kattintva kinagyítható.

Nézzük mit is láthatunk, illetve mit érdemes megfigyelnünk ezen az ábrán, vagyis Andrew busz-rendszerében. Az egyszerűség kedvéért induljunk a végétől visszafelé!


A hangszórók remélem mindenkinek egyértelműek, itt "jön ki a hang" a rendszerből (a képpel ellentétben Andrew nem HS monitorokat használ...). Ide a jel egy maszter fader-en keresztül érkezik, ennek feladata az esetleges fade-in/out (be- és kiúsztatás) elkészítése. Eddig semmi komoly.

 Router (busz) 
Következő fő rész a mix busz, amit Ő Router-nek hív. Ez gyakorlatilag a mix busz (maszter busz), ide küld minden sávot, párhuzamos kompressziót, effekteket, stb. A Router insert pontjain 5 plugint használ természetesen egymás után sorba kötve. Az ezekre érkező jel szintjét (a teljes mix) egy úgynevezett pre-FX fader-el állítja be (amit a ProTools-ban egy Master Fader-el valósít meg). Ezt azért alkalmazza, mert így egyszerűen tud korrigálni, ha a mix elemei egyébként túlvezérelnék a plugineket, amiket most fentről lefelé, vagyis a befelé irányból a kifelé irányba haladó jel útjának megfelelően tekintünk át:




- Az első egy Fairchild (UAD), amin gyakorlatilag nincs kompresszió (threshold=0), mix=50% (!) csak a hangzása miatt használja, nem a kompresszió miatt, mert az nem tetszik neki. Itt arról van szó, hogy a Fairchild kompresszorban lévő 20 elektroncső és 14 transzformátor elszínezi a hangot, tehát egy szaturátorként alkalmazza. 

Ingyenes pluginek:
A Fairchild ilyen jellegű alkalmazását kis túlzással kiválthatjuk bármelyik ingyenes szaturációs pluginnel. Elsősorban a Variety of Sound-ot célozzuk meg, pl. Density Mk3, Tessla Pro, Rescue, esetleg Voxengo-TubeAmp. Hasznos infó, hogy a Fairchild 1000Hz környékén egy kis emelést is végrehajt, ezt egy EQ-val tudjuk szimulálni.
Ha mindenképpen kompresszort szeretnénk használni, akkor ajánlom a Klanghelm-MJUC Jr-t, ami gyakorlatilag egy változó feszültségerősítésű elektroncsöves modellezés. Sajnos ebben az ingyenes verzióban kevesebb a beállítható paraméterek száma, de maga a hangzás nagy valószínűséggel megfelel egy Fairchild-nak.

- A második egy Neve 33609/C (UAD). Threshold: +9dBu, Recovery 100ms, Ratio 1,5:1, Gain: +2dB, GR: kb. 4dB. Addig állítja a fent már ismertetett pre-FX fadert amíg ez a GR meg nem lesz. Természetesen ha a mixbe újabb elem kerül bele, vagy kerül ki belőle, a jelszintet korrigálni kell. 

Ingyenes pluginek:
Ingyenes plugin lehetőség erre a célra Vladg-Molot kompresszora Sigma módba kapcsolva (egyes vélemények szerint alpha módban pedig a Fairchild-ra hasonlít, a szaturációja egyébként hasonlatos hozzá, tehát használhatjuk a Fairchild helyett is).



- Harmadik a Brainworks Digital V2 ekvalizere, amit két dologra használ. Egyrészt MS módban javítja a hangzást, a szélekre (S) magasat ad, a közép csatornán (M) a mélyet javítja, de csak akkor ha ez szükséges! Ilyenkor leginkább 200 Hz körül emel. Másodsorban a mix szélességét növeli, általában 140%-os beállítást alkalmazva. 

Ingyenes pluginek:
Mindezt megtehetjük jóárasítva is, ha M/S EQ-nak a Variety of Sound-BaxterEQ-t alkalmazunk, természetesen MS módban. Szélesítésre a Brainworks ingyenes pluginjét a bx_solo-t használhatjuk, ami pontosan ugyanazt az algoritmus tartalmazza mint a Digital V2!

- Negyedik: Pultec EQP-1A (UAD), 100Hz-en és 10Khz-en úgynevezett mosolygós arc EQ, +3-3,5dB emeléssel mindkét frekvencián. Az éles cintányéroktól függően néha 12 vagy 18 kHz-re is emeli a magas frekcenciát, ekkor AIR EQ-nak használja. Mindezt azért a maszter buszon teszi meg, hogy ezeket az emeléseket ne kelljen minden egyes sávon külön elvégezni, ami akár fázis problémákhoz is vezethet!

Ingyenes pluginek:
Ingyenes megoldás pl. Sonivox-SonEQ, vagy Ignite Amps-PTEq-X.

- Ötödik: Limiter (Fabfilter-Pro-L), amin -0,02 dB és -0,2 dB közötti ceilinget állít be. Ezt tisztán csak a túlvezérlés elkerülésére használja. Viccesen teszi hozzá, hogy egy profi hangmérnöknél nincs túlvezérlés, ezért alkalmaz Ő limitert, mivel Ő egy profi hangmérnök! (A GR kb -6dB körül van az elkészült mix esetében.)

Ingyenes pluginek:
Ingyenes megoldás pl. George Yohng-W1 limitere, vagy a LoudMax. Ezek használatáról részletesen olvashatunk a Limiterekről szóló részben.

A fenti beállítási értékek fixnek mondhatóak, hasonlóan a sorozat következő részében majd megismerhető Brauer rendszerhez. Ezeket sok éves munkája közben kísérletezte ki, ezért az esetek nagy részében nem változtat rajtuk, hacsak nem eredményeznek kifejezetten rossz hangzást. Eltérően Michael Brauer-től, Andrew nem alkalmaz kalibrációt az egyes eszközök beállításához, azokat a fenti értékekre állítja be, majd ha szükséges "fülre" korrigál rajtuk.

Tipp:
Azt javasolja, ha úgy döntünk hogy ekvalizert és/vagy kompressziót használunk a maszter buszon, akkor azt már a keverés korai szakaszában tegyük meg, mert ezek alapvetően befolyásolják a kialakuló lüktetést és ritmust (groove-ot), valamint hogy a sávok hogyan hatnak egymásra. Ha csak kis mértékű EQ-t, vagy kompressziót tervezünk a maszter buszon és ezeket csak a mix végén adjuk a buszhoz az nem gond, de ha jelentős EQ-t vagy kompressziót tervezünk, akkor hülyeség ezt a végére hagyni.


Rear-bus
A Scheps-féle buszrendszer fenti összefoglaló ábráján láthatjuk, hogy a Router-re érkezik be a Rear-bus jele is, így most folytassuk ezzel!

A cikk első felében részletesebben is olvashattunk már a Rear-bus-ról, így most csak annyit emelek ki onnan, hogy a gyakorlatban minden sávot ráküld a Rear-bus-ra is, kivéve a dob és basszus sávokat. Gyakorlatilag ezt egy "közös" párhuzamos kompressziónak nevezhetjük.

Természetesen az egyes sávokat Send-en keresztül küldi ide post fader módban. Sávoknak azokat a csatornákat nevezzük, amikbe a hangszerek hangjai és az énekek érkeznek a keverőbe (pl. egy analóg szalagos magnón 24 sáv található, így 24 sávot tudunk róla lejátszani). Az egyéb párhuzamos kompressziós buszok, effekt buszok, stb. jelét általában nem küldi rá a Rear-bus-ra. Természetesen ez -mint a keverésben minden- nem alapszabály! Ha valami jobb hangzást ad úgy ha ráküldjük a Rear-buszra is, tegyük azt.

A Rear-bus-on egy UA-1176AE (UAD) plugint használ. A sztori kedvéért elmondom, hogy ilyen kompresszor eredetileg nem volt, ezt az Universal Audio a 1176 limiter 40 éves születésnapjára készítette, majd a hardver eszközt lemodellezve született meg a plugin. Az érdekessége, hogy amikor Andrew elhatározta hogy ezután csak ITB (In The Box, vagyis csak a számítógépen belül) fog keverni, elkezdte keresni azokat a plugineket, amivel az analóg rendszerét ki tudja váltani. Analóg rendszerében a klasszikus fekete 1176-ot használta, de miközben a lehetséges plugineket tesztelte rájött, hogy egyik sem adja pontosan ugyanazt a hangzást és viselkedést egyszerre. Szerencséjére rátalált az UAD 1176AE-re, ami -bár a viselkedése nem azonos az eredeti analóg fekete 1176-al- legalább hangzásában nagyon megközelíti azt.

Ingyenes pluginek között szerintem az Antress-Modern Dynakiller közelíti meg legjobban egy 1176 működését és hangzását, így én ezt ajánlom az UAD plugin helyett.


Mint már említettem, Andrew a beállításokat nem nagyon változtatja, ezek pedig: Ratio: 2:1 Attack 1 (gyors), Release 5 (közepes), Input:35, Output:9, GR kb 6dB (A fenti kép csak illusztráció, nem ezeket az értékeket mutatja!)


Zúzó buszok
A Router-re és a Rear-bus-ra érkező hangok -mint azt az ábrán láthatjuk- több forrásból érkezhetnek. Ez lehet maga a nyers sáv, a nyers sáv és a párhuzamosan feldolgozott változata(i), vagy egyéb effekt buszok.

A párhuzamos kompressziós csatornákat Zúzó (Crush vagy Smack), esetleg más névvel illeti, attól függően hogy az adott kompresszor milyen jellegű hangzást állít elő.

A párhuzamos kompresszióval véleménye szerint azért válik minden hangosabbá, mert semmi sem kerül egy másik hang elé. Amint ez megtörténne, a párhuzamos kompresszió minden hangot lehalkít és előtérbe kerül az eredeti hang és annak eredeti tranziense. (Zseniális!) Ez persze leginkább busz rendszerben teljesül, ahol egy kompresszorra több sáv is érkezik. Ha nem párhuzamos kompressziót használunk, akkor a hangos hangok lehalkítják a halkakat is, így a halkak eltűnnek.

A Zúzó (párhuzamos) kompressziós buszokra az eredeti sávok 1:1 másolatát küldi send-en keresztül. Az ide érkező jel(ek) szintjét általában nem a send jelszintet megadó potméterrel állítja be, az 0dB post fader állásban van. A párhuzamosan kompresszált hang arányát (a visszakeverést) a Zúzó busz visszatérő (return) faderével határozza meg. Nézzünk most meg pár Zúzó buszt részletesebben!

Dob zúzó (Kick/Snare/Drum crush)
Send-en küldi rá az összes lábdob és pergő sávot, valamint a tér- és terem mikrofonokat.  A kompresszor dbx160, ahol a Threshold úgy van beállítva, hogy csak a lábdob és pergő ütések indítsák be a jelszint csökkentést (az above LED csak ezeknél villan fel), a háttérhangok nem. A GR max 5-6dB. Kompresszió kb. 4,5-5:1 Ennek eredménye egy kicsit teltebb hangzás, de nem olyan erős ami teremhangos/visszhangos hatást eredményezne.

Ahogy Andrew mondja: Neki a párhuzamos kompresszió a dobokon a hangzást kerekebbé teszi, vagyis amikor a lábdob megszólal az nem csak egy ütés, hanem a hang először széttágul, majd vissza ereszkedik az eredeti jellegre, pont mint egy lufi amit egy kicsit felfújnak, majd leengedik. A dob lélegezni kezd. És itt van a lényeg! Ha nem automatikus attack és release-t választunk, akkor ezek értékét úgy állítsuk be, hogy ez a hatás jöjjön létre!

Van amikor a dobokat nem csak a Dob zúzó, hanem más párhuzamos kompressziós sávra is ráküldi, pl. Fatso. Ezen értelemszerűen egy Fatso kompresszor van elhelyezve. Van úgy is, hogy nem csak a dobokat, hanem az összes ütős hangszert ráküldi a Fatsora, vagy a Fatso-ra és a Dob zúzúra is. A dob zúzó busz mellett vagy helyett, lehet hogy alkalmaz egy úgynevezett Csattanó buszt is (Smack). Ezzel a doboknál hallható jellegzetes csattanó hangot emeli ki, ha ez szükséges. Ehhez természetesen más kompresszort és más beállítást használ.

Basszus zúzó (Bass Crush)
Itt elsőként egy felüláteresztő (HP) szűrőt alkalmaz, hogy a basszusban lévő nagyenergiájú alacsonyfrekvenciás jelek ne zavarják meg a kompresszor detektorát. Sok újabb pluginbe ez a szűrő már beépítésre került, így ha ilyet használunk már nem kell elé egy újabb szűrőt elhelyezni. Ezt követi maga a kompresszor. Olyat érdemes választanunk, ami kiegyenesíti a hangzást anélkül, hogy kivasalná, vagyis próbálja megtartani a feelinget. Gyors attack, gyors release beállítása javasolt. Jó választás lehet a nem véletlenül basszus kompresszornak is nevezett dbx160 sorozat, vagy ennek ingyenes változata, a de la Mancha-SixtyFive.

1176 Zúzó, (aka. Vocal Crush)
Nem biztos hogy csak az éneket küldi erre a buszra, de ha Vocal Crush-nak hívja, akkor csak az éneket. Ebből következik, hogy ez egy általánosan használt párhuzamos kompressziós busz, amit a dob és a basszus kivételével szinte bármire használhatunk. Waves-CLA76 Blackface plugint alkalmaz, a következő -többnyire fix- beállításokkal: All button in, Attack 1 (leglassabb), Release 7 (leggyorsabb), az Input értékét általában 30-on hagyja és a send jelerősségével vagy a busz visszatérő faderével (return) állítja be a hangzást. Az ajánlott GR értéke kb. 10dB.


További buszok
A Zúzó buszok párhuzamos kompressziót alkalmaznak a kívánt hangzás eléréséhez, bár egyáltalában nem biztos hogy ezt magával a kompresszióval valósítják meg! Néhány esetben a kompresszoron nem jön létre jelszint csökkentés, viszont a rajta áthaladó jel színezetté válik, vagyis ebben az esetben úgynevezett Tone Machine felhasználásról beszélünk.

Könnyen belátható, hogy csupán kompresszióval -még ha ezt mellette még hangszínezésre is használjuk- nagyon nehezen valósítható meg egy professzionális mix még egy olyan tapasztalt hangmérnöknek is, mint Andrew Scheps. Nyilvánvaló tehát, hogy ő is alkalmaz a párhuzamos kompresszorokon kívül más processzálást is. Nem meglepő azonban, hogy ezeket leginkább szintén párhuzamosan teszi meg, Send-en keresztül egyszerre akár több sávot is egy-egy ilyen buszra küldve. A módszer előnyeiről a buszok bemutatása közben ejtünk majd pár szót!

Waves Audio-Aphex Aural Exciter
Aphex bus
Az Aphex aural exciter az 1970-es évek stúdióinak egyik nagy slágere volt. Csak néhány darabot készítettek az elektroncsöves változatból, ezért az körbe-körbe járt még a legnagyobb stúdiók között is. Ez -mint a neve is mutatja- egy úgynevezett exciter (gyakorlatilag érdekessé tevő-nek lehetne fordítani). Feladata, hogy olyan frekvenciákat hozzon létre, amik az eredeti hangban nem találhatóak meg, így azt jelentősen dúsítja, érdekesebbé teszi. Elsősorban felharmonikusok hozzáadásával működik, amik a hangzást élesebbé, ezáltal tisztábbá teszik.

Ennek megfelelően Andrew ezt a buszt a fényesebb, tisztább hangzás eléréséhez használja. Gyakorlatilag EQ-ként tekinthetünk rá, amit a magas frekvenciák emeléséhez használ, de ennél valójában több történik. Az Aphex buszra küldött sok sáv interakcióba lép, és közösen hozzák létre azokat a frekvenciákat amiket ezután az exciter hozzáad a hangzáshoz. Mivel egy azonos frekvencia adódik hozzá minden sávhoz, sokkal összegyúrtabb (glue) lesz a hangzás, sokkal inkább úgy tűnik, hogy egy egységet hallunk.

Pluginek:
VOS-ThrillseekerXTC
Andrew a Waves Audio.-Aphex Aural Exciter plugint használja, ami természetesen az egyik csöves változat modellezett megfelelője. Sajnos pont ilyen plugint nem ismerek az ingyenesek között, viszont elég jó eredményt érhetünk el a Varitey of Sound-ThrillseekerXTC pluginjével. Használatakor tartsuk észben, hogy a MOJO nevű paramétert ne állítsuk el a 0 értékről, mivel ez párhuzamos jelfeldolgozás esetén fázishibához vezet. Megpróbálhatjuk még az Antress-Modern Exciter-t is. Sajnos a beállításokkal kicsit többet kell foglalkozni mint az eredeti Aphex-el, mivel azon csak egy potmétert kell tekergetni, viszont cserébe ezek ingyenesek.

Spread bus
A Spread angol kifejezés esetünkben leginkább a kinyitás, szétnyílás magyar szavakkal írható le. Ezzel a busszal a meglévő hangzást tudjuk szélesebbé, ezáltal nyitottabbá tenni. Természetesen csak azokat a sávokat érdemes ide küldeni, amik tartalmaznak valódi sztereó hangot, a monó sávokból nehezen fog szélesen szóló sztereót készíteni! Elsősorban arra érdemes használni, hogy az esetlegesen túl szűk mixet úgy tisztítsuk ki, hogy pár sávot a hangszóróknál szélesebbre húzunk.

Ehhez használhatnánk a fentebb már említett sztereó szélesítő plugineket is, de Andrew nem áll meg itt! A busz insert pontján elsőként egy Micro pitch shift típusú plugint használ. Ez mint már fentebb olvashattuk egy kis mértékű elhangolást végez, amitől a hangzás még vastagabbnak hat. Csak ezután helyezi el a stereo widener-t, vagyis a sztereó szélesítőt.

Pluginek:
Andrew az elhangoláshoz az Eventide híres H-3000 Harmonizer-ét használja, mi ezt kiválthatjuk többek között Martin Eastwood-Duet nevű pluginjével is. A szélesítéshez pedig a már megismert Brainworks-bx_solo a legprofibb ingyenes megoldás, bár tény hogy nem túl finoman szabályozható. Ha nem megfelelő a bx_solo, akkor próbáljuk helyette Alex Hilton-A1 StereoControl, QuikQuak-UpStereo, vagy a Melda Production-MStereoExpander pluginjét. Figyeljünk a mono kompatibilitásra!

Slap bus
Gyakorlatilag a hangzás megvastagítására használhatjuk. Bár a SLAP egy késleltető (delay) típusú effekt, nem azonos a zengetővel (reverb), mert annál "határozottabban" szól, definiáltabb hangzást ad. Erről a témáról részletesen olvashatunk majd a visszhangosítást bemutató sorozatban.

A megvalósításhoz Andrew LP és HP szűrőket alkalmaz hogy kiszűrje a nemkívánatos problémás frekvenciákat, majd a legendás Roland Space Echo-t (1-es programon) használja. A cél nem az ismétlődő visszhang-hatás elérése, hanem a hangzás vastagabbá, teltebbé, térbelivé tétele. Ennek megfelelően slap-delay célra általában rövid (40-120ms) késleltetést állítunk be, egyszeri ismétléssel, vagyis a visszacsatolás (feedback) nulla, vagy nagyon alacsony érték, pl. 5%. A késleltetett jel szintjét a kívánt hatás elérésének megfelelően válasszuk meg. Elmondható, hogy általában erősebbre állítjuk, mint a reverbeket.

Pluginek:
Ingyenes megoldásként használhatjuk bármelyik EQ-t amiben van alul- és felüláteresztő szűrő, valamint bármely delay plugint. Előnyben részesíthetjük a szalagos késleltetőket (tape-delay) pl. ValhallaDSP-Freq Echo,  Variety of Sound-NastyDLA mkII, vagy TAL-Dub-2.

Reverb Bus (dallam és ritmus hangszerek)
Egyértelmű, hogy valamiféle térbeliséget elő kell állítani a külön felvett sávok esetében és ezt legtöbbször zengető használatával tesszük meg. Nincs ez másként Andrew-nál sem, viszont ahogy tőle már megszokhattuk, ide is tesz egy kis különlegességet!

ValhallaDSP-VintageVerb
A visszhang előtt aluláteresztő szűrővel (LP filter) vágja a magasakat 4kHz-től, ezután pitch shift-et alkalmaz. Ez a mi esetünkben lehet pl. a fentebb már említett ingyenes Duet is. Az mindegy hogy milyen beállítást választunk, mélyebb vagy magasabb lesz-e tőle a hang, a lényeg hogy eltérjen az eredetileg beérkezőtől. Most már jöhet maga a reverb, majd egy sztereó szélesítő plugin. Az elhangolástól a hangzás duplának tűnik (pl. dupla feljátszás), amitől a visszhang vastagabbnak hallatszik! Természetesen Send-en küldi ide a sávokat, a szükséges jelszintet a send-en állítsuk be.

Pluginek:
A reverb szempontjából szinte mindegy hogy melyiket választjuk, de ha jó térérzetet szeretnénk elérni, kénytelenek vagyunk jó minőségű plugint használni. Hogy ez pontosan mit jelent, arról majd a reverbeket bemutató részben olvashatunk részletesen. Egyelőre azt javaslom, hogy ha egy kiváló minőségű reverbet szeretnénk hallani, akkor töltsük le a ValhallaDSP valamely zengetőjének demo változatát és ehhez hasonlítsuk a meglévő ingyenes pluginjeinket. Ezek a demók teljesértékűen működnek 45 másodpercig, majd kb. 1 másodpercre elhalkulnak. Ez a tesztelés és tanulás szempontjából nem zavaró. Ha tetszik amit hallunk, érdemes beruházni egy ilyen Valhalla Reverb-be, 50$-os ára ellenére a Lexikon reverbekkel szokták egy szinten említeni!

Variety of Sound-Epicverb
Azért hogy ne maradjon senki sem megfelelő, ingyenes és közel teljesértékű reverb link nélkül, ajánlom a következők kipróbálását:
Variety of Sound-Epicverb
Togu Audio Line-Reverb II és III (Plate)
Abletune-Space Knob
LongSound-Microverb (Alesis)
Voxengo-OldSkoolVerb
Antress-FlashVerb (kis méretű helyiséghez nem ajánlott, akárcsak a többi olcsó reverb)
Kjaerhus-Classic Reverb (alacsony kimeneti jelszintet kell beállítani!)

Vokál reverb bus: (Router-re küldve)
Ezt a buszt az ének sávokra alkalmazza, mint azt a nevéből is láthatjuk. A sávokat természetesen Send-en küldi ide, post fader beállítással, a send poti állása kb. -8dB. Ez persze erősen alkalmazás függő!

Elsőként egy felüláteresztő szűrőt alkalmaz a csatornán, a bouncing elkerüléséhez. Ezzel megelőzhetjük, hogy a visszhangban egy ide-oda ugráló hangzás alakuljon ki, ami elsősorban az alacsony frekvenciákon zavaró. Ezt a szűrőt kb. 120-200Hz közé állítja be. Ez mellet egy aluláteresztő szűrőt is alkalmaz kb. 7 kHz-en, hogy ne alakulhasson ki zavaró sziszegés (sibillance) a visszhangban.

Zengetésre EMT-140 (UAD) plugint használ, ami egy úgynevezett Plate típusú zengető. Az alkalmazott lecsengési idő kb. 1 sec. Hogy a Vokál reverb buszt ráküldi-e a Rear Bus-ra vagy sem, a kialakuló hangzástól függ. Ha jobb eredményt ér el vele akkor ráküldi a Rear Bus-ra is. Ha úgy érzi, hogy az ének túl tompa (dark) akkor a HP szűrő frekvenciáját emeli, ha úgy hallja hogy túl éles (bright) akkor az LP szűrőét csökkenti.

Pluginek:
A lehetséges pluginek megegyeznek az imént ismertetett Reverb bus-nál leírtakkal, azzal kiegészítve hogy lehetőség szerint Plate típusú zengető-algoritmust válasszunk.


Még néhány hasznos tipp Andrew-tól
Andrew alapvetően nem használ jelfeldolgozást a hangszerek/felvételek sávjain, kivéve ha azok valamilyen szempontból "javításra" szorulnak. Ezt természetesen magán az eredeti sávon teszi meg, majd ezt követően küldi -az ábrán is látható módon párhuzamosan- a zúzó-, rear- és egyéb buszokra. Nézzünk most néhány tippet amiket magukon a sávokon tudunk használni.

Ha emeljük a magasat és a mélyet, nem ugyanazt a hangzást kapjuk mintha a közepet vágnánk. Andrew szerint az előbbi a zeneibb hangzás. Jobban szereti kiemelni azt ami tetszik és kivágni ami nem, mint csökkenteni bizonyos frekvenciákat azért, hogy ami tetszik jobban hallhatóvá váljon. Vagyis inkább additív EQ-t alkalmaz, mint szubtraktívat.

3,6kHz-nél -4dB vágás Q4,22-vel. Andrew itt hallja a rezonanciát a cinekben és az énekben, amitől hangos hallgatáskor harsány (harsh), zavaróan éles lesz a hangzás. A vágással eléri azt, hogy a mixeit hangosan is lehessen hallgatni.

Lábdob:
UAD-Helios Type 69 EQ
UAD Helios EQ-n a BASS frekvencia választót 60Hz-re állítja, de emelést nem alkalmaz. Ennél az EQ-nál akkor is erősebb lesz a mély, ha nincs emelés rajta.
Miért jó a lábdobban lévő mikrofont (Kick in) használni? Mert ebbe szűrődik be a legkevesebb más dobhang, ezért a későbbiekben nem okozhat akkora problémát.

Háttér vokálok:
Ezeket általában teljesen jobbra és balra panorámázza (hard L/R pan). Ezt követően send-en Aphex buszra és Vokal Reverb-re küldi.

Ének:
- Mivel már rengeteg mixet készített, nagyjából fejből tudja hogy hogyan fog szólni majd az elkészült mix, ezért már rutinból hagy az ének sávoknak helyet. Amikor még kezdte a szakmát, nem hagyta ezt a keverési folyamat végére, sokkal hamarabb bekapcsolta az éneket, nehogy ne maradjon neki hely.
- Minden hangszert (csoportosítva) VCA-val lát el, így a túl későn bekapcsolt ének által esetleg keltett arány problémákat gyorsan lehet kezelni.
- Az éneknél is arra törekszik mint a pergőnél és lábdobnál, vagyis hogy szó szerint mellbe vágja a hallgatót (hangos lejátszásnál).
- Ének mix: Magán az ének sávon EQ-val emel a 100Hz alatti hangokon. Ezután Tape emuláció (Crane Song-Phoenix II), a szalagos kompresszió miatt. Ezt követi a Waves-Renaissance Vox, mert egyszerűen beállítható, és hangosabbnak hallatszik tőle az ének, ráadásul auto make-up gain is van benne. Gr max 1 dB. (A Ziggy Marley számban inkább kikapcsolja) Ezek után Vocal Crush Bus, Aphex Bus, Vokal reverb, Spread bus, Rear Bus, természetesen mindegyik Send-en küldve.


Zárszó
Andrew Scheps bemutatja a Parallel Particles plugint
Foglaljuk végül össze pár szóban az eddig olvasottakat Andrew Scheps mixelési/busz rendszerével kapcsolatban!

Andrew -ha lehetséges- csak párhuzamos kompressziót/egyéb jelfeldolgozást használ, mivel így megtartja a hang eredeti tranzienseit, miközben az kiegyenlített és egyben kellően hangos is lesz. Egy-egy sávot nem csak egy kompresszoron vagy buszon vezet át, hanem egyszerre akár többön is, sőt a legtöbb sávot a Rear-bus-ra is ráküldi, ahol egy újabb "összegyúrás" történik meg, mivel a sávok együttesen, interaktívan határozzák meg a létrejövő kompressziót. Ezt a ragasztó elvet használja például az Aphex buszon is, ami a mix magas frekvenciái között létrejövő egységet is erősíti. Az egyes kompresszor buszokra a rajtuk létrejövő hangzás miatt küldi a sávokat, pl. a zúzó buszok zúzóssá teszik a hangot, a csattogó buszok kiemelik a csattanást. A maszter buszon olyan effekteket használ, amit egyébként minden sávra külön-külön is rátenne, így rengeteg időt és CPU teljesítményt spórol meg, sőt a router-en lévő kompresszor még inkább egységessé teszi a hangzást. Limitert csak a túlvezérlés elkerülésére használ, a végső hangerő kidolgozását ráhagyja a Masztering hangmérnökre.

Aki a fenti buszrendszer működését nem tudja magáévá tenni, annak érdemes a Waves Audio által készített Parallel Particles nevű plugint kipróbálni, ami a mai cikkben ismertetett keverési módszert egyszerűsíti le egy négy komponensű rendszerbe. A plugint Andrew közreműködésével készítették, sőt Ő is mutatja be a demo videóban.

A sorozat következő részében Michael Brauer - Brauerize néven levédett, hasonlóan párhuzamos jelfeldolgozáson alapuló mixelési rendszerét fogjuk részletesen megismerni.

Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!

A következő részhez katt ide...


Felhasznált irodalom:
http://www.soundonsound.com/techniques/cubase-parallel-bus-compression
https://westlakepro.com/mixing-master-class-with-andrew-scheps-part-4/
http://www.uaudio.com/blog/artist-interview-andrew-scheps/
https://www.youtube.com/watch?v=jLnHlWpdIDk
http://www.waves.com/andrew-scheps-on-serving-the-song
http://www.pro-tools-expert.com/home-page/2016/3/4/free-lesson-preview-andrew-scheps-on-his-signature-rear-bus-trick
http://punkerpad.com/