A MixDoki mai részében a filmzenék világába látogatunk el, legalábbis ami az alap keverésüket illeti. Pár héttel ezelőtt a következő üzenetet kaptam:
“Szia!
Mácskovics Szabolcs vagyok. Az Audio masztering csoportban írtál pár jó tanácsot a zenémhez, amik nagyon hasznosak voltak. Köszönöm ezúton is. Készítettem egy új tracket, erről szeretném kikérni a véleményed, persze csak ha van rá időd és kedved meghallgatni. Egyébként saját véleményem szerint a legnagyobb hibája, hogy "koszos", pedig minden egyes sávon végigmentem EQ-val, és szűrtem a rossz frekiket. Na, de a Te véleményedre lennék kíváncsi. Köszönöm előre is, üdvözlettel: Szabi”
“Szia! Nagyon sok a sub és torzít is az egész. Nincsen dinamika, a basszusok és az erős hangok nem ütnek, túltoltad a kompresszort (vagy kompresszorokat), vagy a tranziens processzort. A tér rendben van, elég szélesen szól. A vegyes hangszerelés miatt én a basszust középre helyezném. Nincsen jól érthető funkciója az egyes szóló jellegű hangszereknek, az egész kompozíciót egy nagy masszának érzem. Ennek ellenére vannak benne kifejezetten profinak ható részek. Én azt ajánlom, hogy kapcsolj ki minden EQ-t, kompresszort, limitert, zengetőt mindent! Próbáld meg az arányokat (térbeli elhelyezkedést) csak a hangerőkkel és a panorámával beállítani. Hidd el, sokkal jobb lesz. Ha szükséges, akkor a térmikrofonokkal nem rendelkező sávokat küldd egyetlen egy zengetőre. A maszter buszon a limitert csak arra használd, hogy azokat a csúcsokat fogja meg, amik néha-néha jelentkeznek, ne ott akard hangosítani az egészet, mert azt nem lehet.”
Szabolcs válasza:
“Köszönöm az észrevételeket, kipróbálom ezekkel az iránymutatásokkal!...Arra gondoltam, hogy megmutatnám neked a munkafolyamatot, hogy szoktam csinálni és kijavítanád a hibákat.”
A Mixdoki külön kérésre helyszíni kezelést is vállal, így a kérésnek semmi akadálya nem volt, csupán csak időpontot kellett egyeztetnünk. A megbeszélt napon felkerestem Szabolcsot, és elkezdődött a kezelés. Most ennek rövid összefoglalóját olvashatják a kedves érdeklődők:
- Először is kérlek mutasd be magadat és a munkásságodat pár szóban, hogy az olvasók is megismerjenek ha netán egy jó filmzenére, vagy zeneszerzőre lenne szükségük.
- Mácskovics Szabolcs vagyok. A zene iránti érdeklődésem kb. 3 éves koromban kezdődött. Édesapám hatására dobosnak “készültem”, de mivel az elképzeléseink különböztek a hangszer oktatását illetően (értsd: én nem nagyon akartam azt csinálni, amit ő mondott), a zongorát választottam. Először magánúton Kovács Andrea tanárnőnél tanultam, majd a helyi alapfokú zeneiskolát végeztem el. Az érettségi után Székesfehérvárott folytattam tanulmányaimat a jazzkonziban, zongora szakon. Itt három évig tanultam Romhányi Árontól és Szabó Dávidtól, 2009-ben szakvizsgáztam. 2016-ban nyertem felvételt a Zeneakadémiára. Jelenleg a jazz-zeneszerzés-hangszerelés szakirány másodéves hallgatója vagyok Binder Károly és Faragó Béla tanítványaként. Tavaly írtam zenét Balázs Viktor filmrendező diplomafilmjéhez. Mivel nem sok tapasztalatom volt ezen a területen, beleástam magam a témába. Egyre jobban kezdett érdekelni. Szépen lassan észrevettem, hogy a -klasszikus értelemben vett- filmzene fúziója annak a sok fajta zenének, amiket szeretek: megtalálható benne a progresszív metál keménysége és bonyolultsága (abszolút kedvencem a Dream Theater zenekar), a jazz-zene harmónia világa, a klasszikus zenei vonalról a szimfonikus zenekari hangzás és persze a fülbemászó dallamok. Javarészt ezek inspiráltak arra, hogy megírjam a The mysterious journey című dalt. Nagy örömömre idén a Magyar Zeneszerzők Egyesülete Orszáczky-díjjal ismerte el. Ezt a dalt küldtem el a MixDokinak, hogy vizsgálja meg egy kicsit.
A vizsgálattal kezdtük a gyógyítást, vagyis Szabolcs megmutatta a maszteringre összeállított Reaper projektjét. Nagyon okosan a 3 tételt külön projektben szerkesztette meg, majd ezeket exportálta külön-külön wav fájlba. A maszter projektbe ezt a három sztereó fájlt töltötte be, három külön csatornára. Ez több szempontból is jó megoldás: jól lehet őket egymáshoz időzíteni, a jelszint különbségeket egyszerűen lehet kompenzálni, valamint könnyen egymásba lehet őket úsztatni az item-re alkalmazott be-és kiúsztatással (fade in/out). Eddig tehát nem tapasztaltam különösebb hibát a munkamenetben. A probléma ott kezdődött, amikor megnyitottuk a maszter sávot és a rajta lévő plugineket.
Limiter használata
Az egyik legszembetűnőbb probléma a keverésben, a limiter túlzott használata volt, mivel szinte az összes dinamikát kipréselte a mixből. A szimfonikus stílusú zenékben néha még a kompresszor sem túl jó ötlet, nem hogy a limiter! Szabolcs a kiváló L3-at használta, de 6,4dB küszöbértékkel, ami egy zúzós metal esetében talán elmenne, de itt bizony sok. A megoldás: az L3-on 0dB erősítés, -1dB kivezérlés. Mivel az L3 3 sávos limiter, és a -6,4dB erősítés elég sok -főként ilyen zsúfolt mix mellet- könnyen előfordulhatott, hogy ez hajtotta túl a mély frekvenciasávot is, és ettől lett az egész mix koszos és torz.
Ekvalizerek
Azt tapasztaltam, hogy Szabolcs egy kicsit eltúlozta az EQ használatát, mivel a limiter után több ekvalizert is elhelyezett. Ezekkel szerette volna a mixet kitisztítani, szerintem reménytelenül, mivel a probléma nagyobb részét az L3 okozta. Bár az is lehet, hogy az összes EQ nélkül rosszabbul szólt volna a mix, de ezt a sok sáv miatt nem tudtuk kipróbálni. Ránézésre azt mondtam, hogy ennyi korrekció nem szükséges, itt már inkább valami más probléma lehet. Szabolcs kérdésére megbeszéltük, hogy felüláteresztő szűrőt mindenhol használni kell ahol csak lehet, de csak addig növeljük a vágási frekvenciát, amíg nem vesz el semmit a hangból. Ezzel nem csak jelentősen kitisztul a mix, de a végeredmény hallhatóan hangosabb is lesz.
Busz kompresszor
Szabolcs egy SSL Bus kompresszort is használt, de nem pont azokkal a beállításokkal, amiket én választottam volna. Auto release helyett 100ms-ot javasoltam, ettől várhatóan dinamikusabb marad a mix. A GR beállítása helyesen 2 dB körüli volt, de a 2:1 arány helyett én inkább 4:1-et szoktam használni. Azt is javasoltam, hogy inkább valamilyen elektroncsöves kompresszort használjon, az jobban illik a stílushoz. Mindez persze erősen feladat függő! Kérdésére válaszolva elmondtam, hogy a Make-up gain csak a kimenő jelszintet állítja be, a kompresszióba nem szól bele. Gyakorlatilag csak arra használjuk, hogy a kompresszió miatt elveszített 2dB-t visszaadjuk.
Itt vált érthetővé a Gain Staging szerepe, hiszen csak azonos hangerő mellett hallhatjuk, hogy mit is csinál valójában egy plugin. Erre a Reaperben használható CTRL+B trükköt is megmutattam, aminek jelentőségét Szabi azonnal meg is értette. A technika annyi, hogy egy vagy több plugint kijelölve tudunk közöttük váltani egyetlen gomb lenyomásával. Ha közben behunyjuk a szemünket, nem látjuk mikor melyik dolgozik, vagy hogy dolgozik-e egyáltalán, így mindig objektív véleményt alkothatunk a plugin hatásáról.
Megbeszéltük azt is, hogy a kompresszort elsősorban ne a hangerő állandóvá tételére, hanem a sűrűség növelésére, vagyis az előtér és háttér arányának beállítására használjuk. Másként mondva, a 3D mixben az első és hátsó részek egymáshoz közelítésére. A makró szinten jelentkező hangerő fluktuációkat inkább automatizációval javítsuk ki.
Lehallgatás
Ezen a ponton már nagyon úgy éreztem, hogy nem azt halljuk, amit kéne, így a következő lépés a saját referencia zenéim meghallgatása volt. Pár perc után egyértelművé vált, hogy a Szabolcs által használt Yamaha HS-5 monitorok az alacsony (és szub) frekvenciákat már nem igazán voltak képesek hallhatóvá tenni, és ennek tükrében már érthető, hogy miért is nem hallotta a problémás mélytartományt. További probléma volt, hogy bizonyos frekvenciák kifejezetten erősen szólaltak meg, míg a mellette lévők szinte alig. A monitorok a saját papírdobozukon álltak, ami helyes a magasság szempontjából, de így rezonátorként működnek -mint egy akusztikus gitár teste-, ez erősített fel bizonyos frekvenciákat, ezért volt hullámzó a frekvenciamenet.
Hogy egy kicsit közelebb kerüljünk az igazsághoz, a legegyszerűbb módszereket próbáltuk ki: Lehallgatási hangerő kalibrálása 74dB(C) SPL-re, a maszter jelszint beállítása -18dBFS=0VU-ra. Később kicsit hangosítottunk rajta, ami a szoba méretét figyelembe véve nem volt hibás döntés, bár egyszerűbb lett volna a helyes értéket a szoba méreteiből kiszámítani. A referencia lehallgatási szint beállításáról részletesen itt olvashatunk.
Egy hullámforma generátorral sima színuszhullámot hallgattunk meg több frekvencián is, természetesen -18dBFS kivezérléssel. Megállapítottuk, hogy az egyes frekvenciák között bizony van hangerő eltérés, sőt, a monó hangok nem minden esetben középről érkeztek. Szabolcs meg is jegyezte, hogy ez lenne a lineáris frekvenciamenet, amiről már annyit hallott.
Bár az asztalon állt egy hifi fejhallgató, Szabolcs azon nem ellenőrizte a mixet, viszont használt más fej-és fülhallgatókat és lejátszó rendszereket. Ez bizony egy kis hiba volt a részéről, mert bármilyen minőségű is egy további lehallgatórendszer, mindenképpen érdemes azon is ellenőrizni!
Izotope Tonal Balance-ban megnéztük mindkét zene frekvencia eloszlását, és világosan láthatóvá vált -amit egyébként hallani is lehetett-, hogy a mélyek és a magasak sokkal erősebbek voltak Szabolcs projektjében. Ez nem csoda, hiszen a rossz lehallgatórendszer miatt kevés mélyet hallott, ezt kompenzálta azok emelésével. Ezt a két hibát egyszerűen lehet javítani egy EQ-val akár a mixbuszon, akár a sávokon.
Tipp:
Ha nincsen iZotope Tonal Balance-unk, egyszerűen helyettesíthetjük bármilyen spektrum analizálóval, a lényeg, hogy a referenciának és a saját mixnek is hasonló frekvencia-eloszlást kell mutatnia. Az egyszerűbb leolvasás érdekében egy vagy több másodperc átlagolási időt állítsunk be.
Túl halk zene
Szabolcs azt állította, hogy ha követi a tanácsomat és az L3 hangosítását kikapcsolja, a zenéje túl halk lesz. Ekkor az általa választott referencia filmzenét is betöltöttük a projektbe, és láss csodát, az szintén -18dBFS RMS-re volt kivezérelve. A hangosítás nélküli eredeti mix és a referencia mix így már elég hasonlatosnak tűnt egymáshoz, nem csak hangerőben, de hangzásban is, legalábbis a rendelkezésre álló lehallgatórendszeren hallgatva.
Hol kell javítani?
Erről szólt a következő fejezet, vagyis milyen hibát hol érdemes javítani. A mixet mindig úgy kell elkészíteni, mintha nem lenne maszter. A maszter nem egy csodaszer, amitől minden jobban fog szólni. A maszter buszra nyugodtan lehet tenni kompresszort és EQ-t is, de ez nem maszterelés. Sőt, mivel a sávok együttes hangzása befolyásolja a maszter buszon lévő kompresszor által előállított hangzást, mindenképpen itt kell ezt megtenni, nem külön egy maszter projektben.
Sávok fázisviszonya
Szabolcs egy kicsit túlzásba vitte a sávok közötti fáziseltérések korrigálásának kérdését. Ez azért történhetett, mert a Reaper egyik beépített fázisprobléma jelző pluginjét használta, ami csak “van hiba/nincs hiba” jelzést adott. Természetesen minden sávban lehet pillanatnyi hiba, sőt egy ilyen méretű projekt esetén szinte kizárt, hogy minden sáv azonos fázisban maradjon. Ez közép és magas frekvenciák esetében nem probléma mindaddig, amíg nem halljuk a jellegzetes flanger hangot, amit egyébként Szabolcs ismert is.
A sávokon lévő fázisfordító kapcsoló működéséről is ejtettünk pár szót. Érdemes ezeket úgy használni, hogy két sávot szólóba kapcsolunk, majd az egyiken megfordítjuk a fázist. Ha ilyenkor a hangzás vastagabb, teltebb lesz, akkor a fordított fázis a helyes. Ha vékonyabb, akkor az eredeti fázisviszony. De ezt alapvetően csak az alacsony frekvenciákon érdemes ilyen részletességgel figyelni, illetve a több mikrofonnal készült felvételek esetében, ami Szabolcs projektjére viszont nem volt igaz.
Milyen jelszinteket érdemes használni?
Szabolcs kérdésére külön kitértünk a -18dBFS RMS=VU jelszint fontosságára abban az esetben, ha analóg modellezésű plugineket is használ a mixben. Ugyanakkor tisztáztuk azt is, hogy a 32bitFP exportálásnak semmi értelme nincsen addig, amíg a fájlon további munkákat nem akarnak végezni. A végső exportálást 16 biten, dither-el érdemes megcsinálni.
Pluginek sorrendje
Egyik központi kérdés volt a pluginek sorrendje, főképpen a zengető alkalmazása. Minden sávra külön zengető, vagy egyetlen közös? Nos itt csak azt tudtam mondani, mint minden esetben: Attól függ, mi a cél.
Keverés visszafelé
Mivel a projektben hangkönyvtárakkal előállított sávok találhatóak, amiket a gyártó általában már előzetesen “feljavít”, így nem biztos, hogy minden sávon változtatni kell, vagyis csak ott érdemes keverni, ahol az szükséges. A tisztán csak szinti prezetekkel készült zenék talán még jobb helyzetben vannak, mert azok még inkább “össze vannak lőve”. Tehát csak azokon a sávokon kell hangerőt állítani, amik különösen halkak vagy hangosak, vagy zavarják egymást. Erre használhatjuk a fadert, ekvalizert, vagy kompresszort, amik egyébként mind hangerő szabályozók.
Fontos kérdés volt az is, hogy hova legyen a basszus panorámázva. Nos, itt ismét csak azt tudtam mondani, hogy attól függ, mi a cél. Ha élethű szimfonikus zenekar, akkor egyértelműen az általánosan alkalmazott ülésrendet érdemes használni, bár ez sem előírás, hiszen a hangszerek számát és elhelyezkedését a zeneszerző határozza meg. Filmzenékben elmondható, hogy a basszus hangszereket középre ültetik, ezzel elkerülve a félrehúzó hangképet, a fázisproblémákat, és az alacsonyabb hangerőt. Hibrid hangszerelés esetében sem más a helyzet, a basszust oda helyezzük ahova tetszik, de célszerűen középre rakjuk, hiszen két hangszóró kétszer annyi levegőt képes megmozdítani, mint egy.
A gyógyulás
Itt le is járt a parkolójegyem, úgyhogy a kezelésnek véget kellett vetni. Az azóta eltelt hetekben Szabi a következő gyógyulásokat tapasztalta:
“A konzultáció után természetesen újból kevertem a zenét. Ahogy mondtad, a nagybőgőket középre helyeztem, illetve az összes basszushangszer sztereósávjából monó lett. Ezután minden sávot végig néztem, hogy semelyik plugin ne jelezzen túlvezérlést. A kompresszorokat illetően kipróbáltam, hogy azonos hangerőn (ha a kompresszort ki-és bekapcsoltam) mit változik a hangszer hangja. Redukáltam a zengetők használatát, kiváltképpen az alacsony frekvenciákon. A maszterelésnél az általad beállított lehallgatási hangerőt használtam. A limiteren annyit változtattam, hogy 3 limitert raktam egymás után, viszont csak -0,5 Thresholddal. A masztersávon használt EQ-val 20 Hz (azt hiszem ennyi volt előtte) helyett 30 Hz körül vágtam. Természetesen a maszterelés alatt is mindig figyeltem arra, hogy ne legyen sehol túlvezérlés és fázisprobléma! Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a dal hangosabb lett, hallhatóan tisztábban szól, és a DR értéke 9-ről 12-re nőtt. Ezúton is szeretném Neked megköszönni a tanácsadást, nagyon hasznos volt számomra.”
Természetesen a Mixdoki is meghallgatta az új mixet, ami sokkal tisztábban, sokkal dinamikusabban szól, mint az elődje. Azt nem mondom hogy hibátlan, de úgy érzem, a feladatot maximálisan teljesítettük, a kiindulási problémákat megoldottuk. Az újrakevert változatot itt hallgathatjátok meg: https://soundcloud.com/user-845900870/the-mysterious-journey
Tanulsága a kezelésnek, hogy legtöbbször a nem megfelelő lehallgatás miatt készül rossz mix. További hibák az ismert technikák nem megfelelő alkalmazása, és a használt eszközök felületes ismerete. Sajnos nem divat a felhasználói kézikönyvek olvasása, sem pedig a bennük találhatóak megtanulása, még hangmérnök körökben sem, nem hogy zenészek esetében. Viszont kiválóan látható, hogy nem létezik egyetlen univerzális megoldás (beállítás), vagy csodaszer (plugin) ami automatikusan jó mixet készít. A mixet mindig ember készíti, a saját ízlése és elképzelései alapján.
Szintén nagy tanulság volt, hogy két és fél óra alatt szinte csak a felszínt lehet kapirgálni, még akkor is ha Szabolcsnak konkrét kérdései is voltak. Bár ezek nagyobb részben megválaszolásra kerültek, a mögöttes tartalom megértése sokkal fontosabb, mert anélkül az egész nem ér semmit. A konkrét tanácsok maximum egy konkrét mix esetében működnek, más mixeknél nem. Ezért sokkal jobb megoldás, ha magát az elvet tanuljuk meg, és azt alkalmazzuk a rendelkezésre álló eszközökön.
A Mixdoki szívesen kezeli a Te beteg mixedet is, rendelésre bejelentkezni itt lehet:
https://microchips-sound-studio.blogspot.hu/p/mixdoki.html
A Mixdoki szívesen kezeli a Te beteg mixedet is, rendelésre bejelentkezni itt lehet:
https://microchips-sound-studio.blogspot.hu/p/mixdoki.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése