Ennek több oka is van. Az első a már említett "régi" probléma megoldása, amikor is csak korlátozott számú zengető/egyéb effekt állt rendelkezésre a stúdióban. Sajnos ez a probléma sok esetben a digitális munkaállomásoknál is jelentkezik, mert néhány plugin óriási szeletet harap a CPU teljesítményből, amiből egyesek szerint soha nincsen elég. Vagyis a közös effektezést érdemes használni a modern számítógépes keveréskor is, már csak azért is, mert pl. zengetéskor egy sokkal élethűbb hangzást érhetünk el vele. Ez pedig már a második ok, amiért érdemes busz rendszerű effektezést használni. Harmadik ok sokaknak talán triviális lehet, de a profik tudják, hogy az idő nem csak pénz, és amit lehet azt felgyorsítanak. Ennek egyik legegyszerűbb módja a dolgok leegyszerűsítése. Vagyis ahol csak lehet, üssünk több legyet egy csapásra.
Send-Return effektezés, avagy a profi módszer
Kezdjük az ismerkedést egy egyszerű késleltető send-return használatával. Ehhez elsőként létre kell hoznunk a küldő-fogadó busz rendszerünket, angol nevén a send-return rendszert. Most elsősorban DAW használatról olvashatunk, gondolom a legtöbbeknek ez érhető el. Aki megértette az előző részben írtakat, már tudja is mit kell tennie, aki pedig nem, annak elárulom, hogy a dolog sokkal egyszerűbb mint azt sokan képzelik!
A próbához az egy előző részekben már elkezdett Milkcow Blues című dalt fogjuk használni. Nyissuk meg az akkor elmentett projektet és elsőként hozzunk létre egy új csatornát (a legtöbb DAW-ban track, azaz sáv). Ha az általunk használt szoftver típust is kér, akkor válasszuk az effekt csatornát. Reaper esetében nincsen erre szükség, így aki ezt használja, az egyszerűen csak kattintson duplán a keverőpult, vagy az idővonal egy üres részére. A létrejött csatornát nevezzük el "Delay"-nek. Ez a lépés persze nem kötelező, de egy profi mixben mindenképpen ajánlatos! A legjobb megoldás, ha a névbe nem csak a felhasználás módját, de annak részleteit is feltüntetjük, pl. "Delay rövid", vagy "Hosszú delay", esetleg "szóló delay", stb.
Tipp:
Az analóg keveréstől eltérően -ahol kell egy send busz, külső effektek és egy visszatérő csatorna vagy sztereó csatorna pár- ez a DAW-ban létrehozott effekt busz egyszerre tudja mind a három feladatot ellátni. Vagyis egy időben lesz a SEND busz, az effektet -esetünkben plugint- működtető gazda (ami a keverőn kívüli külső eszköznek felel meg) és a RETURN, azaz a visszatérő csatorna. A send és return buszok minden ilyen jellegű felhasználásnál állandóak, a csatornán lévő plugin(ek) viszont a felhasználás módja szerint cserélődnek. Vagyis ha pl. zengetést szeretnénk előállítani, akkor zengető plugint helyezünk el ide, ha késleltetést, akkor delay plugint, ha valamely más színezést, akkor pl, chorus, flanger, phaser, stb. plugint.
 |
| A DRY (száraz) jelet kapcsoljuk ki! |
Térjünk most vissza a gyakorlati példánkhoz! Miután létrehoztuk a delay buszunkat, helyezzünk el az első insert pontjára egy késleltető plugint, pl. az előző részekben már megismert ReaDelay-t. Ezzel "szimuláljuk" az analóg keveréskor használt külső effektet, ide küldjük majd azokat a sávokat, amiket azonos visszhang effekttel szeretnénk ellátni. A plugint állítsuk be a képen látható paraméter értékekre (a képre kattintva kinagyítható!). Figyeljünk oda, hogy a DRY, azaz a száraz jel szintjét mindenképpen csökkentsük a minimumra, vagyis kapcsoljuk ki! Néhány pluginben ez MIX néven jelentkezik, ezekben 100%-ot kell beállítani! Ez nagyon fontos send-return használat esetében, mert ilyenkor az effekt csatornáról csak a hozzáadott effektnek szabad szólnia, a száraz komponenst a forrás csatornáról adjuk majd hozzá a maszter buszon keresztül! Ha nem így teszünk -vagyis az effekt csatornán nem csak az effektezett jelet küldjük ki-, akkor az ide küldött sávok magasabb jelszinttel fognak megszólalni, ez pedig a nehezen beállított hangerő arányainkat hamar tönkreteheti. Aki akarja, fakultatív módon meg is ismerkedhet ezzel a problémával! Ehhez nem kell mást tenni, mint a DRY értéket 0dB-re (100%) állítani, és a delay-re küldeni pár sávot. Ez utóbbi megvalósításával hamarosan meg is ismerkedünk majd.
Tipp:
Sok zengetőnek (pluginnek) van olyan funkciója, hogy a száraz jelet eleve kikapcsolja (100% effektezett, wet only), vagy a beállított arányt (mix, dry/wet) a prezetek közötti kereséskor nem változtatja meg.
Bár a legtöbbször csak egy plugint használunk egy send buszon, természetesen semmi akadálya nincsen annak, hogy egymás után többet is elhelyezzünk az insert pontokra. Ilyen megoldás pl. az ekvalizer elhelyezése a késleltető/zengető elé, amivel a híres Abbey Road trükköt tudjuk megvalósítani, vagy egy flanger, esetleg egy Haas effektre állított sztereó késleltető elhelyezése a zengető után, amivel még szélesebb hangzást érhetünk el. Ezekről a technikákról majd a zengetők használatát bemutató részekben olvashatunk részletesen.
A létrehozott effekt busz csatornája (sávja) DAW-ban egyben a visszatérő csatorna is (return/receive), tehát az analóg pulttól eltérően nem kell ehhez egy további csatornát lefoglalnunk a keverőnkön. Amiben viszont egyezik azzal, hogy a visszatérő jelszintet, panorámát, stb. ugyanúgy tudjuk szabályozni itt is. Jó ha tudjuk, hogy az effektek "erősségét" tulajdonképpen az effekt csatornáról a mixbe visszaérkező jelszint határozza meg. Bár ezt magán az effekt csatorna faderén is be tudnánk állítani, nem ez az általánosan használt technika, sőt ezzel elveszítjük a send-return effektezés legnagyobb előnyét is! Hogy miért, az hamarosan kiderül majd! Hagyjuk tehát az effekt csatorna faderét most még 0dB értéken, a panorámáját pedig középen!
SEND bekötése
A próbát most kezdjük az ének sávval. Ehhez elsőként töröljünk minden előzőleg insert-ként elhelyezett effektet a sávról, csak az előkészítő és de-esser plugineket hagyjuk meg! Ezután készítsünk egy send-et a "Delay" sávunkra. Ezt a különböző DAW-okban különböző módokon tehetjük meg, erről mindenki tájékozódjon a szoftver használati utasításában. Reaper-ben a legegyszerűbb megoldás, ha a forrás sáv SEND pontjára kattintva "áthúzzuk" a patch kábelt az effekt csatornánkra, jelen esetben a "Delay" csatornánkra. Ilyenkor a kurzor egy jack dugóra vált át, ezzel is jelezve a "patching"-et.
 |
| Analóg keverőpult és patch panelje |
Patch kábelnek nevezzük azokat a vezetékeket, amiket az audió rendszerünk különálló elemeinek összekötésére használunk. Ez persze nem teljesen igaz! A patchbay vagy patch panel olyan -általában- jack típusú csatlakozókat tartalmazó eszköz, amibe a stúdióban található összes szükséges ki és bemenet be van kötve. Ezeket patch kábelek segítségével tudjuk a szükséges módon összekapcsolni.
Ezzel a megoldással nem kell az egyes eszközöket ki-be szerelni, mozgatni, stb, hogy -az általában a hátoldalukon lévő- csatlakozókat használni tudjuk. Ráadásul a patchbay segítségével mindezt egy helyen tudjuk megtenni. Másik nagy előnye, hogy a patchbay-ek általában -kapcsolható módon- biztosítanak egy alap összeköttetést is a hátlapi csatornánkénti ki- és bemenetek között. Ezek a kapcsolható módok általában Normal, Thru és Half-normal elnevezésűek.
 |
| Ha nem lenne patchbay, így nézne ki a külső eszközeink összekábelezése. |
Half-normal (fél-normál) módban alapesetben a csatornapárok hátlapi csatlakozói össze vannak kapcsolva, azonban ha az alsó előlapi csatlakozóba patch kábelt helyezünk, akkor ez a kapcsolat megszűnik. Vagyis ebben az esetben a kimenetre más jelet küldhetünk a patch panel előlapi csatlakozójáról. Ha viszont a felső előlapi csatlakozót használjuk, akkor a hátlapi csatlakozók között megmarad a kapcsolat. Ebben a módban tehát a bejövő jelet kivehetjük az előlapon anélkül, hogy megszakítanánk a hátlapi kapcsolatot. Ez természetesen visszafelé is működik, attól függően, hogy melyik csatlakozót használjuk kimenetnek és melyiket bemenetnek. Ebben a módban 24 csatorna áll rendelkezésre egy 1U magas normál rack méretű patchbay-ben.
Thru (keresztül) módban a hátlapi csatlakozók csak az előlapi megfelelőjükhöz kapcsolódnak, vagyis nem képződnek csatorna párok, amik ki- bemenetként funkcionálnának. Ez a mód jól használható akkor, ha a keverőnk, vagy más audió eszközünk csatlakozásai nehezen elérhetőek. Ilyenkor azokat összekötjük a patchbay hátsó csatlakozóival, és rövid patch kábelekkel tudjuk összekapcsolni őket. Jól jön ez a megoldás akkor is, ha pl. az AD-DA konverterünket szeretnénk megtáplálni különböző eszközök bemeneteivel anélkül, hogy magán a konverteren megváltoztatnánk a kábelezést. Mivel ebben a módban nem keletkeznek csatorna párok, így 48 be. és kimenet áll rendelkezésre egy 1U magas normál rack méretű patchbay-ben.
 |
| Behringer Ultrapatch Pro A felső részén jól láthatóak az egyes módokat beállító kapcsolók |
Effekt "erőssége"
A kis kitérő után folytassuk az effekt buszunk kipróbálását. Ott hagytuk abba, hogy létrehoztuk a buszt, elhelyeztünk rajta egy késleltető plugint, amit 100% wet-re állítottunk be, és a return fadert 0dB pozícióba helyeztük. Ezután az ének sávunkat send-en keresztül ráküldtük erre az effekt buszra.
Mint azt már az előző részben megtanultuk, a send típusú buszok abban különböznek a többitől, hogy a csatornák rájuk kerülő jelszintjét a fader állásától -részben- függetlenül tudjuk beállítani. Ha a delay csatornára küldött send jelszintje 0dB-en áll (mint a mellékelt képen is látható), akkor ez azt jelenti, hogy az effekt buszra érkező jel szintje megegyezik a maszter buszra érkező jel szintjével. Persze csak akkor, ha post-fader módot választunk a send-en. (Normál effektezési esetben ez utóbbi az ajánlott beállítás! Hogy miért, arról pár sorral lejjebb esik majd szó.)
Azt gondolom, hogy most mindenki úgy találja, hogy a jelenleg hallható visszhang túlságosan hangos, erős. Ezzel nem csak egy zavaró visszhangot kapunk, hanem háttérbe is helyezi az éneket, az elvész a nagy zűrzavarban. Mit lehet ilyenkor tenni? A megoldás nagyon egyszerű és kézenfekvő, halkítsuk le a visszhangot! Ehhez nem kell mást tennünk, mint amit bármelyik más túl hangos sáv esetében tennénk, egyszerűen lehúzzuk a faderét. Vagyis kezdjük csökkenteni a Delay effekt csatornánk maszter buszra kerülő jelszintjét, a fadere lehúzásával. Kb. -12dB állásnál egészen elfogadható térbeliséget kapunk, ami már egyáltalában nem hangzik a klasszikus értelemben vett visszhangnak. A jelszintet egészen -14dB-ig tudjuk csökkenteni, ez alatt már inkább elvész a túl halk visszhang effekt a többi sáv között. Akinek első körben túl alacsonynak tűnik a -14dB-es beállítás, annak ajánlom a következő tippet!
Beállítás közben jó hasznát vehetjük a Delay csatorna némításának, ezzel egyszerűen ellenőrizhetjük a beállított jelszint hatását. Nyomjuk be a keverőn a MUTE gombot, és azonnal hallani fogjuk ahogy az ének visszaugrik középre, szinte egy sík lapra. Megszűnik a mélysége és a térbelisége. Ezzel együtt persze kicsit közelebb is kerül hozzánk. Várjunk pár másodpercet és kapcsoljuk ki a némítást. Ugye milyen jól hallani a különbséget? Mivel agyunk viszonylag hamar hozzászokik egy-egy hangzáshoz, azt rövid idő múlva már szinte nem is halljuk. Ezzel a módszerrel viszont kicselezhetjük, használjuk hát amikor elbizonytalanodunk!
Ha csak ezt az egy ének sávot küldenénk visszhangosításra, a return (Delay) csatorna faderét akár így is hagyhatnánk -14dB-en, de ez nem lenne túl profi megoldás! Hogy miért? Nézzünk egy példát!
Küldjük most rá ugyanerre a Delay csatornánkra a dobro sávot is, természetesen az előbb már megtanult send busz módszerrel. Ugyanúgy csináljunk mindent, mint előzőleg az ének sáv esetében!
Ha most elindítjuk a lejátszást, már nem csak az ének, hanem a dobro is visszhangzik, igaz csak éppen hogy egy picit! Persze ki az aki mást várt? Vegyük észre, hogy egyetlen delay plugin használatával már két sávot visszhangosítunk, de persze semmi akadálya nincsen annak, hogy akár az összes többivel is megtegyük ezt. Vagyis már most megspóroltunk pár százalék CPU teljesítményt!
Sajnos az eredmény viszont nem a legjobb! A dobro mint szóló jellegű hangszer ennél sokkal erősebb visszhangot is elbírna. Semmi gond, hangosítsuk fel a visszhangunkat! Ezt ugye úgy tesszük meg, hogy a Delay csatorna faderét feltoljuk. Próbálgassunk pár beállítást a már megismert módszerrel, mielőtt továbblépnénk! Szerintem egyébként a dobro simán elbír -6dB értéket, ezen nagyon szépen, tisztán szólal meg, jól kiemelkedik a mixből. Így már egészen jól szól a dobrónk, de sajnos az ének már megint túl visszhangos lett. Mi akkor a megoldás?
Return jelszint
A legjobb megoldás, ha ezt mindig 0dB-en tartjuk. Hogy miért? Mert ez az úgynevezett unity gain, vagyis az az érték, amikor nem történik jelszint változtatás. Digitális audió esetében ez azzal az előnnyel is jár, hogy nem történik kerekítési hiba, vagyis a hangminőség a lehető legjobb marad. Különösen fontos a 0 dB érték akkor, ha több eltérő csatornát is küldünk egy effektcsatornára, mert így az esetleges visszhang, vagy zengetés aránya nem változik meg a későbbiekben. Állítsuk tehát a Delay csatornánk faderét 0 dB állásba.
Safe Solo/Solo defeat mód
Egy busz szóló módba kapcsolása nem minden DAW-ban vezet ugyanarra az eredményre, ez az adott szoftvertől függ. A SOLO mód általában csak azt a csatornát szólaltatja meg amin bekapcsoltuk, ezért a forrás csatorna némításra kerülhet, így tehát nem jut jel a buszokra sem, pl. az effekt csatornánkra. Ha ez történik, a legegyszerűbb megoldás, ha magát a forrás csatorná(ka)t is SOLO-ba kapcsoljuk. A legtöbbször azonban a DAW automatikusan is képes erre a funkcióra, vagyis hogy egy csatorna SOLO módba kapcsolásakor automatikusan bekapcsolva hagyja az ehhez a csatornához kapcsolt összes többi csatornát is.
 |
| Solo Defeat mód Cubase-ben |
Reaper-ben a rendszer a buszoknál alapvetően úgy működik, hogy ha egy csatornát SOLO módba kapcsolunk, mindig halljuk az ide visszatérő (receive) csatornákat, de azokat a forráscsatornákat amik ide érkeznek nem. Ez a működés effekt buszok ellenőrzésekor nagyon jól jöhet. Ennek a módnak "ellentéte" a SOLO IN PLACE. Ezt használva egy csatornát kiszólózva halljuk az ide visszatérő (receive) és az innen elmenő (send) csatornákat is, azonban nem ez az alapértelmezett beállítás, ezt egy megadott billentyű lenyomásával érhetjük el.
Send jelszint beállítása
Most már minden adott ahhoz, hogy a két kérdéses sáv visszhangját egymástól eltérő erősségre tudjuk beállítani, és mindezt professzionális módon és takarékosan tegyük meg. Kezdjük elsőként azzal, hogy mind az ének, mind a dobro send jelszintjét csökkentsük a minimumra. Ez persze a későbbiekben nem feltétlenül fontos, most inkább csak a tanulás miatt teszünk így.
Tipp:
Reaper DAW-ban beállíthatjuk, hogy send létrehozásakor milyen értékekkel jöjjön létre a busz. Állítsuk ezeket a személyes tapasztalatainkhoz, ezzel a későbbiekben nagyban felgyorsíthatjuk a munkát. Én pl. általában -6dB-el szoktam kezdeni az effektekre küldést, de van akinek jobban működik, ha mínusz végtelentől kezdi emelni a szintet amíg el nem éri a legjobb hangzást. Az általános alapbeállítás a 0dB, vagyis unity gain. Ez jól jöhet, ha nem csak effektezésre, hanem párhuzamos feldolgozásra is használjuk a send buszokat.
Ha megtaláltuk a megfelelő visszhang erősséget az énekhez, akkor folytassuk most a dobro sávval. Az énekkel azonos módon kezdjük itt is emelni a send jelszintjét és keressük meg azt a beállítást, ami a leginkább megfelel az ízlésünknek. Részemről az ének esetében maradtam a fader tologatásnál már jól bevált -14 dB-es jelszintnél, a dobrónál viszont -9dB-re csökkentettem azt. Szerintem így sokkal tisztábban szól a mix. Figyeljük meg, hogy csupán csak ennek a két sávnak a visszhangosításával elértük azt, hogy szinte az egész mix térbelivé változott! Ezt egyszerűen tesztelhetjük, ha ki-be kapcsolgatjuk a némítást a Delay effekt csatornán a fent már említett módon.
Send némítás (MUTE)
Pre- és post fader send
A legegyszerűbben úgy tudjuk megtanulni a különbséget a fader előtti és utáni send között, ha kipróbáljuk. Ehhez használjuk most az ének sávot! A post fader send-et már az előbbiekben előállítottuk, tehát kapcsoljuk át az ének send-et pre-fader állásba. Elvileg nem hallunk semmi különbséget, hiszen az ének fadere 0dB-en áll. Kapcsoljuk most a sávot SOLO módba, majd kezdjük el lassan lehúzni az ének sáv faderét. Ahogy halkul az ének, úgy lesz egyre erősebb a visszhang, majd végül teljesen át is veszi az ének helyét. Persze eközben nem csak hangerő változás történik, hanem a háromdimenziós térben is megváltozik az ének helyzete. Minél több lesz a visszhang, annál hátrább, távolabb kerül. Legalábbis agyunk ezt így érzékeli.
Most már ismerjük tehát a pre-fader effektezés problémáját! Mivel a sáv fader állása nem befolyásolja az effektre kerülő jelszintet, ezért keverés közben -amikor az adott sávot halkítjuk vagy hangosítjuk- nem csak a hangereje változik meg, hanem a térbeli állapota is. Vagyis a halkítással egyre hátrább, mélyebbre kerül, hangosítással pedig egyre közelebb, egyre inkább válik síkká. (Tekintsünk most el a hangerő változásból adódó távolság érzettől!)
Mindez a probléma post-fader módban nem áll fenn, hiszen itt a sáv száraz jelszintjének állításával együtt az effektbuszra kerülő jelszint is arányosan megváltozik, vagyis a sáv térbeli helyzete -a hangerő változásból eredő 3d pozíció változástó eltekintve- állandó marad. (Erről majd a 3d mixelés részben olvashatunk részletesen.) Próbáljuk is ki mindezt! Kapcsoljuk vissza a send-et Post-fader módba, és most így halkítsuk-hangosítsuk az éneket. Figyeljük meg, hogy eközben a térbeli helyzete gyakorlatilag változatlan marad!
Pre- és post-pan mód
A Pre-fader és pre-pan módok általában a sidechain alkalmazásokhoz használatosak, amikor a már jól belőtt hangzást nem szeretnénk ha megváltoztatná a sáv vagy csatorna éppen aktuálisan beállított jelszintje. Erről és a lehetséges alkalmazásokról a sorozat egy következő részében olvashatunk majd részletesen.
Pre-fx mód
A Reaper kínál egy úgynevezett pre-fx send lehetőséget is. Ez azt jelenti, hogy az adott send buszra az insert effektektől független, vagyis a jelútban előlük érkező jelet küldjünk. Segítségével gyakorlatilag a nyers sáv élő másolatát készíthetjük el a buszon. Ezzel pl. párhuzamos kompresszióhoz, vagy más feldolgozáshoz küldhetjük a sávunkat egy újabb buszra vagy csatornára.
Sztereó send
Kicsit más a helyzet Pre-fader (pre-pan) módban, mert ilyenkor a send nem a csatorna panoráma után kapja a jelet, hanem ez előttről. Ilyenkor a send panorámát oda állíthatjuk ahová akarjuk, mindkét oldalról kap jelet. Sajnos ebben az esetben a csatorna fédere nem állítja be a send jelszintjét, így ezt külön magunknak kell megoldani. Ezzel a móddal leginkább speciális, különleges hanghatásokat, kreatív elképzeléseket valósíthatunk meg.
Előfordulhat olyan eset, amikor nem hátrány, hanem egyenesen követelmény, hogy a send jele mono, azaz egycsatornás legyen. Ilyen lehet pl. a vintage (régimódi) effektek alkalmazása, a klasszikussá vált hangzások használata. A legtöbb DAW, így a Reaper is felkínálja a lehetőséget erre a módra. A send beállításokban nem csak sztereó panorámával ellátott sendet, de mono-t is választhatunk. Erre -milyen meglepő- a sztereó/mono átkapcsoló szolgál.
Ez a mód jól jöhet sidechain alkalmazáskor is, ha egy olyan sztereó jellel szeretnénk valamit vezérelni, amiben jelentős hangerő különbség van a bal és jobb oldal között. Ha ezt a jelet monoba kapcsoljuk, akkor nagy valószínűséggel a fülünkkel is hallható hangerőnek megfelelő jelet fogja a vevő csatorna kapni.
Effektezés, pl. visszhangosítás esetében nincsen túl nagy értelme a mono módot használni, ettől függetlenül ha akarjuk, egyszerűen kipróbálhatjuk hogy milyen. Ahhoz hogy halljuk is a hatását, érdemes a forrás sávot teljesen az egyik irányba panorámázni. Pl. a példa szerinti ének sávot solo-ba tesszük, majd teljesen balra panorámázzuk és elindítjuk a lejátszást. Ekkor a visszhang csak a bal oldalról szól. Most a send buszon kapcsoljuk be a mono módot. A száraz jel továbbra is baloldalról érkezik, de a visszhang már középről! Ezt nem csak hallhatjuk, de láthatjuk a Delay return és a master busz kivezérlésmérőjén is! (lásd a fenti képen) Ez tehát a mono send problémája, amiről az előzőekben már többször is olvashattunk.
Aki nem Reapert használ, az a szoftvere használati utasítása, vagy a már említett pár egyszerű próba elvégzésével kiderítheti, hogy az ő rendszerében milyen send lehetőségek vannak.
Send effektek láncba fűzése
Nincsen ez másként DAW rendszerekben sem, általában itt is rendelkeznek az effekt csatornák további send küldési lehetőséggel. Ezzel a megoldással elérhetjük, hogy pl. a delay-el visszhangosított (mondjuk hogy mono) sávunkat elküldjük egy zengetőbe is és így alakítjuk át szélesen szóló sztereóvá. Persze nem párhuzamosan tesszük mindezt, hanem a visszhangosított hangot küldjük tovább a delay return-ről send-en keresztül a zengetőbe, pont ugyanúgy mintha egy normál sávval dolgoznánk.
Send effektezés hátrányai
 |
| Mono és sztereó sávok send küldési lehetőségei ProTools-ban |
Itt többek között az a probléma, hogy az egycsatornás jelet valahol/valahogy kétcsatornássá kell alakítani ahhoz, hogy a sztereó effektbe ne csak az egyik oldalon kerüljön be jel, mert ha így történik, akkor a középre panorámázott hang nem középen, hanem csak az egyik oldalon fog megszólalni. Ez a probléma DAW esetében a számítógépek teljesítményének jelentős növekedésével gyakorlatilag már elhanyagolható, hiszen a korszerű gépekben bőven van CPU teljesítmény, vagy merevlemez kapacitás a fájlok konvertálásához. Persze mindez csak akkor igaz, ha a DAW képes a mono sávot valódi sztereó módon küldeni a sztereó send buszra. Amelyik nem, az legtöbbször a fantomközépre panorámázottként küldi tovább a hangot (vagyis mindkét oldalra ugyanazt a mono jelet küldi). Ez mindaddig nem probléma, amíg az adott forráshang középre van panorámázva, azonban jelentős problémát okozhat, minél közelebb toljuk valamelyik oldalhoz.
Harmadik lehetséges probléma a sok csatornáról egyszerre érkező jel send buszon történő összegzésekor létrejövő túl magas jelszint. Ez túlvezérlést válthat ki az effektben, ami torzítást okozhat. A probléma tovább fokozódik azzal, hogy ha ez a túlvezérlés nem állandó, mert ebben az esetben más hangzás alakul ki a halkabb/üresebb részeknél, mint a hangosaknál. Persze ez lehet előny is, attól függően hogy van-e valamilyen kreatív célunk vele. Egy átlagos keveréskor azonban nem küldünk olyan mennyiségű és jelszintű csatornát egy-egy send-re, hogy ez megtörténhessen, kiváltképp digitális környezetben.
Amikor az insert effekt a nyerő
Nem minden esetben a send busz a legjobb választás az effektezéshez! Ha pl. csak egy sávot szeretnénk effektezni, az effekt erősségét mindig a sáv hangerejével azonosan akarjuk beállítani, vagy ha azt szeretnénk, hogy a sáv hangereje ne határozza meg a létrejövő effekt hangzását, akkor az effektet helyezzük inkább magára a sávra, insert effektként.
 |
| Mix paraméter Valhalla Plate zengető pluginben Insert felhasználáskor ne állítsuk 100%-ra! |
Mono vs sztereó
Figyeljünk rá, hogy milyen csatornaszámú keverő-csatornára alkalmazzuk az insert effektet. Ha a DAW-ban mono csatornát használunk a mono sávhoz, akkor hiába teszünk rá sztereó delay-t, az mindig csak monoban fog a csatornából kijönni! Ha sztereó csatornára (csatorna párra) mono jelet küldünk, akkor a létrejövő hangzás a DAW képességeitől függ. Előfordulhat, hogy a mono sáv (wav) csak az egyik oldalon szól majd, vagy az eltérő csatornaszám miatt a szoftver konvertálni fogja a mono fájlunkat sztereóvá. Ilyenkor csak annyi történik, hogy a mono információt másolja be a bal és a jobb csatornára is, vagyis a hang a fantom középen kerül be a csatornára. Az effektek után figyeljünk arra, hogy a mono panoráma és a sztereó balance nem ugyanazokat a hangarányokat és hangzást adja! Ez nagyban függ a beállított panorámakorrekció (pan law) értékétől is!
Reaper-ben csak sztereó (páros számú csatornák) sávok vannak, így itt ez a dolog nem jelent problémát. A csatornára elhelyezett mono fájl középen fog szólni (vagy ahogyan beállítjuk a tulajdonságaiban), az effektek ki- és bemenetei pedig sztereók lesznek.
Példák insert effektezésre
Nézzünk egy sokszor előforduló esetet. Egy adott sávot, pl. egy pad vagy vonós típusú hangot szeretnénk szélesen szólónak keverni, de a forrás hang mono (mint a legtöbb szintetizátor hang). Ilyen esetben maga a szélesítés viszonylag egyszerű feladat, vagy egy Haas hatásra állított késleltetőt használunk, vagy valami más speciálisan erre a célra készített eszközt. Ezt elhelyezzük a sáv utolsó insert pontjára és kész is vagyunk. Ebben az esetben ugye a cél maga a létrejövő sztereó hangzás volt, ami így lesz egyenlő magának a sávnak a hangzásával. A száraz hangot nem akarjuk önmagában hallani soha, tehát nem okozhat a későbbiekben gondot, hogy csak az effektezett jel jön ki a csatornáról. Természetesen mindehhez elengedhetetlen, hogy a csatorna sztereó legyen!
 |
| Egy nagyon jó ingyenes Chorus plugin a Togu Aufio Line jóvoltából |
Amennyiben sztereó sávon játsszuk le a (feltehetően) monó gitár felvételünket, a sztereó pluginek egyből ki is szélesíthetik a hangzást! Ebben az esetben -hasonlóan az előzőhöz- a hangzás elválaszthatatlan részét képezi az effekt, és az esetleges további zengetést vagy késleltetést mindenképpen ezzel együtt akarjuk megtenni. A módszernek egyébként vitathatatlan előnye, hogy a sáv kezelése sokkal egyszerűbb a későbbiekben, hiszen nem kell létrehoznunk egy további csatornát az effektezéshez. Egy másik jó lehetőség ilyenkor, hogy ha kell, az insert effekt megkerülésének (bypass) automatizációjával a szükséges helyeken ki-be kapcsolhatjuk az effektet, pont mintha a gitáros kapcsolgatná a pedáljait. Ezzel további kreatív lehetőségekhez jutunk!
Tipp:
Mick Guzauski (Daft Punk, Michael Jackson, Pharell, Mariah Carey) többszörös Grammy díjas hangmérnök -profi kollégáihoz hasonlóan- természetesen a send-return effektezést részesíti előnyben, ám a kivétel próbára teszi a szabályt (ahogy helyesen szól a mondás...). A Jamiroquai 2017-es albumának keverésekor ugyanis a "Cloud 9" című számban például egyáltalában nem használt send-return effekteket, ehelyett a zengetőket és delayeket insert-ként alkalmazta. Mindezt személyesen is elmondja és megmutatja ebben a videóban.
Rengeteg példát lehetne még említeni, de próbáljuk meg inkább magát az alapkoncepciót megérteni és keveréskor szem előtt tartani. Vagyis akkor használjuk egy effektet insertként, ha az az adott sáv hangzásának elválaszthatatlan része, csatornaszáma megegyezik vele (mono, sztereó, térhatású), és csak egy, vagy kevés számú sávra szeretnénk használni. Ha több sávot azonos módon szeretnénk effektezni, akkor érdemesebb erre send buszt létrehozni és a feladatot ott elvégezni.
Addig is eredményes keverést kívánok minden kedves olvasónak!
A következő részhez katt ide...
Ajánlott irodalom:
https://www.youtube.com/watch?v=KPCOScWP-bE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése