Michael Brauer New York-i Grammy díjas sztár hangmérnök 1985-ben éppen Aretha Franklin "Freeway Of Love" című számát keverte, amikor egy akkor számára még megoldhatatlan problémába ütközött.
A producer -Narada Michael Walden- több alját (mélyet) szeretett volna a mixbe, de Brauer már mindent rácsavart amit csak az SSL pult tudott. Ha több basszust adott hozzá, akkor a busz kompresszor miatt az ének lehalkult. Ha csökkentette a kompressziót, akkor viszont túl magas lett a jelszint és a keverőpult betorzított. Úgy érezte, hogy ebbe a szituációba többet nem szeretne belekerülni, ezért elgondolkodott azon, hogyan lehetne megoldani hogy a jól szóló basszushoz hozzáadott más sávok ne semmisítsék meg a kompressziót. Ennek köszönhetően az elmúlt közel 30 évben kidolgozott egy több-buszos mixelési technikát, aminek elnevezését Brauerize néven le is védette. A módszert mindenkinek jó szívvel ajánlja, sőt a témával kapcsolatban feltett kérdésekre saját honlapján (www.mbrauer.com) is szívesen válaszol.
Az előző részben tárgyalt Scheps féle Rear bus rendszertől eltérően Brauer nem párhuzamos kompressziót alkalmaz, legalábbis nem minden sávra egyszerre. Az Ő megközelítése inkább arról szól, hogy az egyes hangszer csoportokat külön-külön kompresszálja, majd ezt keveri össze a maszter buszon. Tehát technikailag inkább több-buszos kompresszióról beszélhetünk, már ami magát a busz rendszert illeti. Ez mellet azonban Michael használ párhuzamos kompressziós rendszert is, mint azt a cikk második felében is láthatjuk majd.
Tipp:
Michael szereti kiemelten is elmondani, hogy bár rengeteg drága analóg eszközzel rendelkezik, a mixet és a hangzást nem ezek adják, hanem a hangmérnök (ízlése). Nem eszközökről kell beszélni, hanem színekről és érzésekről. Ő dobosként dobkészleten játszott, most egy SSL keverőpulton. Folyamatosan automatizálja a fadereket, van olyan is, amikor vibrátót alkalmaz rajtuk (gyorsan mozgatja fel-le), mert így éri el a kívánt hatást. Gyakorlatilag pontosan úgy játszik rajta, mint egy hangszeren. Szerinte keverés közben a hangmérnök is egyfajta (előadó)művésszé válik.
ABCD busz rendszer
Ez a technika nem helyettesíti a keverést, sem a maszterelést, csupán egy végső simítást biztosít egy már eleve jó mixhez! Alapja, hogy Michael 4 különálló buszra küldi a sávjait, amiken kompresszort és/vagy ekvalizert helyez el. Ezeket A, B, C és D néven használja, mivel az SSL J9000 keverőpultján ezek a buszok elnevezései. Tulajdonképpen a négy busz ide az SSL központi részébe tér vissza, majd innen kerül a sztereó összegző erősítőbe (summing amplifier), ami már csak egy nagyon kis kompressziót adó busz kompresszoron kerül át. Ezzel egy kis masztering-et ad a felvételhez, amire általában a Shadow Hills sztereó masztering kompresszorát, és egy Chandler Curve Bender EQ-t használ, de az adott mixtől függően ezek változhatnak, akár az SSL bus compressor-t is használhatja. Az egyes buszokat bemutató résznél figyeljük majd meg, hogy azokon sem alkalmaz sok kompressziót, kb. 1-1,5dB.
A technika lényege, hogy az egyes hangszer csoportokat azért küldi különböző buszokra és az ott elhelyezett kompresszorba, mert így eltérő beállításokat tud használni rajtuk. Egy ritmus buszra pl. teljesen más beállítás szükséges, mint a gitárokhoz vagy az énekhez. Vagyis így elkerülhető, hogy egy jól szóló dobot elrontson a közös busz kompresszor, amikor például gitárok is érkeznek rá.
"Beleszerettem a kompresszorok hangjába" -mondja Michael. "Az esetek 80%-ában a kompresszorok amiket használok nem végeznek valódi kompressziót, inkább csak a hangzásuk miatt vannak a mixben, valójában inkább EQ-ként tekintek rájuk. Ez az érzésről szól, azt használom amelyik jobban adja a kívánt érzetet a mixnek."
A módszerem -mondja Michael- a megszokott keverési technikának pont az ellenkezője! Normál módon minden kompresszió a csatorna fadere előtt történik, mielőtt beállítanánk a sávok hangerő arányait, vagyis mondhatjuk úgy is, hogy Pre-fader kompresszióról beszélünk. Az én esetemben viszont a kompresszió a fader után jön létre (a buszokon) -gyakorlatilag a kompresszorokba keverek-, ezt tehát Post-fader kompressziónak hívom. Ha már tudod hogy mire kell figyelni és megtanultad hogyan kell a hangerőket változtatni hogy az optimális jelszinten (sweet spot) maradj, ez a módszer óriási előnyt nyújt. Ehhez viszont elengedhetetlen az ABCD buszok kalibrációja.
Sweet spot
Az optimális jelszint ebben az esetben azt jelenti, hogy ha túl halkan, vagy túl hangosan (túl alacsony vagy túl magas jelszint) tápláljuk meg az egyes buszokat, akkor a hangzás vékony lesz. Miért? A túl alacsony jelszint nem eredményez kellő kompressziót és mint azt az előző részben is megtapasztaltuk, nem alakul ki a kellően vastag hangzás. A túl magas kompresszió pedig azért vezet ugyanerre az eredményre, mert olyankor a túlzott kompresszió halkítja le nagyon a hangot, ami egyenlő a halkabb hanggal, sőt annál még rosszabb, hiszen nincsen dinamikája, sőt torzított is.
Analóg ABCD rendszer kalibrációja:
Bár új eszközök megjelenésével, vagy a feladattól függően a lista idővel változik, a rendelkezésre álló adatok keletkezésének idejében így nézett ki Michael busz rendszere:
A busz
Neve 33609 egy Pultec EQ 1a3s-be. Általában a magas frekvenciájú hangokat küldi ide, éneket, billentyűket, néha a vokálokat is.
A kalibrációt a következőképpen végzi:
1. A Pultec-et bypass-ba kapcsolja
2. Egy hullámforma generátoron (oszcillátor) 1000 Hz-es (szinusz) jelet állít be, amit beküld a Neve-be.
3. A Neve-en a gain-t 0-ra álltja, majd addig emeli az oszcillátor szintjét, amíg 0 VU-jelszintet nem jelez a busz kivezérlésmérője. (Vagyis a kompresszorból és az EQ-ból kijövő jel szintje 0VU)
4. A Neve-en a threshold-at 1 kattanással visszafelé állítja. Ilyenkor nem szabad, hogy a hang megváltozzon. (Néha 3 kattanást is vissza teker, ekkor kb. 1 dB-t kell hogy csökkenjen a jelszint, de azt mondja, ezt jobb ha a kalibráció után tesszük meg.)
5. A Pultec-et kiveszi bypass-ból.
6. Az EQ-n 100 Hz-et állít be a mélynek és 8kHz-et magasnak.
7. Az oszcillátoron 100 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a mély erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
8. Az oszcillátoron most 10kHz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a magas erősítését, amíg a VU meter 1,5-öt nem jelez.
9. Az oszcillátoron 1000 Hz-et állít be, ekkor +1dB-t kell hogy jelezzen a kivezérlésmérő.
B busz
Distressor + Avalon E55 EQ-val vagy anélkül. Ritmus szekció, vagyis basszus és dobok.
Elsőként nézzük meg, hogyan kalibrálja a Distressor-t:
1. Egy hullámforma generátoron (oszcillátor) 1000 Hz-es (szinusz) jelet állít be, amit beküld a Distressor-ba, ami bypass állásba van kapcsolva.
2. Addig emeli az oszcillátor szintjét, amíg 0 VU-jelszintet nem jelez a busz kivezérlésmérője.
3. Beállítja a szükséges Ratio értéket és ha kell a "British" módot. (A Ratio általában 6:1 a British mód esetén), majd kiveszi a Distressort-t Bypass módból.
4. Az Attack-ot 10-re állítja (kompresszió nélkül), a Release-t a szükséges értékre, a detektor-t HP-re. Az Audio-t Dist. 2-re szokta kapcsolni.
5. Input: 5-re, Output 5,5-re. Az output beállítása olyan legyen, hogy a kompresszor ne emeljen a jelszinten (Gain staging).
6. Lassan kezdi emelni a kompressziót (az Input-al) egészen addig, amíg az első zöld LED folyamatosan nem világít.
7. Mivel a Distressor mono, ezért 2 darabot kell a sztereó buszon alkalmazni, egyiket a jobb oldalra, a másikat a balra. A fenti kalibrációt a két oldalra külön külön kell elvégezni, a két kompresszort nem kapcsolja össze! Ellenőrzés képen 100 és 10000 Hz-es sztereó jelet küld át mindkét kompresszoron (vagyis sztereóban) és a keverőpulton ellenőrzi, hogy a kimenő jelszint azonos-e mindkét oldalon.
Ha EQ-t is használ ezen a buszon, azt kizárólag a Distressor után teszi meg, majd a következőképen kalibrálja:
8. 1000 Hz-es jelet küld a buszra, és addig állítja a jelszintjét, amíg a keverőn 0VU-t nem kap. Természetesen eközben az EQ-n nincs sem emelés sem vágás, a jelszint unity gain!
8. Az EQ-n 100 Hz-et állít be mélynek és 8-10kHz-et magasnak, 3kHz-et középnek ha szükséges.
9. Az oszcillátoron 100 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a mély erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
10. Az oszcillátoron most 10kHz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a magas erősítését, amíg a VU meter 1,5-öt nem jelez.
11. Az oszcillátoron 3000 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a közép erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
12. Ha szükséges az EQ beállításait az adott hanganyaghoz kell igazítani.
12. Az oszcillátoron 1000 Hz-et állít be, ekkor +1-1,5dB-t kell hogy jelezzen a kivezérlésmérő. Ez természetes, szerinte a mélyemelés miatt jön létre.
C busz
Pendulum ES-8 limiter. A mix közép része, általában gitárok, de van hogy a gitárokat az A és C buszra is ráküldi egyszerre.
1. Ahogy már megszokhattuk, az 1000 Hz-re állított oszcillátort a buszra kapcsolja.
2. Mode-ot Fast-ra kapcsolja (gyors)
3. Az Input gain-t addig állítja, amíg +1dB jelszintet nem kap.
4. Az Output gain-t 1 óra állásba állítja be. (Az input gain-nek +1-nek kell lennie.)
5. A kompressziót addig állítja, amíg a busz kivezérlésmérője 0VU-t nem mutat.
6. Ha minden jól ment, akkor kb. 1dB kompressziót kell leolvasnunk a GR meterről.
D busz
Inwards connection TSL-1, újabban Edward The Compressor, vagy más limiter. Tartalék, illetve az extrákhoz használja pl. szélesítésre. A sávok közül elsősorban a háttér vokálokat említi meg, de ide küldi a zengetők (reverb) és késleltetők, visszhangosítók (delay) visszatérő jelét is.
1. Ahogy már megszokhattuk, az 1000 Hz-re állított oszcillátort a buszra kapcsoljuk.
2. A kompressziót kikapcsoljuk (csak limitert használunk).
3. Az Input gain-t addig állítja, amíg +1dB jelszintet nem kap.
5. A kompressziót addig állítja, amíg a busz kivezérlésmérője 0VU-t nem mutat.
6. Ha minden jól ment, akkor kb. 1dB kompressziót kell leolvasnunk a GR meterről.
Brauer teljes busz rendszere
A fenti ABCD buszból álló rendszer még nem jelenti a teljes Brauerizálást! A teljes rendszer az ABCD buszok mellett tartalmaz továbbá egy 48 buszból álló (Send-return) rendszert is, amiből minimum 30 különböző effektekre van kötve. Ezek általában delay-ek és reverb-ek, amik természetesen a keverőpultba térnek vissza.
Öt mono kompresszort használ az éneksávokra, amiket szintén buszokról táplál meg. És itt még mindig nincs vége, ugyanis 6 aux-ot is használ, amik sorra: Aux 1: Neve 1176s, Aux 2: Lexicon 200, Aux 3: Lexicon PCM81, Aux 4: feladattól függő reverb vagy effekt, Aux 5: Bricasti M7 vagy Sony DRE777, Aux 6: Sony DRE777. (Az Aux megfelel a Send-nek.)
Ezt a bonyolult rendszert azért építette ki, mert így nagyon gyorsan és egyszerűen tud -csupán csak gombok nyomogatásával- váltani a különböző hangzások között, vagyis gyorsan tud próbálgatni.
A folyamatot egészen addig csinálja, amíg meg nem kapja azt a hangzást amitől a számot jobbnak hallja. Ez szerintem nagyon hasonlít a DAW-ban is elérhető presetek-re, vagy template-ekre.
Az egyes sávok "javítását" ha szükséges -pl. EQ vagy túlzott tranziensek csökkentése kompresszorral-, az egyéni sávokon egyesével végzi el, majd ezt követően irányítja őket a megfelelő buszra. Magán a buszon -a kalibráció után- általában már nem állít át semmit, kivéve ha valami nagyon nagy probléma van. Tehát a 4 buszra már eleve olyan jelet küld, amit jónak hall.
Magát a buszrendszert leginkább kiindulási alapnak használja, van hogy bizonyos sávokat nem is küld minden buszra, van hogy egyikre sem, de van olyan is, hogy az egyik buszt ráküldi egy másikra is. Ez teljesen faladat függő!
Tipp:
Bár Michael rendelkezik több nagyon drága és komoly monitorral és erősítővel (ProAc 100s, Chord SPM1200C, stb., amiket a hangos ellenőrzéshez és a nagyon mély basszusok keveréséhez használ), a legtöbbször mégis egy sztereó Sony kazettás magnón kever. Ez a Boombox (így hívják az USA-ban ezeket a hordozható sztereó magnókat) a mögötte lévő egyik rack szekrény tetejére van letéve, kb. 1,5 méterre a füle felett és 1,8 méterre mögötte! Közepes hangerővel hallgatja (84dBSPL), ami szerinte kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen elérni. A magnó két hangszórója olyan közel helyezkedik el egymáshoz, hogy gyakorlatilag egy mono hangot hall. Véleménye szerint a Sony egy nagyítóként működik, ami azonnal megmutatja az esetleges hibákat. Ugyanazért használja ezt, mint amiért sok kollégája az NS10-eseket.
Brauer véleménye az ITB rendszerről
Én úgy gondolom, hogy bár érdekes a Brauerize technika eredeti megvalósításáról magától Michael-től hallani, a cikk olvasóit sokkal jobban érdekeli az ITB Brauerize megvalósítása (In The Box, vagyis a számítógépen belül). Michael azt mondja, amikor Ő kipróbálta ezt a lehetőséget (valójában az asszisztense rakta össze neki), nem tetszett amit hallott, ugyanis szerinte a sok egymásra épülő plugin kompresszió (digitális formában) a végén egy torzított hangot adott. (Más források szerint viszont azt mondta, hogy nem jött létre a kellő harmonikus torzítás) Azonban biztos benne, hogy egy nap elkészül az erre megfelelő rendszer és akkor Ő lesz az első aki használni fogja.
Elmondja továbbá azt is, hogy pár embernek sikerült hibrid módszerrel részleges eredményt elérnie. Ez azt jelenti, hogy a rendszer bizonyos részei a számítógépen belül maradnak és csak bizonyos részeit vezetik át külső eszközökön (majd ezeket vissza a számítógépbe). Ez a módszer azonban sokkal kevesebb lehetőséggel rendelkezik mint az eredeti teljesen analóg, mert a különböző késleltetések miatt fázis eltérések alakulhatnak ki.
Jamie Donelly ITB Brauerize technikája
Jamie 2014-ben végzett a Teesside egyetemen és diplomáját a Brauerize témából írta. Részletesen elemezte és megpróbálta kizárólag virtuális (digitális) eszközökkel a legjobban megközelíteni Brauer mixelési technikáit és hangzását.
A Brauerize hangzás eléréséhez alapvetően 3 fokozatról beszélhetünk:
1. Multi-busz kompresszió
2. Multi-ének kompresszió
3. Duál párhuzamos kompresszió (1176)
Multi-busz kompresszió
Ahogy a busz kompressziós részben már megtanultuk, a maszter buszon (mix buszon) a legtöbbször elhelyezünk egy sztereó kompresszort, ami segít abban, hogy egy egységesebb hangzást érjünk el. A probléma ezzel a módszerrel az, hogy ilyenkor a kompresszor nagyon sok különböző hangforrásra kell hogy reagáljon. Emellett ha olyan kompresszort használunk ami bizonyos frekvenciákra érzékenyebb (a legtöbb ilyen, hiszen ezért van más-más hangzásuk), akkor ezek a frekvenciák több kompressziót kapnak mint a többi és a nehezen összehozott egyensúly máris felborul.
Ezt a hibát viszonylag egyszerűen kezelhetjük úgy, ha a problémát okozó sávokat külön kompresszáljuk a problémát elszenvedő sávoktól. Erről szól Brauer módszere. Ha figyelembe vesszük a fentebb olvasottakat, rögtön érthetővé válik hogy miért fontos a használt eszközök (kompresszorok és EQ-k) kiválasztása. Szerencsére Jamie szinte mindenre kiterjedő kutatást végzett ez irányban, így nekünk erre már nem kell időt fordítanunk, kivéve ha valamely általa javasolt plugin nem áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben nem tehetünk mást, mint egy saját rendszert felépíteni Brauer szemléletmódját alkalmazva. Tulajdonképpen ez a végső megoldás, hiszen nem másolni kell a sztárokat, hanem túllépni rajtuk!
Hogyan építsük fel keverőpultunkon a Brauer multi-busz rendszert?
Tekintsük a fenti ábrát! Mint látható, az egyes hangszerek csoportokba vannak rendezve (ének, ritmus, gitárok, vokálok). Az ezeknek megfelelő sávokat tehát csak a nekik megfelelő buszra küldjük, és nem a maszter buszra! Most tehát nem párhuzamos kompressziót alkalmazunk, mint Andrew Scheps Rear bus rendszerében! Természetesen az ABCD buszokat ezután már mind a maszter buszra küldjük, aminek kimenete gyakorlatilag a kész mixet jelenti. Egyszerű ugye?
Tipp:
Bár 2005-ig a fenti ábra szerint használta Michael az ABCD buszrendszert, azóta az éneket egyáltalában nem küldi át egyik buszon sem, helyette egy 5 kompresszorból álló multi-ének kompresszor rendszert használ. Ettől függetlenül kipróbálhatjuk és ha tetszik amit hallunk, használhatjuk a "régi" rendszerét is.
A megvalósítás a használt munkaállomástól függ! Reaper-ben pl. nincsen a sávoknak ki és bemenő csatornája, minden Send-en és Receive-n keresztül működik, még a hardver kimenetek és a maszter kimenet is. Itt tehát a buszokat egyszerűen SEND-el kell létrehozni. Cubase esetében a sávoknak van ki és bemenő csatornájuk (és SEND-jük is), itt tehát a sávok kimenetét célszerűen egy-egy létrehozott buszra (Group channel, A,B,C,D) kell küldeni. A Pro Tools egy különleges DAW ilyen szempontból, ugyanis ebben kell hogy legyen kimenő csatlakozás, különben az adott csatorna nem működik. Ezért egy úgynevezett segéd buszt kell alkalmazni. Segítségével megoldható, hogy az egyes sávok jelét SEND-en keresztül küldhessük a kívánt ABCD buszokra és nem közvetlenül a maszter buszra.
Tipp:
Sokan összekeverik a multi-busz kompressziót a multi-band kompresszióval. Ez a kettő azonban nem azonos, sőt sok közük nincs is egymáshoz.
Buszok beállítása
Mint már olvashattuk -Michael saját szavait idézve- a megfelelő kompresszorok kiválasztása elsődleges a technika jó implementációjához, hiszen Ő elsősorban tone-machine-ként használja őket. A következőkben ismerjük meg a Jamie által ajánlott plugineket, valamint hogy mivel tudjuk őket kiváltani, ha nem állnak rendelkezésre.
A Bus:
McDSP-British C és Waves Puigtech-et javasolja Jamie, de ha van kártyánk, akkor használhatjuk a megfelelő UAD plugineket is. Ezen kívül ajánlott a McDSP BC-22, IK Multimedia T-RackS Precision Comp/Limiter (33609), EQP-1A, Nomad Factory PulseTec EQs.
Ingyenes plugin lehetőségek:
Vladg-Molot kompresszora Sigma módba kapcsolva, valamint Sonivox-SonEQ, vagy Ignite Amps-PTEq-X.
B Bus:
Jamie ajánlása: McDSP-CB303 és Waves-API550A. Distressor plugint már maga az Empirical Labs is készített, de használhatjuk akár az Sknote-Disto-t is, ami sokak szerint nagyon közel áll az eredeti Distressorhoz.
Ha figyelmesen nézzük a mellékelt ábrát láthatjuk, hogy Jamie erre a buszra egy további szaturációs plugint is elhelyezett, ez pedig nem más, mint a Soundtoys-Decapitator. Erre azért volt szüksége, mert az általa használt McDSP plugin nem eredményezte azt a szaturációt, amit egy eredeti Distressor. A probléma megoldására a B buszról egy SEND-en keresztül táplálta meg a Decapitatort, amit ezután visszavezetett a Maszter buszra, magával a B busszal együtt.
Ingyenes plugin lehetőségek:
A producer -Narada Michael Walden- több alját (mélyet) szeretett volna a mixbe, de Brauer már mindent rácsavart amit csak az SSL pult tudott. Ha több basszust adott hozzá, akkor a busz kompresszor miatt az ének lehalkult. Ha csökkentette a kompressziót, akkor viszont túl magas lett a jelszint és a keverőpult betorzított. Úgy érezte, hogy ebbe a szituációba többet nem szeretne belekerülni, ezért elgondolkodott azon, hogyan lehetne megoldani hogy a jól szóló basszushoz hozzáadott más sávok ne semmisítsék meg a kompressziót. Ennek köszönhetően az elmúlt közel 30 évben kidolgozott egy több-buszos mixelési technikát, aminek elnevezését Brauerize néven le is védette. A módszert mindenkinek jó szívvel ajánlja, sőt a témával kapcsolatban feltett kérdésekre saját honlapján (www.mbrauer.com) is szívesen válaszol.
Az előző részben tárgyalt Scheps féle Rear bus rendszertől eltérően Brauer nem párhuzamos kompressziót alkalmaz, legalábbis nem minden sávra egyszerre. Az Ő megközelítése inkább arról szól, hogy az egyes hangszer csoportokat külön-külön kompresszálja, majd ezt keveri össze a maszter buszon. Tehát technikailag inkább több-buszos kompresszióról beszélhetünk, már ami magát a busz rendszert illeti. Ez mellet azonban Michael használ párhuzamos kompressziós rendszert is, mint azt a cikk második felében is láthatjuk majd.
Tipp:
Michael szereti kiemelten is elmondani, hogy bár rengeteg drága analóg eszközzel rendelkezik, a mixet és a hangzást nem ezek adják, hanem a hangmérnök (ízlése). Nem eszközökről kell beszélni, hanem színekről és érzésekről. Ő dobosként dobkészleten játszott, most egy SSL keverőpulton. Folyamatosan automatizálja a fadereket, van olyan is, amikor vibrátót alkalmaz rajtuk (gyorsan mozgatja fel-le), mert így éri el a kívánt hatást. Gyakorlatilag pontosan úgy játszik rajta, mint egy hangszeren. Szerinte keverés közben a hangmérnök is egyfajta (előadó)művésszé válik.
ABCD busz rendszer
Ez a technika nem helyettesíti a keverést, sem a maszterelést, csupán egy végső simítást biztosít egy már eleve jó mixhez! Alapja, hogy Michael 4 különálló buszra küldi a sávjait, amiken kompresszort és/vagy ekvalizert helyez el. Ezeket A, B, C és D néven használja, mivel az SSL J9000 keverőpultján ezek a buszok elnevezései. Tulajdonképpen a négy busz ide az SSL központi részébe tér vissza, majd innen kerül a sztereó összegző erősítőbe (summing amplifier), ami már csak egy nagyon kis kompressziót adó busz kompresszoron kerül át. Ezzel egy kis masztering-et ad a felvételhez, amire általában a Shadow Hills sztereó masztering kompresszorát, és egy Chandler Curve Bender EQ-t használ, de az adott mixtől függően ezek változhatnak, akár az SSL bus compressor-t is használhatja. Az egyes buszokat bemutató résznél figyeljük majd meg, hogy azokon sem alkalmaz sok kompressziót, kb. 1-1,5dB.
A technika lényege, hogy az egyes hangszer csoportokat azért küldi különböző buszokra és az ott elhelyezett kompresszorba, mert így eltérő beállításokat tud használni rajtuk. Egy ritmus buszra pl. teljesen más beállítás szükséges, mint a gitárokhoz vagy az énekhez. Vagyis így elkerülhető, hogy egy jól szóló dobot elrontson a közös busz kompresszor, amikor például gitárok is érkeznek rá.
SSL SL9000J |
Sweet spot
Az optimális jelszint ebben az esetben azt jelenti, hogy ha túl halkan, vagy túl hangosan (túl alacsony vagy túl magas jelszint) tápláljuk meg az egyes buszokat, akkor a hangzás vékony lesz. Miért? A túl alacsony jelszint nem eredményez kellő kompressziót és mint azt az előző részben is megtapasztaltuk, nem alakul ki a kellően vastag hangzás. A túl magas kompresszió pedig azért vezet ugyanerre az eredményre, mert olyankor a túlzott kompresszió halkítja le nagyon a hangot, ami egyenlő a halkabb hanggal, sőt annál még rosszabb, hiszen nincsen dinamikája, sőt torzított is.
Analóg ABCD rendszer kalibrációja:
Bár új eszközök megjelenésével, vagy a feladattól függően a lista idővel változik, a rendelkezésre álló adatok keletkezésének idejében így nézett ki Michael busz rendszere:
A busz
Neve 33609 egy Pultec EQ 1a3s-be. Általában a magas frekvenciájú hangokat küldi ide, éneket, billentyűket, néha a vokálokat is.
A kalibrációt a következőképpen végzi:
1. A Pultec-et bypass-ba kapcsolja
2. Egy hullámforma generátoron (oszcillátor) 1000 Hz-es (szinusz) jelet állít be, amit beküld a Neve-be.
3. A Neve-en a gain-t 0-ra álltja, majd addig emeli az oszcillátor szintjét, amíg 0 VU-jelszintet nem jelez a busz kivezérlésmérője. (Vagyis a kompresszorból és az EQ-ból kijövő jel szintje 0VU)
4. A Neve-en a threshold-at 1 kattanással visszafelé állítja. Ilyenkor nem szabad, hogy a hang megváltozzon. (Néha 3 kattanást is vissza teker, ekkor kb. 1 dB-t kell hogy csökkenjen a jelszint, de azt mondja, ezt jobb ha a kalibráció után tesszük meg.)
5. A Pultec-et kiveszi bypass-ból.
6. Az EQ-n 100 Hz-et állít be a mélynek és 8kHz-et magasnak.
7. Az oszcillátoron 100 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a mély erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
8. Az oszcillátoron most 10kHz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a magas erősítését, amíg a VU meter 1,5-öt nem jelez.
9. Az oszcillátoron 1000 Hz-et állít be, ekkor +1dB-t kell hogy jelezzen a kivezérlésmérő.
B busz
Distressor + Avalon E55 EQ-val vagy anélkül. Ritmus szekció, vagyis basszus és dobok.
Elsőként nézzük meg, hogyan kalibrálja a Distressor-t:
1. Egy hullámforma generátoron (oszcillátor) 1000 Hz-es (szinusz) jelet állít be, amit beküld a Distressor-ba, ami bypass állásba van kapcsolva.
2. Addig emeli az oszcillátor szintjét, amíg 0 VU-jelszintet nem jelez a busz kivezérlésmérője.
3. Beállítja a szükséges Ratio értéket és ha kell a "British" módot. (A Ratio általában 6:1 a British mód esetén), majd kiveszi a Distressort-t Bypass módból.
4. Az Attack-ot 10-re állítja (kompresszió nélkül), a Release-t a szükséges értékre, a detektor-t HP-re. Az Audio-t Dist. 2-re szokta kapcsolni.
5. Input: 5-re, Output 5,5-re. Az output beállítása olyan legyen, hogy a kompresszor ne emeljen a jelszinten (Gain staging).
6. Lassan kezdi emelni a kompressziót (az Input-al) egészen addig, amíg az első zöld LED folyamatosan nem világít.
7. Mivel a Distressor mono, ezért 2 darabot kell a sztereó buszon alkalmazni, egyiket a jobb oldalra, a másikat a balra. A fenti kalibrációt a két oldalra külön külön kell elvégezni, a két kompresszort nem kapcsolja össze! Ellenőrzés képen 100 és 10000 Hz-es sztereó jelet küld át mindkét kompresszoron (vagyis sztereóban) és a keverőpulton ellenőrzi, hogy a kimenő jelszint azonos-e mindkét oldalon.
Ha EQ-t is használ ezen a buszon, azt kizárólag a Distressor után teszi meg, majd a következőképen kalibrálja:
8. 1000 Hz-es jelet küld a buszra, és addig állítja a jelszintjét, amíg a keverőn 0VU-t nem kap. Természetesen eközben az EQ-n nincs sem emelés sem vágás, a jelszint unity gain!
8. Az EQ-n 100 Hz-et állít be mélynek és 8-10kHz-et magasnak, 3kHz-et középnek ha szükséges.
9. Az oszcillátoron 100 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a mély erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
10. Az oszcillátoron most 10kHz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a magas erősítését, amíg a VU meter 1,5-öt nem jelez.
11. Az oszcillátoron 3000 Hz-et állít be, majd addig emeli az EQ-n a közép erősítését, amíg a kivezérlésmérő +1dB-t jelez.
12. Ha szükséges az EQ beállításait az adott hanganyaghoz kell igazítani.
12. Az oszcillátoron 1000 Hz-et állít be, ekkor +1-1,5dB-t kell hogy jelezzen a kivezérlésmérő. Ez természetes, szerinte a mélyemelés miatt jön létre.
C busz
Pendulum ES-8 limiter. A mix közép része, általában gitárok, de van hogy a gitárokat az A és C buszra is ráküldi egyszerre.
1. Ahogy már megszokhattuk, az 1000 Hz-re állított oszcillátort a buszra kapcsolja.
2. Mode-ot Fast-ra kapcsolja (gyors)
3. Az Input gain-t addig állítja, amíg +1dB jelszintet nem kap.
4. Az Output gain-t 1 óra állásba állítja be. (Az input gain-nek +1-nek kell lennie.)
5. A kompressziót addig állítja, amíg a busz kivezérlésmérője 0VU-t nem mutat.
6. Ha minden jól ment, akkor kb. 1dB kompressziót kell leolvasnunk a GR meterről.
D busz
Inwards connection TSL-1, újabban Edward The Compressor, vagy más limiter. Tartalék, illetve az extrákhoz használja pl. szélesítésre. A sávok közül elsősorban a háttér vokálokat említi meg, de ide küldi a zengetők (reverb) és késleltetők, visszhangosítók (delay) visszatérő jelét is.
1. Ahogy már megszokhattuk, az 1000 Hz-re állított oszcillátort a buszra kapcsoljuk.
2. A kompressziót kikapcsoljuk (csak limitert használunk).
3. Az Input gain-t addig állítja, amíg +1dB jelszintet nem kap.
5. A kompressziót addig állítja, amíg a busz kivezérlésmérője 0VU-t nem mutat.
6. Ha minden jól ment, akkor kb. 1dB kompressziót kell leolvasnunk a GR meterről.
Brauer teljes busz rendszere
A fenti ABCD buszból álló rendszer még nem jelenti a teljes Brauerizálást! A teljes rendszer az ABCD buszok mellett tartalmaz továbbá egy 48 buszból álló (Send-return) rendszert is, amiből minimum 30 különböző effektekre van kötve. Ezek általában delay-ek és reverb-ek, amik természetesen a keverőpultba térnek vissza.
Öt mono kompresszort használ az éneksávokra, amiket szintén buszokról táplál meg. És itt még mindig nincs vége, ugyanis 6 aux-ot is használ, amik sorra: Aux 1: Neve 1176s, Aux 2: Lexicon 200, Aux 3: Lexicon PCM81, Aux 4: feladattól függő reverb vagy effekt, Aux 5: Bricasti M7 vagy Sony DRE777, Aux 6: Sony DRE777. (Az Aux megfelel a Send-nek.)
Ezt a bonyolult rendszert azért építette ki, mert így nagyon gyorsan és egyszerűen tud -csupán csak gombok nyomogatásával- váltani a különböző hangzások között, vagyis gyorsan tud próbálgatni.
A folyamatot egészen addig csinálja, amíg meg nem kapja azt a hangzást amitől a számot jobbnak hallja. Ez szerintem nagyon hasonlít a DAW-ban is elérhető presetek-re, vagy template-ekre.
Az egyes sávok "javítását" ha szükséges -pl. EQ vagy túlzott tranziensek csökkentése kompresszorral-, az egyéni sávokon egyesével végzi el, majd ezt követően irányítja őket a megfelelő buszra. Magán a buszon -a kalibráció után- általában már nem állít át semmit, kivéve ha valami nagyon nagy probléma van. Tehát a 4 buszra már eleve olyan jelet küld, amit jónak hall.
Magát a buszrendszert leginkább kiindulási alapnak használja, van hogy bizonyos sávokat nem is küld minden buszra, van hogy egyikre sem, de van olyan is, hogy az egyik buszt ráküldi egy másikra is. Ez teljesen faladat függő!
Tipp:
Bár Michael rendelkezik több nagyon drága és komoly monitorral és erősítővel (ProAc 100s, Chord SPM1200C, stb., amiket a hangos ellenőrzéshez és a nagyon mély basszusok keveréséhez használ), a legtöbbször mégis egy sztereó Sony kazettás magnón kever. Ez a Boombox (így hívják az USA-ban ezeket a hordozható sztereó magnókat) a mögötte lévő egyik rack szekrény tetejére van letéve, kb. 1,5 méterre a füle felett és 1,8 méterre mögötte! Közepes hangerővel hallgatja (84dBSPL), ami szerinte kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen elérni. A magnó két hangszórója olyan közel helyezkedik el egymáshoz, hogy gyakorlatilag egy mono hangot hall. Véleménye szerint a Sony egy nagyítóként működik, ami azonnal megmutatja az esetleges hibákat. Ugyanazért használja ezt, mint amiért sok kollégája az NS10-eseket.
Brauer véleménye az ITB rendszerről
Én úgy gondolom, hogy bár érdekes a Brauerize technika eredeti megvalósításáról magától Michael-től hallani, a cikk olvasóit sokkal jobban érdekeli az ITB Brauerize megvalósítása (In The Box, vagyis a számítógépen belül). Michael azt mondja, amikor Ő kipróbálta ezt a lehetőséget (valójában az asszisztense rakta össze neki), nem tetszett amit hallott, ugyanis szerinte a sok egymásra épülő plugin kompresszió (digitális formában) a végén egy torzított hangot adott. (Más források szerint viszont azt mondta, hogy nem jött létre a kellő harmonikus torzítás) Azonban biztos benne, hogy egy nap elkészül az erre megfelelő rendszer és akkor Ő lesz az első aki használni fogja.
Elmondja továbbá azt is, hogy pár embernek sikerült hibrid módszerrel részleges eredményt elérnie. Ez azt jelenti, hogy a rendszer bizonyos részei a számítógépen belül maradnak és csak bizonyos részeit vezetik át külső eszközökön (majd ezeket vissza a számítógépbe). Ez a módszer azonban sokkal kevesebb lehetőséggel rendelkezik mint az eredeti teljesen analóg, mert a különböző késleltetések miatt fázis eltérések alakulhatnak ki.
Jamie Donelly ITB Brauerize technikája
Jamie 2014-ben végzett a Teesside egyetemen és diplomáját a Brauerize témából írta. Részletesen elemezte és megpróbálta kizárólag virtuális (digitális) eszközökkel a legjobban megközelíteni Brauer mixelési technikáit és hangzását.
A Brauerize hangzás eléréséhez alapvetően 3 fokozatról beszélhetünk:
1. Multi-busz kompresszió
2. Multi-ének kompresszió
3. Duál párhuzamos kompresszió (1176)
Multi-busz kompresszió
Ahogy a busz kompressziós részben már megtanultuk, a maszter buszon (mix buszon) a legtöbbször elhelyezünk egy sztereó kompresszort, ami segít abban, hogy egy egységesebb hangzást érjünk el. A probléma ezzel a módszerrel az, hogy ilyenkor a kompresszor nagyon sok különböző hangforrásra kell hogy reagáljon. Emellett ha olyan kompresszort használunk ami bizonyos frekvenciákra érzékenyebb (a legtöbb ilyen, hiszen ezért van más-más hangzásuk), akkor ezek a frekvenciák több kompressziót kapnak mint a többi és a nehezen összehozott egyensúly máris felborul.
Ezt a hibát viszonylag egyszerűen kezelhetjük úgy, ha a problémát okozó sávokat külön kompresszáljuk a problémát elszenvedő sávoktól. Erről szól Brauer módszere. Ha figyelembe vesszük a fentebb olvasottakat, rögtön érthetővé válik hogy miért fontos a használt eszközök (kompresszorok és EQ-k) kiválasztása. Szerencsére Jamie szinte mindenre kiterjedő kutatást végzett ez irányban, így nekünk erre már nem kell időt fordítanunk, kivéve ha valamely általa javasolt plugin nem áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben nem tehetünk mást, mint egy saját rendszert felépíteni Brauer szemléletmódját alkalmazva. Tulajdonképpen ez a végső megoldás, hiszen nem másolni kell a sztárokat, hanem túllépni rajtuk!
Hogyan építsük fel keverőpultunkon a Brauer multi-busz rendszert?
Tekintsük a fenti ábrát! Mint látható, az egyes hangszerek csoportokba vannak rendezve (ének, ritmus, gitárok, vokálok). Az ezeknek megfelelő sávokat tehát csak a nekik megfelelő buszra küldjük, és nem a maszter buszra! Most tehát nem párhuzamos kompressziót alkalmazunk, mint Andrew Scheps Rear bus rendszerében! Természetesen az ABCD buszokat ezután már mind a maszter buszra küldjük, aminek kimenete gyakorlatilag a kész mixet jelenti. Egyszerű ugye?
Tipp:
Bár 2005-ig a fenti ábra szerint használta Michael az ABCD buszrendszert, azóta az éneket egyáltalában nem küldi át egyik buszon sem, helyette egy 5 kompresszorból álló multi-ének kompresszor rendszert használ. Ettől függetlenül kipróbálhatjuk és ha tetszik amit hallunk, használhatjuk a "régi" rendszerét is.
A megvalósítás a használt munkaállomástól függ! Reaper-ben pl. nincsen a sávoknak ki és bemenő csatornája, minden Send-en és Receive-n keresztül működik, még a hardver kimenetek és a maszter kimenet is. Itt tehát a buszokat egyszerűen SEND-el kell létrehozni. Cubase esetében a sávoknak van ki és bemenő csatornájuk (és SEND-jük is), itt tehát a sávok kimenetét célszerűen egy-egy létrehozott buszra (Group channel, A,B,C,D) kell küldeni. A Pro Tools egy különleges DAW ilyen szempontból, ugyanis ebben kell hogy legyen kimenő csatlakozás, különben az adott csatorna nem működik. Ezért egy úgynevezett segéd buszt kell alkalmazni. Segítségével megoldható, hogy az egyes sávok jelét SEND-en keresztül küldhessük a kívánt ABCD buszokra és nem közvetlenül a maszter buszra.
Tipp:
Sokan összekeverik a multi-busz kompressziót a multi-band kompresszióval. Ez a kettő azonban nem azonos, sőt sok közük nincs is egymáshoz.
Buszok beállítása
Mint már olvashattuk -Michael saját szavait idézve- a megfelelő kompresszorok kiválasztása elsődleges a technika jó implementációjához, hiszen Ő elsősorban tone-machine-ként használja őket. A következőkben ismerjük meg a Jamie által ajánlott plugineket, valamint hogy mivel tudjuk őket kiváltani, ha nem állnak rendelkezésre.
A Bus:
McDSP-British C és Waves Puigtech-et javasolja Jamie, de ha van kártyánk, akkor használhatjuk a megfelelő UAD plugineket is. Ezen kívül ajánlott a McDSP BC-22, IK Multimedia T-RackS Precision Comp/Limiter (33609), EQP-1A, Nomad Factory PulseTec EQs.
Ingyenes plugin lehetőségek:
Vladg-Molot kompresszora Sigma módba kapcsolva, valamint Sonivox-SonEQ, vagy Ignite Amps-PTEq-X.
B Bus:
Jamie ajánlása: McDSP-CB303 és Waves-API550A. Distressor plugint már maga az Empirical Labs is készített, de használhatjuk akár az Sknote-Disto-t is, ami sokak szerint nagyon közel áll az eredeti Distressorhoz.
Ha figyelmesen nézzük a mellékelt ábrát láthatjuk, hogy Jamie erre a buszra egy további szaturációs plugint is elhelyezett, ez pedig nem más, mint a Soundtoys-Decapitator. Erre azért volt szüksége, mert az általa használt McDSP plugin nem eredményezte azt a szaturációt, amit egy eredeti Distressor. A probléma megoldására a B buszról egy SEND-en keresztül táplálta meg a Decapitatort, amit ezután visszavezetett a Maszter buszra, magával a B busszal együtt.
Ingyenes plugin lehetőségek:
Antress-Modern Deathcore, és gyakorlatilag bármelyik EQ plugin. Szaturáció előállításához használhatjuk a Softube-Saturation Knob-ot, vagy a Variety of Sound-ot célozzuk meg, pl. Density Mk3, Tessla Pro, Rescue, esetleg Voxengo-TubeAmp.
C Busz:
Jamie ajánlása: Slate Digital-VBC-FG-Mu, de szerintem érdemes lehet kipróbálni a Sonius-TuCo-t is, ami szintén egy jó minőségű változó feszültségerősítésű elektroncsöves kompresszor modell.
Ingyenes plugin lehetőségek:
A fenti plugin egy vintage csöves kompresszor modellje, jól alkalmazhatjuk helyette tehát a Klanghelm-MJUC Jr-t, vagy a Variety of Sound-ThrillseekerVBL-t is. Mindkettő nagyon szépen színezi is a hangot, amivel pontosan Brauer szellemiségének felelhetünk meg.
D Busz:
Jamie ajánlása: Waves-V-Comp és S1. A V-Comp-ot Limit módba kell kapcsolni, majd a következő insert pontra elhelyezni az S1-et. Erre azért van szükség, mert a Brauer által alkalmazott Edward The Compressor nevű kompresszoron található egy WIDTH, azaz szélesség nevű paraméter. Ezzel a sztereó szélességet lehet növelni. Mivel a V-Comp-on ilyen nincsen, ezért ajánlja erre a célra Jamie az S1 Stereo Imager-t, amivel szét tudjuk húzni egy kicsit a mixet.
Ingyenes plugin lehetőségek:
Véleményem szerint mivel itt elsősorban a hangszínezésnek kell előtérbe kerülnie -amit megerősít az is, hogy a Brauer által ezen a buszon használt eszközök elektroncsöves kialakításúak- nem maga a limitálás/kompresszió a lényeges. A csöves kompresszorok amúgy is lassúak, jelcsúcs limitálásra csak korlátozottan alkalmasak. Tehát nyugodtan használhatjuk az előbb már említett elektroncsöves modellezésket, vagyis a Klanghelm-MJUC Jr-t, vagy a Variety of Sound-ThrillseekerVBL-t. Bár, hogy a hangzás eltérjen a két buszon (C és D) szerintem érdemes a másiktól eltérőt választani. A sztereó szélesítésre természetesen a már jól ismert widener plugineket használhatjuk, a Brainworks bx_solo-t, vagy Alex Hilton-A1 StereoControl pluginjét.
Kalibráció
Miután felépítettük a virtuális Brauer rendszerünket az általunk választott pluginekből, ezek kalibrálását pontosan ugyanúgy kell elvégezni, mint ahogy Michael teszi ezt a saját analóg rendszerében! Tehát lapozzunk vissza az analóg kalibrációs részhez és hajtsuk végre az ott leírtakat. Ha esetleg problémába ütközünk, jó hasznát vehetjük a Jamie által készített videóknak. Ezek linkjeit megtaláljuk a felhasznált irodalomban.
A titok a kiváló hangzás eléréséhez a jelszintek megválasztásában rejlik! Erről már olvashattunk fentebb, ez az úgynevezett Sweet Spot, vagyis jelen esetben az ideális állapot. Ennek eléréséhez tekintsünk a rendszerre (kompresszorok) úgy, mint egy hangszer húrjára. Ha a húr nincsen megfeszítve, a hangszer nem szólal meg, vagy kellemetlen hangot produkál. Ahogy elkezdjük a húrt feszíteni, egyre inkább kezd a hang kellemessé válni. Azonban ezt nem fokozhatjuk a végtelenségig, mert a túlzottan megfeszített húr nem jobban szól, hanem egyszerűen elszakad.
Ha tehát a kiválasztott buszra túl alacsony jelszintet vezetünk, a kompresszor nem lép működésbe, nem keletkezik szaturáció, vagyis nem jön létre a kívánt hangzás. Ha viszont túl magas jelszintet alkalmazunk, akkor a dinamika elveszik, a hang pedig torzítottá válik. Ez szintén nem jó!
Helyettesítsük most a fenti példa húrját egy gumiszalaggal (befőttes gumival)! Ha megfelelően feszítjük meg, akkor amikor elengedjük kellemesen "rugózik" és egy adott ritmust vesz fel. Ha az ABCD buszokon ugyanezt a hatást tudjuk elérni a megfelelő jelszintekkel, akkor a buszokon lévő különböző kompresszorok többek között a különböző beállításaiknak köszönhetően különböző módon kezdenek el "rezegni", amitől egy ellen-pumpálás alakul ki. Ehhez nem kell több, mint 1-1,5 dB jelszintcsökkentés az egyes buszokon. Ettől a mixünk elkezd ritmusosan lüktetni, lélegezni. Ez a sikeres beállítás jele!
Multi-ének kompresszió
Mint már említettem, Michael egy ideje már nem az ABCD buszt használja az ének kompresszióhoz, hanem egy külön erre kialakított többkompresszoros rendszert, amit David Kahne-től tanult.
A rendszert két fő részre bonthatjuk: az elkülönített ének részekre és a kompresszorokra. Mint azt az ábrán is láthatjuk, Michael az ének sávot két részre választja, vagyis két külön sávra vágja szét és két külön keverő csatornára helyezi el, két fader-el. Az egyiken a verse részek (versszakok), a másikon a refrén részek (chorus) vannak. Ezzel elérhető, hogy az általában hangosabb és teltebb Refrén más jellegű kompressziót és ezáltal jobban használható hangzást kapjon, mint az ezzel gyakorlatilag ellentétes Verse. A háttér-vokál sávokat a D buszra küldi, és nem ezekre az ének csatornákra!
A Verse csatornára kerül gyakorlatilag minden ének, ami nem refrén. Ezt elsőként post fader send-en küldi a 2-es kompresszorba és ezzel párhuzamosan egy harmadik MIX csatornára. A Refrén csatornára kerül minden ének ami refrénnek számít. Ezt -hasonlóan a Verse csatornához- elsőként a 4-es kompresszorba küldi, és párhuzamosan a MIX csatornára.
A MIX csatornából kimenő jelet szintén post fader send-en küldi a 3-as kompresszorba, valamint az 1-esbe és 5-ösbe, mindháromba egyszerre. Ezt követően mind az öt kompresszor kimenő jelei a maszter buszra kerülnek.
Az ABCD busztól eltérően Michael itt nem alkalmaz előzetes kalibrációt. Jamie tapasztalata az volt, hogy az 1-5 kompresszorokon nem előnyös, ha a jelszint csökkentés értéke meghaladja a 3dB-t. Ez öt kompresszorra kivetítve már 15 dB-nek felel meg! Figyeljük meg, hogy így (multi-makró kompresszió) mennyivel természetesebb hangzást ad 5x3dB párhuzamos jelszintcsökkentés, mint ha csak egy kompresszoron csökkentenénk 15 dB-t.
Tipp:
A fentiektől függetlenül szerintem az ajánlott GR kompresszoronként az ABCD buszhoz hasonlóan 1-1,5dB. Ne felejtsük el, hogy a Brauerize buszokra már csak olyan sávokat küldünk, amik már önmagukban is jól kell hogy szóljanak, tehát a szintezést még ez előtt meg kell oldani!
Alkalmazott kompresszorok
Az ábrán fekete színnel írva láthatjuk a Brauer által használt kompresszorokat, fehérrel pedig a Jamie által javasoltakat. Mint látható, van jó néhány olyan közöttük, amit már az ABCD busznál kitárgyaltunk, így ezekre és a nekik megfelelő ingyenes pluginekre most nem térek ki külön. Nézzük azonban azokat, amik eddig még nem szerepeltek ebben a cikkben.
CLA-2A a Waves LA-2A pluginje, ennek helyettesítésére használhatjuk bármely gyártó LA-2A pluginjét, ingyenes megoldásként pedig a Variety of Sound-ThrillseekerLA, vagy az Antress-Modern Amplifier-t.
CLA-76 természetesen szintén egy 1176 modell, méghozzá a Waves-től. Lassan már Dunát lehet rekeszteni a 1176 modellekkel, de ingyenes változatban szerintem még mindig az Antress-ModernDynakiller a legjobb.
Waves-Puigchild 660 egy Fairchild modell, ingyenes változata lehet Vladg-Molot alpha módba kapcsolva, vagy Variety of Sound-Density Mk3.
Duál párhuzamos kompresszió (1176)
A fent ismertetett Multi-busz- és Multi-ének kompresszió már jó eséllyel megfelelő kohéziót biztosít a sávok között, vagyis a mixünk egységesen, összegyúrtan fog szólni. Ha azonban ez mégsem így történne, Brauer tartogat még egy további lehetőséget a tarsolyában. Ez pedig nem más, mint két 1176 típusú kompresszor, párhuzamos kompresszióra alkalmazva.
Természetesen mivel sztereó buszról beszélünk, két darab (egymástól függetlenül működő) 1176-ot kell hogy alkalmazzon, hiszen ezek mono kompresszorok. Ide párhuzamosan, sztereó SEND-en keresztül küldi a szükséges sávokat, és/vagy az ABCD buszokat, és/vagy a Multi-ének kompressziót, és/vagy a teljes mixet. Látható tehát, hogy ezt egy teljesen univerzális kompresszor busznak használja, amire bármit ráküldhet, de előfordul az is, hogy semmit sem.
Magának a 1176 busznak a célja a további GLUE elérése, vagyis a sávok további "összeragasztása", a hangzás egységesebbé tétele. A kompresszorok "ALL BUTTON IN" módba legyenek kapcsolva, és a rajtuk keletkező jelszintcsökkentés inkább kicsi legyen, mint nagy. Ez Michael többi buszrendszere alapján nem valószínű hogy többet jelent, mint -3dB.
Tipp:
Mivel nem létezik két egyformán szóló analóg berendezés, így két mono csatorna sem, ezért az ITB alkalmazásban érdemes ezt szimulálni, pl. két külön plugint alkalmazni a 1176 Busz két oldalára. Persze a jobb modellezésű sztereó 1176 pluginek elképzelhető, hogy ezt a különbözőséget is szimulálják (általában egy "Analog" kapcsolóval). Érdemes őket dual-mono módba kapcsolni, így gyakorlatilag két azonos beállítású, de a jobb és bal oldalra különbözően reagáló kompresszort kapunk. Az akár csak egy icipicit is különböző hangzású két oldal egy szélesebb sztereó hangképet eredményez.
Pluginek:
Jamie a Waves Audio-CLA76 plugint ajánlja. Ez mellett rengeteg más 1176 modell is létezik, pl. Lindell-7X-500 (Plugin Alliance), IK Multimedia-Black 76, Stillwell Audio-The Rocket, PSP-FetPressor, Softube-FET Compressor, UAD 1176, Slate Digital-FG116, Overloud-Comp76,
Ingyenes megoldás természetesen az általam legjobbnak tartott Antress-Modern Dynakiller, vagy a Seventh Sign, esetleg az Audiocation-AC1.
Zárszó
Láthattuk tehát, hogy miből áll Michael Brauer speciális busz rendszere, amit Brauerize néven ismerhettünk meg. Tulajdonképen az egész arról szól, hogy a kompresszorokat nem dinamika szabályozásra használjuk, hanem egyfajta dinamikus hangszín szabályzásra. Ezt angol kifejezéssel tone machine-nek hívják. Emellett az alkalmazott kompresszorok nem csak ekvalizerként, hanem nagyon visszafogott módon ugyan, de dinamika szabályozóként is működnek, a dolog azon értelmében, hogy egyfajta ritmusos hullámzást visznek a zenébe.
A hangszercsoportonként alkalmazott több buszos rendszer segítségével elkerülhető a túlzott kompresszió és az eltérő típusú hangszerek egyetlen buszkompresszoron átvezetett megoldással szembeni egymásra gyakorolt káros hatása.
Egy másik dolog amit érdemes észrevenni és alkalmazni, a makró multi-kompresszió. Vagyis egy-egy sáv (hangszer) több kompresszoron is végighalad (akár sorban, akár párhuzamosan), de mindegyiken csak egy picike kompressziót kap, ami a végére már tetemes jelszintcsökkentést (GR) eredményez, viszont sokkal természetesebb hangzást tart meg. Ezáltal jelentősen növelhető a hangerő (RMS), viszont nem veszik el a zeneiség.
Bár az ABCD busz ismertetésénél elég pontosan megneveztem az egyes buszokra általában küldött hangszercsoportokat, ezek nem szabályok! Ha egy mix jobban szól úgy, hogy pl. a basszust nem a B buszra küldjük, akkor tegyük azt! Ez alól nem kivétel maga a létrejövő kompresszió mértéke sem! Könnyen lehetséges olyan szituáció, ahol az általános 1-3dB is soknak számít, de olyan is, ahol túlságosan kevésnek! A fenti rendszer alapbeállításait tehát tekintsük inkább ajánlásoknak egy kezdeti értékekre, mintsem kőbevésett szabályoknak.
Ezzel a résszel egy időre lezárult a kompresszorokat és azok használatát bemutató sorozat. A következő részekben a mixelés finomításáról szóló írások következnek, ezek között is elsőként a térbeliség megteremtésével fogunk foglalkozni a visszhangosítókon, zengetőkön, késleltetőkön keresztül.
Addig is mindenkinek eredményes mixelést kívánok!
A következő részhez katt ide...
Felhasznált irodalom:
Brauerize:
http://www.soundonsound.com/techniques/secrets-mix-engineers-michael-brauer
https://www.mbrauer.com/q-a
http://forum.cockos.com/showthread.php?t=164601
http://www.uaudio.com/blog/michael-brauer-ua-interview/
http://www.audiotechnology.com.au/pdf/features/at64_micael_brauer.pdf
http://web.archive.org/web/20160108201053/http://www.mbrauer.com/qna2.asp
Jamie Donelly:
https://brauerizing.wordpress.com/2014/03/19/brauerizing-a-how-to-guide/
https://www.youtube.com/watch?v=M0akUKhkok0
https://www.youtube.com/watch?v=Btj8WA33Dwc
C Busz:
Jamie ajánlása: Slate Digital-VBC-FG-Mu, de szerintem érdemes lehet kipróbálni a Sonius-TuCo-t is, ami szintén egy jó minőségű változó feszültségerősítésű elektroncsöves kompresszor modell.
Ingyenes plugin lehetőségek:
A fenti plugin egy vintage csöves kompresszor modellje, jól alkalmazhatjuk helyette tehát a Klanghelm-MJUC Jr-t, vagy a Variety of Sound-ThrillseekerVBL-t is. Mindkettő nagyon szépen színezi is a hangot, amivel pontosan Brauer szellemiségének felelhetünk meg.
D Busz:
Jamie ajánlása: Waves-V-Comp és S1. A V-Comp-ot Limit módba kell kapcsolni, majd a következő insert pontra elhelyezni az S1-et. Erre azért van szükség, mert a Brauer által alkalmazott Edward The Compressor nevű kompresszoron található egy WIDTH, azaz szélesség nevű paraméter. Ezzel a sztereó szélességet lehet növelni. Mivel a V-Comp-on ilyen nincsen, ezért ajánlja erre a célra Jamie az S1 Stereo Imager-t, amivel szét tudjuk húzni egy kicsit a mixet.
Ingyenes plugin lehetőségek:
Véleményem szerint mivel itt elsősorban a hangszínezésnek kell előtérbe kerülnie -amit megerősít az is, hogy a Brauer által ezen a buszon használt eszközök elektroncsöves kialakításúak- nem maga a limitálás/kompresszió a lényeges. A csöves kompresszorok amúgy is lassúak, jelcsúcs limitálásra csak korlátozottan alkalmasak. Tehát nyugodtan használhatjuk az előbb már említett elektroncsöves modellezésket, vagyis a Klanghelm-MJUC Jr-t, vagy a Variety of Sound-ThrillseekerVBL-t. Bár, hogy a hangzás eltérjen a két buszon (C és D) szerintem érdemes a másiktól eltérőt választani. A sztereó szélesítésre természetesen a már jól ismert widener plugineket használhatjuk, a Brainworks bx_solo-t, vagy Alex Hilton-A1 StereoControl pluginjét.
Kalibráció
Miután felépítettük a virtuális Brauer rendszerünket az általunk választott pluginekből, ezek kalibrálását pontosan ugyanúgy kell elvégezni, mint ahogy Michael teszi ezt a saját analóg rendszerében! Tehát lapozzunk vissza az analóg kalibrációs részhez és hajtsuk végre az ott leírtakat. Ha esetleg problémába ütközünk, jó hasznát vehetjük a Jamie által készített videóknak. Ezek linkjeit megtaláljuk a felhasznált irodalomban.
A titok a kiváló hangzás eléréséhez a jelszintek megválasztásában rejlik! Erről már olvashattunk fentebb, ez az úgynevezett Sweet Spot, vagyis jelen esetben az ideális állapot. Ennek eléréséhez tekintsünk a rendszerre (kompresszorok) úgy, mint egy hangszer húrjára. Ha a húr nincsen megfeszítve, a hangszer nem szólal meg, vagy kellemetlen hangot produkál. Ahogy elkezdjük a húrt feszíteni, egyre inkább kezd a hang kellemessé válni. Azonban ezt nem fokozhatjuk a végtelenségig, mert a túlzottan megfeszített húr nem jobban szól, hanem egyszerűen elszakad.
Ha tehát a kiválasztott buszra túl alacsony jelszintet vezetünk, a kompresszor nem lép működésbe, nem keletkezik szaturáció, vagyis nem jön létre a kívánt hangzás. Ha viszont túl magas jelszintet alkalmazunk, akkor a dinamika elveszik, a hang pedig torzítottá válik. Ez szintén nem jó!
Helyettesítsük most a fenti példa húrját egy gumiszalaggal (befőttes gumival)! Ha megfelelően feszítjük meg, akkor amikor elengedjük kellemesen "rugózik" és egy adott ritmust vesz fel. Ha az ABCD buszokon ugyanezt a hatást tudjuk elérni a megfelelő jelszintekkel, akkor a buszokon lévő különböző kompresszorok többek között a különböző beállításaiknak köszönhetően különböző módon kezdenek el "rezegni", amitől egy ellen-pumpálás alakul ki. Ehhez nem kell több, mint 1-1,5 dB jelszintcsökkentés az egyes buszokon. Ettől a mixünk elkezd ritmusosan lüktetni, lélegezni. Ez a sikeres beállítás jele!
Multi-ének kompresszió
Mint már említettem, Michael egy ideje már nem az ABCD buszt használja az ének kompresszióhoz, hanem egy külön erre kialakított többkompresszoros rendszert, amit David Kahne-től tanult.
A rendszert két fő részre bonthatjuk: az elkülönített ének részekre és a kompresszorokra. Mint azt az ábrán is láthatjuk, Michael az ének sávot két részre választja, vagyis két külön sávra vágja szét és két külön keverő csatornára helyezi el, két fader-el. Az egyiken a verse részek (versszakok), a másikon a refrén részek (chorus) vannak. Ezzel elérhető, hogy az általában hangosabb és teltebb Refrén más jellegű kompressziót és ezáltal jobban használható hangzást kapjon, mint az ezzel gyakorlatilag ellentétes Verse. A háttér-vokál sávokat a D buszra küldi, és nem ezekre az ének csatornákra!
A Verse csatornára kerül gyakorlatilag minden ének, ami nem refrén. Ezt elsőként post fader send-en küldi a 2-es kompresszorba és ezzel párhuzamosan egy harmadik MIX csatornára. A Refrén csatornára kerül minden ének ami refrénnek számít. Ezt -hasonlóan a Verse csatornához- elsőként a 4-es kompresszorba küldi, és párhuzamosan a MIX csatornára.
A MIX csatornából kimenő jelet szintén post fader send-en küldi a 3-as kompresszorba, valamint az 1-esbe és 5-ösbe, mindháromba egyszerre. Ezt követően mind az öt kompresszor kimenő jelei a maszter buszra kerülnek.
Az ABCD busztól eltérően Michael itt nem alkalmaz előzetes kalibrációt. Jamie tapasztalata az volt, hogy az 1-5 kompresszorokon nem előnyös, ha a jelszint csökkentés értéke meghaladja a 3dB-t. Ez öt kompresszorra kivetítve már 15 dB-nek felel meg! Figyeljük meg, hogy így (multi-makró kompresszió) mennyivel természetesebb hangzást ad 5x3dB párhuzamos jelszintcsökkentés, mint ha csak egy kompresszoron csökkentenénk 15 dB-t.
Tipp:
A fentiektől függetlenül szerintem az ajánlott GR kompresszoronként az ABCD buszhoz hasonlóan 1-1,5dB. Ne felejtsük el, hogy a Brauerize buszokra már csak olyan sávokat küldünk, amik már önmagukban is jól kell hogy szóljanak, tehát a szintezést még ez előtt meg kell oldani!
Alkalmazott kompresszorok
Az ábrán fekete színnel írva láthatjuk a Brauer által használt kompresszorokat, fehérrel pedig a Jamie által javasoltakat. Mint látható, van jó néhány olyan közöttük, amit már az ABCD busznál kitárgyaltunk, így ezekre és a nekik megfelelő ingyenes pluginekre most nem térek ki külön. Nézzük azonban azokat, amik eddig még nem szerepeltek ebben a cikkben.
CLA-2A a Waves LA-2A pluginje, ennek helyettesítésére használhatjuk bármely gyártó LA-2A pluginjét, ingyenes megoldásként pedig a Variety of Sound-ThrillseekerLA, vagy az Antress-Modern Amplifier-t.
Waves-Puigchild 660 egy Fairchild modell, ingyenes változata lehet Vladg-Molot alpha módba kapcsolva, vagy Variety of Sound-Density Mk3.
Duál párhuzamos kompresszió (1176)
A fent ismertetett Multi-busz- és Multi-ének kompresszió már jó eséllyel megfelelő kohéziót biztosít a sávok között, vagyis a mixünk egységesen, összegyúrtan fog szólni. Ha azonban ez mégsem így történne, Brauer tartogat még egy további lehetőséget a tarsolyában. Ez pedig nem más, mint két 1176 típusú kompresszor, párhuzamos kompresszióra alkalmazva.
Természetesen mivel sztereó buszról beszélünk, két darab (egymástól függetlenül működő) 1176-ot kell hogy alkalmazzon, hiszen ezek mono kompresszorok. Ide párhuzamosan, sztereó SEND-en keresztül küldi a szükséges sávokat, és/vagy az ABCD buszokat, és/vagy a Multi-ének kompressziót, és/vagy a teljes mixet. Látható tehát, hogy ezt egy teljesen univerzális kompresszor busznak használja, amire bármit ráküldhet, de előfordul az is, hogy semmit sem.
Magának a 1176 busznak a célja a további GLUE elérése, vagyis a sávok további "összeragasztása", a hangzás egységesebbé tétele. A kompresszorok "ALL BUTTON IN" módba legyenek kapcsolva, és a rajtuk keletkező jelszintcsökkentés inkább kicsi legyen, mint nagy. Ez Michael többi buszrendszere alapján nem valószínű hogy többet jelent, mint -3dB.
Tipp:
Mivel nem létezik két egyformán szóló analóg berendezés, így két mono csatorna sem, ezért az ITB alkalmazásban érdemes ezt szimulálni, pl. két külön plugint alkalmazni a 1176 Busz két oldalára. Persze a jobb modellezésű sztereó 1176 pluginek elképzelhető, hogy ezt a különbözőséget is szimulálják (általában egy "Analog" kapcsolóval). Érdemes őket dual-mono módba kapcsolni, így gyakorlatilag két azonos beállítású, de a jobb és bal oldalra különbözően reagáló kompresszort kapunk. Az akár csak egy icipicit is különböző hangzású két oldal egy szélesebb sztereó hangképet eredményez.
Pluginek:
Jamie a Waves Audio-CLA76 plugint ajánlja. Ez mellett rengeteg más 1176 modell is létezik, pl. Lindell-7X-500 (Plugin Alliance), IK Multimedia-Black 76, Stillwell Audio-The Rocket, PSP-FetPressor, Softube-FET Compressor, UAD 1176, Slate Digital-FG116, Overloud-Comp76,
Ingyenes megoldás természetesen az általam legjobbnak tartott Antress-Modern Dynakiller, vagy a Seventh Sign, esetleg az Audiocation-AC1.
Zárszó
Láthattuk tehát, hogy miből áll Michael Brauer speciális busz rendszere, amit Brauerize néven ismerhettünk meg. Tulajdonképen az egész arról szól, hogy a kompresszorokat nem dinamika szabályozásra használjuk, hanem egyfajta dinamikus hangszín szabályzásra. Ezt angol kifejezéssel tone machine-nek hívják. Emellett az alkalmazott kompresszorok nem csak ekvalizerként, hanem nagyon visszafogott módon ugyan, de dinamika szabályozóként is működnek, a dolog azon értelmében, hogy egyfajta ritmusos hullámzást visznek a zenébe.
A hangszercsoportonként alkalmazott több buszos rendszer segítségével elkerülhető a túlzott kompresszió és az eltérő típusú hangszerek egyetlen buszkompresszoron átvezetett megoldással szembeni egymásra gyakorolt káros hatása.
Egy másik dolog amit érdemes észrevenni és alkalmazni, a makró multi-kompresszió. Vagyis egy-egy sáv (hangszer) több kompresszoron is végighalad (akár sorban, akár párhuzamosan), de mindegyiken csak egy picike kompressziót kap, ami a végére már tetemes jelszintcsökkentést (GR) eredményez, viszont sokkal természetesebb hangzást tart meg. Ezáltal jelentősen növelhető a hangerő (RMS), viszont nem veszik el a zeneiség.
Bár az ABCD busz ismertetésénél elég pontosan megneveztem az egyes buszokra általában küldött hangszercsoportokat, ezek nem szabályok! Ha egy mix jobban szól úgy, hogy pl. a basszust nem a B buszra küldjük, akkor tegyük azt! Ez alól nem kivétel maga a létrejövő kompresszió mértéke sem! Könnyen lehetséges olyan szituáció, ahol az általános 1-3dB is soknak számít, de olyan is, ahol túlságosan kevésnek! A fenti rendszer alapbeállításait tehát tekintsük inkább ajánlásoknak egy kezdeti értékekre, mintsem kőbevésett szabályoknak.
Ezzel a résszel egy időre lezárult a kompresszorokat és azok használatát bemutató sorozat. A következő részekben a mixelés finomításáról szóló írások következnek, ezek között is elsőként a térbeliség megteremtésével fogunk foglalkozni a visszhangosítókon, zengetőkön, késleltetőkön keresztül.
Addig is mindenkinek eredményes mixelést kívánok!
A következő részhez katt ide...
Felhasznált irodalom:
Brauerize:
http://www.soundonsound.com/techniques/secrets-mix-engineers-michael-brauer
https://www.mbrauer.com/q-a
http://forum.cockos.com/showthread.php?t=164601
http://www.uaudio.com/blog/michael-brauer-ua-interview/
http://www.audiotechnology.com.au/pdf/features/at64_micael_brauer.pdf
http://web.archive.org/web/20160108201053/http://www.mbrauer.com/qna2.asp
Jamie Donelly:
https://brauerizing.wordpress.com/2014/03/19/brauerizing-a-how-to-guide/
https://www.youtube.com/watch?v=M0akUKhkok0
https://www.youtube.com/watch?v=Btj8WA33Dwc
Szia, a cikkben van egy rész "Brauer teljes busz rendszere
VálaszTörlésA fenti ABCD buszból álló rendszer még nem jelenti a teljes Brauerizálást! A teljes rendszer az ABCD buszok mellett tartalmaz továbbá egy 48 buszból álló (Send-return) rendszert is, amiből minimum 30 különböző effektekre van kötve. Ezek általában delay-ek és reverb-ek, amik természetesen a keverőpultba térnek vissza." Tehát az lehetséges, hogy már alapból megcsinálom a keverést akár send return komprosszoral külön csoportokba kötve kötve gitár-basszus-dobok- szintetizátok mint az előző részben Andrew Scheps-Rear Bus rendszere. Én viszont kihagyom a "Rear" buszt és helyette vagy igazából még pluszba a Brauer féle rendszert is hozzáadom mert már ő is alapból a jónak vélt hangot küldi küldi rá. Természetesen minden buszon nagyon minimális komprimálással nehogy túlzásba essek. Plusz az énekre a multi énekkompresszió-t akalmazom.
Szia!
TörlésMivel a keverésben nincsenek törvények, így mindenki azt csinál, amit akar. Brauer rendszere az általa kifejlesztett analóg "template". Előbb-utóbb Te is kifejleszted a sajátodat, ami neked a leginkább kézre áll és ez lesz a Te "stílusod". Szóval azt csinálsz amit akarsz, és ha még jó eredményt is ad, akkor örülhetsz is neki. Maga az ABCD buszrendszer egy "végső simítás", vagy hangzásjavítás, így valóban lehetséges, hogy egy már kész mix megfelelő hangszereit küldöd erre a rendszerre.
Köszönöm a választ!
Törlés