Gate a gyakorlatban

Általában elmondható, hogy egy rögzítésre szánt, vagy már rögzített hangsáv jele egy jól bevált úton halad a lehallgató-hangszóró felé. Nem kell itt semmi bonyolultra gondolni, egyszerűen arról van szó, hogy a hang milyen eszközökön halad keresztül. Elsőként egy mikrofonon, vagy hangszedőn (pickup), vagy az elektronikus hangszer kimenetén, aztán kábeleken át bekerül egy előerősítőbe, majd különböző -általában hangzásjavító- beavatkozások után a rögzítő berendezésbe. Ha a már rögzített hangot hallgatjuk vissza, akkor természetesen a sor a lejátszó eszközzel kezdődik, és ha ezt ismét rögzítjük, akkor a felvevővel végződik.

A hangzásjavító beavatkozások láncában elsőként célszerűen a szükségtelen alap- és egyéb zajokat szeretnénk eltávolítani, ezért az alap szűrőket követően általában egy Gate-et illesztünk be, így most kezdjük mi is a Gate-el a gyakorlati ismerkedést.

Gate tipikus alkalmazásai:
Gate-et leginkább akkor használunk, ha a felvételünk olyan részeket is tartalmaz, amit nem szeretnénk hallani. Persze most nem az elrontott feljátszásra gondolok, hanem azokra a szakaszokra, amik nem hordoznak szükséges információt, ezért feleslegesek, vagy még inkább zavaróak.

A Gate-ek működésének elméletét az előző részben már megtanultuk, így most inkább a gyakorlati alkalmazásra nézünk példákat. Stúdióban legtöbbször a többmikrofonos dobfelvételeknél alkalmazzuk, ahol egy-egy mikrofon sajnos nem csak az adott dob hangját, hanem a környezetében lévőkét is felveszi. Ilyenkor nagyon nehéz az egyes dobokat vagy cintányérokat külön-külön keverni, hiszen gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre. Ha pl. a pergődobon szeretnénk a magas-frekvenciákat kiemelni, akkor a pergő-mikrofonja által rögzített lábcin frekvenciái is emelve lesznek, ez pedig sok esetben nemkívánatos éles hangzást eredményez. Ha viszont a pergő-mikrofon által felvett hangot csak akkor halljuk, amikor a pergődobra üt a dobos, ez a zavaró éles cintányér hang sokkal kevesebbszer fog csak megszólalni (vagy szerencsésebb esetben soha).

Dob példa:
A gate alkalmazását akusztikus dobfelvételek esetén most a Mike Senior által üzemeltetett "Mixing Secrets" ingyenes multitrack (azaz soksávos) felvételek könyvtárából letölthető egyik zenén fogjuk kipróbálni, ez pedig nem más, mint a Secretariat együttes "Borderline" című felvétele, annak is egy rövid kivonata, amit innen tölthetünk le. A Fájl egy 43MB-os zip (azaz tömörített), amit a meghajtónkon célszerű egy külön könyvtárba kicsomagolni, pl.: MSS-Fájlok/Borderline/Audio. Ha ezt megtettük, nyissunk meg egy új projektet a DAW-ban, a tempót állítsuk be 72,52BPM-re, az ütemmutatót pedig 6/8-ra. Mivel a felvétel valószínűleg nem takt-ra készült, így nem fog pontosan illeszkedni a tempónkhoz, de nagy közelítésben jók lesznek a fenti értékek, tekintve hogy inkább csak loopolásra fogjuk a hálóhoz igazítást alkalmazni.

Borderline audio fájljai és a ReaGate

Ha a fentiek szerint végeztük el a kitömörítést, akkor 9 audió fájlt kapunk, ezek 44,1kHz-es mintavételezéssel készült 24 bites mono fájlok, kivéve az Overheads-et, ami sztereó, tekintve hogy ez a dobunk térmikrofonja. Importáljuk be projektünkbe a waveket és helyezzük el a nekünk tetsző csoportosítás szerint. Én hagytam az eredeti számozás szerinti sorrendet, ahol elől vannak a dobok, amik rendre 01_Kick (lábdob, mono), 02_Snare (pergő, mono), 03_Overheads (térmikrofonok, sztereó). Ha most elindítjuk a lejátszást, hallhatjuk is, ahogy a srácok zenélnek nekünk egy kicsit!

A dobkészlet felett a két térmikrofon, angolul: overheads

Ha kigyönyörködtük magunkat a zenében, térjünk rá a Gate kipróbálására! Elsőként hallgassuk meg csak a térmikrofonokat szólóban. Akusztikus dobfelvételek keverésekor alapvetően ebből az (általában) sztereó felvételből dolgozunk, a többi mikrofon felvételét ennek a kiegészítésére, "feljavítására" használjuk. Ha most elindítjuk a lejátszást, halljuk is a dobunkat, a maga sztereó mivoltában. Egy picit talán erőtlen, de ezen könnyen segíthetünk, ha bekapcsoljuk hozzá a lábdob sávunkat is, vagyis a 01_Kick-et. Ez már talán jobbnak mondható, ugye? Tovább javíthatjuk a dobunk hangzását, ha a pergő sávot is bekapcsoljuk (02_Snare). Itt már észrevehetünk egy kis változást a cintányérok hangjában is. Hogy ez miért van? Mert a mikrofon minden megfelelő közelségben lévő hangot rögzít, így nem csak a pergő vagy a lábdob hangját.

Mit tehetünk ilyenkor?

Hallgassuk meg csak a pergődob sávját szólóban. Hallhatjuk, hogy nem csak magát a pergőt halljuk, hanem gyakorlatilag az összes többi dobot is, igaz azokat némileg halkabban. Ez nem csoda, hiszen a dobok és cintányérok nagyon hangosak, és ráadásul - mint ahogy a mellékelt képen is látható- még közel is helyezkednek el egymáshoz, így gyakorlatilag elkerülhetetlen az áthallás az egyes mikrofonok között.

Hallgassuk meg most csak a lábdob sávot solo-ban. Hallhatjuk, hogy a lábdob mikrofonja nem csak a lábdobot, hanem a többi dob és cintányér hangját is rögzítette, ami szintén elkerülhetetlen. Próbáljuk hát ki, hogy mit tudunk elérni itt egy Gate segítségével. A feladatunk tehát, hogy ezen a sávon csak és kizárólag a lábdob hangja legyen hallható. A próbához az ingyenes Cockos-ReaGate plugint fogjuk használni, mivel ez kiváló hangminőséggel és minden szükséges paraméter-beállítási lehetőséggel rendelkezik.

Threshold

Helyezzük el a lábdob sávjának első szabad insert pontjára a ReaGate-et és nyissuk meg. Ha most elindítjuk a lejátszást (természetesen a lábdob sávot solo-ba téve), nem hallunk semmi változást az eredetihez képest. Ez nem is csoda, hiszen ha megfigyeljük, a baloldali potméter (a bejövő jelszintet jelző kivezérlésmérő alatt)  mínusz végtelen állásban van. Ez pedig nem más, mint a gate-ünk küszöbérték beállítója, azaz a threshold értéke. Ezen érték feletti jelszintek esetében fog a kapu kinyitni. Mivel minden érték magasabb mint a  mínusz végtelen, így a kapu folyamatosan nyitva van. Az előző részből már tudhatjuk, hogy ezt az értéket a hasznos jel szintje alá kell állítani hogy az áthaladhasson rajta, na de ennyire azért nem. Kezdjük emelni a threshold értékét egészen addig, amíg csak a lábdob ütéseket halljuk és semmi mást. A beállításban segítségünkre van a poti mellett található kivezérlésmérő is, mivel ennek szintje és a beállított küszöbérték szintje megegyezik.

-28dB értéknél már hallhatóan jobb a helyzet, ám néhány pergő és cintányér ütés még átjut a kapunkon, emeljük hát tovább az értéket. -24dB talán megfelelőnek tűnhet, egészen addig, amíg a loopolt lejátszás el nem érkezik az első ütésig, itt ugyanis egy cintányér hang is átbújik a kapunkon. Ez azt jelenti, hogy a kapu túl hamar kinyit, állítsunk hát be még magasabb értéket! -12dB-t beállítva, sajnos még mindig hallható a kezdeti cintányérunk, ráadásul a dobhangjaink nagy része is eltűnt! Ezt abból is láthatjuk, hogy a baloldali bemeneti szintjelző szinte folyamatosan mozog, míg a jobboldali kimeneti csak ritkán. Ez a küszöbérték tehát túl magas ahhoz hogy minden lábdob ütést hallhassunk, vagyis nem jó! Csökkentsük egészen addig, amíg minden egyes lábdobütés átjut. Ehhez segítségünkre van a hullámforma képe is, itt vizuálisan is ellenőrizhetjük hogy tényleg minden lábdobütés átjut-e.

Tipp:

Ebben a példában máris szembetalálhatjuk magunkat egy nem is olyan ritka problémával! A felvételünk második része egy az elsőnél finomabb, halkabb rész, így itt a dobolásunk is finomabb, vagyis halkabb. Szerencsére ebben a példában könnyen találhatunk olyan threshold értéket, ami a halkabb és a hangosabb részen is jól működik. Ha más esetben ez nem így lenne, érdemes az eltérő részeket külön sávokra helyezni és ott más-más beállításokat alkalmazni a Gate-en, vagy magát a threshold értéket automatizálni.

Szerintem a példánkban a -18dB-es küszöbértékkel az összes lábdobhang átjut a kapun és a lehető legtöbb egyéb (felesleges) hangot kizárjuk. Azonban a wav elején hallható cintányér hangot még mindig halljuk! Mit tehetünk? Nos, több mindent, de hogy jobban megismerjük a Gate használatát, elsőként az egyik alapvető paraméter működését ismerjük meg közelebbről!

Release

A lábdob sáv hullámformája kinagyítva egyetlen lábdob hangra,
és az egyszerűbb hosszmérés miatt a következő hangra.
A lábdob hangja a mérés szerint 434ms időtartamú.

Aki már olvasta a kompresszorok paramétereiről szóló részt, annak bizonyára nem lesz újdonság ez az érték és a funkciója. Ezzel állíthatjuk be, hogy a kapu miután kinyitott mennyi idő alatt zárjon be (nagy általánosságban beszélve, hiszen minden gyártó egy kicsit másképp értelmezi ezeket az értékeket). Amint láthatjuk, ez a jelen esetben 100ms-ra van beállítva. Ha a már ismert módszerrel megmérjük a lábdobunk hangjának hosszát, láthatjuk, hogy az nagyjából 0,434 sec, azaz 434ms. Ezt láthatjuk a mellékelt ábrán is.

Tájékoztatás és a könnyebb megértés elősegítésére a következő ábrán 100ms időtartamot jelöltem csak ki a lábdobunk hangjából. Ezzel vizuálisan is érzékelhetjük, hogy kb. mennyit hallhatunk belőle, miután áthalad a kapunkon. Láthatjuk, hogy a hangunk legjellemzőbb részének nagyobbik fele még 100ms esetén is átjut, így agyunk képes felismerni a lábdob hangját, a lemaradt rész pedig amúgy is olyan alacsony jelszintű, hogy a többi sáv biztosan elnyomja.

Kijelölve: 100ms

Végtelenítsük a lejátszást (loopoljuk be) az első két lábdob ütésre és indítsuk el a sáv lejátszását az elejétől.

Próbáljuk most meg, mi történik, ha a release értékét lassan, de folyamatosan csökkentjük! A cintányérunk hangja kezd egyre inkább eltűnni, vagy legalábbis agyunk a rövidsége miatt már nem tudja azonosítani. Kb. 50ms körül a cintányér hangunk gyakorlatilag eltűnt! Ha ezután még tovább csökkentjük a release értékét, hamarosan a lábdobunk hangja is elváltozik, végül már csak egy reccsenéshez hasonló hang marad. Örülhetünk tehát, hogy a lábdobunk elszeparálódott, azaz elkülönült. Vagy mégsem? Helyezzük a ReaGate plugint bypass állásba és hallgassuk meg a lábdob eredeti hangját. Ég és föld! A kapuzott hang annyira rövid, hogy a lábdob mély hangja -a többi "felesleges" hanggal együtt- teljesen eltűnik!

Állítsuk be a release értékének a megmért kb. 400ms-ot. Máris visszakaptuk az eredeti lábdobunkat, viszont sajnos így sok nemkívánatos hang is átjut... Kísérletezhetünk tovább is, hogy 400 és 50 ms között melyik érték adja a legoptimálisabb megoldást, azaz melyik értéknél nem csökken még túl sokat a lábdob hangunk minősége (eredetisége) úgy, hogy közben a lehető legkevesebb egyéb hang is hallhatóvá válik. Ezek az értékek természetesen tempó függőek, tehát minden feladathoz újra és újra meg kell őket keresnünk!

Eldönthetjük persze azt is, hogy megéri-e a gate használata, ill. többet javít-e a hangzáson, mint amennyit elvesz belőle. Ha nem szükséges, inkább ne használjuk, vagy automatizálással csak a szükséges helyeken alkalmazzuk! Sajnos a példa szerinti esetben a cintányér ütést nem tudjuk gate segítségével megfelelő módon eltávolítani, de hát van ilyen is... A példánk további részében 200ms release értéket fogunk használni, így állítsuk most be ezt!

Attack

A fenti lábdobhangból 5ms kijelölve. Szinte alig látszik olyan rövid,
de a képre kattintva kinagyítható.

A kompresszoroknál már megismert Attack természetesen a Gate-nél is megtalálható, funkciója teljes mértékben megegyezik a kompresszorokon találhatóéval -hiszen a Gate is egy kompresszor. Mint azt az előző részben már megtanultuk, gate esetében az egyik legproblémásabb paraméter az attack. Példánkban az értéke eddig 3ms volt, de hogy egy kicsit jobban megismerjük, kezdjük most szó szerint nulláról!

Állítsuk be az Attack-ot 0ms-ra és indítsuk el a lejátszást! Amit hallhatunk, az egy zavaró pattanás minden lábdobhang előtt. Ez bizony nem jó, emeljük hát lassan az értéket és figyeljük meg, hogyan változik a hangzás! Ahogy emeljük az Attack értékét, úgy kerül egyre hátrébb a térben a lábdobunk, vagyis úgy halljuk, mintha messzebb kerülne tőlünk, vagy mintha egy másik helységben lenne. 30ms értéknél már egészen olyan, mintha a szomszéd dobolna.

Ez persze nem csoda, hiszen a kompresszoroknál már megtanultuk, hogy többek között a hang kezdeti tranziense határozza meg, hogy mennyire közelinek/távolinak halljuk. Egy hosszú Attack idővel ezeket a tranzienseket levágjuk és ezáltal a hang hátrébb kerül. Ez bizonyos esetekben hasznos lehet, máskor viszont nem. Szerintem az utóbbi eset ez a példa szerinti dobfelvétel is, válasszunk tehát olyan rövid attack értéket, ami még nem okoz torzulást, azaz -mint azt már megtanultuk- nem károsítja az eredeti hangot. A kiválasztott értéket könnyen ellenőrizhetjük, ha a gate-et ki-be kapcsolva összehasonlítjuk az eredeti és a kapuzott hangot. Szerintem 1ms megfelelőnek mondható.

Tipp:

A ReaGate esetében nem csak egész értékeket adhatunk meg, hanem pl. 0,5ms-ot is, ezzel még gyorsabban nyitva a kaput!

Hold
Kompresszorok esetében -mint azt már tudjuk- a Hold értéke határozza meg, hogy mennyi ideig nem kezd növekedni a jelszintcsökkentés értéke, ha a jelszint a beállított küszöbérték alá csökken.

Hogy ezt jól hallhatóan tudjuk kipróbálni, most térjünk át a lábdob sávról a pergő (Snare) sávra, vagyis most csak a Snare sáv kerüljön solo módba. A pergő sáv első szabad insert pontjára helyezzünk el egy ReaGate plugint, és állítsuk be a következő értékekre: Threshold: -18dB, Attack: 3ms, Hold: 0ms, Release: 300ms.

Indítsuk el a lejátszást és figyeljük meg a pergődob hangját. A Gate teszi a dolgát, csak a pergőhangokat engedi át, az egyéb dobok hangjait nem. A különbséget könnyen ellenőrizhetjük, ha lejátszás közben ki/be kapcsoljuk a plugint.

Mint láthatjuk, a Hold értéke most 0 ms, tehát ez a fázis jelenleg nem működik. Ahhoz, hogy hallhassuk a különbséget a hold és a release között, helyezzünk most el az első ReaGate után egy másodikat is, ezen viszont a Hold értékét 290ms-ra, a Release értékét pedig 10ms-ra állítsuk be. A többi paraméter az előző ReaGate-el megegyező legyen. Mint az alsó ábrán látható, az Attack fázis után mindkét gate 300ms-ig van még nyitva, de az első Release fázisban, vagyis folyamatosan növekvő jelszintcsökkentéssel (halkítással), a második viszont teljesen nyitva marad. Az itt megadott 10ms Release azért kell, hogy a hold fázis után folyamatosan növekedjen a jelszintcsökkentés, ellenkező esetben (pl. 0ms release esetén) torzítás lesz hallható. (aki kíváncsi rá, ki is próbálhatja...)

Most indítsuk el a lejátszást, de egy időben mindig csak az egyik ReaGate legyen bekapcsolva, a másik legyen Bypass állásban. Vagyis magyarul mondva, felváltva kapcsoljuk őket ki/be. Jól hallható, hogy a második, Hold fázist használó gate jobban megtartja a pergődob eredeti hangját megmarad a dobhang teste, míg az első esetében rövidebbnek és "vékonyabbnak" halljuk azt. Ez szintén lehet kívánatos vagy éppen rossz dolog is, attól függően, hogy mi a célunk. A lényeg, hogy ha Gate-et használunk, már tudjuk hogy kb. milyen beállítás mit is eredményez.

Kapcsoljuk be a lábdob és a térmikrofon sávokat is és figyeljük meg, hogy a két pergő gate közötti hangzás különbség hogyan befolyásolja a teljes hangzást! Próbáljuk ki azt is, hogy milyen a teljes dobhangzás ha a mind a lábdob, mind a pergő gate-je ki, ill. be van kapcsolva. Figyeljük meg, hogy a kapuzott sávok esetében a hangzás valamivel tisztább lesz, mivel a pergő és lábdob hangok erőteljesebben szólalnak meg, mint a többi hang. Ez azért van, mert ezek a két sávon lévő dobhangok hozzáadódnak a térmikrofonok hangjához, tehát ez a két dob gyakorlatilag dupla hangerővel szólal meg, míg a kapuzásnak köszönhetően a cintányérok és a tamok nem. Figyeljük meg azt is, hogy a gate-nek köszönhetően mennyivel pontosabban állíthatjuk be ennek a két fő dobhangnak a (hangerő)arányát a teljes dobhangzásban. Ha kikapcsoljuk a gate-eket, akkor a beállított arány majdhogynem felborul.

Pre-Open (előnyitás)

Vitathatatlanul jó döntés, ha a kapunk küszöbértékét olyan magasra állítjuk amennyire csak lehet, mivel így csak a tényleg hangos hangok nyitják ki. Viszont ebben az esetben szembetaláljuk magunkat egy komoly problémával.

Az említett magas jelszint általában a hang kezdeti tranziens részében helyezkedik el, viszont nem közvetlenül a hang kezdetén. Így aztán mire a jelszint átlépi a küszöbértéket, a (dob)hangunkból már pár milliszekundumnyi lefutott, anélkül hogy hallottuk volna. Vagyis nem a teljes, valódi hangot halljuk.

Erre a problémára nyújt megoldást a digitális technika által kínált look-a-head technológia. Segítségével az előre beolvasott hangfájlból a Gate tudja, hogy mikor történik majd meg a küszöbérték átlépése, és a beállított előnyitás értékének megfelelő idővel előbb nyitja ki a kaput. Ezt láthatjuk a mellékelt ábrán is. Normál esetben a küszöbérték átlépésekor kezdődik meg az Attack fázis, amit sárga színnel jelöltem. Ezt követően a Hold, majd Release fázisok következnek, ahol a kapu már nyitva van, ez zöld színnel került jelzésre. Az ábra bal oldalán, a hang kezdetén látható narancs színnel jelölt sáv az előnyitás időtartama. Jól látható, hogy itt már hasznos hang is található, így mindenképpen ajánlott az előnyitás használata.

Az előnyitás értékét akár a már megismert időtartam mérési módszerrel, akár hallás útján is egyszerűen megállapíthatjuk. Mindössze arra kell figyelnünk, hogy ha túl magas értéket állítunk be (túl hosszú az előnyitás), akkor a hasznos hang előtt hangokat is hallani fogjuk, ha pedig túl rövidet, akkor a funkció értelmét veszti. Próbáljuk ki mind a lábdob, mind a pergő sávon az előnyitás különböző értékeinek hatását!

A példa szerinti lábdob hang esetében -mint azt már fentebb láttuk- ez a kezdeti rész kb. 5 ms-nak felel meg. Ha tehát ezt az értéket állítjuk be előnyitásnak a ReaGate-en, nagy valószínűséggel nem vágódik le a lábdobunk kezdeti része, amitől előrébb kerül a térben, erősebb és jobban hallható lesz, nem utolsó sorban pedig a dobhang megőrzi eredeti hangzását. Ha alkalmazzuk az előnyitást, nyugodtan csökkenthetjük, vagy akár nullára is állíthatjuk az attack idejét, a fentebb már tapasztalt "kattanás, pattanás" nem lesz hallható. Ettől függetlenül a beállított érték továbbra is érvényben marad, tehát a hosszabb attack idők hatása továbbra is hallható lesz.

Tipp:

Ha a ReaGate-ben előnyitást állítunk be, akkor a plugin aktiválja a beépített look-a-head technológiát és az adott fájl egy részét előre beolvassa. Hogy ez mennyi adatot jelent, az a beállított előnyitás értékétől függ. Ennek a paraméternek a használatával tehát elveszítjük a plugin valósidejű feldolgozási képességét, vagyis csak visszajátszáskor tudjuk valós időben használni, hiszen ilyenkor a DAW kompenzálja a késleltetést (latency).

Send-reverb
További előnye a gate alkalmazásának, hogy pl. a pergő hangot külön is visszhangosíthatjuk, függetlenül a többi dobhangtól. Ez egy bevett módszer a pop és rockzenében, amit már ősidők óta alkalmaznak. Ez gyakorlatilag lehetetlen lenne, ha a pergő mikrofon által felvett többi dobhangot is ráküldenénk a visszhang send sávjára. Ebből inkább egy nagy katyvasz lenne, nem pedig dögös dobhangzás! A példa szerinti dobsávunk ugyan nem túl dús ahhoz, hogy ezt a katyvaszt be lehessen rajta mutatni, de akinek van kedve, kipróbálhatja, milyen az ha csak a kapuzott pergőt visszhangosítjuk.

Ehhez nem kell mást tennünk, mint létrehozni egy send (aux) sávot a DAW-ban, erre ráküldeni a pergő sávunkat, mondjuk -6dB jelszinttel, és elhelyezni a send sávunkon egy visszhangosítót, pl. a DDMF-Envelope-ot, ami letölthető innen. Ez egy kiváló minőségű zengető, sajnos az ingyenes (DEMO) változata nem támogatja a beállított programok mentését sem visszahívását, de ezt megoldhatjuk úgy, ha az adott sávra lejegyzeteljük a beállításokat. Sajnos ilyenkor minden betöltésnél kézzel kell beállítanunk az értékeket, cserébe viszont egy teljesen professzionális visszhangosítót kapunk. Ha megnyitjuk a send sávunk első insert pontján az Envelope-ot, rögtön a 80's Snare, azaz a 80-as évek pergője nevű programot hallhatjuk, ami pontosan megfelel az igényeinknek!

Még nagyobb hasznát vehetjük a Gate-nek, ha a pergő hangunkat pl. késleltetőn (delay) szeretnénk átvezetni. Ilyenkor csak a pergő ütések fognak visszhangzani, az egyéb dobhangok nem...

Egy másik lehetséges megoldás a reverb-gate párosra, a gated-reverb nevű effekt, amit leginkább a 80-as években használtak, de ma is jó hasznát vehetjük. Mivel azonban ez inkább a zengetők témakörébe tartozik, majd ott térünk ki rá részletesen a send sávok használatával egyetemben.

MIDI Trigger

Steven Slate - Trigger

A ReaGate rendelkezik egy további hasznos funkcióval azok számára, akik előre rögzített dobhangokra (sample) szeretnének kicserélni bizonyos hangokat a felvételükben. Ez az úgynevezett Triggelés (indítás), ami a mai stúdiótechnikában 99%-ban használt és ezért egyre inkább elfogadott megoldás a nem igazán sikerült felvételek javítására, vagy egyszerűen csak a gyorsabb és jobb eredmény elérésére.

Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy amikor a kapu kinyit vagy bezár, a plugin egy MIDI üzenetet küld ki magából. Ez megfelel egy MIDI billentyű lenyomásának/elengedésének. Ha ezt a jelet egy megfelelő pluginbe továbbítjuk, az akusztikus felvételünk dobhangja mellett (vagy még inkább helyette) egy szintetikus, vagy sample alapú dobhang fog megszólalni. Sok olyan Trigger plugin létezik, ami kifejezetten erre lett kifejlesztve, az egyik legismertebb talán a Steven Slate Trigger. Ez egy kereskedelmi plugin, és nyilván sokkal több szolgáltatással rendelkezik a Triggelés témakörben mint a mi kis ReaGate-ünk, viszont ez ingyenes és alapfokon tökéletesen megfelelő erre a célra is!

Hogy ezt a funkciót használni tudjuk, nem kell mást tenni, mint a ReaGate "Send MIDI on open/close" funkcióját bekapcsolni és megadni a kiválasztott MIDI hang számát (a hangmagasságának megfelelő értéket).


Ének példa:

A Gate egy másik, hasonlóan gyakori használata az ének és egyéb felvételeknél beszűrődő fejhallgató- és egyéb háttérhang kiszűrése. Amikor stúdióban többsávos felvételt készítünk, azt általában a zenészek külön-külön, vagyis nem egyszerre, egy időben teszik meg. De ha mégis, akkor a legtöbbször külön helyiségben tartózkodnak, vagy a hangszereik hangjait elkülönítve veszik fel, ezzel csökkentve az áthallást a különböző hangszerek (sávok) között. Ez többek között a későbbi keverést is megkönnyíti, valamint ha az egyik zenész hibázik, később elég csak az Ő rontott felvételét megismételni, nem kell minden zenésznek újrajátszani az egész anyagot, mint mondjuk az 50-es években. Az ilyen felvételek esetében a zenészek egymást fejhallgatókon keresztül hallják, ennek hangja pedig könnyen felvételre kerülhet egy-egy érzékeny mikrofonon keresztül. (Sok zenész hihetetlenül hangosan szereti hallgatni felvétel közben a fejhallgatóját!) Ezeket a beszűrődő hangokat természetesen akár egyesével is kivagdoshatnánk a DAW-ban, de ennél sokkal gyorsabb és egyszerűbb megoldás, ha Gate-et alkalmazunk!

Az előző dob példában használt éneksávokon is hallható a fejhallgató beszűrődő hangja az éneksávokon azokon a helyeken ahol nincs ének, viszont ez egy elég jó felvétel abból a szempontból, hogy ez a beszűrődés csak nagyon nagy erősítéskor hallható. Ha kíváncsiak vagyunk rá, akkor loopoljunk be egy ilyen "üres" részt és indítsuk el a lejátszást. Kezdjük emelni a sáv hangerejét, vagy az erősítőnk hangerejét, és hallani fogjuk a zenét, ami az énekes fejhallgatójából szűrődik be, sőt a készülékek alapzaját és a stúdió légkondicionálóját is. Persze ehhez tényleg nagyon fel kell tekerni a hangerőt, és ez akár károsodást is okozhat a lehallgató rendszerünkben, ha véletlenül nem csak ezt az ének nélküli részt játsszuk le, ezért legyen mindenki nagyon óvatos, egyik kezünket tartsuk mindig az erősítő hangeró potiján! 

Bedőcs Imre - MZ Projekt

Ahhoz, hogy kockázatmentesen és egyszerűen tudjuk kipróbálni a gate alkalmazását éneksávon, egy olyan felvételre van szükségünk, ahol az énekes tényleg nagyon hangosan hallgatta a fejhallgatóját. Szerencsére van ilyen demo felvétel, ezért használjuk most ezt! A próba elvégzéséhez és a gyakorláshoz az MZ-Projekt zenekar "Álomhatár" című szerzeményéből fogjuk az éneksáv egy részét használni. A jogtulajdonos (Copyright Magyar Zoltán, Minden jog fenntartva!), a felvétel felhasználását csak oktatási célra engedélyezi, kizárólag a Microchips Sound Studio oldal olvasóinak, kizárólag az itt található technikák gyakorlására! Minden más, részben vagy egészben történő felhasználás és további megosztás tilos! A linkre kattintva a letöltő elfogadja a felhasználás fenti feltételeit! (Letöltéshez katt a narancssárga sorra!)

Hogy egy újabb kiváló plugint is megismerjünk, használjuk most a feladatra a Variety of Sound-Prefix-et. Ez egy univerzális előkészítő, amit célszerűen a sávunk első insert pontjára kell elhelyezni. Segítségével minden olyan feladatot elvégezhetünk, ami a sávok tisztításával, igazításával (fázis eltérések) kapcsolatos, ez elengedhetetlen a professzionális minőségű mix elkészítéséhez. A rengeteg funkcióból most csak a Gate-et fogjuk használni, de későbbi epizódokban feltűnik még majd ez a kis mindenes!

Ha letöltöttük az "alomhatar-vox.wav" fájlt, helyezzük el egy új projektbe, végtelenítsük a lejátszást és indítsuk el. Még az ének kezdete előtt hallhatjuk a fejhallgatóból beszűrődő zenét -ami a gyakorlás szempontjából akár egy zajnak is tekinthetünk-, és ugyan ezt hallhatjuk az ének befejezése után, sőt közben is, de ezzel most nem foglalkozunk. Célunk most csak az, hogy az ének szüneteiben ne lehessen hallani ezt a háttérhangot. Ehhez helyezzük el a sáv első insert pontjára a PreFIX-et, és kapcsoljuk be a GATE-et a fehér kivezérlésmérő alatti ON/OFF kapcsolóval.

Variety of Sound - PreFIX
Ne felejtsük el bekapcsolni a Gate szekciót!

Ha elindítjuk a lejátszást, ne lepődjünk meg, ha semmit sem fogunk hallani! Mint látható, a kapunk zárva van, ezt a GATE felirat alatti kivezérlésmérőn láthatjuk. Ez most teljesen fehér, vagyis a kapu zárva van. Ahhoz hogy kinyisson, elsőnek természetesen meg kell adni a szükséges küszöbértéket. A ReaGate-el ellentétben, a PreFIX-nél az alapbeállítás a 0dBFS threshold érték, mint ahogy azt a THR (Threshold rövidítve) poti állásán is láthatjuk. Talán ez a megközelítés szerencsésebb, mint a ReaGate esetében, ezt azonnal hallani és látni fogjuk, ha elkezdjük a küszöbértéket csökkenteni, vagyis a potit lefelé mozgatni.

Ahogy a THR potit lefelé húzzuk, -5 és -10 dB érték közé érve, már minden bizonnyal egyértelművé válik, hogy miről is van itt szó! Ezen az értéken csak a leghangosabb hangoknál nyit ki a kapu, amit a GATE szekció műszerén is láthatunk. Dolgunk tehát nagyon egyszerű, addig csökkentjük ezt az értéket, amíg minden szó jól hallhatóvá válik, de a beszűrődő hangok még némításra kerülnek! -15dB értéknél pl. elég "recsegős" lesz a hangzás, sőt több szó vége le is marad. A műszer "remegésén" is látható ez a jelenség. -20dB értéknél már sokkal folyamatosabb az ének, de a műszeren is látható, hogy néhány szó végét még megvágja. Ideális esetben amíg az ének szól, nem zárhat be a kapu, sőt inkább teljesen nyitva kell hogy legyen, vagyis a műszernek feketének kell lennie. Ez nagyjából -35dB értéknél már bekövetkezik, de sajnos a két sor közötti apró szünetben még egy pillanatra hallható marad a beszűrődő zajunk. Remélem már mindenki tudja mit kell tenni, csökkenteni kell a release értékét, vagyis hamarabb kell bezárni a kaput.

Az időzítés paramétereit a Gate műszerünk jobb oldalán találhatjuk meg, szerintem mindenkinek egyértelmű jelölésekkel. A REL természetesen a release-t jelenti, ez most 50ms-on van, ezt kell tehát csökkentenünk. Sajnos azonban ezen a pluginen ez a legalacsonyabb érték amit be tudunk állítani, ezt már nem tudjuk tovább csökkenteni... Mit tehetünk ilyenkor? Például növeljük a küszöbértéket, hogy a kapu csak a magasabb jelszinteken nyisson ki, és növeljük a nyitvatartás idejét, hogy az alacsonyabb jelszintű szavak is átférjenek rajta. Tegyük hát most pontosan ezt!

Állítsuk be a küszöbértéket annyira, hogy éppen hogy levágódjanak a szavak végei, majd a Hold paraméterrel tartsuk addig nyitva a kaput, hogy a levágódott hangok még pont átférjenek rajta. Ez nálam THR: 25 és Hold: 60 értéknél történik meg. Ezzel a beállítással az összes szónál teljesen nyitva marad a kapu, a két sor közötti szünetben viszont gyorsan bezár. Ez vizuálisan is jól ellenőrizhető a Gate műszeren.

A PreFIX esetében az Attack-ot előre beállított idők közül választhatjuk ki. Ezek az alacsonyabb értékek esetében megfelelnek az ismert keverőpult gyártók által használt időknek (0,1; 0,15; 0,5; 1; 1,5ms), a két utolsó (5 és 15ms) viszont már egy RMS, vagyis átlagértéknek megfelelő beállítást eredményez. Ezzel elkerülhető például, hogy az alacsony frekvenciájú hanghullámok ki-be kapcsolgassák a kapu áramkörét, vagy hogy létrejöjjön a hullámzó hangerő hatás.

A PreFIX plugin is biztosítja a dob példában már említett előnyitási funkciót, amit itt PRE jelöléssel találhatunk meg. Ez inkább csak a nagy intenzitású tranziens részekkel rendelkező hangok esetében bír igazi jelentőséggel, ettől függetlenül bármilyen hang esetében használhatjuk, ha a küszöbértéket nem tudjuk másképpen megfelelően beállítani.

Egy sokkal finomabb, kevésbé észrevehető beavatkozást érhetünk el, ha a kapunkat nem csukjuk be teljesen, vagyis egy bizonyos, csökkentett jelszint mindig átjut rajta. Ezt felfoghatjuk úgy is, mintha a küszöbérték feletti jelszintek teljes hangerővel, a küszöbérték alattiak viszont lehalkítva jutnának át.

Ekkor a szavak közötti részek nem némítódnak le teljesen, pl. hallható marad a lélegzetvétel, vagy némi háttérzaj, ami prózai felvételek esetében nagyon jól jön, ilyenkor ugyanis rendkívül zavaró ha a szavak között halljuk az elnémítást. Ezt a funkciót a PreFIX-ben a Range értékével állíthatjuk be. Ha ezt elkezdjük növelni, a Gate műszerünkön is láthatjuk a hatását, még akkor is, ha éppen nem történik lejátszás. Emeljük a Range értékét mondjuk 5-re, ekkor a kapu kb. félig kinyílik és nyitva is marad. Ha most meghallgatjuk az "Álomhatár" énekfelvételt, egy az első dob példában lévő éneksávhoz hasonló eredményt kapunk, vagyis hallható a sorok előtti és utáni zaj, de nem olyan erővel, ami zavaró lehet. Így egy sokkal természetesebb megoldást tudunk alkalmazni! (A ReaGate-ben ezt a funkciót a DRY potival tudjuk elérni, amivel az eredeti, nem kapuzott jelet tudjuk visszakeverni a kimenetre.) Ez a technika már sokkal közelebb áll egy expanderhez, de erről majd később.

Ha úgy érezzük, hogy a kapunk nyitása/zárása túlságosan erőteljesen történik, alkalmazhatunk finomabb, ívesebb karakterisztikájú görbét is. Ezt a Knee paraméterrel állíthatjuk be. 0% értéknél a görbe teljesen egyenes, sarkosan törik meg a küszöbértéknél. Ahogy a potit lefelé mozgatjuk, a jelleggörbe törése egyre nagyobb rádiuszúra növekszik, vagyis egyre kevésbé észrevehető lesz. A legalsó EXP állásban egy 1:2 arányú downward expandert kapunk.

Ennyit mára a Gate alapvető gyakorlati alkalmazásáról. A következő részben a speciális gate alkalmazásokat fogjuk kipróbálni, többek között a zajzárat és a trigger-gate-et is, ami nem azonos a mostani részben már megismert triggeléssel!

A témával kapcsolatos kérdéseket itt a cikk alján található hozzászólásokban várom!

Jó mixelést kívánok mindenkinek!

A következő részhez katt ide...