Ekvalizerek 1. -Minden a keverésről 5. rész

A sorozat előző részeiben már elég részletesen kitárgyaltuk a keverés lényegét, vagyis  a kiegyensúlyozottság elérését.

Ezt a kiegyensúlyozottságot azonban nem csak a hangerők, de a frekvenciák (spektrum) tekintetében is meg kell teremtenünk. (mikro-hangerő menedzsment) Általában ezt nem tudjuk megvalósítani kizárólag a faderek tologatásával.


A frekvenciánként változó mikro-hangerő problémák ott kezdődnek, amikor a különböző hangszerek elfedik egymást, vagy némelyik túlságosan kiemelkedik a mixből, de csak bizonyos hangmagasságokban. Problémát okozhat az is, ha a felvételünk nem úgy szól ahogyan szeretnénk, mert nincsen tökéletes helységünk, vagy felszerelésünk. Ha rendelkezünk mindezekkel, akkor is előfordulhat hogy már csak a keverés közben derül ki hogy valami túl éles, vagy túl tompa a többi sávhoz képest, esetleg valami zavaró zörej vagy zaj hallatszik rajta. Ilyenkor a legtöbbször egyszerűbb a problémás hangképet korrigálni, mint újabb felvételt készíteni.

Az ilyen esetekben a sávok hangerejét egy az eddigiekben megismert technikáknál sokkal speciálisabb módon kell beállítanunk. Ilyenkor nem elég a teljes spektrum energiájának megváltoztatása (20hz-től 20.000hz-ig), hanem a hangerőket a különböző frekvenciákon külön-külön kell korrigálnunk. Ebben nyújtanak segítséget az ekvalizerek.

Mi is az az ekvalizer?
Az ekvalizáció azt jelenti, hogy beállítjuk egy jel frekvencia összetevőinek egyensúlyát. Azt a berendezést ami mindezt megvalósítja ekvalizernek, röviden EQ (US:Equalizer, GB: Equaliser) hívjuk. A működésük nagyon egyszerű: egy bizonyos frekvenciasáv energiáját növelik, vagy csökkentik. Ennek megfelelően nagyon leegyszerűsítve nem mások, mint hangerő beállítók, amik csak a hang bizonyos frekvenciáira vannak hatással.

Minden ekvalizer szűrőket tartalmaz. Ezek választják szét a kiválasztott frekvenciákat a többitől.  A legegyszerűbb szűrő beállításához minimum két paramétert kell megadnunk. Egy frekvenciát, amin szeretnénk a hangerő változtatást elvégezni, és azt hogy a hangerő milyen irányban és mennyit változzon. Egy ilyen egyszerű szűrővel természetesen nem tudunk minden feladatot elvégezni, ezért a fejlettebbeknek már három paramétert kell megadnunk. A harmadik pedig a megváltoztatandó frekvenciák sávszélessége (Q). Ilyenkor a megadott frekvencia középfrekvencia lesz, amitől jobbra-balra (növekvő és csökkenő irányban) lévő frekvenciák a középfrekvenciára szimmetrikusan elhelyezkedve lesznek kiválasztva.

A sorozat következő részeiben a -különböző szűrők és ekvalizerek bemutatásában- részletesen is megismerhetjük majd minden típus működését, használatuk módját és hogy milyen problémák kezelésére alkalmasak.

Az ekvalizerek világa és használatuk az egyik legszélesebb témakör a stúdiótechnikában. Bár minden tőlem telhetőt elkövetek azért hogy részletes, mindenre kiterjedő anyag jöjjön létre, simán előfordulhat hogy valami mégis kimarad. A hiányosságok a későbbiekben pótolva lesznek, ezért érdemes néha újból átnézni az anyagot, hogy történt-e frissítés.


EQ történelem dióhéjban:
EQ-251-A
Eleinte nem léteztek ekvalizerek, csak úgynevezett szűrők, amiket a rádióállomások használtak még a rádió őskorában. Ezek rögzített középfrekvenciákon működő, kapcsolókkal változtatható, rögzített emelésű és vágású mély és magas szűrők voltak. Változtatható ekvalizert elsőként 1920-ban használtak egy mozi hangrendszerének kiegyenlítéséhez.

Később a Langevin Model EQ-251A volt az első olyan ekvalizer amin 15 állású csúsztatható kapcsolók voltak az emelésre és vágásra. Ezután 1967-ben kifejlesztették ennek az 1/3 oktávonkénti változatát, ami már nagyon hasonlított egy mai grafikus ekvalizerre. 1971 és 72 között aztán megszületett a mai napig használatos parametrikus ekvalizer. Nem csak az ötlet, de nagyjából maga a kapcsolás sem sokat változott egészen a digitális technika megjelenéséig. Ennek a folyamatnak a folytatásai a ma használatos pluginek.

A zenei felvételek esetében az ekvalizereket először a mikrofonok által továbbított hang frekvenciamenetének korrigálására használták. Gyakorlatilag nem létezik lineáris frekvenciamenetű mikrofon -ma sem-, vagyis mind megváltoztatja a hangerőt bizonyos frekvenciákon. Ahhoz, hogy a visszajátszott hang pont ugyanolyan legyen mint az eredeti, ezeket a hibákat ki kell javítani. Ennek magvalósításához szűrő áramköröket építettek, amik így már képesek voltak egy adott frekvencián változtatni az amplitúdót, vagyis a hangerőt. Ha több eltérő frekvencián dolgozó szűrő-erősítő áramkört helyezünk egymás után, akkor egy több sávos ekvalizert kapunk.
Természetesen a hang visszajátszásakor is alkalmazhatjuk ezt a módszert, ilyenkor a hangszórók hangját igazítjuk a helységhez. Ez a fajta ekvalizer megjelenik a háztartásokban is, a hifi erősítőkön található mély és magas potik képében.

Pultec EQ-P1A
A többsávos felvételek kezdeti időszakában általában 4 sávos magnókat és keverőpultokat használtak, amik 4 mikrofon hangját rögzítették. Ha a felvétel elkészülte után derült ki, hogy valami nem stimmel -pl. túl halk a gitár-, a legtöbbször újra kellett kezdeni a felvételt, mivel az akkor használatos EQ-k, pl. Pultec, túl kicsi Q értékkel rendelkeztek ahhoz, hogy egy szűk frekvenciasáv hangerejét külön tudják beállítani. Az újrafelvétel nagyon költséges és időigényes volt, mivel többek között azzal is járt, hogy a zenészeket újra össze kellett szedni az éjszakai mulatókból és bárokból.

AMS Neve
1073
Ennek a problémának a megoldására Rupert Neve kifejlesztett egy magas Q értékkel rendelkező ekvalizert, ami kb. 200Hz sávszélességben működött. Innen kezdve már rendelkezésre állt a hangképet átfogó módon befolyásoló EQ mellett a javításokhoz használható, un. műtéti (surgical) EQ is.

Az EQ-t használhatjuk javítási célokra, pl. ha a rendelkezésünkre álló mikrofon hangja nem olyan mint szeretnénk, ha egy zavaró zaj vagy búgás hallható, ha a felvétel nem elég éles, vagy túlságosan is az, kevés a mély, stb. Egy másik felhasználási terület, amikor a mixünk elemei elfedik egymást, ekkor is sikerrel használhatjuk. A javításokon kívül kreatív célokra is használhatóak, pl. új érdekes hangszínek létrehozására, a hangok térbeli elhelyezésére, a felvétel energiájának és érzelmeinek beállítására, stb.


Aktív és passzív ekvalizerek
A fizikailag is létező analóg technikai megvalósítás alapján az ekvalizer áramkörök lehetnek aktív és passzív rendszerűek. A passzív szűrők minden esetben csak csillapítani (halkítani) tudják a jelet a meghatározott középfrekvencia körül. Ezek működéséhez nem szükséges tápellátás, a szűrés és csillapítás tisztán a bennük található kondenzátorokon, tekercseken és ellenállásokon áthaladó jel elektromos tulajdonságainak megváltoztatásával történik. Az elektrotechnikai elemek értékeinek megválasztásával tudjuk befolyásolni a vágási frekvenciát és a görbe alakját. Ezzel a technológiával csak egyszerű szűrőket tudunk készíteni, pl. mélyvágó, magasvágó és sáváteresztő (band pass) szűrőket, lapos görbékkel.
Softube által modellezett passzív EQ a Native Instruments plugin kínálatából

A passzív szűrőkön áthaladó jel mindig jelentősen veszít erősségéből, ezért általában erősítőket, transzformátorokat szoktak a jel útjába építeni. Ezek működéséhez természetesen tápellátás szükséges, de ettől függetlenül maga a hangszín szabályozás passzív.

Softube aktív EQ plugin
Ha már amúgy is beépítettünk az ekvalizerünk áramkörébe egy erősítőt, semmi akadálya, hogy segítségével a szűrt jelet az eredeti szint fölé emeljük. Ezzel már nem csak vágni, hanem emelni is tudjuk az adott frekvencia erősségét. Ezt a passzív ekvalizerekben úgy oldják meg, hogy a választott középfrekvencia körüli frekvenciákat csökkentik, majd az így kapott jelet a teljes spektrumban erősítik fel.

Sok klasszikus vintage ekvalizer ezen az elven működik, pl. az egyik leghíresebb, a Pultec EQP-1A. Ezeknek az EQ-knak az egyik különlegessége, hogy párhuzamos módon működnek, vagyis egyszerre lehet emelni és vágni a kiválasztott frekvenciát, de csak két sávban, egy alacsony- és egy magas frekvenciatartományban. A fejlődés természetesen nem állt meg ezen a szinten -bár a legtöbb gyártó inkább Pultec klónokat készít- az SPL cég elkészítette a világ első 3 sávos passzív ekvalizerét, a Passeq-t. Természetesen itt is párhuzamosan lehet vágni és emelni, viszont három sávban, és 36 különböző frekvencián, ami eltérő lehet vágás és emelés között, így összesen 72 frekvencián tudunk vele dolgozni. A passzív, soksávos ekvalizerek egy másik különlegessége, hogy a rajtuk áthaladó hang jele úgy reagál az EQ sávok együttesére, mintha az egyetlen szűrő lenne. Vagyis ha az egyik sávon megváltoztatunk valamit, az a többi sávra is hatással van, a teljes hangzás megváltozik.

Örök darab: SSL EQ
Ha az ekvalizer áramkört az erősítő negatív visszacsatolásába építjük be, akkor csökken a torzítás és a nonlinearitás. Gyakorlatilag minden mai keverőpultba és ekvalizerbe ezt a technikát alkalmazzák. A szűrés állítható sávszélessége csak tápellátást igénybe vevő -aktív-rendszerrel oldható meg. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy az erősítéssel járó torzítások csak akkor jelentkeznek, ha az adott frekvencián emelést hajtunk végre. Vagyis az erősítő áramkör nem működik folyamatosan, ezért a jelhez nem adódik folyamatosan zaj és torzítás, mint a passzív eq-s erősítéses módszerben. Mind tudjuk azonban, hogy semmi sincsen ingyen. Ez a technika korlátozza az adott sávszélességre elérhető erősítés értékét, csökkentett kivezérlési jelszintet és fázisproblémákat okoz. Mindezek jó minőségű alkatrészekkel és jó tervezéssel a hallható frekvenciákon kívülre helyezhetőek, de van aki hangminőségük miatt mégis inkább a passzív ekvalizereket választja.




Hardver vs plugin
A hardver ekvalizerek leginkább abban különböznek szoftver társaiktól, hogy nem tökéletesek. Ez a tökéletlenség a fizika törvényeiből adódik, ugyanis nagyon nehéz -gyakorlatilag lehetetlen- két teljesen egyforma tárgyat létrehozni. Az elektronikai építőelemekből felépített eszközök paraméterei minden esetben egy tűréshatáron belül változnak. Ezeket az értékeket nem csak az elemek (ellenállások, tekercsek, kondenzátorok, stb.) gyártásából eredő szórás befolyásolja, de a változó tápfeszültség, a légnyomás, a páratartalom és a hőmérséklet is. Ebből eredően gyakorlatilag nem létezik két teljesen egyforma példány egy típuson belül sem. Ezért van az, hogy a hangmérnökök képesek hihetetlen összegeket adni egy-egy darabért, ami valami érthetetlen oknál fogva bizonyos alkalmazásokban jobban szól, mint ikertestvérei.

Persze ezek a készülékek is csak addig tudják mindezt, amíg egyszer el nem romlanak és ki nem cserélnek bennük egy-egy alkatrészt. Ilyenkor általában a legendás hangzás eltűnik... Éppen ez az egyik legnagyobb probléma a vintage (régi, de ma is jól használható, klasszikus) eszközökkel. Tíz-húsz év múlva az eredeti hangú készülékek teljesen el fognak tűnni, mivel az elmúlt 50-70 évben legalább egyszer biztosan kellett őket javítani, és ha volt is hozzájuk eredeti 30-40 éves alkatrész, 20 év múlva már azok is elfogynak majd. Az ilyen eszközök eredeti "mai" hangjának megőrzésére az egyetlen lehetőség, ha mindenre kiterjedően 100%-ban modellezzük őket. Ezek a ma divatos analóg modellezésű pluginek, amiket az UAD, Waves, Softube, Steven Slate, stb. cégek készítenek. (Balra az eredeti Helios EQ, jobbra a modellezett Waves változat)

Az analóg eszközök egyik hasznos tulajdonsága a nonlinearitás, vagyis hogy nem mindig ugyanazt az értéket adják vissza. Vagyis, a rajtuk áthaladó hang még az egyforma kapcsolásokon sem lesz mindig teljesen egyforma. Ha pl. egy keverőpultra egy sztereó jelet küldünk, akkor az két csatornán halad keresztül (bal és jobb), de ezek nem azonos jelet adnak ki a kimenetükön. Ennek eredménye, hogy egy sokkal szélesebben szóló, a fülnek sokkal kellemesebb zeneibb hangot hallhatunk. Ezek az eltérések annyira kicsik, hogy tulajdonképpen csak érezzük ezt a plusz analóg hangot... A pluginek ezzel szemben minden egyes példányukban ugyanazt az értéket adják vissza, hiszen 1+1 az mindig kettő. (legalábbis a tudomány mai állása szerint...)

Bár ma már nagyon sok analóg modellezésű plugin közül választhatunk, de ezek minden egyes példánya ugyanazt a "hibát" fogja nekünk produkálni... Ennek a "problémának" a kiküszöbölésére fejlesztették ki a többcsatornás modellezést, pl. Waves NLS, vagy Brainworks TMT technológia, stb. Ezek a pluginek több különböző csatorna hibáit tudják modellezni (általában 24-36 csatorna), így valamelyest visszakaphatjuk az analóg széles és mély hangzásvilágát.

Ha nincsen ilyen rendszerünk, akkor jó megoldás lehet az is, ha nem ugyanazt a plugint használjuk minden egyes sávon, hanem amennyire csak tudjuk változtatgatjuk őket. Pl. más gyártó EQ-ját használjuk a basszusgitárra és egy másik gyártójét a gitárokra, stb. Ha minden lehetőséget kipróbálunk, előbb utóbb rájövünk, hogy melyik plugin milyen hangzásra a legmegfelelőbb.

Michael Brauer
Tulajdonképpen a Grammy díjas hangmérnökök is ugyanezt teszik. Chris Lord Alge, vagy Michael Brauer is ugyanarra a felfedezésre jutottak, miszerint egy-egy kompresszoruk (hiába volt azonos gyártmány), más-más hangszeren szólt jól. Így aztán tudják, hogy melyik hangszínt melyik eszközzel érik el. Sokszor a kompresszorokat nulla szintcsökkentésre (gain redusction, GR) állítják be, így nem kompresszálásra, hanem ekvalizernek használják. Pl. tudják, hogy melyiken lesz dögös a rock basszus és melyiken nem.



Linear phase vs. minimum phase
Ahogy pl. Dave Pensado is mondta: "Az audió világban semmi sincsen ingyen". Persze nem a pénzre gondolt hanem arra, hogy ha egy jelet megváltoztatunk (pl. egy ekvalizerrel) akkor abban hibák keletkeznek. Ha a változtatással kevesebbet veszítünk mint amennyit nyerünk, akkor jók vagyunk.

Az ekvalizerek esetében általában 3 féle EQ működést használhatunk:

Analóg EQ (minimum phase)
Ez a hardver ekvalizerek világa, ahol a "vasak" változtatják meg a hangot. Ha egy kiválasztott frekvencia amplitúdóját túlságosan megváltoztatjuk (túl sok dB-t emelünk vagy vágunk az adott frekvencián), akkor ebből fázis eltérés keletkezik az eredeti jelhez képest. Ezt a hibát az analóg áramkörök tervezésénél próbálták kiküszöbölni általában jó eredménnyel, de egy kicsi eltérés mindig adódik. Ezért hívjuk ezt a működést minimális fázisúnak, angolul Minimum Phase. Ezekből a különböző megoldásokból következik, hogy miért van a különböző gyártók EQ-inak más-más hangja.


Digitális minimum phase EQ (IIR)

Az átlagos digitális ekvalizerek az analóg megoldásokat másolják, tehát ugyanúgy rendelkeznek a minimális fázishibával. A legtöbb EQ és a DAW-hoz adott "stock", vagyis gyári pluginek általában mind minimum phase módon működnek. Az EQ plugin gyártók -hasonlóan az analóg EQ gyártókhoz- szintén különböző megoldásokat használnak a digitális szűrők által keltett amplitúdó és fázis jelleggörbék korrigálására. Ezeket különböző nevekkel illetik, de nagyjából mind ugyanazt jelenti.

A problémák leginkább alacsony frekvenciákon és magas Q értékeken jelentkeznek. Ezt úgy halljuk, hogy a tranziensek kezdenek "eltűnni", a hang kezd egyre kevésbé átlátszóvá válni, összemosódik. A jelenség a harang (bell, peak) és a shelf szűrők esetében alig észrevehető, de a magasabb rendű szűrőknél mint pl. alul és felüláteresztő sokkal észrevehetőbb.

Az igazi probléma viszont ott kezdődik, amikor ezt a szűrőzött és megváltozott fázisú jelet a mixben keverjük egy nem szűrőzött, vagy másként EQ-zott jellel. Ilyenkor a fázisproblémák összeadódnak, amik kioltást vagy kiemelést eredményeznek.


Linear phase EQ (FIR)
A linear phase magyarul azt jelenti, hogy lineáris fázisú, vagyis a fáziskülönbségek ennél a megoldásnál nem jelentkeznek. A lineáris fázisú szűrő csak a jel amplitúdóját változtatja meg, a fázis értékét nem. Ezt csak és kizárólag digitális rendszerben lehet megoldani.

Sajnos ennek a módszernek is vannak hátulütői. Az egyik, hogy az alacsony frekvenciákon végzett precízebb számítások elvégzéséhez több időre van szüksége a pluginnek, ezért a latency-je és a CPU igénye megnövekszik. Ez természetesen csak élő keveréskor jelentene problémát, sima mixeléskor a DAW kompenzálja a késleltetést, így ezt mi nem érzékeljük.

Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy ilyenkor egy előzengés (pre-ring) keletkezik, ami pl. elveszi a lábdob tranziensek élét. Ennek megoldására általában többféle linear-phase mód közül választhatjuk ki az adott feladathoz legjobb kompromisszumot jelentőt.

A jelenségről készített egy videót Dan Worrall, amit itt tekinthetünk meg angol nyelven:
https://www.youtube.com/watch?v=efKabAQQsPQ


A Hotto Engineering jóvoltából letölthetünk egy olyan ingyenes Parametrikus EQ plugint, ami nem csak a frekvenciamenet görbét rajzolja ki nekünk, hanem a létrejövő fázis eltolásokat is. (A plugin futtatásához Java framework kell hogy legyen telepítve)
http://www.hotto.de/vstplugins/vstparametricequalizer.html


Linear vs minimum phase
Jó ha tudjuk, hogy a minimum phase és linear phase EQ-k nem jobbak egymásnál, hanem mások. Normál körülmények között a minimum phase EQ a jobb választás, hiszen egyszerűbb, ezért gyorsabb és ugyanolyan jó eredményt biztosít mint a linear phase. Ha viszont azt tapasztaljuk hogy fázisproblémába ütközünk (csökkennek a tranziensek, csökken a dinamika, összemosódik a hang, stb.), akkor próbáljunk meg linear phase EQ-t használni az adott sávon. A legérintettebbek az alacsony frekvenciás tranziens jelek, pl. lábdob, gyors basszus, stb.


Milyen EQ típusokat különböztetünk meg?

Nem minden EQ egyforma. Nem csak a hangjuk változik, de a képességeik is. Minden feladathoz létezik speciálisan arra a célra kifejlesztett megoldás, de a mai digitális EQ-k nagy többsége multifunkcionális, vagyis egyaránt tartalmaznak mély- és magasvágó szűrőket, low és high shelf szűrőket és parametrikus peak vagy bell szűrőket. Sokszor azonban nincs szükségünk egy ilyen bonyolult és nagyobb CPU igényű pluginre, ilyenkor jönnek jól a specializált darabok.

A következőkben egy rövid összefoglaló táblázatban láthatjuk a különböző EQ típusokat. Az egyes típusok leírásai alatt linkeket találunk ingyenes pluginekhez. Igyekeztem a legjobb minőségűeket összegyűjteni, de ha valaki úgy érzi hogy hozzá tudna még tenni a listához, várom a linkeket! Természetesen a kereskedelmi termékek és a DAW-hoz kapott pluginek is tökéletesen használhatóak ahhoz hogy megtanulhassuk a működésüket és alkalmazásukat. Ahhoz viszont, hogy minél többet ki is tudjunk próbálni, a legoptimálisabb megoldás az ingyenes programok használata.

A listában szereplő pluginek legtöbbje egy kattintással letölthető, de a fizetős pluginek ingyenes változatának letöltéséhez néha regisztrálnunk kell magunkat a gyártó webshopjában. Ilyenkor ne ijedjünk meg, ettől még nem kell fizetnünk egy árva fityinget sem!


Szűrők:
Alul- (low pass) és felüláteresztő (high pass) szűrő, nevezik mély- és magas vágónak is. Ezek mellet létezik még sávszűrő (band reject) és sáváteresztő (band-pass) szűrő, továbbá mindent áteresztő (all-pass) szűrő is, valamint comb-filter.

Kjaerhus Audio - Classic Auto Filter
Minimal System Group - Filter Bank
Brainworks - Cleansweep
Amazing Machines - PEQ-1 Free (reaktor 5.8 vagy újabb kell hozzá)
CFA Sound - Filter Grizzly 2
eaReckon - Free87
Meldaproduction - Mcomb
Mokafix - Nu-Tron



Shelf vagy Shelving EQ:
Magyarul leginkább mély (low shelf) és magas (high shelf) emelőnek/vágónak nevezhetjük.
Általában az összes parametrikus EQ-ban is megtalálható.

Acustica - Red Free
Variety of Sound - NastyHF
Variety of Sound - NastyLF
Variety of Sound - BaxterEQ
Tokyo Dawn Records - Slick EQ

Parametrikus EQ:
Peak: A beállított középfrekvencia körüli frekvenciák hangerejét változtatja. A befolyásolt sávszélességet a Q értéke határozza meg.

Fél-parametrikus (semi parametric), ahol csak a frekvencia állítható, a Q értéke nem, vagyis fix.


Grafikus EQ:
Sok sávot tartalmaz egyszerre, de a sávszélességek és a frekvenciák állandóak, csak az erősítést tudjuk változtatni. A csúszópotikból kialakuló hullám forma jól szemlélteti a frekvenciamenetet.

SPL - Free ranger
Voxengo - Free plugins

Párhuzamos (Parallel,Tilt) EQ:
Ez nem csak egy berendezés, hanem egy technika, amikor a megváltoztatott és az eredeti jelet egyszerre, összekeverve használjuk. (Kush audio - Clariphonic, Softube - Tonelux Tilt).
Általában csak 1 vagy két szabályozó elemet tartalmaz. Használatával egy természetesebb hangzást érhetünk el, inkább hangzásjavító, mint hibajavító eszköz.

Elysia - Niveau Filter
TAL - USE
TBProAudio - sTilt
Variety of Sound - ThrillseekerXTC
HOFA - DynamicTiltEQ

Baxandall EQ:
1950-ben Peter Baxandall benevezett az akkori Brit Hangmérnökök Egyesületének, kapcsolás tervező versenyére, amit meg is nyert a különleges EQ tervével. A Baxandall EQ titka a benne található shelf szűrők rendkívül nagy sávszélessége, ennek köszönhetően nagyon természetes hangot produkál. Elsősorban mastering és Hi-Fi EQ-ban alkalmazzák, ez mellet egy másik változat is ismert, mégpedig hangszer erősítőkben.
Ilyenkor általában 2 vagy 3 potmétert tudunk csak beállítani, de ezek egymáshoz viszonyított értéke ennél több frekvencián módosítja az amplitúdót. Ha pl. csak mély és magas potink van, akkor ezek beállításától függően egy harmadik -közép- frekvencia erősségét is szabályozzuk. Az ilyen ekvalizerekben a lineáris beállítás (amikor egyetlen frekvencián sincs emelés vagy vágás) gyártótól függően változó. A tipikus Fender baxandall EQ-ban pl. mély: 10, közép: 2, magas: 10.

Kuassa - Basiq

Dinamikus (Dynamic) EQ:
Ez a modern technika szülötte. Alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos frekvenciák erősítését folyamatosan, automatikusan változtassuk a beérkező jelszint függvényében. Nem azonos a többsávos kompresszorral! (multiband compressor)

TDR - Nova
J1000 - DQ65


Kiváló minőségű ingyenes plugin csomagok:

Melda Production
Voxengo
Plugin Alliance - Free pack
de la Mancha
Variety of Sound
Tokyo Dawn
Kjaerhus Audio
Audiocation
Madbee Audio
Cockos - Reaplugs
J1000
TAL - Togu Audio Line


A sorozat következő részében elkezdjük a különböző szűrők részletes megismerését, valamint megtudhatjuk hogy melyiket mikor és mire használhatjuk.

Addig is töltsünk le minél több ingyenes EQ-t és gyakoroljunk, ismerkedjünk velük. Ha van kedvenc EQ plugined, írd meg a hozzászólásokban melyik az és miért. Ezzel sokat segíthetsz azoknak is akik még csak most ismerkednek velük!

A következő részhez katt ide...



A témával kapcsolatos kérdéseket itt a kommentekben, vagy a facebook oldalon várom!

Kellemes mixelést kívánok mindenkinek!


Felhasznált irodalom:

Rupert Neve interjú
https://www.youtube.com/watch?v=jAwwsrnNdzg

Ekvalizerek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Equalization_(audio)
https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_filter
http://www.soundonsound.com/sos/jul01/articles/equalisers1.asp
http://www.ovnilab.com/articles/eqtypes.shtml

Linear phase
http://theproaudiofiles.com/linear-phase-vs-minimum-phase-eq/
http://www.fabfilter.com/help/pro-q/using/processingmode

Aktív és passzív ekvalizerek:
https://www.soundonsound.com/sos/jul07/articles/qa0707_4.htm
https://www.plugin-alliance.com/en/products/spl_passeq.html

3 megjegyzés:

  1. Remek es alapos munka, koszonom!
    Egy kerdes egy lehetseges elirasrol, a "Digitális minimum phase EQ (IIR)" es "Linear phase EQ (FIR)" mellett szereplo abrak High Pass helyett nem High Shelve szurok diagramjait abrazoljak?

    VálaszTörlés
  2. Az ábrán szereplő grafikon a bekezdés alatt található videóból származik. Valóban megtévesztő lehet, mert a jelszint minimum 0dB-re lett emelve (a VST Analyzer miatt), de ettől ez még egy High-pass, azaz felüláteresztő szűrő, hiszen a beállított 180Hz alatt vág.

    Köszi az észrevételt, amint lesz időm kicserélem az ábrát egy "kevésbé" megtévesztőre.

    VálaszTörlés