A sorozat előző részében megismertük a zengetés tonalitásának alapjait, hogy mi mire használható és miért. A mai részben már nem csak az elmélettel, de a gyakorlattal is foglalkozunk majd, elsőként a zengetés közben kialakuló interferenciák hangzásra gyakorolt hatását ismerhetjük meg, majd ezt követően a zengetőkbe épített csillapítás paramétert. Ha egy létező helyiségben megszólal egy hang, a legtöbbször ezzel együtt a falakról visszaverődő hanghullámok is kialakulnak. Ezeket alapvetően a helyiség mérete, a benne található tárgyak és a falak anyaga határozza meg. A kemény falak hosszabb lecsengést és szélesebb spektrumú frekvenciamenetet adnak, mint a puhák. Mindez már önmagában is nagy hatással van a kialakuló hangzásra, hiszen erősen befolyásolja a lecsengési időt (RT60), sőt azt is, hogy ez a különböző frekvenciákon hogyan változik. Azonban a visszaverődésekből kialakuló hanghullámok nem szűnnek meg miután egyszer már hallottuk őket, hanem továbbhaladnak és találkoznak. Eközben persze hatással vannak egymásra, ezt nevezzük interferenciának.
Ha pl. két azonos hullámhosszú, amplitúdójú, de ellenkező fázisú hullám találkozik, akkor ezek kioltják egymást, ilyenkor nem keletkezik hallható hang. Természetesen ez nagyon ritkán fordul elő, leginkább állóhullámok esetében a falak távolságából adódó frekvencián, és általában a helyiség középpontjában. Sokkal valószínűbb, hogy a hullámok csak bizonyos frekvenciákat oltanak- vagy emelnek ki, és azokat nem teljes mértékben, csak kisebb százalékban. Ezt mi úgy érzékeljük, hogy egy hangforrás (vagy a hallgató) mozgatása esetén a terem bizonyos részein más hangzást kapunk, mint más részeknél. Ezt a jelenséget nagyon jól használhatjuk a hangzásunk megváltoztatására, elsősorban javítására, azon belül is a tonalitás módosítására.
Hangzás javítás, interferencia hatása a tonalitásra
A Valhalla VintageVerb pluginben nagyon jól hallható a visszaverődések között kialakuló interferencia által létrehozott hangtónus változás hatása, amikor pl. dob hangok zengetése közben a terem alakját és/vagy méretét változtatjuk. Ezt a SHAPE Size és Attack paraméterekkel tehetjük meg. Ha minden más paramétert változatlanul hagyunk, és csak ezt a kettőt módosítjuk, már óriási különbségeket tapasztalhatunk az egyes értékek által létrehozott hangzásban! Bár a konkrét színezésről majd csak később esik szó, ezt a hangkép módosulást is nevezhetjük színezésnek.
Folytassuk az előző részben használt példa projektet. A már meglévő zengető csatornáról töröljünk minden eddigi plugint, és helyezzünk el rajta egy Valhalla VintageVerb-et! Állítsuk be a kicsit lejjebb látható képnek megfelelően, és küldjük rá csak a dob hangokat (01_Kick-től 04_Overheads-ig) 0dB Send jelszinttel, valamint kapcsoljuk őket SOLO módba, így csak a dobokat és azok zengetését kell hallanunk. A Párhuzamos kompressziót (NY Bus) és a maszter csatornán lévő plugineket kapcsoljuk ki! (Akinek mindez teljesen érthetetlenül hangzik, a folytatás előtt ide kattintva olvassa el a sorozat előző részeit!)
Mint azt már az alapparaméterek részben megtanultuk, a Size paraméter a virtuális helyiségünk méretét adja meg. Ez azonban -mint ahogy onnan már tudjuk-, egyben a kialakuló interferenciákat is erősen meghatározza. Ha tehát a zengetőt nem csak a térbeliség -vagy mondjuk inkább úgy, hogy elsősorban nem a térbeliség megteremtésére-, hanem a tonális javítás (hangzás javítás) elvégzésére használjuk, akkor vegyük figyelembe a következőkben tapasztalható hatásokat!
Indítsuk el a lejátszást (célszerűen egy rövid ismétlésen, mert amúgy a példa szerinti dob hangzása erősen változó) és kezdjük lassan emelni a Size értékét. Figyeljük meg, hogy eközben hogyan változik elsősorban a lábdob és a pergődob hangzása! Már 3,5% értéknél szinte egy teljesen új lábdobhangot hallunk, ehhez képest 7%-nál pedig a pergődob lecsengése változik meg. 14%-nál elvékonyodik a hangzás, 28%-nál ismét telt és vastag lesz. Szinte folyamatosan hallható valamiféle változás amíg el nem érjük a 100%-ot.
Az Attack paraméterről majd a térbeliség részben olvashatunk részletesen, most inkább csak magára a tonalitásra, vagyis a visszaverődések közben keletkező interferenciákra történő hatását figyeljük meg! Ehhez elsőként állítsuk vissza a Size-ot 0%-ra, majd emeljük az Attack értékét szépen lassan. Ha azt mondjuk, hogy a Size elsősorban a lábdobot változtatta meg, akkor mondhatjuk azt is, hogy az Attack inkább a pergőre van hatással. Legalábbis egy bizonyos értékig.
Sajnos a Size és az Attack paraméter által létrejött hatás nem független egymástól, így a kialakuló hangzást ezek együttes beállításával tudjuk igazán eredményesen meghatározni. Tudom, hogy ez hosszas folyamat, de a próbálgatás közben akár jól is érezhetjük magunkat, és a legtöbben ezért csináljuk ezt! A legjobb tippem az, hogy ha egy kialakult kombináció kifejezetten tetszik, azt jegyezzük meg, vagy mentsük el prezet formájában, így a későbbiekben könnyebben visszahívható. Tipp: A kisméretű helyiségekben (a közeli falak miatt) általában sokkal színezettebb lesz a hangzás, mint a nagyméretűek esetében.
Tipp:
A hangzásmódosítás "csúcsát" közelíthetjük meg, ha a fenti beállításokat használva az algorimust Dirty Plate-re cseréljük! Miután befejeztük ennek próbálgatását, a továbbiakhoz ne felejtsük el a VVV-et visszaállítani a képnek megfelelően!
Természetesen a fenti hangzásjavító beavatkozásokat a példától eltérően nem csak busz alkalmazásban tehetjük meg, hanem az egyes sávokon insert-ként is. Sőt, valójában talán ez a jobb megoldás, hiszen mint láthattuk és hallhattuk, a különböző beállítások másként hatnak a különböző hangokra. Ha például csak a lábdob hangzását kell változtatni és erre a zengetőt találjuk a legjobb megoldásnak, helyezzük el a plugint a lábdob csatornáján, és használjuk insert módban. Ha emellett a pergőt is javítani akarjuk, akkor arra nagy valószínűséggel amúgy is más beállítást kéne használni, tehát helyezzünk el egy újabb zengetőt a pergődob csatornájára a neki megfelelő beállításokkal. Ha végeztünk a javítással, a dobsávokat tovább küldhetjük egy közös zengetőre, amivel immár nem a tonális hangzásjavítást, hanem a térbeliség megteremtését valósítjuk meg! Ne feledjük, hogy ez a technika nem csak dobokon, hanem minden más hangszeren és éneken is működik!
Tipp:
Ha sok sávon kell insert zengetőt alkalmazni, akkor ez hamar felemésztheti a rendelkezésünkre álló CPU teljesítményt. Ilyenkor talán az egyetlen lehetőségünk, ha az adott sávokat fagyasztjuk (freeze) vagy rendereljük. A jobb anyagi helyzetben lévők vásárolhatnak erősebb CPU-t is.
Mint már tudjuk, a zengetés jellegét erősen befolyásolja a sűrűség értéke is, hiszen ezzel határozzuk meg, hogy "mennyi" visszaverődés alakuljon ki. Ne hagyjuk hát ki ezt sem a tonalitás beállításából! Ehhez a VVV-ben a DIFF Early és Late paramétereket használhatjuk. Ha alacsony értékeket állítunk be, akkor kevesebb, egymással nem összefüggőnek hallható visszaverődés alakul ki, ezzel közelebb kerülünk a késleltető-szerű hangzáshoz, mint a magasabb értékek esetén összemosódó visszaverődések által adott zengető hatás. Próbáljuk hát ki, milyen változást eredményez, ha azonos Size és Attack érték mellett ezeket változtatjuk! Bár nagyobbrészt a térbeliségre gyakorol hatást, a Plate és Hall típusú algoritmusok esetén a hangzást is befolyásolja, és nem is kicsit!
A visszaverődések közben -mint láthattuk és hallhattuk-, az interferenciák által létrejövő szűrések jelentősen befolyásolhatják a létrejövő hangzást, azonban nem ez az egyetlen lehetőségünk a zengetés (és ezáltal a teljes hangzás) tonalitásának kialakítására!
Visszaverő felületek hatása a zengésre
Már tudjuk, hogy milyen hatással vannak a visszaverődő hanghullámok által okozott interferenciák a kialakuló hangzásra, de még nem foglalkoztunk azzal, hogy ezek a visszaverődések milyenek, egészen pontosan, hogy hogyan alakulnak ki.
Könnyen belátható, hogy a keményebb felületekről több hanghullám képes visszaverődni, mint egy puhábbról, hiszen a levegő részecskéi (akárcsak egy üveggolyó) jobban "visszapattannak" róla. Ez azonban csak egy része a visszaverődések kialakulásának, ugyanis a különböző hullámhosszúságú hangok különböző mértékben nyelődnek el a felület tulajdonságainak függvényében. Ezt egyszerűbben úgy mondhatjuk, hogy egy adott anyagú és tömegű fal esetében a különböző frekvenciájú hangok különböző módon verődnek vissza. Ehhez még hozzájön a falak között található közeg csillapító hatása is, de ezt mi normál körülmények között elhanyagolgatjuk, így elég ha annyit tudunk amit már az előző részekben is olvashattunk. 16kHz felett a levegő ellenállása miatt gyakorlatilag nincsen zengetés, és ugyanezen okból kifolyólag a magas frekvenciák lecsengési ideje rövidebb mint az alacsonyaké.
Tehát elmondható, hogy egy valódi helyiségben kialakuló hangzásra erős hatást gyakorol a falak anyaga, azok egymáshoz viszonyított helyzete, és a levegő sűrűsége, ugyanis ezek határozzák meg a kialakuló visszaverődéseket és azok fennmaradásának időtartamát, vagyis a csillapítást.
A mesterséges zengetés tonalitásának meghatározására alapvetően két módszert használhatunk. A csillapítást és a szűrést (EQ). Ha a zengetés természetes működése szerint közelítjük meg a valódi helyiségek akusztikájának szimulálását, akkor a csillapítást, vagyis a különböző frekvenciatartományokban bekövetkező lecsengési idő változásokat kell elsőként figyelembe venni, már csak azért is, mert ez a jelenség minden valóságos helyiségben megtalálható, ellentétben az ekvalizer használatával, ami viszont -normál esetben- egyik létező helyiségben sem fordul elő. Bár az EQ hatása sokkal hamarabb, gyorsabban hallható, a lecsengés időtartamának változtatása sokkal jobban meghatározza a zengetés karakterét.
A Valhalla VintageVerb pluginben nagyon jól hallható a visszaverődések között kialakuló interferencia által létrehozott hangtónus változás hatása, amikor pl. dob hangok zengetése közben a terem alakját és/vagy méretét változtatjuk. Ezt a SHAPE Size és Attack paraméterekkel tehetjük meg. Ha minden más paramétert változatlanul hagyunk, és csak ezt a kettőt módosítjuk, már óriási különbségeket tapasztalhatunk az egyes értékek által létrehozott hangzásban! Bár a konkrét színezésről majd csak később esik szó, ezt a hangkép módosulást is nevezhetjük színezésnek.
 |
| Csak a dobsávok zengetése |
Mint azt már az alapparaméterek részben megtanultuk, a Size paraméter a virtuális helyiségünk méretét adja meg. Ez azonban -mint ahogy onnan már tudjuk-, egyben a kialakuló interferenciákat is erősen meghatározza. Ha tehát a zengetőt nem csak a térbeliség -vagy mondjuk inkább úgy, hogy elsősorban nem a térbeliség megteremtésére-, hanem a tonális javítás (hangzás javítás) elvégzésére használjuk, akkor vegyük figyelembe a következőkben tapasztalható hatásokat!
Indítsuk el a lejátszást (célszerűen egy rövid ismétlésen, mert amúgy a példa szerinti dob hangzása erősen változó) és kezdjük lassan emelni a Size értékét. Figyeljük meg, hogy eközben hogyan változik elsősorban a lábdob és a pergődob hangzása! Már 3,5% értéknél szinte egy teljesen új lábdobhangot hallunk, ehhez képest 7%-nál pedig a pergődob lecsengése változik meg. 14%-nál elvékonyodik a hangzás, 28%-nál ismét telt és vastag lesz. Szinte folyamatosan hallható valamiféle változás amíg el nem érjük a 100%-ot.
Az Attack paraméterről majd a térbeliség részben olvashatunk részletesen, most inkább csak magára a tonalitásra, vagyis a visszaverődések közben keletkező interferenciákra történő hatását figyeljük meg! Ehhez elsőként állítsuk vissza a Size-ot 0%-ra, majd emeljük az Attack értékét szépen lassan. Ha azt mondjuk, hogy a Size elsősorban a lábdobot változtatta meg, akkor mondhatjuk azt is, hogy az Attack inkább a pergőre van hatással. Legalábbis egy bizonyos értékig.
 |
| Interferencia próba alap beállításai. A képre kattintva kinagyítható. |
Tipp:
A hangzásmódosítás "csúcsát" közelíthetjük meg, ha a fenti beállításokat használva az algorimust Dirty Plate-re cseréljük! Miután befejeztük ennek próbálgatását, a továbbiakhoz ne felejtsük el a VVV-et visszaállítani a képnek megfelelően!
Természetesen a fenti hangzásjavító beavatkozásokat a példától eltérően nem csak busz alkalmazásban tehetjük meg, hanem az egyes sávokon insert-ként is. Sőt, valójában talán ez a jobb megoldás, hiszen mint láthattuk és hallhattuk, a különböző beállítások másként hatnak a különböző hangokra. Ha például csak a lábdob hangzását kell változtatni és erre a zengetőt találjuk a legjobb megoldásnak, helyezzük el a plugint a lábdob csatornáján, és használjuk insert módban. Ha emellett a pergőt is javítani akarjuk, akkor arra nagy valószínűséggel amúgy is más beállítást kéne használni, tehát helyezzünk el egy újabb zengetőt a pergődob csatornájára a neki megfelelő beállításokkal. Ha végeztünk a javítással, a dobsávokat tovább küldhetjük egy közös zengetőre, amivel immár nem a tonális hangzásjavítást, hanem a térbeliség megteremtését valósítjuk meg! Ne feledjük, hogy ez a technika nem csak dobokon, hanem minden más hangszeren és éneken is működik!
Tipp:Ha sok sávon kell insert zengetőt alkalmazni, akkor ez hamar felemésztheti a rendelkezésünkre álló CPU teljesítményt. Ilyenkor talán az egyetlen lehetőségünk, ha az adott sávokat fagyasztjuk (freeze) vagy rendereljük. A jobb anyagi helyzetben lévők vásárolhatnak erősebb CPU-t is.
Mint már tudjuk, a zengetés jellegét erősen befolyásolja a sűrűség értéke is, hiszen ezzel határozzuk meg, hogy "mennyi" visszaverődés alakuljon ki. Ne hagyjuk hát ki ezt sem a tonalitás beállításából! Ehhez a VVV-ben a DIFF Early és Late paramétereket használhatjuk. Ha alacsony értékeket állítunk be, akkor kevesebb, egymással nem összefüggőnek hallható visszaverődés alakul ki, ezzel közelebb kerülünk a késleltető-szerű hangzáshoz, mint a magasabb értékek esetén összemosódó visszaverődések által adott zengető hatás. Próbáljuk hát ki, milyen változást eredményez, ha azonos Size és Attack érték mellett ezeket változtatjuk! Bár nagyobbrészt a térbeliségre gyakorol hatást, a Plate és Hall típusú algoritmusok esetén a hangzást is befolyásolja, és nem is kicsit!
A visszaverődések közben -mint láthattuk és hallhattuk-, az interferenciák által létrejövő szűrések jelentősen befolyásolhatják a létrejövő hangzást, azonban nem ez az egyetlen lehetőségünk a zengetés (és ezáltal a teljes hangzás) tonalitásának kialakítására!
Visszaverő felületek hatása a zengésre
Már tudjuk, hogy milyen hatással vannak a visszaverődő hanghullámok által okozott interferenciák a kialakuló hangzásra, de még nem foglalkoztunk azzal, hogy ezek a visszaverődések milyenek, egészen pontosan, hogy hogyan alakulnak ki.
Tehát elmondható, hogy egy valódi helyiségben kialakuló hangzásra erős hatást gyakorol a falak anyaga, azok egymáshoz viszonyított helyzete, és a levegő sűrűsége, ugyanis ezek határozzák meg a kialakuló visszaverődéseket és azok fennmaradásának időtartamát, vagyis a csillapítást.
A mesterséges zengetés tonalitásának meghatározására alapvetően két módszert használhatunk. A csillapítást és a szűrést (EQ). Ha a zengetés természetes működése szerint közelítjük meg a valódi helyiségek akusztikájának szimulálását, akkor a csillapítást, vagyis a különböző frekvenciatartományokban bekövetkező lecsengési idő változásokat kell elsőként figyelembe venni, már csak azért is, mert ez a jelenség minden valóságos helyiségben megtalálható, ellentétben az ekvalizer használatával, ami viszont -normál esetben- egyik létező helyiségben sem fordul elő. Bár az EQ hatása sokkal hamarabb, gyorsabban hallható, a lecsengés időtartamának változtatása sokkal jobban meghatározza a zengetés karakterét.
Csillapítás (dampening, damping)
 |
| Valhalla VintageVerb csillapítási paraméterek |
A hang levegőben (gázban) történő mozgása közben a részecskék a súrlódás miatt energiát veszítenek, ahogy a hanghullám halad a térben. Azonos távolság mellett a magas hangok több energiát veszítenek mint a mélyek, mert a magasabb frekvencia miatt a részecskék több utat tesznek meg. A keményebb falak több visszaverődést állítanak elő mint a puhábbak, és sokkal szélesebb frekvenciasávban. Ebből kifolyólag egy természetes zengés (visszhang) frekvencia-karakterisztikája soha nem lineáris!
Tipp:
A legjobb koncerttermekben az alacsony frekvenciák lecsengési ideje általában másfélszer hosszabb, mint a magasabb frekvenciáké. Ennek köszönhetően jelentősen növekszik az akusztikai térérzet, vagyis úgy érezzük, mintha egy sokkal nagyobb helyiségben lennénk.
Ezt a jelenséget a jobb zengetőkben a különböző frekvenciák lecsengési idejének eltérő értékeivel tudjuk modellezni. Erre a csillapítás paramétert használhatjuk, amit legtöbbször DAMPING vagy DAMPENING néven találunk meg, és gyakorlatilag a virtuális helyiségünk falainak (és a közöttük lévő gáznak) az anyagát jelképezi.
 |
| Waves H-Reverb csillapítás beállítása |
Mint már tudjuk, a lecsengési idő (Decay) paraméterrel a középfrekvenciák lecsengési idejét állítjuk be, így a csillapításkor az ennél alacsonyabb és magasabb frekvenciák lecsengési idejét ehhez a decay értékhez képest módosítjuk. A mellékelt ábrán a Waves H-Reverb plugin zengető csillapítási paramétereit láthatjuk. A legtöbbször (mint itt is) két sarokfrekvenciával választjuk ki az alacsony és a magas tartományt, és a lecsengési idő módosítása az ezek alatt illetve felett lévő frekvenciákra vonatkozik. A módosítás egy arányszám megadásával történik, ezt a legtöbbször Ratio-nak jelölik. Az 1.00 érték 1:1-et, azaz azonos értéket jelent, az 1-nél kisebb számok gyorsabb, a nagyobbak pedig lassabb lecsengést adnak az adott frekvenciasávban. Vagyis a fenti ábrán lévő beállítás esetében az 1000 Hz alatti frekvenciák 5%-al hosszabb idő alatt, a 3200Hz felettiek pedig 25%-al kevesebb idő alatt fognak lecsengeni, mint a beállított decay idő (az eredeti idő 105 és 75%-a).
 |
| Csillapítás beállítási lehetősége OrilRiver-ben |
A ValhallaVintageVerb-ben egy elég érdekes megoldást épített be a fejlesztő a csillapítást beállító paramétereknél. Az alacsony frekvenciákra a megszokott sarokfrekvencia és arány értéket találjuk, a magasakra viszont egy shelf típusú szűrőt. Itt tehát a magas frekvenciák elnevezésű részre konkrét arányt nem tudunk megadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnánk szinte minden zengetési feladatot elvégezni vele, ha nem alkalmaznunk egy kis trükköt!
A már létrehozott zengető csatornáról töröljünk minden eddigi plugint, és helyezzünk el rajta egy Valhalla VintageVerb-et! Állítsuk be a fenti képen látható módon, majd küldjük rá az ének sávot 0dB Send jelszinttel. Némítsuk le a NY bus csatornánkat, és kapcsoljuk ki a busz kompresszort a maszter csatornán. Kapcsoljuk az éneket és a zengetőt SOLO módba (csak őket halljuk) és indítsuk el a lejátszást.
Csillapítás a magas frekvenciákon
Elsőként nézzük a magasfrekvencia-tartományt! Mint látható, a VVV csillapítása most lineárisan van beállítva, azaz nem történik sem emelés, sem vágás (HighShelf 0dB, BassMult 1.00X). Ilyenkor a lecsengési idő minden frekvencián azonos a Decay értékével (legalábbis a használt algoritmus keretein belül).
 |
| Shelf szűrő különböző meredekségei |
Ahogy tovább csökkentjük a frekvenciát, egyre kevesebb magas kerül zengetésre, illetve ezt így halljuk, de valójában egyre több magas frekvenciának csökken a lecsengési ideje. Ez azt eredményezi, hogy a zengés kezd eltompulni, már nem hallani annyira szélesnek és tisztának az éneket, ezzel együtt kezd a fantomközépen egyre erősebben fókuszba kerülni. Talán most már értjük, mi is az a kontraszt! A tompább zengetésből kiemelkedik az élesebb (tisztábbnak ható) forrás sáv. 2000 Hz körül szinte már csak középről halljuk, de eközben mégsem veszik el a térbeliség! Ezt egyszerűen ellenőrizhetjük, ha némítjuk a zengető visszatérő csatornáját (MUTE).
200 Hz alatti értékek esetében szinte teljesen meg is szűnik a zengetés, ami nem is csoda, hiszen itt már nem sok hang maradt az énekből. Hogy mi a jó beállítás, az az adott körülményektől függ! Tartsuk szem előtt (vagyis fül előtt) az eddig tanultakat, törekedjünk egy természetes hangzás elérésére, de elsősorban a többi sávval történő egyensúlyba kerülésre.
Folytassuk most a próbát a dobokon! Ez már csak azért is jó ötlet, mert a dobkészlet sokféle hullámformát és széles frekvenciatartományt használ az alacsonytól a magasig, így sokkal jobban érzékeljük rajta a szűrés változásának hatását és a megváltozott tonalitást. Ehhez töröljük a SOLO módot az ének sávról, és kapcsoljuk be a dob sávokon (01_Kick-től 04_Overheads-ig), valamint küldjük mind a négyet 0dB send jelszinttel a zengető csatornánkra. (lásd a mellékelt képen)
Kezdjük itt is a magas tartománnyal, először játsszuk végig az éneknél végzett folyamatot! Induljunk 20000 Hz-től lefelé és figyeljük a hangzás változását, miközben a szűrő meredeksége -24dB-en áll. Ha elindítjuk a lejátszást, azonnal egy sokkal tisztább, élesebb és szélesebb hangzást tapasztalunk, mint zengető nélkül! Ez elsősorban a pergődobnak és a cintányéroknak tesz jót.Hasonlítsuk össze a zengetett és a száraz hangzást a zengető visszatérő csatornájának némításával (MUTE)! Ha nem figyeljük a hangzásbeli javulást, akkor is óriási a különbség, zengető nélkül már nem is tűnik annyira élőnek a dob. Nagyjából erre gondoltam, amikor arról volt szó, hogy az akusztikus hangszerek hangját gyerekkorunkban megtanuljuk, és ha nem ezt a jól ismert hangot halljuk, nem érezzük valódinak. A példa szerinti dob esetében ez egy kicsit fordítva működik, ugyanis zengetés nélkül is valódinak hat, viszont zengetve megjön az a tipikus "aha" érzés...
Folytassuk most amit elkezdtünk, vagyis csökkentsük tovább a szűrő frekvenciáját. Jól hallható az éneknél már megismert egyre szűkülő terem érzete, ugyanakkor egy újabb dolgot is tapasztalhatunk, mégpedig a falak anyagának változását. Minél alacsonyabbra állítjuk a frekvenciát, annál kevésbé tűnik keménynek a virtuális helyiségünk fala, annál inkább puha falú helyiségben érezzük magunkat.
Figyeljünk meg eközben egy másik fontos jelenséget is, amiről volt már szó a korai visszaverődések részben is! Az egyes frekvenciák lecsengési idejének változásával együtt változik a dobok hangzása is! Pl. 800Hz-re állítva a pergődob sokkal testesebb, mélyebb hangzást ad, 6000Hz-re állított szűrővel pedig sokkal tisztábban, élesebben szól, miközben a lecsengése is hosszabban hallható. Ezt kipróbálhatjuk és felhasználhatjuk olyan módon is, ha pl. csak a pergődobot zengetjük ezzel a beállítással, a többi sávot pedig egy másik zengető csatornára küldjük. Ilyen esetben kis túlzással olyan pergőhangot keverhetünk ki magunknak, amilyet csak szeretnénk. Vagyis -hogy hűek legyünk a keverés alapelvéhez- olyat, ami a legjobban illik a mixbe!
Hogy megismerjük a szűrő meredekség változtatásának hatását, térjünk most vissza az összes dobsáv zengetéséhez! Állítsuk be a szűrő középfrekvenciáját 1000Hz-re és kezdjük el csökkenteni a meredekséget 0dB-ről egészen -24dB-ig. Amint hallhatjuk, az előző próbában tapasztalthoz hasonló hatás jelentkezik, mint amikor a frekvenciát csökkentettük. Vagyis a falak kezdenek szűkebbek és puhábbak lenni, ugyanakkor a beállított frekvencia alatt nem "tűnnek el". Ezzel tehát finomíthatjuk a szükséges hangzást, ha úgy tetszik megtalálhatjuk a szükséges egyensúlyt a csillapításmentes és a csillapított között.
Ha esetleg kíváncsiak vagyunk rá, vagy ellenőrizni szeretnénk, hogy milyen frekvenciák is vannak a forrássávban, akkor ezt egyszerűen megtehetjük egy aluláteresztő szűrővel. Helyezzük el átmenetileg a kérdéses sávra a többi plugin után és pásztázzunk végig vele a frekvenciákon. Természetesen nem csak alul-, hanem felül-, és sáváteresztő szűrőt is használhatunk. Ajánlom az ingyenes Meldaproduction-MEqualizer plugint (lásd a mellékelt képen)!Tipp:
A legtöbb zengető szobában (echo chamber, vagy chamber) a magas frekvenciák lecsengési ideje 2000 Hz felett meredeken zuhanni kezd és 10000 Hz felett már soha nem több, mint 1,25 Sec. Ezt egyszerűen beállíthatjuk a VVV-ben is! HighFreq=kb. 4000 Hz, HighShelf=-18-24dB.
A VVV zengetőben nem tudjuk a magas frekvenciák lecsengési idejét növelni, csak csökkenteni, hiszen itt nem arányt, hanem egy vágási frekvenciát adunk meg. Azonban ha egy kicsit tovább olvasunk, találhatunk egy trükköt ennek a problémának a megoldására! Ugyanis ha megfigyeljük, a magas frekvenciához tartozó középfrekvenciát egészen 100 Hz-ig tudjuk csökkenteni (aminek szerintem semmi értelme), és ezzel együtt az alacsony frekvenciáét pedig 10000Hz-ig növelni. Tehát itt egyáltalában nem az általánosan használt alacsony és magas frekvenciákról van szó, sokkal inkább két frekvenciasávról, amit kis túlzással élve szabadon választhatunk meg!
Csillapítás az alacsony frekvenciákon
A beállított frekvencia alatt nem csak csökkenteni tudjuk a lecsengés idejét, hanem növelni is, ha az arányt 1 fölé állítjuk be. Ezzel alapvetően a valóságban is létező helyiségek hosszabb alacsonyfrekvenciás lecsengési idejét szimulálhatjuk. Ezt a neve alapján is egyszerűen beazonosítható BassFreq és BassMult paraméterekkel tehetjük meg. Az előbbi gondolom értelemszerű mindenkinek, a módosított lecsengési idejű frekvenciák kezdetét jelző középfrekvenciát állítja be, az ennél alacsonyabb frekvenciákon jön létre a csillapítás. A második (BassMult) pedig ezeknek a frekvenciáknak a lecsengési idő szorzóját adja meg, vagyis 1 feletti érték növeli, 1 alatti csökkenti a lecsengés idejét.
A BassFreq elnevezés azonban ne tévesszen meg senkit, ugyanis mint láthatjuk, ezt egész magasra is állíthatjuk! Ha mondjuk 5-8000Hz közé tekerjük, akkor máris elérhetjük, hogy ne az alacsony, hanem a magas frekvenciák lecsengési ideje növekedjen! Ilyenkor figyeljünk rá, hogy a HighShelf 0dB-en álljon!
 |
| Kemény falakat szimuláló csillapítás értékek |
Ennek ellentéte, amikor a magas hangok lecsengési ideje kevesebb mint a mélyeké. Ez olyan hatást kelt, mintha a falak puhák lennének. Ilyenkor egy fojtottabb, melegebb hangzást tapasztalhatunk, de sokszor nevezik ezt sötétebbnek is. Ehhez azonban nem kell különösebb trükk, elég ha a mélyeket normál hosszra állítjuk (BassMult=1.00X) és a magas tartományt vágjuk, mondjuk HighFreq=2000Hz és HighShelf=-24dB!
 |
| Melegebb hangzást adó csillapítás értékek |
Tipp:
Lapozzuk végig a zengetőnkben található prezeteket és a nevük alapján próbáljuk meg őket beazonosítani. Figyeljük meg, hogy mely jellegű zengetéshez milyen tonális beállításokat választott a gyártó (csillapítás és EQ)! Ebből sokat tanulhatunk, vagy segítséget kaphatunk ha valami nem igazán sikerül önállóan.
Érdekesség:
Az első lemezes zengetőben, az EMT-140-ben a lecsengési időt a benne lévő fémlemez rezgési idejének változtatásával lehetett beállítani. Ezt a lemezhez nyomott puha anyaggal oldották meg. Minél erősebben nyomódott a csillapító a lemezhez, annál jobban csillapította annak rezgését, ami ezáltal egyre rövidebb lett. Itt tehát szó szerint csillapított a "csillapítás paraméter", bár ezt itt még lecsengési időnek nevezték és szélessávban működött.
Bár mint már tudjuk, a 16kHz feletti frekvenciák nem vesznek részt a valóságos zengetésben, a mesterséges zengetőnkben -különösképp a modern digitálisokban- nagyon is megtalálhatjuk őket. Ha használjuk az ennél magasabb frekvenciákat is, akkor általában egy természetellenesen élesnek, hidegnek titulált hangzást kapunk. Szerintem erre nem mondhatjuk hogy rossz vagy jó, csupán csak ízlés kérdése, hogy valaki használja-e. Az biztos, hogy ha a 16kHz feletti frekvenciákat is zengetjük, nem kapunk élethű hangzást.
Addig is eredményes keverést kívánok mindenkinek!
Felhasznált irodalom:
http://www.kislexikon.hu/tonalitas.html
https://theproaudiofiles.com/the-importance-of-space-in-a-mix-part-ii/
https://valhalladsp.com/2011/05/25/valhallaroom-tips-and-tricks-realistic-concert-halls/
https://valhalladsp.com/2009/07/30/modulation-in-reverbs-reality-and-unreality/
https://www.soundonsound.com/techniques/use-reverb-pro-1
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg
http://bobbyowsinski.blogspot.com/2010/04/secret-of-abbey-road-reverb.html#axzz4g7GCsese
https://theproaudiofiles.com/the-importance-of-space-in-a-mix-part-ii/
https://valhalladsp.com/2011/05/25/valhallaroom-tips-and-tricks-realistic-concert-halls/
https://valhalladsp.com/2009/07/30/modulation-in-reverbs-reality-and-unreality/
https://www.soundonsound.com/techniques/use-reverb-pro-1
https://www.youtube.com/watch?v=pBaq3_GDAJg
http://bobbyowsinski.blogspot.com/2010/04/secret-of-abbey-road-reverb.html#axzz4g7GCsese
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése