Delay a gyakorlatban - Alap színezések

Az előző részben megismerkedtünk a késleltetők két alap paraméterével a késleltetés idejével és a visszacsatolással. Már ott is láthattuk, hogy csupán csak ezzel a két dologgal és egy kis sztereó panorámázással mennyi mindent el lehet érni.

Persze ez még korántsem minden, ennél sokkal többre képesek a késleltetők, ha kiegészítjük őket pár extra paraméterrel és képességgel. A legtöbb hardver és plugin eszközben meg is találhatjuk ezeket hol több, hol kevesebb számban, de az biztos hogy nagyjából ezek adják meg azt a tipikus hangzást amit az adott eszköz képvisel. Nézzük tehát, hogy hogyan lehet az egyszerű késleltetést még érdekesebbé tenni!

Milyen problémákkal találkozhatunk késleltetés alkalmazása közben?

Az egyik legnagyobb probléma amivel delay alkalmazása közben találkozhatunk, az a nemkívánatos hangok ismétlődése. Mire gondolok? Pl. az ének felvételen található erős P, CS vagy SZ (sziszegés) hangokra. Ezek egyszeri megszólalása sem túl előnyös, hát még ha sokszor ismétlődnek! Ki szeretné, ha az ének közben hallható kellemetlen P hang "robbanása" jobbra-balra száguldozna a mixben? Ugyanez igaz a sziszegő hangokra is, hiszen a "jó" SZ hangokat használhatjuk speciális effektekhez, de a kellemetleneket szeretnénk minél hamarabb elfelejteni.

Jobb tehát, ha kiszűrjük őket az ismétlésből. Ezt viszonylag egyszerűen tehetjük meg a felül- és aluláteresztő szűrők alkalmazásával. Sok delay eszközben megtaláljuk őket beépítve is, de ha mégsem, akkor sem kell kétségbe esnünk, egyszerűen helyezzük el belőlük a szükségeseket a delay elé! Bár ebben az esetben nem ugyanazt a hangzást kapjuk, mintha a szűrők a visszacsatolt ágban lennének.

Szűrők
A késleltetett hang szűrése sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt sokan képzelik. Bár különleges effektusként is használhatjuk -pl. automatizációval együtt-, alapvetően nem erre találták ki, sokkal inkább a késleltetés közben jelentkező problémák kiküszöbölésére, illetve újabban a fizikailag is létező késleltetők szimulálására.

Aluláteresztő szűrő (LP)

Az aluláteresztő szűrővel "zárhatjuk ki" a magas frekvenciákat, konkrétan az SZ hangokat és a zavaró zajt, sistergést ami szintén nem szép ha kellemetlenül ismétlődik. Az LP szűrőről részletesen olvashatunk a róluk szóló részben. Próbáljuk ki mi is, milyen hatást kelt ha elkezdjük csökkenteni a késleltető körön áthaladó frekvenciákat!

CLA Slap Delay értékei
A képre kattintva kinagyítható!

Ehhez az előző részben használt Milk Cow Blues című számot fogjuk használni. Aki nem tudja miről van szó, lapozzon vissza!

Az ott már megszokott módon az ének sávot vesszük tesztelés alá SOLO módban, a már megismert Cockos-ReaDelay-el. Állítsuk be a képen látható módon CLA (Chris Lord Alge) slap delay-re.

Tipp:
A szükséges visszacsatolás értékét hallás alapján állapíthatjuk meg legkönnyebben, de ha valamiért ez nehezen megy lejátszás közben, akkor jó trükk, ha csak egy szót (egy hangot) játszunk le a sávból, majd megállítjuk a lejátszást. Ilyenkor (ha a DAW úgy van beállítva) a delay tovább működik és egyszerűen ellenőrizhetjük hogy hányszor és milyen intenzitással történik meg az ismétlés.

Ahhoz, hogy egyszerűen összehasonlíthassuk a szűrt és a szűretlen hangot, hozzunk létre két ReaDelay-t ugyanazokkal a beállításokkal egymás után. Az elsőn hagyjuk az aluláteresztő szűrőt 20000 Hz-en, a másodikon viszont változtassuk meg a kívánt értékre. Ezután nincs más dolgunk, mint a két plugin között váltogatni, rögtön hallani fogjuk a különbséget! Reaper-ben ezt nagyon egyszerűen tehetjük meg ha kijelöljük mindkét plugint, az egyiket bypass-ba tesszük, majd a CTRL+B nyomogatásával váltogatunk közöttük. (A melléket animációban nem a ReaDelay plugin szerepel!)

Figyeljük meg, hogy mi történik a hangzással! Aki azt érzi, hogy az ének kezd egyre tompább lenni, bizony nem téved. Ez azért is érdekes, mert az eredeti sávhoz nem nyúltunk, csak a késleltetetthez. Tehát megint tanultunk valamit, méghozzá azt, hogy az egyszerre megszólaló hangok nagyon is hatással vannak egymásra. Már 6000 Hz-nél lehet hallani, hogy a sziszegő hangok kezdenek csökkenni, 4000 Hz-től természetesebb a hangzás, 2000 Hz-nél már mintha egy műanyag csőben énekelne Angela. De ne álljunk meg itt, menjünk még lejjebb! 1000 Hz-nél mintha egy alagútból messziről énekelne, 500-nál már nagyon messze került, 200-nál már gyakorlatilag meg is szűnik a visszhang.

Haladjunk most visszafelé! Indítsuk el a lejátszást és kezdjük lassan emelni a vágási frekvenciát, közben figyeljük, hogyan változik a hangzás, hogyan válik természetellenes műanyagcsöves hangból először egy WC visszhanggá (1500Hz), majd természetes tiszta hangzássá (4000 Hz), végül pedig egy "stúdióalbum" szerű visszhanggá (20000 Hz).

Tipp:

Sok hangmérnök a késleltetésre nem ajánlott hangok közé sorolja a lélegzetvétel hangját is, mert nem szeretik ha többször válik hallhatóvá. Sajnos sok esetben nem megoldható, hogy a lélegzetvétel kiszűrése ne tompítsa el magát az éneket is, ezért a legtöbbször ezeket a hangokat kivágják a felvételből és egy másik sávra helyezik át. DAW-ban ez nagyon egyszerűen megoldható. Ez a "lélegzetvétel" sáv persze nem kerül a késleltető csatornákra, így nem is ismétlődik, viszont egyszer hallható marad, így nem veszítjük el a felvétel élethűségét, természetességét. Persze mindezt megoldhatjuk a delay bypass automatizációjával is, ha nekünk az könnyebb.

Valódi zengés szimulálása

Mint azt már többször is említettem, a valódi térben (levegőben) terjedő hang mozgása közben energiát veszít a levegő részecskéinek ütközése miatt. Mivel a magasabb frekvenciák a rövidebb hullámhossz miatt több utat tesznek meg, azonos távolság esetén több energiát veszítenek mint az alacsonyak. Hogy ez miért fontos? Mert ez azt eredményezi, hogy a visszhangokban a távolság függvényében egyre kevesebb lesz a magas frekvenciák aránya. Vagyis ha a mesterséges késleltetőnkben vágjuk a magas frekvenciákat, ugyanezt a hatást érhetjük el, vagyis egy sokkal természetesebb hangzást! A visszacsatolás mint már tudjuk, a késleltetett hangból történik, tehát a szűrőn újból és újból áthaladó hang elvileg egyre kevesebb szűrt frekvenciát tartalmaz. Ez a működés tehát teljesen megfelel a valódi visszhangnak, hiszen ott is minden visszaverődéskor egyre több energiát veszít.

A zengetőkről szóló részben már megtanultuk, hogy egy valódi helyiségben kb. 2000 Hz feletti frekvenciáknál az RT60 meredeken zuhanni kezd, ami azt jelenti, hogy az ez feletti frekvenciák hangereje már jelentősen csökken a visszaverődés során. Próba képen állítsuk be tehát az aluláteresztő szűrőt 3200 Hz-re és hasonlítsuk össze a hangzást a 20000 Hz-es beállítással. Hallhatjuk, hogy egy sokkal természetesebb hangzást kapunk. Az említett részben azt is láthattunk, hogy a 2,9-3,6kHz közötti tartomány a leghosszabban szóló, tehát ha természetes zengetéshez hasonló visszhangokat szeretnénk előállítani, érdemes ebben a tartományban vágni a késleltetésre kerülő frekvenciákat!

Mielőtt áttérnénk a felüláteresztő szűrőre, állítsuk vissza az aluláteresztőt 20000 Hz-re!

Felüláteresztő szűrő (HP)

HP szűrő az ének sávon

Próbáljuk most ki milyen hatást eredményez a felüláteresztő szűrő használata! Ahogy emeljük a frekvenciát, a hang kezd egyre vékonyabbá válni, bár a próbára használt női énekhang amúgy sem túl sok alacsony frekvenciát tartalmaz. Már 500Hz-nél hallhatjuk, hogy jelentősen megváltozik a hangzás! Figyeljük meg azt is, hogy egy idő után megváltozik a virtuális helyiségről alkotott képünk is. Amikor már csak a magasabb frekvenciákat halljuk késleltetve, a hangzás kezd egyre tisztábbá, fényesebbé válni, de egyben mintha a helyiség egyre kisebbnek tűnne. Vegyük észre azt is, hogy eközben az ének lassan emelkedik felfelé a két hangszóró közötti fantom közép vonalában!

Nagyjából 2500 és 3000 Hz között a hang kezd kellemetlenné válni, én megint csak a műanyagcső hangzást hallom, de most mintha egy telefon kihangosítójából szólna benne az ének, a hang teljesen elvékonyodik. 5000 Hz felett már gyakorlatilag csak a sziszegéseket lehet hallani az ismétlődésekben...

Ha olyan sávon alkalmazunk késleltetést, ami jócskán tartalmaz alacsony frekvenciákat, mint pl. basszus, vagy mélyebb férfi ének, akkor hamar belefuthatunk abba a hibába, hogy a sok késleltetett hang által összeadódó alacsony frekvenciák eltompítják a mixet, felzabálják a rendelkezésre álló dinamikatartományt, sőt a tranziensek is kezdenek eltűnni, amitől a mix lapossá, dinamikátlanná válik. Ilyenkor egy idő után már csak egy kavargó morajlást hallunk...

HP szűrő a basszus sávon

A probléma megoldásában szintén segítséget ad a felüláteresztő szűrő használata. Nem kell mást tennünk, mint kiszűrni a túl alacsony frekvenciákat és meghagyni azokat a felharmonikusokat amik megléte szükséges ahhoz, hogy az alacsonyabb frekvenciákat is -ha csak virtuálisan is - de halljuk. Próbáljuk is ki ezt a példában lévő "05_Bass" basszus sávon!

Ha elhelyeztünk egy újabb ReaDelay-t a basszus sávon és beállítottuk a mellékelt képen látható módon, indítsuk el a lejátszást úgy, hogy az összes sávot halljuk, vagyis semmi ne legyen lenémítva (MUTE) vagy kiszólózva (SOLO)! Figyeljük meg, hogy csupán csak ez az egyetlen plusz visszhang milyen teremhangzást vitt bele a teljes mixbe! Igaz, hogy nem túl erőteljes a hatás, de amint kikapcsoljuk a késleltetést a basszus sávon, rögtön érezni fogjuk a hiányát! Mintha kiürülne a mix.

Most figyeljük meg, hogy mi történik akkor, ha a felüláteresztő szűrőt 0 Hz-re állítjuk, azaz kikapcsoljuk!(Csak a szűrőt, a késleltetést ne!) A basszus hangok összemosódnak, a pengetések szinte nem is hallhatóak. Az egész zene lüktetése lecsökken, majdhogynem megszűnik. Ha ki/be kapcsolgatjuk a késleltetőt kiválóan hallhatóak a különbségek. Most kapcsolgassunk a 0 és 200 Hz között és figyeljük meg a hangzás különbségeket! A 200 Hz-es beállításnál megmarad a széles térhangzás, de ezzel együtt megmaradnak a pengetés dinamikus hangjai is! Tehát az alacsony frekvenciák kiszűrése a késleltetőből egy dinamikusabb, ütősebb mixet ad úgy, hogy közben megmarad a várt teremhangzás is. Figyeljük meg azt is, hogy mindehhez elég volt csak 200Hz-ig felvinni a vágási frekvenciát! Persze ne álljunk meg itt, próbáljunk ki ennél alacsonyabb és magasabb értékeket is, és teszteljük ezek hatását!

Első és második lépés beállításai

Speciális effektusok
A szűrők kiválóan alkalmasak különleges hanghatások előállítására, főként ha a jósági tényezőjüket (rezonancia értéküket) is változtatni tudjuk. Sok késleltető használja ezt a trükköt egy-egy érdekes hangzás létrehozásához. Ilyen pl. amikor a visszacsatolás által összeadódott jelszint egy idő után gerjedésbe vagy ön-oszcillációba fordul át.

Ha pedig a szűrők paramétereit modulálni vagy automatizálni is tudjuk, egészen természetfeletti effekteket állíthatunk elő. Sajnos azonban nem minden plugin rendelkezik erre alkalmas szűrőkkel, és ilyen a ReaDelay is. Az itt található szűrők rögzített meredekségűek, és elsősorban a nemkívánatos frekvenciák kiszűrése a feladatuk, nem pedig a sivító effektek létrehozása. Ettől függetlenül belőle is elő lehet csalni pár izgalmas hangzást!

Az imént tapasztalt sziszegő visszhangot felhasználhatjuk például egy nem túl természetes, de annál inkább érdekes effekt előállítására! Alkalmazzuk az eddig tanultakat és állítsuk be a delay-t úgy, hogy csak a magas frekvenciákat késleltesse, és mindezt úgy tegye, hogy a sztereó két oldalra "szálljanak" szét. Akinek nem megy önállóan, az lemásolhatja a mellékelt képekről!

Persze nem csak ezeket a frekvenciákat használhatjuk, legyünk kreatívak! Próbáljunk ki különböző kombinációkat, akár eltérő beállításokkal a két oldalra, így könnyen megtalálhatjuk azokat a hangzásokat, amiket szeretnénk megvalósítani.

Pl. ha a szűrőket LP 2000Hz, HP 1000Hz-re állítjuk be, az úgynevezett telefon, vagy rádió hangzást kapjuk. Ez is egy elég népszerű effekt!

Tipp:
Ha a szűrők csúszkáit lejátszás közben mozgatjuk, sokkal szemléletesebbé válik a hatásuk és nem utolsó sorban sokkal gyorsabban is találjuk meg a szükséges beállítást!

Ha mindezt mondjuk a 08_Fiddle sávra tesszük, szinte egy szintetizátorhoz hasonló hangzást hallhatunk, legalábbis a lecsengésben. Ugyanakkor a 07_Dobro sávon táskarádió hangzást ad, míg a 06_AcGtr sávon teljesen egy szalagos késleltetőhöz hasonlót hallhatunk. Kísérletezzünk egy kicsit a késleltetési idő és a visszacsatolás értékekkel is, hogy milyen hatásokat tudunk még elérni!

Abbey Road delay

"Abbey Road szűrő" beállítása

A zengetőkről szóló részben már olvashattunk az Abbey Road stúdióban alkalmazott EQ technikáról. Ők ezt elsősorban a rendelkezésükre álló technológia miatt voltak kénytelenek használni, ugyanis ezzel tudták megoldani azt, hogy a zengetés megfelelő minőségű maradjon. Persze nem csak zengetéskor, de késleltetéskor is eredményesen alkalmazhatjuk a 600 Hz alatti és 10000 Hz feletti frekvenciák vágását, amivel egy tisztább és érthetőbb hangzást kapunk.

Próbáljuk is ki! Használjuk az imént már megismert CLA Slap beállítást, de most a szűrőket állítsuk be az Abbey Road technikának megfelelően. Ha elindítjuk az éneket, tényleg egy tiszta, érthető hangzást hallhatunk, ami ráadásul nem mindenhonnan, hanem konkrétan csak a sztereó tér közepéről szól! Micsoda irányítottság! Hasonlítsuk össze a már megismert módszerrel a szűretlen beállítással! Bár az AR módszerrel a hangunk egy kicsit távolabbinak hangzik, ezzel együtt (hála ég!) elvesztettük a mosókonyhára emlékeztető zengést is, sőt a szövegérthetőség is sokat javult! Örülhetnek a fehérköpenyesek, minden sir very happy!

Analóg késleltetők hangzása

Az analóg hangtechnikában mint tudjuk, nem korlátlan az átviteli sávszélesség. Ez egyrészt az elektronikai alkatrészek fizikájából, másrészt a felhasznált adatrögzítő technológiák lehetőségeiből adódik. Vagyis egy analóg delay nem valószínű, hogy 0-tó végtelen Hz-ig képes megfelelő minőségben működni.

A legtöbb analóg eszköz általában 20-20000Hz közötti átviteli sávszélességgel rendelkezik, de ez jobbára csak a papírforma. A ma már vintage-nek számító stúdióberendezések sokkal inkább a 30-18000 Hz közé esnek. Vagyis ha régi analóg hangzást szeretnénk szimulálni, nem kell mást tenni, mint csökkenteni a késleltetőnk átviteli sávszélességét, mondjuk 50-6000 Hz közé (vagy ami a kívánt hangzást adja). Ezt egyszerűen megoldhatjuk szűrőink segítségével.

1000 Hz-es szinusz hullám ReaDelay-ben 6 bit-re vágva
Jól láthatóak a létrejövő felharmonikusok
és a hullámforma torzulása is!

Bit csökkentés alkalmazása
A sávszűrés mellett egy további érdekes megoldást is találhatunk a ReaDelay-ben, ez pedig az átviteli bitmélység csökkentése (tévesen Resolution-nak elkeresztelve). Ezzel egyfajta torzítást adhatunk a késleltetésünkhöz, ami szintén az analóg delay eszközök sajátosságát hivatott utánozni.

A torzításkor természetesen nem a hangzás rombolása az elsődleges célunk, hanem annak izgalmasabbá tétele, pl. felharmonikusok hozzáadásával. Hogy hogyan keletkeznek felharmonikusok a torzítás közben, arról részletesen olvashatunk a Clipperekről szóló részben.

Állítsuk be a CLA slap delay-t szűrés nélkül, és csökkentsük a bitszámot 8-ra. Indítsuk el a lejátszást és hasonlítsuk össze a sima CLA beállítással! Mit hallunk? Ha nagyon figyelünk, azt tapasztalhatjuk, hogy a 8 bit-re csökkentett késleltetésünk egy picit tisztábban szól, mintha egy felüláteresztő szűrőt alkalmaztunk volna, de hát ezt nem tettük meg! Akkor mégis hogy lehet mindez? Nos mint az az ábrán is látszik, a bitcsonkolás miatt létrejött torzítás felharmonikusokat adott a hanghoz, vagyis az alapfrekvenciák egész számú többszörösét. Ettől halljuk az éneket tisztábbnak, hiszen magasabb oktávban lévő frekvenciák adódnak hozzá. A zenével együtt lejátszva én sokkal térbelibbnek is hallom, bár ezzel együtt hátrébb is került a mixben.

Figyeljük meg, hogy SOLO-ban hallgatva az éneket mi történik, ha tovább csökkentjük a bitszámot. Bizony 7 bitnél már hallhatóvá válik egy zaj (kvantálási zaj), ami csak az éneket önmagában hallgatva 6 bitnél és alatta már szinte zavaró, bár különleges effektnek nem rossz!

A bitvágás példában használt beállítások

Tipp:
Hasonló jelenség történik akkor is, amikor a 32 vagy 24 bites audió fájlunkat egyszerű bitvágással 16 bites CD vagy mp3 fájl-á konvertáljuk! Bár magasabb jelszinteken nem ilyen szembetűnő a jelenség, az alacsony jelszinteknél egészen jól hallható, ha megfelelő erősségre hangosítjuk őket. Ezért nagyon fontos a dither használata, amiről majd egy későbbi részben olvashatunk részletesen!

Érdekes módon ez a fajta torzítás 6 bittől kezdődően előrébb hozza az éneket a torzítatlan változathoz képest, és eközben a kialakult torzítást és zajt nem hallani, hiszen azt elnyomja a zene. Ez persze szintén nem csoda, hiszen mint tudjuk a felharmonikusok segítenek agyunknak megtalálni egy-egy hangot, és ha ezekből sok van, sokkal könnyebben találja meg, ezért "jobban hallja" azt. Minderről egyszerűen megbizonyosodhatunk, ha a már ismert módszerrel összehasonlítjuk a bitcsökkentett és a csökkentés nélküli változatokat!

Tipp:
A bitcsonkolás hatását nem csak audió (hallás), de vizuális (látás) úton is tanulmányozhatjuk, pl. előállíthatjuk saját magunknak is az itt látható hullámforma és spektrumanalizáló ábrát.
Ehhez hozzunk létre egy sávot, és helyezzük el rajta egymást követő insert pontokra ezeket a plugineket:
1. Hullámforma generátor (tone generator) 1000 Hz szinusz hullámmal, amit érdemes bekapcsolni, ha látni és hallani is akarunk valamit!
2. ReaDelay 0 ms késleltetés, 0dB erősítés mindenhol, DRY mínusz végtelenre teljesen lehúzva, bitcsökkentés a kívánt értékre állítva. Próbáljunk ki minél több értéket, mikor mennyire torzul a jel!
3. Meldaproduction MAnalyzer (ha szükséges, állítsuk be a színeket, ehhez a használati utasítás nyújt segítséget)
4. Meldaproduction MOscilloscope (mindkét plugin ingyenesen letölthető az MFreeFxBundle-ben!)

Lépés meghallgatása
A ReaDelay tartalmaz egy nagyon hasznos funkciót, amivel megkönnyíthetjük az egyes paraméterek beállítást! Ez pedig a "Solo active tap" nevű kis engedélyező doboz. Ha ezt becsekkeljük, csak az adott lépés hangját halljuk. Ez jól jöhet a szűrők, vagy a bitcsökkentés beállításához, de akkor is, ha valamiért elveszünk a beállításokban. Ilyenkor ezzel a funkcióval könnyen tudjuk ellenőrizni, hogy az adott lépés mit is csinál valójában. Ne feledjük, hogy a ReaDelay-ben gyakorlatilag végtelen számú lépést hozhatunk létre, és ha ennek közelében vagyunk -vagy mondjuk van már vagy 10 db-, akkor sokszor nem egyszerű fejben tartani, hogy melyikkel mi is volt a szándékunk.

Moduláció

Szinusz hullám előállítása

A moduláció a hangtechnikában általában azt jelenti, hogy egy bizonyos értéket folyamatosan változtatunk egy meghatározott logika (függvény) szerint. A legtipikusabb moduláció a szinusz hullám alkalmazása, ami gyakorlatilag a körmozgás függvényének felel meg. Ha ezt a folyamatosan változó és ismétlődő értéket hozzáadjuk egy alapértékhez, az előbb utóbb visszatér kiinduló állapotába, majd újból elkezdődik a folyamat. Vagyis egy ciklikusságot, körforgást ad. Természetesen nem csak szinusz hullámot használhatunk modulátornak, hanem gyakorlatilag bármilyet, sőt akár nem ciklikusan változó értékeket is, pl. egy másik hangforrás jelét.

A moduláció segítségével a késleltetés paramétereit automatikusan változtathatjuk, ezáltal egy "mozgó", vagyis nem statikus (álló) hangzást kapunk. Mondhatjuk úgy is, hogy élőbb, élettel teltebb lesz tőle a mixünk.

A leginkább használt modulációs eszköz az alacsony frekvenciás oszcillátor, angolul rövidítve LFO. A moduláció értékét általában Hz-ben, vagy zenei egységekben adjuk meg, emellett különböző hullámformák használata esetén (pl. szinusz, háromszög, négyszög, fehér zaj, stb.) a hullámforma amplitúdóját is beállíthatjuk, ezzel megadva, hogy milyen mértékben változtassa meg az alapértéket.

Ha pl. az egyes lépések panorámáját moduláljuk, egészen érdekes sztereó hatásokat érhetünk el! De ne felejtsük el azt sem, hogy DAW-ban minden plugin paramétert manuálisan is automatizálhatunk, kvázi megrajzoljuk az egyes csúszkák mozgását, vagy felvesszük azokat. Ezzel a modulációnál is jobb megoldást kapunk, hiszen itt tényleg 100%-ig olyan hangzást tudunk kialakítani ami tökéletesen illeszkedik a mix adott részeihez.

Sajnos a ReaDelay plugin nem tartalmaz beépített modulációs lehetőséget, mert ez a késleltető a Reaper DAW-ba integrált plugin, amit egyébként VST pluginként más DAW-ban is futtathatunk.

A Reaper-ben beépített modulációs lehetőségeket adhatunk minden plugin minden paraméteréhez, így a ReaDelay-hez is, de csak akkor, ha ilyen munkaállomást használunk. Mivel biztos hogy nem minden olvasó használ Reaper-t, és jó lenne már egy újabb plugint is megismerni, így most befejeztük a ReaDelay-el való barátkozást és a következő részben áttérünk egy másik nagyszerű ingyenes pluginre!

A következő részben elkezdjük a szalagos késleltetők részletes megismerését, természetesen egy ingyenes, de kiváló minőségű plugin segítségével. Megtudjuk, hogy mire jó a moduláció és remélhetőleg megtaláljuk majd a választ arra a kérdésre is, hogy miért olyan népszerűek ezek az eszközök még a pluginek korában is.

Addig is mindenkinek eredményes keverést kívánok!

A következő részhez katt ide...

Felhasznált irodalom:
http://www.soundonsound.com/techniques/creating-using-custom-delay-effects