Zengető algoritmusok-Természetes zengetéshez

Az előző részben áttekintettük, hogy milyen kritériumokat érdemes figyelembe venni, amikor egy zengetési feladattal találjuk szembe magunkat. Az egyik legfontosabb, hogy a feladathoz legmegfelelőbb helyiséget használjuk, és abban a megfelelő helyre helyezzük el a hangforrást és a mikrofont is. Ha mindez nem áll rendelkezésre, vagy valamilyen okból nem használható, vagy nem akarjuk használni, mert a közeli mikrofonozással sokkal több lehetőségünk marad a későbbi változtatásokhoz, akkor mesterséges úton kell előállítanunk a térbeliséget.

Magát a mesterséges zengetést elsősorban azért hozták létre, hogy minden hangfelvétel úgy szólalhasson meg, mintha egy kiváló akusztikájú teremben készült volna. Sajnos ilyen termek és helyiségek még ma is csak kis számban állnak rendelkezésre, és a nagy érdeklődésre való tekintettel ezek bérlése -egy felvétel elkészítéséhez- tetemes összegeket emészthet fel, ha egyáltalán kapunk időpontot.

Bár a mesterséges zengetésre többféle lehetőség létezik, manapság a legegyszerűbb és a legtöbbet használt a digitális zengető alkalmazása. Sajnos a különböző helyiségek hangzásai olyan szinten térnek el egymástól, hogy nagyon nehéz lenne az összeset egyetlen egy matematikai képlettel tökéletesen leírni, ezért sokkal egyszerűbb és célravezetőbb, ha a különböző jellegű hangzást adó helyiségekhez különböző képleteket, úgynevezett algoritmusokat készítünk. A megfelelő algoritmus kiválasztása után a zengetőn beállítható paraméterekkel tudjuk finomítani a helyiség méreteit, alakját, falainak anyagát, illetve a hangforrás helyzetét a helyiségen belül.

A valójában is létező helyiségeket szimuláló algoritmusok vannak talán a legnehezebb helyzetben, ugyanis az általuk előállított zengetést van mihez hasonlítani. Sőt, nemcsak hogy van, hanem az eredeti hangzást a legtöbben nagyon jól ismerik is. Ha csupán csak a fizikai törvényszerűségeket vesszük alapul, akkor az algoritmus olyan sok számítást kéne hogy elvégezzen, amire még egy mai CPU-nak is tetemes időre lenne szüksége, vagyis a valósidejű zengetést nem lehet ilyen módon megoldani. Nem egyszerű tehát egy jó természetes zengetést adó, valós időben működő programot  csupán csak elméleti úton elkészíteni, ezért a mérnökök különböző kutatásokat és méréseket végeznek, hogy megállapítsák, milyen módon lehet egy mesterséges zengetővel természetesnek tűnő zengetést egyszerűen előállítani.

Valóságos zengetés szimulálása

David Griesinger, a Lexicon vezető kutatója és a Lexicon 224-es modell megalkotója rengeteg mérést és tesztet végzett el létező helyiségekben, hogy megtudja mi alapján halljuk a térbeliséget, miért halljuk jobbnak az egyes hangokat bizonyos koncerttermekben, és hogyan lehet ezt mesterséges módon utánozni (előállítani). Talán ezért is van az, hogy a Lexicon algoritmusok rendkívül élethű zengetést állítanak elő még akkor is, ha adott idő alatt csak korlátozott számú műveletet tudnak végrehajtani (kis CPU teljesítmény).

Szerinte a jó zengetés alapvető feltétele, hogy ki használja és mire. Ha pl. egy zeneszám keverésekor alkalmazzuk -hogy egy terem hangzását kapjuk-, akkor a legfontosabb rész az első 100-200 ezredmásodpercben kialakuló visszaverődések, és hogy ez alatt hogyan épül fel a zengés, a lecsengésben pedig, hogy hogyan változik (halkul el) -15dB értékig. Az ez után következő rész már nem ennyire fontos, bár az sem lényegtelen. Érdekes módon a színpadon lévő zenésznek viszont sokkal fontosabb az első 50 ms, mert ez idő alatt hallja meg, hogy a többi zenész mit csinál és neki erre hogyan kell reagálnia. Az ezt követő kb. 200ms már összezavarhatja, vagyis nincsen elég idő ahhoz, hogy nagy sűrűségű zengetés felépülhessen.

Tehát az első 5-10 visszaverődés talán a legfontosabb, ezeket kell nagyon jól előállítani ahhoz, hogy érzékeljük a helyiség akusztikai tulajdonságait és a minket körülvevő teret. Érdekes dolog, hogy valódi létező helyiségekben ezek a korai visszaverődések soha nem impulzus szerűek (különállóak), hanem mindig "elmaszatoltak". Vagyis a jelszintjüknek van felfutása és lecsengése. Ezt a jobb digitális zengetők úgy oldják meg, hogy a memória egy részét többször is kiolvassák, de nem mindig azonos sorrendben (moving tap). Ha mindezt véletlen sorrendben tesszük meg, még élethűbb hatást kaphatunk. Ezzel egyébként a CPU terhelés is csökkenthető.

A valóságban a zengetés a nagyjából 16kHz feletti frekvenciákon gyakorlatilag nem létezik. Ez a levegő és a visszaverő felületek elnyelése és csillapítása miatt van így. Vagyis digitális zengetés estében elméletileg nincsen szükség 32 kHz feletti mintavételezésre. (A 44,1 és 48 kHz mintavételezési szabványok miatt a hardver eszközök kénytelenek ezeket használni az adattovábbításra, de magában a készülékben nagy valószínűséggel az első egy szűrő, ami 16kHz-nél vág.) A vásárlók legnagyobb része viszont a számokat ismeri és nem a zengetés elméletét (és gyakorlatát), nekik pedig már születésüktől fogva a fejükbe verték a marketingesek, hogy a nagyobb mindig jobb. Ezért ma már a 96 kHz-es mintavételezést is sokszor kevésnek mondják. Valójában minél magasabbra emeljük a mintavételezés frekvenciáját, annál jobban hallhatóvá válnak az algoritmus hibái, annál távolabb kerülünk a valósághű hangzástól. Sok esetben azért adnak zajt az algoritmusokhoz, hogy a túlzott matematikaiságot elmossák, ezáltal a hangzás sokkal élethűbbé válik. Az alkalmazott bitmélység viszont fontos a kialakuló jel-zaj viszony szempontjából, a 32 bites lebegőpontos algoritmusok sokkal magasabb zajszinttel képesek működni.

Mivel az egyes mérnökök, fejlesztők és gyártók különböző képen közelítik meg a természetes zengetés valósidejű, digitális előállításához szükséges egyszerűsítések fontosságát, ezért az általuk alkotott algoritmusok is különböző hangzást adnak. Nem véletlen tehát, ha valakinek jobban tetszik pl. a Lexicon terem algoritmus hangzása, mint mondjuk az Eventide-é, vagy akár a Bricasti-é. Ezen a szinten szerintem már csak ízlésbeli különbségekről beszélhetünk, nem pedig élethűségről.

Algoritmus próbák előkészítése
Minden algoritmus ismertetésénél négy jellemző példán fogjuk tesztelni őket. Ezek a sorozat előző részeiben már megismert Milkcow Blues című dal sávjai, azon belül a 02_Snare, 06_AcGtr, 09_Piano, 10_LeadVox. Töröljük az előzőleg elkészített zengető csatornákat, és egy újonnan létrehozottra helyezzünk el egy Valhalla VintageVerb-et (demo változat a linken elérhető). A zengető visszatérő csatornájának panoráma korrekciója legyen ugyanaz, mint a többi sávé, vagyis -3dB. Készítsünk mind a négy sávról egy-egy SEND-et a zengető csatornánkra, 0dB jelszinttel post fader módban.

A próbák során az egyes sávokat Solo módban, és a teljes mixben is meghallgatjuk, de egyszerre mindig csak egyet. Tehát mindig csak a próbában szereplő sáv kerüljön a zengetőre. Ezt a Send némításával (mute) tehetjük meg. Hogy ennek mi a módja, annak nézzünk utána a DAW használati utasításában. A Reaper mixer nézetében legegyszerűbben Shift+Klikk a Send-re módszerrel némíthatunk. Mindezt nem fogom minden próba alkalmával leírni, remélem aki eljutott eddig a részig, már rendelkezik annyi önállósággal, hogy a próbának megfelelően képes megoldani a feladatot. Aki nem, az olvassa végig az előző részeket!

Környezet, korai visszaverődések (ambience, early reflections)

A Lexicon 480L v4-es szoftverének használati utasításában a következőket olvashatjuk az Ambient algoritmusról:

A 480L zengető programjai (hall és room) úgy lettek kifejlesztve, hogy egyfajta hátteret, zengést adjanak a zenéhez, miközben a direkt hang tisztaságát (érthetőségét) érintetlenül hagyják. Az Ambience algoritmus viszont valami más. Szándékosan úgy készült, hogy a direkt hang részévé váljon, ami ezáltal jobban keverhető, és térbeli elhelyezkedése is egyértelműbben beazonosítható. A két megközelítés tehát nagyon különböző, és a legjobban úgy érzékelhető, ha egymás mellett hasonlítjuk össze az ambience és hall algoritmusokat.

A környezet nevű algoritmusok csak digitális formában léteznek, és általában nem konkrét zengést állítanak elő, szerintem sokkal inkább egy atmoszférát teremtenek, ami által úgy érezzük, mintha a hang természetes módon egy valódi helyiségben (általában) közelről szólna. Vagyis nem egy hallhatóan mesterségesen létrehozott, úgynevezett direkt hangot kapunk.

A lecsengési idő nagyon rövid, ezért nem is halljuk a zengést, viszont természetesnek érzékeljük magát a hangot. Úgy is mondják, hogy inkább érezni lehet, mint hallani. Alapvetően kisebb, nem kifejezetten visszaverő falú helyiségek, vagy mikrofonnal készült felvételek szimulálására használhatjuk. Leginkább a korai visszaverődésekhez hasonlítható.

Ha valaki összekeveri ezt az algoritmust a szabad ég alatti hangzással, az nagyon téved. Bár azt gondolhatjuk, hogy ha nincsenek körülöttünk és felettünk falak, akkor a visszhangok is megszűnnek, a valóságban azonban ez nem így van. Bárki meggyőződhet róla, ha elkiáltja magát egy erdőben. Hallani fogja a visszhangot.

Tipp: (Sean Costello-tól)

Az Ambient algoritmust eredetileg a Lexicon 300 zengetőben találhattuk meg, és később innen került át a 480L-be. Jellemzője az időben véletlenszerűen elhelyezett korai visszaverődések, aminek mintázata a Boston Symphony Hall-ban rögzített impulzus válaszok (IR) alapján készült. A Valhalla VintageVerb-ben természetesen nem pontosan ezt találhatjuk, hanem a Lexicon 300 ihlette korai visszaverődéseket, és egy nagyon egyszerű kései zengés fázist, ami nagyban hasonlít egy Chamber algoritmuséra. (Az eredeti 300/480L ambience algoritmus egy szuper egyszerű lecsengési fázist használ, ami sokkal inkább hasonlít egy késleltetőre, mint egy zengetőre.)

Valhalla VintageVerb preset: Small Ambience

Mire használható:

- Visszhang nélküli térbeliség megteremtésére. A rövid lecsengésnek megfelelően kiválóan alkalmazható gyors tempóknál, és olyan stílusokban, ahol a hallható zengetés nem elfogadható, de szükség van egy 3 dimenziós tér illúziójára. Ilyen pl. a Rap, gyors, rövid dobhangok, stb.

- Valódi mikrofonos felvétel illúziójának megteremtésére
- Közeli mikrofonozással, vagy direkt csatlakozással (Di-box) készült felvételeknél a hangforrás távolságának szimulálására
- Külön készült felvételek egyszerre történt felvételének szimulálására. Pl egy kórus tagjait egyesével vesszük fel, majd panorámával "állítjuk" őket egymás mellé. Ettől még különállónak halljuk őket, de csak addig, amíg a sávokat nem összegezzük egy buszon, amit ezután Ambience algoritmussal "zengetünk". Ezzel nem csak összeragasztjuk őket, de 3 dimenziós mélységet és teret is kapnak.

Tipp:

Ha olyan zengetőt használunk, amiben külön tudjuk beállítani a korai visszaverődések és a zengés jelszintjét, akkor ez utóbbi teljes lehalkításával eredményesen szimulálhatunk különböző méretű helyiségeket a bennük létrejövő zengés nélkül.

Próba:

Válasszuk a Valhalla VintageVerb-en az Ambience/Small Ambience preset-et. Mint az a melléket képen is látható, ilyenkor a VVV az alsó két információs sorban megadja a kiválasztott algoritmus jellemzőit. Vegyük észre, hogy ezek a meghatározások általában az időben előrehaladva jelennek meg, vagyis először a korai visszaverődések, majd a lecsengés, ezután pedig a "kiegészítők", mint pl. moduláció jellege.

Dense randomized early reflections: Sűrű, véletlenszerűen összekevert korai visszaverődések. Mit jelent ez? A sűrű visszaverődések arra utal, hogy nem valószínű, hogy különálló ismétléseket (echo) fogunk hallani, a véletlenszerűség pedig azt jelenti, hogy nem alakul ki ismétlő hatás, hullámzás, fémes hangzás.

Diffuse reverb tail: Diffúz, vagyis szétszórt lecsengés. A lecsengési szakaszban szintén sűrű visszaverődéseket kapunk, hallható, különálló ismétlés nem valószínű, ugyanakkor a hangzás telt lesz. A magas sűrűség miatt előfordulhat, hogy a hangzás nem teljesen tiszta, un. színezett lesz.

Random+Chorused modulation: Véletlenszerű és kórus hangzást adó moduláció. A hangmagasság kismértékben változhat, ezáltal széles(ebb) sztereó képre számíthatunk, de mindez véletlenszerűen változik, vagyis nem alakul ki felismerhető ismétlődés, hullámzás.

Kapcsoljuk elsőként a 02_Snare sávot SOLO-ba, és indítsuk el a lejátszást. (Aki nem olvasta a Solo módról szóló részt, azt tegye meg, mert néhány DAW-ban ilyenkor a zengető is némításra kerülhet, és így nem fogja hallani a lényeget!)

Figyeljük meg a kialakuló hangzást, hasonlítsuk össze a száraz hanggal (némítsuk a zengető visszatérő csatornáját). A zengető nélkül a pergő középre ugrik, és egy "sík lapon" szól, míg zengetővel azonnal tere lesz, és 3 dimenziósként hallhatjuk. Egy kissé hátrább kerül a virtuális szobában, és egy kicsit alacsonyabbra is, nagyjából mintha a szoba közepéről szólna. Figyeljük meg, hogy nem hallatszik zengés, inkább egy teret érzékelünk, magát a szobát, amiben a pergődob szól. A hangzás egyébként határozottan ki is szélesedik, már nem csak monoban a fantomközépről halljuk.

Lépjünk tovább a 06_AcGtr sávra! Itt nagyjából ugyanazt tapasztalhatjuk, a mono, sík hangból 3 dimenziós élethű, valódi hang lett, sőt már a hátunk mögül is érzékeljük, mintha nem a stúdió falánál állnánk, hanem egy kicsit előrébb, közelebb a gitárhoz. Figyeljük meg, hogy már nem konkrétan a baloldali hangszóróból szól a hang, hanem sokkal természetesebben egy térből, de még mindig egyértelműen a hangszóró irányából, vagyis jól beazonosíthatóan. Nagyjából ugyanez a helyzet a következő sávval, vagyis a 09_Piano-val is. Amit itt még külön érdemes észrevenni, az a zengető által kiemelt magas frekvenciák, amiknek köszönhetően a zongora sokkal csengőbben, élesebben, ha úgy tetszik tisztábban és érthetőbben, határozottabban szólal meg!

VVV Small Ambience preset, javított paraméterértékekkel

A következő az ének, és itt is hallani a tér létrejöttét, de ebben az esetben nekem nem tetszik a kialakult hangzás, mert egy apró szobára emlékeztet, ami felerősíti a mélyközép sávot, ettől kissé kartondoboz hangzást vélek felfedezni (mintha Angela abban énekelne). Persze kétségbeesésre semmi ok, hiszen az előző részekben már mindent megtanultunk azzal kapcsolatban, hogyan lehet mindezt orvosolni, de innentől inkább ízlés kérdése, hogy ki milyen hangzást kedvel... Először is nézzük a csillapítást! Hát igen, a mélyek ki vannak emelve 1,25-ös szorzóval. Kezdjük itt a "javítást", vegyük le a legkisebb értékre, vagyis 0,25-re. Már egy fokkal jobb a hangzás, de még mindig nem az igazi, vágjuk hát a mélyeket az EQ-val. Emeljük a LowCut értékét addig, amíg meg nem szűnik a dobozhang. Szerintem 400Hz megfelelő. Az ének szüneteiben hallani a kialakult szoba hangját, vagyis a lecsengési idő túl még hosszú, csökkentsük hát ízlés szerint! Nekem 0,5s tűnik jónak.

Teszteljük a sávokat a teljes mixben is! Pl. az ének a fenti beállításokkal szerintem határozottan 3 dimenzióssá válik, sőt nem csak egy szép teret és mélységet kap, hanem egy kissé előre is elmozdul, amitől kifejezetten élethűnek hallatszik, mintha itt előttem zenélnének. Ha némítom a zengető visszatérő csatornáját, az ének visszaugrik a hangszórók síkjába, és egy élettelen papírfigurává válik. Próbáljuk megváltoztatni az egyes paramétereket a már megtanultak szerint, és figyeljük meg, hogyan változik a hangzás, és hogy azt az eredményt kapjuk-e amit vártunk.

Szoba (room)

Sun Studios felvételi helyisége-Memphis, USA

A szoba legegyszerűbb meghatározása: falakkal körülvett tér. Egy szobában alszunk, majd miután felkelünk egy másik szobában tisztálkodunk, egy újabban étkezünk, majd dolgozunk, kikapcsolódunk, stb. Életünk nagy részét szobákban töltjük, bár ezek mérete változó. Ez az a fajta "környezet" amivel a legtöbbször találkozunk, ezért már nagyon jól ismerjük az akusztikai tulajdonságait, még akkor is, ha ez eddig nem tudatosult bennünk.

A szobákat alapvetően az életünkhöz tervezzük, nem akusztikai elvárásokhoz, így azok négyszög alakúak, párhuzamos falakkal, viszonylag alacsony plafonnal. Ennél fogva akusztikailag nem elsőrangúak, vagyis könnyen kialakulnak bennük állóhullámok, csörgő visszhang, rezonanciák, stb., mondhatjuk úgy is, hogy kialakítástól függően erősen színezik a hangot.

Akusztikailag minden helyiség felfogható szoba jellegűnek, de a méreteitől és belső kialakításától függően erősen változik a benne keletkező zengés, ezért több konkrét névvel ellátott változatot különböztetünk meg. A szobát (room) kisebb méretű helyiségekre használjuk, ha konkrét meghatározásra vágyik valaki, akkor a Lexicon pl. Room-nak nevezi az olyan helyiséget, ami kisebb annál, mint amiben elő előadásokat, rendezvényeket szoktak tartani. Ennél kicsit nagyobb a kamara (chamber), majd a terem (hall).

Beach Roads Studios felvételi helyisége

A szoba (room) algoritmusokra közel lineáris frekvenciamenet és lecsengés jellemző, ami általában rövid és könnyen megjósolható. Vagyis a véletlenszerűség itt sokkal alacsonyabb, mint más algoritmusoknál. Ezáltal jól kontrollálható a hangzás, ami pl. abban jelentkezik, hogy a hangmagasság gyakorlatilag állandó. Ezáltal elég univerzálisak, gyakorlatilag bármilyen hangforráshoz jól alkalmazhatóak.

A korai visszaverődések száma és erőssége az alacsonytól a magasig bármi lehet, nyilván a helyiség kialakításától függően. Ezek általában gyorsan létrejönnek, majd ezután hamar megkezdődik a zengés is. Az előkésleltetés értéke a mérettől függ, de itt jelentős szerepet játszik a helyiség falainak oldalaránya is. Nem mindegy, hogy egy keskeny, hosszú térről beszélünk (folyosó), vagy egy széles, de nem túl mélyről, esetleg egy kis alapterületű, de magas lépcsőházról. A lecsengés hosszát természetesen a szoba mérete adja meg, illetve az, hogy mi található benne.

A kisméretű, sok berendezési tárgyat tartalmazó, puha felületekkel ellátott szobák gyorsabb lecsengést és alacsonyabb amplitúdójú korai visszaverődéseket eredményeznek, míg a nagyobbak és/vagy kevésbé berendezettek ezeknek ellenkezőjét. A kisebb szobák intim, közeli és meleg hangzást adnak, olyan benyomást keltenek, mintha a hang (zene) közvetlenül előttünk szólna.

Bár egy nagyobb szoba és egy kamara mérete nem sokban különbözik, a szoba algoritmusokat elsősorban a tér megteremtésére alkalmazzuk, a kamara algoritmusokat viszont sokkal inkább zengés (visszhang) létrehozására.

Valhalla VintageVerb preset: Fat Snare Room

Mire használható:

- Általános környezet hatásának szimulálására, pl. nagyon közeli mikrofonozás (dob), vagy direkt felvétel (Di-box gitár, szintetizátor, virtuális hangszerek, pluginek) élőbbé, élethűbbé tételére. Ugyanakkor a túlzott erősségű szoba algoritmus olyan hangot eredményez, mintha a mikrofont túl távol helyeztük volna a hangforrástól.

- Átlagos szobák, vagy stúdió felvételi helyiségek természetes hangzásának szimulálására, például a külön készült felvételek "összegyúrására", hogy olyan hatást érjünk el, mintha egyszerre játszották volna őket.
- Az előző két felhasználás nagyon hasonlít az Ambience algoritmushoz, ezért ha rendelkezünk vele, akkor használjuk inkább azt. Ha nem, akkor marad a Room (szoba), bár ez általában színezi a hangot!

- Kiválóan alkalmazhatóak film utómunkához, pl. zörejezéshez, effektezéshez.

- Közeli, belsőséges hangzás kialakítására, élő, akusztikus hangszerekhez, vagy énekhez, pl. jazz, folk.

- Nagyméretű, de nem visszhangos helyiségekhez. Ilyenek pl. azok a termek, amik falai jól csillapítják a visszaverődéseket, akusztikailag jól kezeltek, pl. nagyobb felvételi helyiségek.

- A túl sok szoba zengető doboz hangot eredményez, és ezáltal beszűkült hangzást!

- A gyenge minőségű algoritmusok erős, nemkívánatos rezonanciákat hoznak létre!

Próba:

A következő próbákban nem térünk ki minden részletre, remélem azokat már mindenki saját maga is felismeri, ezért csak az egyes algoritmusokra jellemzőeket emelem ki. Válasszuk a VVV-n a Rooms/Fat Snare Room preset.

Fast grainy attack: A zengetés és annak sűrűségének gyors felépülése, ami kissé szemcsés, érdes hangzást ad, vagyis ne számítsunk igazán simogató, finom hangra.

Sparser early echo density: Ritka kezdeti visszaverődési sűrűség. A korai visszaverődések ritkák, vagyis hallhatóvá válnak visszhangok (echo). Ez elsősorban a nagyobb méreteknél található távolabbi falaknak köszönhető.

Darker tone: Tompább (sötétebb) hangzás. A magas frekvenciák csökkentésére lehet számítani, ami mint tudjuk, a természetes, levegőben történő zengetés sajátossága.

Chorused modulation: Kórus szerű hangzást adó moduláció, lásd az ambience algoritmusnál.

Indítsuk el a lejátszást az előző módszer szerint elsőként a pergőbobbal. A zengető jól kiemeli a dob középfrekvenciáit, ahogy az várható is volt egy szobától, és a közeli falakról érkező visszaverődések meg is szélesítik a hangzást. Ha kikapcsoljuk a zengetőt, egy "hamisított" pergőt hallunk, a zengetővel viszont mindenki elhiszi, hogy ez egy valódi, élő felvétel, sőt, úgy is érezni, mintha egy helyiségben lennék a dobossal. A lecsengés kicsit hosszabb, de mint már tudjuk, ezt egyszerűen korrigálhatjuk, ha problémát okoz.

A zongoránál figyeljük meg, hogy nem csak élőbb és tisztább lett a hangzás, de a hangosabb leütések szinte átrepülnek jobbról baloldalra, ahogy a közeli falak között áthalad a hang. Ettől még élethűbb lesz a hangzás, nem mellesleg kellően széles is, bár maga a zongora még mindig mono jellegű. Az éneknél én újból vágnám a mélyeket, ezzel még élethűbb hangzást hozva létre, de enélkül is teljesen elfogadható! Visszhang és zengés még mindig nincs, viszont van valódi térbeliség és élethűség!

Kamara, zengető szoba (chamber)

Kamaraterem

Ahogy a Lexicon cég mondja: A kamara algoritmus nagyon jó választás akkor, ha jobban észrevehető térbeliséget szeretnénk előállítani mint egy szoba algoritmus, de kisebbet és sűrűbbet, mint egy terem.

Kamara algoritmusok fő jellemzői: gyorsan felépülő magas sűrűség, hallható ismétlések hiánya (falról visszaverődő un. slap delay), és a lecsengési fázis véletlenszerűsége, amivel növelhető az élethűség.

Maga a hangzás hasonlatos egy teremhez, de mivel ez kisebb méretű, így az előkésleltetés is rövidebb, általában 10-12ms környéki. Ez elég hosszú ahhoz, hogy pl. egy ének megtartsa a közeli hangzását, de túl rövid ahhoz, hogy kialakuljon a doboknál megfigyelhető dupla ütés hatás. Mindezeknek köszönhetően elmondható, hogy ez a fajta algoritmus a leguniverzálisabb mind közül. Ha csak egyetlen egy zengetőt használhatunk, akkor érdemes azon egy Chamber-t beállítani.

Sajnos a kis (virtuális) teremméret miatt ebben az algoritmusban (akárcsak a valóságban) bizonyos középfrekvenciák kiemelkednek, míg mások eltűnnek. Ezt elsősorban a kialakuló állóhullámoknak és fázis kioltásoknak köszönhetjük.

Valhalla VintageVerb preset: Clear Chamber

A kamara méretű helyiségeknek van egy speciális változata, mégpedig az Echo-chamber, magyarul leginkább zengető szobának lehet fordítani. Az itt történő mesterséges (mondjuk inkább úgy, hogy utólag hozzáadott) zengetés gyakorlatilag egyeduralkodó volt a lemezes zengető megjelenéséig, vagyis a 60-as évek végéig. A legtöbb Chamber nevű algoritmus ezt szimulálja.

A Capitol Records Studio zengető szobája

Nem párhuzamos, de jó visszaverő képességű falakkal határolt közepes méretű, általában üres helyiségekről van szó, ahol egy hangszóró a hangforrás, és egy mikrofon rögzíti a kialakult zengést. A helyiség mérete alapvetően meghatározza a lecsengési időt, bár néhány -nem túl egyszerű- módszerrel ez csökkenthető. A legjobb zengető szobák elkészítése és üzemeltetése nagyon nagy összegeket emészt fel, így csak a legdrágább stúdiók tudták megengedni maguknak. Sok esetben szinte kizárólag a zengető szoba miatt bérelnek ki egy-egy stúdiót. A kevesebb pénzzel rendelkező hangmérnökök előszeretettel alkalmazzák erre a célra a WC-t és a fürdőszobát, köztes megoldásként pedig a betonfalú lépcsőházakat.

Az épített zengető szobák általában csempézett, vagy jó visszaverő képességű falainak (beton) köszönhetően a zengetés a magas frekvenciákon nem hal el olyan hamar, mint egy szobában vagy teremben, ezért a zengetés éles hangzású lesz. Néhányan ezt tiszta hangzásnak is nevezhetik, de ha ebből a magasfrekvencia tartalomból túl sok szerepel egy mixben, az természetellenes hangzást ad. Ennek eredménye, hogy ma már nem túl népszerűek a zengető szobák, sem pedig az ilyen algoritmusok. A problémán természetesen segíthetünk egy ekvalizer alkalmazásával, mint ahogy azt tették az Abbey Road Stúdióban is.

Valhalla VintageVerb preset: Chaotic Chamber

Zengető szobákban -a méret függvényében- elég hosszú lecsengés alakulhat ki, akár több másodperc is. A korai visszaverődések minden esetben jól hallhatóak, az előkésleltetés pedig a terem méretének függvénye.

Tipp:
A Valhalla-VintageVerb: Chaotic Chamber nevű algoritmusa az Abbey Road stúdió egyik Echo Chamber-e ihlette szimuláció. (Így kell elnevezni azt, amire nem fizetnek jogdíjat.)

Mire használhatjuk:

- Gyakorlatilag minden hangforráson jól használható

- Éneken különösen hatásos, dobokon is nagyon jó

- Pop, rock, Rhythm and Blues (RNB)

Próba:

Próbáljuk ki a sávokon elsőként a Chambers/Clear Chamber presetet!

Fast and diffuse attack: Gyors és sűrű, szétszórt felépülés. A zengetés felépülése gyorsan történik meg, a visszaverődések aránylag sűrűek lesznek, de szétszórtan jönnek létre a térben, vagyis telt hangzásra számíthatunk.

High echo density: Magas visszhang sűrűség. A kialakuló visszaverődések sűrűek lesznek.

Low coloration: Alacsony színezés: A hangzás tonalitását nem változtatja meg, csak legfeljebb kis mértékben, vagyis gyakorlatilag az eredeti frekvenciamanetet kapjuk a zengetés után is. Egyszerűbben mondva, nem változik meg a hang jelleg, mindössze zengetetté válik.

Chorused modulation: Már mindenki tudja...

Zengető szoba az Abbey Road stúdióban

A pergőbob... hát szépen szól, nagy és széles a tér, de szerintem ehhez a dalhoz nem illik. A hangzás -ahogy a leírás is ígérte- teljesen tiszta, nem vág le és nem emel ki semmit, mint az előző szoba algoritmus. Már van zengés, és aránylag hosszú lecsengés is, ahogy egy kamarához illik (ha rövidebb, kevésbé zengő hangzást szeretnénk, próbáljuk ki a Small Chamber prezeteket!). Nézzük a többi sávot is! Az akusztikus gitár nagyon szépen és tisztán szól, nem piszkolódik be az alja. A zongorán viszont valami csodát művel ez az algoritmus, a billentyűk leütését szinte látni lehet, annyira élethűvé válik a zengetőtől. Az éneken a tipikus beton parkolóházhoz hasonló hangzást vélek felfedezni, valószínűleg ehhez a dalhoz nem ezt választanám, de egy kis mélyvágás ismét helyre tudja hozni, főként ha a teljes mixet hallgatjuk (más meg úgysem számít!). Talán most válik igazán világossá, hogy az Abbey Road mérnökei miért alkalmaztak EQ-t a zengető előtt... Vegyük észre, hogy a preset-ben az előkésleltetés értéke 0ms! Próbáljunk ki más értékeket is, és figyeljük meg, milyen hatással van a 3d elhelyezkedésre.

Váltsunk a Chaotic Chamber algoritmusra, és figyeljük meg a különbséget!

Fast Attack: Gyors felépülés

Sparser late echo density: Gyér kései zengés sűrűség. A zengési fázisban alacsony sűrűségűek a visszaverődések.

Chorused and chaotic modulation: Kórus szerű és kaotikus moduláció. A kaotikus azt jelenti, hogy káoszt tartalmazó. A káoszelmélet szerint a nagyobb részlet mindig a nagyobbal azonos kisebb részletekből épül fel, vagyis bármennyire is nagyítjuk vagy kicsinyítjük a részletet, mindig ugyanazt az elrendezést kapjuk. Ezt a jellegzetességet figyelhetjük meg a sokszor újrahasznált magnószalagoknál is. A sok ismétlődő, de csak kissé eltérő felvétel egymásra kerülve egy kaotikus mintázatot ad.

Exponential decay: Exponenciális lecsengés. A természetben előforduló zengetések esetében exponenciális jellegű görbe mentén csökken a hangerő.

Terem (hall)

A terem a legnagyobb méretű olyan helyiségeket jelöli, amelyek még nem minősülnek templomnak. Ez azt jelenti, hogy falainak távolsága több 10 méter is lehet. A falak nem vastag kőből készültek és általában burkoltak, így a lecsengés rövidebb és a hangzás tompább, melegebb mint egy templomban.

Radio City Music Hall-New York

A hall típusú algoritmusok általában előadótermet (auditorium), vagy koncerttermet (concert hall) szimulálnak. A Concert Hall és a Music Hall között elsősorban nem akusztikai különbségek vannak (bár vannak azok is), hanem a bennük játszott műsor jellegében térnek el. A koncerttermekben elsősorban klasszikus, szimfonikus műveket hallgathatunk, míg a zene termekben úgynevezett varietét, show műsorokat vagy könnyűzenei előadásokat nézhetünk. Ilyen helyiségeket elsősorban színházi és zenehallgatási céllal építenek, így ennek megfelelően az akusztikai tulajdonságaik rendkívül kedvezőek. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a termek semmivel sem rendelkeznek abból, ami egy szobában akusztikusan hibát okoz.

A mesterséges zengetőket alapvetően a terem hangzás elérésére fejlesztették ki, és ez alól nem kivétel a digitális zengető sem. Gyakorlatilag ez az egyetlen a mesterséges zengetők közül, amelyik képes élethűen utánozni egy terem eredeti hangzását. Ha egy zengetőben nincsen jó terem algoritmus, akkor az csak egy csökkentett képességű zengetőnek mondható. A Lexicon mesterfokra emelte a valódi koncerttermek hangzásának tanulmányozását, különböző rétegekre bontva azt, ezzel elérve, hogy algoritmusai rendkívül élethűek legyenek. A később kivált két mérnök alapította meg a Bricasti céget, amely ezt a szemléletmódot folytatva képes volt túlszárnyalni a Lexicon addigi eredményeit is.

A Terem algoritmus általában jó választás, ha 3 dimenziós környezetet (hangzást) szeretnénk a hanghoz adni. Az igazán jók képesek úgy feltölteni (hanggal) a hátteret, hogy nem zsúfolják össze a közeli hangokat (előteret), és ezzel mélységet hoznak létre.

Az Ausztrál Parlament nagyterme

A termek, különösen a koncerttermek elég nagyok, így a bennük lévő nagy távolságokból adódóan hallható késleltetés alakul ki a direkt hang és a zengetés között (20-25 ms más forrás: 40-60). Ezt előkésleltetésnek (pre-delay) nevezzük. Az előkésleltetésnek köszönhetően sokkal hosszabb lecsengést alkalmazhatunk úgy, hogy a hang mégis közelinek hallatszik. Ha azonban túl rövid előkésleltetést használunk, a hangok egybefolyhatnak, pl. az ének (vagy beszéd) mássalhangzók érthetetlenné válnak.

Termekben megfigyelhető a hullámzás szerű, ritmusos zengés, ezzel együtt pedig az ismétlő visszhangok (echo) is megjelennek. Ez nemkívánatos ritmus kialakulását is eredményezheti, így ütős hangszereknél nem ez az elsősorban használt zengető algoritmus (kiegészítőként viszont jól alkalmazható).

Tipp:
A Valhalla VintageVerb Dirty Hall nevű algoritmusa a legendás Lexicon 224XL alapján készült, különös figyelemmel a sűrűségre és a furcsa, alacsony felbontású lebegőpontos hibákra. Ha a 224-est szeretnénk szimulálni, akkor használjuk a 70-es évek módot, mivel a 224 egy kicsit tompább hangzást adott, mint a 224XL.

Valhalla VintageVerb preset: Bright Hall

Általános terem algoritmus

Általános teremnek tekinthetjük azokat a nagyméretű helyiségeket, amik nem kifejezetten koncertteremnek épültek, ezért az akusztikai tulajdonságaik nem a legelőnyösebbek. Kis túlzással mondhatjuk úgy is, hogy ezek hatalmas szobák. Az alapvető jellemzői megegyeznek a koncert és véletlen algoritmusokkal, de a kezdeti sűrűség alacsonyabb mint a véletlen teremnél, lecsengése pedig sokkal kiegyenlítettebb, ezáltal finomabb hangzást ad.

Koncertterem algoritmus

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Koncerttermeket kifejezetten zenehallgatási céllal építenek, így ezek akusztikailag kiválóak, sőt kifejezetten arra készülnek, hogy a zene előnyös részeit kiemeljék. A koncertterem algoritmusok egyik fő jellemzője a viszonylag hosszú lecsengési idő, ami a különböző frekvenciákon eltérő. Elsősorban az alacsonyabb tartományban jelentősen hosszabb értékek jellemzőek, ezáltal a terem mérete sokkal nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. A másik jellemzője az erős moduláció, ami magas értékek esetén hallható hangmagasság változást is okoz. Ha az algoritmus, vagy a beállítások miatt a lecsengés önálló életet él, akkor a kapott hangzás jobban illik a kortárs zenékhez, mint a klasszikus komolyzenei darabokhoz. A koncertterem algoritmusok általában elszínezik a hangot, így ha ez nem elfogadható, használjuk inkább a sokkal tisztább Véletlen termet.

Véletlen terem algoritmus
A véletlen terem receptje egyszerű: végy mindent ami elképesztő egy valódi (koncert)terem hangzásában, és adj hozzá olyan elemeket, amiket nem lehet megvalósítani a fizikai világban. Alapvetően egy általános terem algoritmust kell elképzelni, amiben a zengési ismétlések kontrolláltan véletlenszerű változásokon mennek keresztül. Ezáltal megakadályozható, hogy olyan apró ismétlések alakuljanak ki, amik szemcsézettséget, fémes hangzást és kellemetlen torzítást (színezést) okoznának. Ez a moduláció -bár hallhatóvá is válhat-, kifejezetten része ennek a hangzásnak, aminek egyik bája a lecsengés kismértékű rendellenessége. Elsősorban komplex hangzásokhoz használható jól, mint pl. teljes szimfonikus zenekar, klasszikus zene, de jól alkalmazható kortárs műveken is. A véletlen terem algoritmusokat a mesterséges zengető algoritmusokról szóló részben próbáljuk majd részletesen!

Ívelt falú helyiségek

Néhány esetben az algoritmusban a terem alakját is megadhatjuk. Ez lehet szögletes, vagy henger alakú, esetleg ezek közötti átmenet, pl. íves fal. Ilyen pl. a mellékelt képen látható TC Electronic-TC Works Native Reverb, ami egy ősrégi VST effekt. A befelé íves felületek minden esetben az ívnek megfelelő kör középpontjába irányítják a hangot, ezért kiválóan alkalmazhatóak annak felerősítésére. Vagyis az íves felületekkel ellátott helyiségekben más jellegű visszaverődések, ezáltal más utózengés alakul ki, mint a csak egyenes falakat tartalmazókban. Ilyen íves felületeket találhatunk a nagyobb templomokban, és koncerttermekben is.

Mire használható:
- 3 dimenziós hangzás létrehozására
- Mivel koncerttermekben legtöbbször akusztikus hangszerekkel előadott klasszikus zenét hallgatunk, így nem véletlen, hogy a terem zengetőket elsősorban ilyen jellegű feladatokra használhatjuk a legjobb eredménnyel. Például klasszikus vonósok, fúvósok, ének, stb. Modern zenéket inkább próbáljunk más algoritmussal zengetni, még akkor is, ha azok kizárólag akusztikus hangszereket tartalmaznak.
- A nagyméretű termeket használhatjuk a populáris zenékben is, de elsősorban külön felvett sávok összegyúrására. Ilyenkor inkább a kész, teljes mixet küldjük rá, ne pedig sávonként különböző arányokban.
- Eredményesen használhatjuk kiegészítő, vagy második zengetőként. Hosszú -de természetes- lecsengést adhatunk vele olyan hangokhoz, amiket alapvetően más típusú -nyilván rövidebb- algoritmussal zengetünk. Ilyenek lehetnek pl. az ütős hangszerek.
- Éneken is jól használható, ha nagy térre, vagy 3 dimenziós hangzásra van szükség
- A termek általában nagyméretűek, így ha természetes hangzást szeretnénk előállítani, viszonylag hosszú lecsengési időt kell alkalmazni. Ha viszont rövidet választunk, érdekes effektet állíthatunk elő, vagy csökkenthetjük a mix elmosódását.
- A túl hosszú lecsengési idő nem csak összemossa, se túlságosan távolra is helyezi a hangokat.

Próba:
Váltsunk a Halls/Bright Hall algoritmusra.

Valhalla VintageVerb preset: Bright Hall

Slow attack: Lassú felfutás. A zengetés felépülése lassan fog megtörténni, ami nem is csoda, hiszen a terem nagy mérete miatt a visszaverődések lassabban keletkeznek, és a további visszaverődéseknek is több idő kell ahhoz, hogy létrejöjjenek. Vagyis egy lassan, finoman erősödő zengetésre számíthatunk.

Low initial echo density: Alacsony kezdeti visszaverődés sűrűség. Mivel a falak távol helyezkednek el egymástól, így a visszaverődések kezdetben nagyon ritkák. Egyszerűbben mondva hallható ismétlések (visszhangok) alakulhatnak ki.

Lush chorused modulation: Buja kórusszerű moduláció. A moduláció sűrű, telített hangzást fog előállítani, ami szélesen szóló kórus-szerű hangzást eredményez.

Bright tone: Éles, magas hangzás. A fizikailag is létező termekben a nagy légtömeg miatt a zengetésben általában jelentősen csökkennek a magas frekvenciák. Sok ember ezt tompa hangzásnak írja le, ezért a legtöbb gyártó az élethű koncertterem mellett készít éles, magas, csengőbb hangzást adó algoritmusokat is.

Kezdjük a próbát a pergőbobbal. A hangzás valami egészen távoli, nem csak térben, de az előző algoritmusokhoz képest is. Ismétlő visszhangokat is hallhatunk amik lassan halnak el, valamint rengeteg zengést. Talán inkább emlékeztet egy templomra, mint egy koncertteremre. Ez bizony azért van, mert "Bright", azaz éles hangzást választottunk. Sajnos a gitár és a zongora játékának hangjai már kezdenek összemosódni, ezért ezt a programot nem nevezném hozzájuk illőnek. Ha nem nézem a hosszú lecsengést, akkor az éneken még tetszik is amit hallok, de nézzünk inkább egy rendes koncertterem hangzás után!

Váltsunk a PCM/PCM Large Concert Hall programra, és ne felejtsük el a MIX értékét 100%-ra állítani! (akinek nincsen meg, az a mellékelt képről lemásolhatja a beállításokat)

Slow attack: Lassú felfutás. Ugyanaz, mint az előbb.

Low initial echo density: Alacsony kezdeti visszaverődés sűrűség. Lásd fentebb.

Chorused modulation: Kórusszerű moduláció. Hasonlatos a Bright Hall algoritmushoz, de kevésbé sűrű, kevésbé változó.

Dark tone: Sötét, tompa hangzás. A fizikailag is létező termekben a nagy légtömeg miatt a zengetésben általában jelentősen csökkennek a magas frekvenciák. Ez az algoritmus ezt a "valódi" tonalitást próbálja utánozni.

Ez már inkább hasonlít egy valódi koncertteremre, ami nem is csoda, hiszen már nem Bright Hall, hanem Concert Hall algoritmust használ. Ennek köszönhetően sokkal kevésbé éles a hangzás, és rövidebb a lecsengés is. Figyeljük meg a pergődobon a modulációból adódó hangmagasság ingadozást, és a lecsengés közben hallható ismétléseket, amik szinte hullámozva érkeznek. A gitáron szintén hallható a hullámzó visszhang, viszont a zongorát nagyon jól lehet érteni még úgy is, hogy hallhatóan hosszú a lecsengése. Az éneken alkalmazva annak szüneteiben jól kitölti a csendet, nagyon széles, sőt majdhogynem gömbszerű teret hallok körülötte. Ha némítom a zengető visszatérő csatornáját, az ének szinte egy teniszlabda méretű golyóba ugrik össze, és kb olyan tompává és folytottá is válik, mintha egy teniszlabdában szólna.

Vegyük észre, hogy ebben a presetben az előkésleltetés hossza 8ms, az ajánlott értékek pedig 20-60 közé esnek. Próbáljuk hát most ki mi történik, ha 60ms-ra állítjuk be! Minden a próbában résztvevő sáv hátrébb kerül, de ebben az esetben -szerintem- ez kifejezetten hasznukra válik. A hatás pont olyan, mintha kicsit messzebbre ültünk volna színpadtól. Ezáltal -bár a hangszerek messzebbre kerültek- sokkal inkább eggyé váltak a teremmel, szerintem sokkal élethűbb koncertterem hangzást kaptunk (bár az igaz, hogy a legritkább esetben készül felvétel ilyen távolinak tűnő hangszerekkel).

Természetesen a túlzott zengetést csökkenthetjük, ha csökkentjük az arányt! Mivel most csak próbát végzünk, ezt egyszerűen megtehetjük a zengető visszatérő csatornájának halkításával is. A faderrel tudjuk szabályozni a hangszerek távolságát, és szerintem -6dB-nél ez már egyáltalában nem kerül zavaróan messzire. Persze mint azt már olvastuk, ez az algoritmus elsősorban klasszikus zenére használható jól, így nem csoda, ha egy ilyen country nóta nem a legjobb tesztalany. Akinek van száraz klasszikus felvétele, az tesztelje inkább azon!

Templom (Church)

Szent Máté templom-Long Beach, USA

Templom (church) algoritmusok felfoghatóak úgy is, mint a terem hangzás felturbózott változatai. A lecsengési idő (és így a méret) növekedése mellett a termekre jellemző hullámzás, hangszínezés és visszhangok itt felerősítetten jelentkeznek. Emellett különböző rétegek is kialakulnak a visszaverődések között, ez pedig más algoritmusokra nem jellemző. Ez azért van, mert egy templomban általában nem csak 4 egymásra merőleges falat találunk, hanem sok kisebb-nagyobb íves felületet is. Ezekről pedig más irányban is verődnek vissza hangok, ami rendkívül bonyolult visszaverődési mintázatokat hoz létre. Mindez a valódi templomok vastag, nehéz, kemény falainak rendkívül erős visszaverő hatása miatt következik be, ugyanis ezek nagyon kevés hangot nyelnek el.

Mire használható:
- Elsősorban orgona, vagy kórus művekhez
- Mivel a lecsengési idő hosszú, így nagy tempójú, vagy magas összetettségű zeneműveket nem érdemes ilyen jellegű algoritmussal zengetni.
- Intim, meghitt, ünnepies hangzást adhat.

Katedrális (Cathedral)

A San Petronio bazilika

Bár hivatalosan a székesegyház, a dóm és a bazilika teljesen más rendeltetésű épületet jelent, az mindenképpen közös bennük, hogy hatalmas méretűek. Minket az utózengés jellege szempontjából pedig csak ez érdekel. A katedrális alapvetően idegen szó, magyarul székesegyháznak nevezzük, de mivel a legtöbb zengető angol nyelvű, így a továbbiakban a katedrális megnevezést használjuk.

A katedrális (Cathedral) típusú algoritmusok a templomhoz hasonlóak, de annál sokkal hosszabb lecsengési időt is képesek előállítani, erre lettek specializálva. A valóságban a leghosszabb lecsengés amit katedrálisban találhatunk, kb. 12 másodperc, azonban a mesterséges, digitális zengetéssel ennek sokszorosát is előállíthatjuk. Ebben a nehézség az ismétlődések észrevétlenné tétele!

ValhallaRoom preset: Basilica of San Petronio

Mire használható:
- Elsősorban orgona, vagy kórus művekhez
- Mivel a lecsengési idő nagyon hosszú, így nagy tempójú, vagy magas összetettségű zeneműveket nem érdemes ilyen jellegű algoritmussal zengetni.
- Speciális effektekhez, szintetizátor hangokhoz, elsősorban szőnyeg, pad jellegűekhez
- Ambient stílusú zenékhez

Próba:

Sajnos a VVV-ben nincsenek templom és katedrális programok, sem algoritmusok, így ezt egy másik zengetőben kell kipróbálnunk, mégpedig a ValhallaRoom-ban (demo változat a linken elérhető). Kifejezett katedrális algoritmus itt sincsen, de mivel ez a zengető eléggé egyéni módon működik, ez nem jelent neki különösebb problémát! Néhány, valóságban is létező katedrális méretű épület szimulációját is megtalálhatjuk a Cathedrals prezetek között. Próbáljuk ki ebből a Basilica of San Petronio-t! (a zengető visszatérő csatornáját természetesen állítsuk vissza 0dB-re, a VVV-t pedig kapcsoljuk ki)

Tipp:
Ha nem szeretnénk egy újabb zengetőt telepíteni, akkor a Valhalla VintageVerb Huge Spaces mappában található presetek között keressünk teszt alanyt, ajánlom pl. a Medieval-t, vagy a Mod Taj-t.

A dob hangzása gyakorlatilag használhatatlan ehhez a dalhoz, de most ne is ez legyen a célunk, hanem inkább magának az algoritmusnak a megismerése. Erre pedig kiválóan alkalmas egy ilyen pergődob hang! A hullámzó hatást jól hallhatjuk, de vegyük észre, hogy nem csak előre-hátra történik meg, hanem szépen lassan jobbra-balra is! Minden hullámnál változik a hangmagasság és a tonalitás is... Nagyon érdekes, izgalmas hangzás, nagyszerű effekt! A hangszereken és az éneken egyértelműen hallható, hogy miért nem gitáron és zongorán kísérik a templomi szertartásokat, és miért kántálnak a papok. Ilyen hatalmas térben a hangok teljesen összemosódnak, az ismétlések miatt gyakorlatilag egymásnak válaszolgatnak. Többek között ezért is írtak ilyen jellegű egyházi műveket.

Hang Sơn Đoòng-Vietnam.
A világ legnagyobb ismert barlangja

Barlang (Cave)

A barlangok általában hosszan elnyúló, sok kisebb termet, vagy alagutat is magába foglaló, szabálytalan formájú, rendkívül vastag, nehéz és kemény kőből álló falakkal rendelkező "helyiségek". Tehát a "teremméret" óriásinak mondható, és ennek megfelelően a lecsengési idő rendkívül hosszú, a létrejövő zengés pedig nagyon dús. Az ismétlések kialakulása (visszhang) gyakori. Ha kisebb barlangot, vagy ember által készítettet (pl. bánya) szeretnénk szimulálni, akkor csökkentsük az egyébként nagy előkésleltetési időt.

Mire használható:
- Speciális effektekhez, utómunkához

A Valhalla pluginekben nem találunk kifejezetten Cave, azaz barlang algoritmust, sem pedig presetet, de ez nem jelenti azt, hogy más zengetők is ilyenek lennének. Mivel ez a zengetés amúgy is elsősorban a filmes utómunkákhoz tartozik, így most nem foglalkozunk vele részletesebben.

Végére is értünk a természetben is megtalálható, zengő és visszhangzó tereknek. Ha tehát ilyenre van szükségünk a mixben, már tudjuk, hogy melyik mit jelent és mire lehet használni. Mint láthattuk és hallhattuk, mindegyiknek van előnye és hátránya, és ebből kifolyólag nem alkalmasak minden feladatra, legalábbis nem tökéletesen! Ez kiváltképp igaz, ha olyan hangzást keresünk, ami a természetben nem is létezik! Ilyenkor kerülnek elő az analóg zengetők, amiket szintén képesek utánozni a digitális zengetők, sőt túl is nőnek rajtuk azokkal az algoritmusokkal, amiket csak digitális formában lehet előállítani. Ezekkel fogunk részletesen foglalkozni a sorozat következő részében!

Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!

A következő részhez katt ide..

Felhasznált irodalom:
https://valhalladsp.com/2017/05/23/chambers-and-plates-and-bears-oh-my/
https://valhalladsp.com/2011/05/03/valhallaroom-the-reverb-modes/
https://valhalladsp.com/2014/01/18/naming-reverb-algorithms/
https://valhalladsp.com/2010/05/11/enolanois-shimmer-sound-how-it-is-made/
https://valhalladsp.com/2010/05/19/caves-megaliths-and-reverbs-in-the-ancient-world/
https://www.kvraudio.com/forum/viewtopic.php?p=6890718
https://www.kvraudio.com/forum/viewtopic.php?f=146&t=434565
http://www.harmonycentral.com/forum/forum/Forums_General/acapella-57/287213-
https://theproaudiofiles.com/5-different-reverb-types-explained/
https://www.soundonsound.com/techniques/choosing-right-reverb
http://www.davidgriesinger.com/
https://www.youtube.com/watch?v=-yClZJ9kEG8
https://www.youtube.com/watch?v=Q2I6aw7eMQQ
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg
http://www.recordinginstitute.com/da154/ARP/chap3Sig/0308hist.html
http://prorec.com/2012/03/reverb-types-explained/
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-room-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-chamber-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-random-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-concert-hall-reverb
https://lexiconpro.com/en/products/pcm-native-plate-reverb
http://www.advancedaudiorentals.com/docs/Lexicon%20Pro%20480L_V4_Owners_Manual_Rev0.pdf
http://help.izotope.com/docs/nectar/pages/modules_reverb.htm
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011010_szigetvari_bevezetes/ch09.html#id592927
http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/010318/1603.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hang_S%C6%A1n_%C4%90o%C3%B2ng
http://psycnet.apa.org/buy/2015-50160-008
http://www.akutek.info/Papers/MB_JJD_stage_acoustics.pdf

Pensado:Reverb típusok:
https://www.youtube.com/watch?v=NwnOx3BDMSg
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg