A most következő részben a kompresszorokat egy másik szempont, mégpedig a felhasználásuk módja szerint osztályozzuk és részletesebben is megismerkedünk a különböző osztályok jellemzőivel.
Kompresszorok felhasználási módjai
A legtöbb modern kompresszort be tudjuk úgy állítani, hogy a különböző felhasználási módoknak megfeleljenek, azonban néhány klasszikus típus nem tartalmaz minden ehhez szükséges kezelőszervet (Pl. LA-2A), ezért ezeket tipikusan csak 1-2 feladatra használhatjuk. Amiben a felhasználási osztályok alapvetően különböznek, az a Threshold (küszöbérték), Ratio (kompresszálási arány), Attack (felfutás) és Release (lecsengés) értékeinek beállítása.
A három fő felhasználási terület:
- szinten tartás (leveling amplifiers)- normál kompresszió (regular compressor)
- csúcshatárolás (peak limiter)
Szintező erősítők (Leveling amplifier)
Threshold: alacsony
Ratio: magas
Attack: közepes
Release: lassú (magas érték)
Amint azt a nevéből is sejthetjük, a szintező erősítő feladata, hogy a jelszintet folyamatosan egy azonos szinten tartsa, állandó GR-t (Gain Reduction, jelszint csökkentés) alkalmazva. Ezzel egy finom szabályzást valósít meg. Az átlag hangerő ebben az esetben magasabb lesz a kompresszort használva, hiszen a Threshold alatti jelszintek felerősítésre kerülnek, a Threshold felettiek viszont halkításra. A lassú Release érték biztosítja, hogy a jelszint csökkentés értéke ne változhasson hirtelen (gyorsan) fel és le, azaz ne keletkezzen pumpáló hangzás.
A korai szintező erősítők csak néhány beállítási lehetőséggel rendelkeztek, a Ratio, Attack és Release értékei rögzítettek voltak. Az elektroncsöves szintező erősítők rendkívül népszerűek még ma is a basszus, gitár, ének és mix-buszokon, mert nagyon finom hatást lehet velük elérni. Az Universal Audio LA-2A-t nevezhetjük a legismertebb és legnépszerűbb csöves szintező erősítőnek.
"Normál" kompresszorok (Compressor)
 |
| dbx 160SL |
Threshold: változó
Ratio: változó
Attack: közepes
Release: közepes
Bár erre nincsenek szabályok, sem kivételek, a legtöbb hangmérnök a normál kompresszor használat esetén közepes Attack és Release értékeket állít be. A legtöbbször egy kismértékű szintszabályozást szeretnénk csak elérni, ami egy magasabb átlagos hangerőt és kismértékű csúcskorlátozást jelent. A jelcsúcsok erősségének csökkentése itt inkább csak biztonsági szerepet tölt be.
A hangmérnökök egy része előnyben részesíti a finom, észrevehetetlen (transparent), a forrásanyag eredeti hangzását megőrző kompressziót. Ezt úgy érhetjük el, hogy jó minőségű kompresszort használunk, amin magasabb Threshold és alacsonyabb Ratio, valamint közepes Attack és Release értéket állítunk be. Ezzel egy természetes hangzást biztosítunk, ami egyáltalán nem tűnik kompresszáltnak, és nagyrészt megőrzi az anyag eredeti dinamikáját.
Egy másik részük szeretne egy sokkal kontrolláltabb, feszesebb hangzást elérni, még akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy a kompresszió hatása nagyon is hallhatóvá válik. Ennek eléréséhez elég gyors Attack és Release, valamint magas Ratio és alacsony Threshold értékeket kell beállítanunk, ami a lehető legalacsonyabb torzítást eredményezi magas GR értékek mellett is. A popzenei produkciók esetében ezek a beállítási értékek és maga a választott kompresszor típusa is jellemző a különböző zenei stílusokra. (dbx 160SL, UA 1176)
Csúcshatárolók (Peak Limiter)
 |
| 1176LN Limiting Amplifier |
Threshold: magas
Ratio: magas
Attack: nagyon gyors (alacsony érték)
Release: közepes vagy gyors (alacsony érték)
A csúcshatárolók feladata, hogy csak az olyan gyors, hirtelen jelcsúcsok értékeit csökkentsék, amik egyébként túlvezérlést okozhatnának. Szakmai szempontból elsősorban a távközlésben és a digitális technikában alkalmazzák őket, ahol a túlvezérlés nem éppen kellemes hangokat produkál. Hang- és stúdiótechnikai felhasználásuk azonban ennél jóval bővebb, mert a kompresszoroktól eltérő, karakteres egyéni hangzást képesek előállítani. Jól használhatóak úgy is, ha egy kompresszor után kötjük őket, mert így a két módszer kiegészíti egymást. A kompresszor biztosítja az állandó és magas hangerőt, míg a limiter gondoskodik róla, hogy ne keletkezzen túlvezérlés a kompresszorból kilépő jelben. Ezzel a megoldással egyszerűen rögzíthetünk nagy dinamikájú hangokat, pl. éneket, kiváltképp ha az adott művész nem rendelkezik megfelelő mikrofonkezelési tudással.
Több analóg- és plugin kompresszor is rendelkezik beépített limiterrel, ezért ha ilyet használunk, a kompresszor után nincs szükségünk külön "biztonsági" limiterre.
Az ajánlott ingyenes és kereskedelmi plugineket a kompresszorok sorozat első részében már részletesen ismertettem, ezért ebben a részben csak a speciális kompresszor plugineket emelem ki külön név szerint. Aki szeretné az "általános" kompresszorokat letölteni, a linkeket megtalálhatja az első részben.
A legtöbb keverőpultba nem csak ekvalizereket, hanem kompresszorokat is beépítenek minden csatornához, ezért ilyenkor nem szükséges külön külső eszközöket használnunk. Ezek a csatorna sávok többféle kompresszort is tartalmaznak, úgymint: gate, kompresszor és expander, amiket a külső eszközökkel megegyező módon használhatunk.
 |
| Brainworks bx_console |
Egy másik lehetséges megoldás a többsávos szaturációra a Waves NLS rendszere, ez viszont csak szaturációt biztosít (igaz abból 3 különböző keverőpultét), de sem EQ, sem kompresszor nincsen benne.
Ingyenes pluginek:
MaxSynths - DSP-2 (vokál channel strip)
Axel Schneider - Vocal Comp EQ
Tokyo Dawn Records - NOVA (Bár nem kifejezetten channel strip, de tartalmaz szűrőt, EQ-t és kompresszort is...)
Tokyo Dawn Records - NOVA (Bár nem kifejezetten channel strip, de tartalmaz szűrőt, EQ-t és kompresszort is...)
Nomad Factory - SC-226, Analog Studio Rack, Blue Tubes Analog Track Box
Brainworks - bx_console
Slate Digital - Virtual Mix Rack
Lindell Audio - Channel X
Waves - SSL 4000 Collection, EMI TG12345
iZotope - Ozone, Alloy
UAD - Neve 88RS, SSL E-series
SSL- Duende native channel strip
Softube - Tube-Tech Classic Channel
Wave Arts - TrackPlug
URS - Classic Console Strip Pro 2
McDSP - Channel G
Metric Halo - Channel Strip
Eventide - Ultra Channel
Speciális kompresszor alkalmazások
Expander/Gate
Az Expander annyiban különbözik egy kompresszortól, hogy ez a hangos részeket felhangosítja, a halkakat viszont lehalkítja (lásd az ábrán). Tehát éppen az ellenkezőjét teszi, mint egy kompresszor.
A Gate is tulajdonképpen egy Expander, viszont ez nem halkítja, hanem teljesen megszünteti a küszöbérték alatti jelszintek amplitúdóját. Az ez felettieket természetesen beavatkozás nélkül engedi át. Nevét is innen kapta, gyakorlatilag egy kapu, amin csak a hangos hangok jutnak át, a halkak nem.
Gate-et elsősorban az élő felvételeknél alkalmazunk, amikor egy másik hangforrás nem kívánatos hangját is felveszi a mikrofon. Legjobb példa erre egy többmikrofonos dobfelvétel, ahol pl. a tamok mikrofonjai folyamatosan veszik más dobok hangját is, pedig nekünk csak a saját hangjuk kellene. Ekkor egy Gate-en beállítjuk a tam hangerejének megfelelő szintet, és csak akkor nyit ki, ha a dobra ütünk. Egyébként nem enged át semmit sem.
Másik modern felhasználása a Gate-nek az úgynevezett Triggerelés (indítás). Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott erősségű audió jel esetén a Gate nem kinyit, hanem jelet küld (pl. MIDI) egy másik egységnek, ami ekkor lejátszik pl. egy hangot. Ezt a technikát szintén dob keveréskor használhatjuk eredményesen, ha ki szeretnénk cserélni mondjuk a lábdob hangot egy előzetesen rögzített másik lábdob hangra (sample).
Tipp:
A jobb trigger programok nem csak egy indító jelet képesek küldeni, hanem az eredeti jel hangerejét is, így a vezérelt sample hangerejét is automatikusan hozzáigazíthatjuk az eredeti leütés-erősségekhez.
Néhány trigger gate nem a bejövő jel erősségét figyeli, hanem előre beállított időközökben nyit ki. Ez leginkább a zene tempójához igazított és előre megírt ütemben történik. Az ilyen pluginekkel kiválthatjuk például a modern EDM-ben alkalmazott side-chain kompresszorokat is, mivel ezek általában úgyis 4/4-ben működnek. Ilyen pl. az ingyenes Alex Hilton A1TriggerGate is.
Digitalfishphones - Floorfish
Platinumears - G8
Variety Of Sound - preFIX
Cockos - Reagate (MIDI kimenet)
Alex Hilton - A1TriggerGate
Kereskedelmi pluginek:
Fabfilter - Pro G
Minimal System Group - SSi Pro
Waves - C1
Unfiltered Audio - G8
Soksávos kompresszorok (Multiband compression)
Kereskedelmi pluginek:
FabFilter - Pro MB
Waves - C4, C6
iZotope - Ozone
UAD - Precision MultibandFabFilter - Pro MB
Waves - C4, C6
iZotope - Ozone
ProAudioDSP - DSM V2
SOftube - Drawmer 1973
Limiter
Threshold: magas
Ratio: nagyon magas (végtelen:1)Attack: nagyon gyors
Release: közepes vagy gyors
A limiter jelentése magyarul korlátozó. Ezek gyakorlatilag olyan kompresszorok, amik a küszöbérték feletti jelszinteket egyetlen azonos amplitúdóval engedik át, vagyis a ratio (arány) végtelen az 1-hez. Mivel ez a korlátozás nagyon szigorú, így nem engedhet át egyáltalán semmilyen küszöbérték feletti jelszintet, ehhez pedig gyors attack érték szükséges.
A digitális limiterek természetesen tudják a nulla attackot is, az analógok azonban nem. A limiter egy másik fontos paramétere a release, mivel ez határozza meg hogy mennyire lesz észrevehető a beavatkozás. Ha rövid release értéket állítunk be, akkor csak a jelcsúcsok amplitúdóját csökkentjük, ha túl hosszút, akkor esetleg pumpáló hatás következik be.
A limiterek esetében a küszöbértéket átlépő jelszint ugyan jelentős mértékű amplitúdó csökkenést szenved el, de a hullámforma gyakorlatilag változatlan marad, vagyis nem keletkezik jelentős (hallható) torzítás.
Bár az elméleti limiter ratio végtelen az 1-hez, a 10:1 - 20:1 arány már gyakorlatilag limiternek számít. Mivel ez az arány annyira alacsony hogy szinte az összes kompresszor képes rá, ezért a legtöbb kompresszor egyben limiter is.
Brickwall limiter
Attack: nulla
Release: közepes vagy gyors
 |
| LoudMax - Ingyenes lookahead brickwall limiter |
Release: közepes vagy gyors
Brickwall, magyarul téglafal (áthatolhatatlan...). Mivel az analóg technikában nem létezik nulla idő-érték, az analóg brickwall limiter egy rendkívül kicsi (minimum 1 nanoszekundum) attack értékkel működő kompresszor.
Digitális technikában a lookahead technológiát alkalmazva a jel valamelyest késik ugyan, viszont a jelszint limitálás gyakorlatilag nulla időn belül (sample felbontásban) történik meg. Ez már valódi brickwall limitálásnak tekinthető, hiszen itt a kimenő jelszint soha nem haladja meg a beállított küszöbértéket, viszont a görbét a jelszinthez igazítja, hogy a lehető legkisebb torzítás történjen. Mindkét esetben jelentkezhet a pumpáló hatás, akárcsak egy normál kompresszornál.
Mikor használjunk limitert?
- Elsősorban védelemre, vagyis a túlvezérlés, túlterhelés elkerülésére
- Nagyon erős, szuper gyors kompresszálásra
- Hangerő maximalizálásra
 |
| vladg - Limiter No6. |
vladg - Limiter No6
TbT - Pocket Limiter
George Yohng - W1 Limiter
Loudmax
Variety Of Sound - ThrillseekerVBL (Variable mu)
Jeroen Breebaart - Barricade Pro
Melda Production - MLimiter
eaReckon - FR-Limit 87
Stillwell Audio - Event Horizon (Reaper JS)
Kereskedelmi pluginek:
Waves - L1, L2, L3
Massey - L2007
Stillwell Audio - Event Horizon
FabFilter - Pro-L
Waves - L1, L2, L3
Massey - L2007
Stillwell Audio - Event Horizon
FabFilter - Pro-L
Slate Digital - FX-G Virtual Mastering Processor
Sonnox - Oxford Limiter
Clipper (Hard clipper)
A clipper elméletileg egy limiter, de annál sokkal drasztikusabban avatkozik be, olyannyira, hogy megváltoztatja a hang hullámformáját is. Gyakorlatilag teljesen kiegyenesíti a küszöbérték feletti hanghullámot. Ezzel erős harmónikus torzítást állít elő (vagyis felharmonikusokat ad a hanghoz). A küszöbérték alatti erősségű hangok teljesen lineárisak, változatlanok maradnak, de az az felettiek hirtelen olyan komplex felharmonikusokat kezdenek generálni, amik addig nem voltak megtalálhatóak az eredeti hangban.
Analóg rendszerben ha a clip (túlvezérlés) rövid idejű, ez a torzítás gyakorlatilag észrevehetetlen, viszont digitális rendszerben azonnal észrevesszük, mert a digitális clipping az aliasing miatt nem természetes, diszharmóikus torzítást eredményez. Ez különösen észrevehető a jól definiált felharmonikus tartalmú hangszerek esetében, pl. zongora, ének, stb. Az inkább zaj-szerű hangszerek esetében pl. cintányér, pergő dob ez a torzítás megváltoztatja ugyan a hangzást, de csak elhanyagolható mértékben.
Bár az elterjedt szóbeszéd azt állítja, hogy már 1 digitális sample túlvezérlés is horrorisztikus hangzást eredményez, a valóságban ez nem igaz. Két-három egymást követő sample túlvezérlés egyáltalán nem észrevehető, sőt sokkal jobb, transzparensebb hangzást kapunk így, mintha az egész anyagot lehalkítottuk volna ezért egy limiterrel. A jobb masztering hangmérnökök ki is használják ezt a jelenséget, és kifacsarnak vele még 0,5-1dB-t az anyagból. Általában 20 egymást követő sample túlvezérlés viszont már kifejezetten zavaró.
A Soft Clipper gyakorlatilag ugyan azt teszi, mint a "hard" clipper, de a vágást nem olyan brutálisan végzi, a kialakuló -négyszöghöz hasonló- hullámforma sarkait ugyanis kicsit lekerekíti. Ezzel más fajta (kevésbé erős) harmónikus torzítást kapunk. Ehhez egy sokkal analógabb, puhább, melegebb hangzás is társul, mivel az analóg technika korlátaiból adódóan gyakorlatilag még a négyszög hullámnak is lekerekítettek a sarkai.
Mikor használjunk Clippert?
A clipperek alkalmazása mint hangerő határoló nem ajánlott, mivel nagymértékben megváltoztatják az eredeti hullámformát és ezzel a hangzást. Keveréskor tehát tartózkodjunk a túlvezérléstől! Ha azonban egy konkrét hangszínt (szaturációt) szeretnénk előállítani, akkor nagyon hasznosak tudnak lenni, mivel az általuk előállított hangzás nem hasonlít egyetlen más torzítós hangzásra sem.
Ajánlott ingyenes pluginek:
Audio Assault - KlipFreak
GVST - GClip
LVC Audio - ClipShifter
Chokehold - Clipmax
J1000 - CL36
de la Mancha - ClipStar
Melda Production - MLimiter
Kereskedelmi pluginek:
Stillwell Audio - Event Horizon
JST - JST Clip
IK Multimedia - T-racks soft clipper
Szaturáció használata kompresszorként
Bár a szaturáció nem csak a harmónikus torzítást jelenti -hanem egyfajta színezést, vagyis a hang frekvencia összetevőinek megváltoztatását-, a legtöbb szaturációs eljárás valamiféle analóg túlvezérlést jelent, ugyanis ilyenkor jönnek létre az addig nem létező felharmonikusok. Ez a túlvezérlés tulajdonképpen egy kompresszornak, durvább esetben limiternek felel meg, vagy még inkább egy soft-clippernek. Tehát ha egy hangot szaturálunk, valamilyen mértékben kompresszáljuk is.
Mindez természetesen igaz a pluginekre is, sőt itt a valódi analóg szaturációt sokszor túlzottan felerősítve tapasztalhatjuk, ami a plugin fejlesztők egyik "hibája". Mivel a plugineket alkalmazó felhasználók legtöbbje soha nem hallotta a valódi -modellezett- eszközök igazi szaturációját, ha csak az eredetinek megfelelő mértékben jelenítenék meg a pluginben, sokan észre sem vennék. Ezért aztán túlszaturálják a modellezett plugineket, hogy a felhasználók "jobban észrevegyék", hiszen pont ezért fizettek érte.
Néhány kompresszor külön torzító áramköröket (Distortion) is tartalmaz a szaturáció fokozott használatához. Ilyen pl. az Empirical Labs - Distressor nevű analóg kompresszora, ami kereskedelmi (sknote - Disto, UAD-FATSO jr.) és ingyenes plugin formájában is használható az Antress - Deathcore személyében.
Transient Designer
Elsőként az SPL cég készített ilyen berendezést külső analóg eszközként, még az 1990-es évek végén. Az akkoriban csodának számító készüléket rögtön megszerették a hangmérnökök, mivel olyasmit tett számukra lehetővé, amit azelőtt csak nehezen tudtak megoldani.
Ezek olyan speciális eszközök, amik nem teljesen kompresszorok, és nem is expanderek. Nem igénylik küszöbérték beállítását, mivel a jelszint különbségeket (vagyis a tranzienseket) automatikusan ismerik fel és változtatják meg... Ezzel lehetővé teszik, hogy egy hang tranziens (attack) és kitartási (sustain) részének hangerejét egymástól függetlenül állítsuk be, és ezt az amplitúdó változtatást folyamatosan, automatikusan tartsa (envelope follower) függetlenül attól, hogy az adott hang milyen hangerejű. Ezáltal nem kell küszöbértéket (threshold) sem beállítanunk.
Hogyan működik?
Az analóg eszköz esetében a titok az SPL által Differenciál burkológörbe technológiára keresztelt megoldásban rejlik. Ez két burkológörbe generátort tartalmaz az attack és további kettőt a sustain szakaszra. Az attack szakaszban lévő egyik generátor pontosan követi az amplitúdó változást, a másik viszont mindezt egy kicsivel lassabb attack értékkel teszi. Ha ezt a két értéket kivonjuk egymásból, egy olyan vezérlőjelet kapunk, aminek segítségével megváltoztathatjuk az adott hang attack részének hangerejét, akár csökkenteni, akár növelni kell azt. Ugyanez a mechanizmus működik a sustain szakaszban is. A plugin esetében természetesen mindezt a program végzi el.
Ma már sok cég készít transient designer plugineket, néhány közülük pedig ingyenes.
Tipp:
A Native Instruments videójában nagyon szemléletesen láthatjuk és hallhatjuk a Transient Monster működését: https://www.youtube.com/watch?v=Pa5b2V8Eabs
Hogyan működik?
Az analóg eszköz esetében a titok az SPL által Differenciál burkológörbe technológiára keresztelt megoldásban rejlik. Ez két burkológörbe generátort tartalmaz az attack és további kettőt a sustain szakaszra. Az attack szakaszban lévő egyik generátor pontosan követi az amplitúdó változást, a másik viszont mindezt egy kicsivel lassabb attack értékkel teszi. Ha ezt a két értéket kivonjuk egymásból, egy olyan vezérlőjelet kapunk, aminek segítségével megváltoztathatjuk az adott hang attack részének hangerejét, akár csökkenteni, akár növelni kell azt. Ugyanez a mechanizmus működik a sustain szakaszban is. A plugin esetében természetesen mindezt a program végzi el.Ma már sok cég készít transient designer plugineket, néhány közülük pedig ingyenes.
Tipp:
A Native Instruments videójában nagyon szemléletesen láthatjuk és hallhatjuk a Transient Monster működését: https://www.youtube.com/watch?v=Pa5b2V8Eabs
Mikor használjunk Transient designert?
- Ha szeretnénk a sáv hangzását feszesebbé, pattogóbbá, ütősebbé tenni
- Ha szeretnénk az adott sávot előrébb hozni a mixben, de hangosítani már nem tudjuk
- Ha szeretnénk a sáv hangzását finomabbá, kevésbé feszessé tenni
- Ha szeretnénk az adott sávot hátrább vinni a mixben, de halkítani már nem tudjuk
Ajánlott ingyenes pluginek:Flux - Bittersweet
Audio Assault - Transient
Sleepy Time DSP - Transient
Kereskedelmi pluginek:
Waves - Trans-X
SPL- Transient Designer
Softube - Transient Shaper
iZotope - Transient Shaper
Native Instruments - Transient Master
Stillwell audio - Transient Monster
De-esser
A De-esser mint azt a neve is sejteti, csökkenti az ének és beszéd felvételekben található túlzottan erős sss és ssz hangokat. Négyféle megoldást alkalmazhatunk a problémára:
- Szélessávú kompresszort, a side-chain ágba helyezett szűrővel
- Frekvencia elosztást, csak a szükséges frekvenciák kompresszálásával
- Dinamikus EQ-t
- Automatizációt
A kompresszor side-chain ágába egy sáváteresztő szűrőn keresztül csak a zavaró ssz frekvenciasávot (általában 4-8kHz) tartalmazó jel kerül, így a kompresszor csak akkor csökkenti az éneksáv hangerejét ha az ssz-ek túl hangosak. Ezzel a módszerrel használhatjuk de-esserként a keverőpultok channel-stripeit is.
Ez tulajdonképpen nem egy konkrét készülék, hanem mint láthattuk egy technika.
Ez tulajdonképpen nem egy konkrét készülék, hanem mint láthattuk egy technika.
Ha nincsen band pass szűrőnk, akkor egy másik lehetséges megoldás, hogy a side-chain ágba egy normál EQ-t kötünk és a problémás sziszegő (sibilance, hiss) frekvenciákat kiemeljük rajta mondjuk +10dB-t. Ekkor a kompresszor a sziszegő frekvenciákon sokkal élénkebben fog dolgozni, mint a többin. Mivel ebben az esetben a teljes frekvenciatartomány kompresszálásra kerül, a pumpáló hatás elkerülésére gyors attack és release időket kell beállítanunk.
Léteznek -főleg digitális megoldású- intelligens kifejezetten de-esserek, amik mint egy egysávos multiband-kompresszor csak az adott frekvenciasáv hangerejét csökkentik. Vagyis a kompresszor előtt két részre bontjuk a teljes spektrumot és csak a problémás frekvenciasávot vezetjük be a kompresszorba. Az amplitúdó csökkentés után a két jelet ismét összekeverjük, ami ekkor már csak a csökkentett erősségű ssz hangot tartalmazza.
Automatizációval:
Sajnos mint minden egyéb automatikus beavatkozás a mixbe (vagy a sávokba) a kompresszoros de-essing sem teljesen tökéletes. Egyetlen statikus beállítás nem biztos hogy a szám minden részében kiváló eredményt tud biztosítani. Természetesen DAW-ban a de-essing esetén is rendelkezésünkre áll az automatizáció, sőt nem csak a de-esser plugint automatizálhatjuk, hanem teljesen el is hagyhatjuk és magát a fader-t automatizáljuk azokon a helyeken, ahol szükség van rá. A legtöbb professzionális hangmérnök ezt ajánlja a legjobb minőség eléréséhez. Ez persze sokkal időigényesebb (és unalmasabb), viszont a különböző problémákra személyre szabottan biztosít maximális megoldást! Ilyenkor általában 3-4dB vágás elegendő a faderen, vagy az EQ-n a problémás s, sz, t, c és hasonló hangok javítására.
Sajnos a túlzásba vitt de-essing selypítő hangot eredményezhet, így figyeljünk rá mennyit alkalmazunk belőle!
A de-esser nem csak ének, de más hasonló problémák (sziszegés, sistergés, éles zavaró hangok) kezelésére is használható! Ilyenek például a túl hangos cintányérok. Ezen kívül jó szolgálatot tehetnek a mesterségesen (EQ-val, vagy egyéb effektel, pl. reverb-el) felerősített ssssz hangok csillapítására is.
Sleepy Time Records - Lisp (Selypítés...)
Digitalfishphones - Spitfish
Antress - Modern De-Esser
TonMann - De-Esser
Kereskedlemi pluginek:
SPL - De-Esser collection
Eiosis's - E2 De-Esser
Fabfilter - Pro DS
Sonnox - SupprEsser
Waves - DeEsser
Sidechain kompresszor, Ducking
Ez nagyon hasonlít a De-esser-hez, de nem csak egy bizonyos sávszélességen alkalmazzuk, hanem a teljes spektrumban. Bár de-esserek mint készülékek is léteznek, a ducking kizárólag csak egy technika.
 |
| Ahogy David Guetta mondta: "Sidechain everything!" |
Feltalálása -mint a hangtechnikában sok mindennek- a rádiónak köszönhető. Amikor a szpíker egy zeneszám, vagy reklám közben beszélt, a zene sokszor elnyomta, vagy legalábbis csökkentette szövegének érthetőségét. Mivel kényelmetlen volt minden mondat vagy szó előtt lehalkítani majd utána visszahangosítani a zenét, ezért kifejlesztették a Ducking-ot. A kompresszor bemenetére kötötték a zenét, a side chain-re pedig a mikrofont. Így ha belebeszéltek a mikrofonba, a zene automatikusan lehalkult. Később ugyanezt a módszert alkalmazták nagy előszeretettel a lemezlovasok is, vagy ahogy ma nevezik őket a DJ-k. Ezt a technikát régebben Ducking-nak hívták, ma a legtöbben úgy ismerik, hogy side-chaining. Minderről részletesebben olvashatunk majd a sorozat harmadik részében.
Mivel minden kompresszornak kell hogy legyen -és van is- side-chain ága, így elméletileg minden kompresszor side-chain kompresszor. Viszont sok esetben ez a vezérlő ág nem táplálható meg egy külön vezérlő jellel, ezért sokan a 4 bemenetes kompresszorukat nevezik side-chain kompresszornak.
A régebbi DAW-kban nem mindig volt meg a side-chain jel lehetősége, így akkor még egy külön -adó-plugint kellett elhelyezni a szükséges sávon, amit a side-chain kompresszor megkeresett és azon keresztül vette a vezérlő jelet. A legtöbb mai DAW-ban ez már nem jelent problémát.
Párhuzamos kompresszió (New York compression)
Ez szintén nem egy készülék, hanem egy technika, amit a hang megvastagítására találtak ki. Ezt leginkább a túlzásba vitt kompresszióval valósíthatjuk meg, de ebben az esetben sajnos eltűnnek a tranziensek. A problémát megoldhatjuk úgy, hogy az eredeti -tranziensekben gazdag- jelet visszakeverjük a (túl)kompresszált jelhez. Így nem tűnnek el a tranziensek, de mégis dús, vastag hangzást kapunk.
A párhuzamos kompresszió jótékony hatása annak köszönhető, hogy tulajdonképpen nem a jelcsúcsokat csökkentjük, hanem a halk részeket erősítjük fel a túlkompresszált összetevővel. Ez egyfajta upward, azaz felhangosító kompresszió, amiről a kompresszorok működését bemutató következő részben olvashatunk majd részletesebben.
Egyre több kompresszorban és pluginben jelenik meg a beépített párhuzamos keverés lehetősége egy "MIX", vagy "DRY" poti képében, így nem kell ezért egy külön sávot elhasználnunk a keverőpultból.
Tipp:
A Reaper DAW effekt paneljén minden pluginhez tartozik egy "MIX" potméter, amivel beállíthatjuk az effektezett és a natúr jel arányát. Tehát itt minden plugin rögtön párhuzamos (parallel) lesz... zseniális!
A párhuzamos kompresszió egyik Grammy díjas nagymestere Andrew Scheps, aki szinte csak és kizárólag párhuzamos kompressziót használ a mixeiben. Rearbus nevű rendszerében a párhuzamosan kompresszált sávokat újabb és újabb csoportosítások szerint további párhuzamosan kötött kompresszor sávokra is rá küldi. Ezzel egy nagyon dús, de ugyanakkor nagyon dinamikus hangzást tud elérni.
Valószínűleg most már egy kicsit többet tudunk a kompresszorokról mint a sorozat kezdetén, de még mindig nem ismerjük a működésüket és a beállítható paramétereiket. Ezekkel a következő részben kezdünk majd ismerkedni. Addig is töltsünk le minél több ingyenes plugint és próbálgassuk őket, melyik típus milyen hangszeren szól jobban, hogyan változtatják meg az egyes sávok elhelyezkedését a mixben...
A következő részhez katt ide...
A témával kapcsolatos kérdéseket itt a kommentekben, vagy a facebook oldalon várom!
Kellemes mixelést kívánok mindenkinek!
Felhasznált irodalom:
http://www.soundonsound.com/sos/1997_articles/apr97/compressors.html
https://www.soundonsound.com/sos/dec00/articles/adcompression.htm
http://www.uaudio.com/blog/audio-compression-basics/
http://audioundone.com/types-of-compressor
http://www.barryrudolph.com/mix/comp.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Dynamic_range_compression
https://www.izotope.com/en/community/blog/tips-tutorials/2014/06/multiband-compression-basics-izotope-mastering-tips/
Gate/Expander
http://www.ovnilab.com/articles/gate.shtml
Clipping
http://www.soundonsound.com/sos/aug13/articles/qanda-0813-2.htm
Transient designer
http://www.soundonsound.com/sos/oct98/articles/spltransient.html
http://soundbytesmag.net/mtransientfrommeldaproductions/
De-esser
http://www.soundonsound.com/sos/feb13/articles/qanda-0213-1.htm
http://www.soundonsound.com/sos/jan13/articles/pro-ds.htm
https://en.wikipedia.org/wiki/De-essing
Ducking
https://en.wikipedia.org/wiki/Ducking
Párhuzamos kompresszió
https://en.wikipedia.org/wiki/Parallel_compression
http://www.soundonsound.com/sos/feb13/articles/latest-squeeze.htm
Brutálisan jó anyag. Eddig YT-n kerestem a megoldást ahol volt egy két jó videó, de sosem tudtam meg, hogy a kompresszió egy ekkora témakör.
VálaszTörlésNagyon hálás vagyok, hogy ennyi mindent tanulhatok itt!